Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-01 / 90. szám, szombat
AZ IRÁNYIT, AKI TERMEL Az irányítás és a pártvezetés dialektikája a szocializmus építésében 1978 IV. 1. A szocialista társadalom irányításáról napjainkban nagyon sokat beszélünk, trunk, tanácskozunk — indokoltan. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a világ történelmi fejlődésében jelentős változások mentek végbe. Kialakult az osztály- szempontból megosztott világ új, objektív történelmi képe, öj értékrendszerek születtek, módosult az osztályharc, és ami a legfontosabb: ebben az osztályszempontból megosztott világban sorsdöntő szerepet játszik a szocializmus és annak munkásosztálya — mint új társadalmi szubjektum —, mely tudatosan Irányítja a síijú t us másolt sorsát. Ennek a tudatos törekvésnek legfontosabb tényezője a társadalom tervszerű irányítása. ■ A társadalom irányításának gyakorlati kivitelezése és elméleti megalapozása nem mai eredetű. Az irányítás sokrétű folyamat, és irányítani, szervezni is sok mindent lehet, mégpedig különböző modort. Ennek a sokrétűségnek van azonban egy közös alapja, mégpedig az irányított folyamatok mindig egy adott társadalom termékei, és az irányítói szubjektum úgyszintén társadalmija g meghatározott. A társadalom eddigi ösztönös avagy tudatos irányítási problémái elválaszthatatlanok a történelmi fejlődéstől, az osztály társadalom körülményeitől. Ezek szerint az irányítási formák, elképzelések osztály jellegűek, és híven tükrözik a termelőerők és a termelési viszonyok konkrét tartalmát. Ebben az értelemben az irányítás nemesük történelmi és társadalmi, hanem egyben osztályjellegű és pártos folyamat is, mert végső soron az irányítás alapvető céljait, eszközeit és történelmi küldetését az adott termelési mód határozza meg. Az irányítás célja -- tömören kifejezve — az emberek közötti viszony osztályalapon való formálását jelenti, különböző történelmi szinteken és társadalmi körülményekben. A társadalom irányításának két alapvető oldala van: az első a szociálpolitikai, a második a szervezési-technikai oldal. E két mozzanat dialektikusai) feltételezi egymást, mert az Irányítás funkciója elsősorban gyakorlati jellegű, mégpedig az emberek közötti viszony olyan formálása, amely megfelel az uralkodó társadalmi réteg osztályérdekeinek és céljainak. Az... irányítás célszerű szervezést tevékenység. Nincs szó tehát két ellentétes fogalomról. A szervezés az Irányítási folyamat eszköze, a társadalmi irányítás a szervezés célja. - • M ivel az irányítás társadalmilag meghatározott, mindenekelőtt elemeznünk kell azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek az irányítás tárgyai és egyben feltételei. Nincs módunkban aprólékosan elemezni a különböző irányítási törekvéseket, és ezért csak nagy vonalakban vázoljuk a kapitalizmus és ezzel ellentétben a szocializmus minőségileg különböző irányításának társadalmi alapjait. Az antagonisztikus osztálytársadalom irányítása az antagonisztikus osztály társadalmon belül nem orvosolható ellentétekből indul ki: — az irányítók közvetlenül az uralkodó osztály tagjai, vagy közvetve ahhoz tartoznak és annak érdekeit szolgálják. — az irányítottak zömében a termelőeszközüktől megfosztott, elnyomott osztályok. Ebben a vonatkozásban az uralkodó osztályok partikuláris érdekei csakis az elnyomott osztályok érdekeinek a rovására valósulnak meg. Az irányítók „szabad“ akarata homlokegyenest ellenkezik az irányítottak ténylegesen nem szabad akaratával és érdekeivel. Az irányító társadalmi szubjektum felhasznál minden „szabadon“ birtokolt eszközt arra, hogy ezt a maga érdekei szerint irányított társadalmi folyamatot össztársadalmi jellegűnek minősítse. A polgári és a különböző marxistaellenes ideológusok lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy az irányítás tudománya tiszta tudomány, mentes politikai, ideológiai és világnézeti kérdésektől. A kapitalizmus a tőke és a bérmunka ellentétein alapul, és ez a társadalmi rendszer csak úgy létezhet tovább, ha ezeket az ellentéteket minduntalan növeli. A tőke mindig új eszközöket termel, hogy gyarapodjon, de ezek az eszközök egyidejűleg a kapitalizmus ellentéteit is kiélezik. Ha a kapitalizmusban a tényleges társadalmi erő maga a tőke, akkor a tőke mozgásának sajátosság.) az is, hogy elsajátítja az irányítási tevékenység funkcióját is. Tehát az irányítás fő célja a tőke fejlesztése és a munkás- osztály állandóan növekvő kizsákmányolása. Végső soron a kapitalizmus nem más, mint a társadalmi ellentétek tudatos újratermelésének a programja. Tehát ez az irányítási rendszer egyrészt a kizsákmányolás, az embertelenség céltudatos szervezése, másrészt e folyamat a kizsákmányolás szerves alkotóeleme. A kapitalizmus irányításának ellentétes társadalmi alapja van, maga a munkásosztály az irányítás dologi függvénye, objektuma, mert n tőke fejlesztése a munkásosztályra idegen természeti erőként hat. B izonyára már ez a rövid fejtegetés is érzé-' keltette, hogy a szocialista irányítási rendszer tartalma, célja, társadalmi szubjektuma merőben különbözik az előzőktől. Melyek tehát a szocialista irányítás rendszerének alapvető mozzanatai, céljai? A szocializmusban az irányításnak minőségileg más, egységes társadalmi alapja van. A munkásosztály a többi dolgozóval együtt a termelőeszközök tulajdonosa. Tehát egyidejűleg termel és tulajdonjoggal bír. Továbbá ellenőrzi a termelést, és a különböző politikai és állami szerveken keresztül a termelést is irányítja. A szocializmus nemcsak megköveteli, hanem egyben meg is teremti azokat a feltételeket, hogy az irányítás céltudatos, tudományos és történelemformáló legyen. Csakis a szocializmusban valósulhat meg a társadalom irányi’' tásának humánus volta. A szo~ cializmusban a társadalom tudatos irányítója egy merőben új társadalmi 'szubjektum, a forradalmi munkásosztály és annak kommunista pártja. Ez a tény az irányító törekvések történetében új fordulatot jelent. Itt már nem áll fenn az irányítók és az irányítottak antagonisztikus osztályellentéte, eltekintve a volt uralkodó osztály kisajátításától. Az irányításnak és az irányelv megvalósításának egy célja van: a kommunista társadalom megteremtése. Az irányítás minden társadalom elengedhetetlen feltétele, az emberi aktivitás formája, a fejlődés megvalósításának és tökéletesítésének az eszköze. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a szoe'ralizmus építésére. Nemhiába hangsúlyozza Lenin azt a követelményt, hogy a szocializmus építésének leg^ fontosabb feladata a gyakorlati szervezés és irányítás. Ennek az irányításnak legfontosabb kelléke a szakképzettség. Lenin abból indul ki, hogy semmit sem lehet irányítani a dolgok ismerete és szakképzettség nélkül. A szocialista irányítás legfontosabb éltető eleme az, hogy az irányítás folyamatába bevonja az emberi szubjektivitást, a célszerűséget, egyesíti az irányítói és a megvalósítási tényezőket, A szocialista társadalom a szocialista forradalom terméke és egyben a párt történelmi hivatásának a gyakorlati megvalósítása. Ez a dialektikus kölcsönhatás a szocialista társadalom építésében elmélyül, az irányításban új fordulatot jelent: a párt történelmi küldetését, a fejlett szocializmus és a kommunizmus felépítését csak úgy teljesítheti. ha vezető szerepe van. A párt vezető szerepe a munkásosztály történalmi céljai megvalósításának legalapvetőbb eszköze és célja. A pártvezetés, mint a társadalmi irányítás legfejlettebb formája, a történelmi materializmus alapvelő kategóriája. A pártvezetés egyben a társadalom megváltoztatásából származó politikai kategória. A párt vezető szerepe a forradalmi gyakorlat legfontosabb tényezője, mert a történelemformáló dolgozó néptömegek érdekeit védi és irányítja, fokozatosan bevonja a dolgozókat az állami, politikai, gazdasági rendszer szocialista irányításába. A párt vezető szerepének — összhangban politikai, gazdasági tényezőkkel — jogi és erkölcsi alapja is van. A párt vezető szerepe nem direkt és adminisztratív vezetés, hanem az emberek fokozatos bevonása. a feladatok teljesítésébe. A pártvezetés ebben a tekintet? ben a munka és. a munka által teremtett szocialista, társadalmi körülmények tudatos fejlesztése, és ebben a folyamatban maga a dolgozó szubjektum saját emberi sorsának ki alakítója. A párt vezető szerepének a további elmélyítése nemcsak a párt és a pártmunka marxista —leninista elveken alapuló tökéletesítését jelenti, de velük párhuzamosan a párttagok* a pártonkívüliek és egyáltalán a szocialista dolgozók tudatos fejlődését is. Persze nem akármilyen fejlődésről van szó. A Lenin által hangsúlyozott Szakképzettség nem a dolgok egy“- dalú ismeretén, hanem a szocialista munkából eredendő gyakorlati és szellemi tevékenység s ezzel egyidejűleg a szakmai és a politikai ismére; tok egységén alapul. \ pártvezetés. legfontpf\ sabb tényezője a politikailag és a termelés, az irányítás terén képzett egyén, ahogy ezt most a CSKP KB 11. plenáris ülése is kiemelte. Ez az irányítási forma nemcsak gyakorlati jellegű, hanem nevelő hatású is olyan . értelemben, hogy megköveteli az emberek sokoldalú fejlődését. A pártvezetés fő célja az ember és a társadalom tudatos átformálása olyan társadalommá, ahol maga a termelő szúbjektum irányít, nevel és nevelődik, formál és formálódik. A pártvezetés a permanens szocialista forradalom szerves része, egyesített össztársadalmi tevékenység, az önmegvalósulás szocialista formája. PUSZTAY IÁNOS Hétköznapoké Ä tényleges katonai szolgálata letöltése után a Gyulama- jori (Ďulov Dvor] Állami Gazdaságban jelentkezett gépesítő- nek. Noha azóta tizenhat év telt el, Tótii József mindmáig hű maradt munkahelyéhez és választott szakmájához. A kezdő évek nem voltak könnyűek. Az állami gazdaságoknak abban az időben nemcsak az volt a feladatuk, hogy biztosítsák a lakosság folyamatos élelmiszer-ellátását, hanem egyúttal az is, hogy a fejlődő egységes földművesszö- vetkezeteknek példát mutassanak a szocialista nagyüzemi termelés útján. — Sikerült-e megfelelniük ennek a két fontos szerepkörüknek? — Véleményem szerint ehhez nem férhet kétség — válaszolja .egyértelműen. — liiszen a környékbeli szövetkezetek tagjai sokszor jártak nálunk, hogy „ellessék“ a nagyüzemi állattenyésztés, főleg a gépi mun k a sze r v ez és fortélyait. S a hatvanas évek elején nem csupán a szomszédok, de Szlovákia más tájainak szocialista mezőgazdasági üzemei is sok jó „lortélvt“ leshettek el a gyulamajoriak neves, komp plex gépesített Koch-brigádjá- tól, amelv a vetéstől a betakarításig száz hektár cukorrépa minden munkáját magára vállalta. A munkabrigád úttörő szerepének jelentőségét fokozta az a tény, hogy a hektárhozam 350 mázsánál egy évben sem volt kisebb, sőt nem voltak ritkák azok az évek, amikor-ötszáz mázsás termest takarítottak be hektáronként. — Később a gazdaságot több átszervezés érte, és a munka- brigád is feloszlott, tagjai közül többen máshová szegődtek. Mégis büszke vagyok rá, hogy cselekvő részese leheltem ennek a lelkes munkaközösségnek. Szavaiból kiérződik: az elkövetkező évek váltakozó sikerekkel folytatódtak. Ennek ellenére sohasem csüggedt el, s nem foglalkozott a munkahely megváltoztatásának gondolatával. ...? — Miért? Nem mondom, oly- kor-olykor rám is halott a hajógyár, a jobb kereseti lehetőség láza. Végül mégis maradtam ... Pártgyűléseinken ugyanis többször hangsúlyoztuk: a kommunisták nem hátrálhatnak meg a nehézségek előtt. Nekik mindig példát kell mutatniuk. Tóth József ezen a téren sem távolodott el az eszmétől, önként vállalt feladatait állhatatosan teljesítette a számára kijelölt munkakörben. Nem csoda, ha felettesei és dolgozótársai az elvhű kommunistát, a megértő barátot tisztelik benne. PÁRTKONFERENCIÁK A kommunisták tanácskozása (ČSTK) — Városi pártkonferenciát tartottak a minap Humennéban. A tanácskozás résztvevői értékelték a járási pártszervezet tagjai által a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítése terén az elmúlt két évben elért eredményeket és kitűzték a jövő időszak feladatait. A városi pártszervezet tevékenységéről szóló jelentés pozitívan értékelte a lakosság politikai és munka- aktivitásának fejlődését. Az Októberi Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett szocialista felajánlásukat a város lakói már október 1-én teljesítették, és az év végéig összeA Vítkovicei Klement Gottwald Vas-, és Gépgyárban vállalati pártkonferenciát tartottak. Jelen volt Zdenék Krč, az észak-morvaországi kerületi pártbizottság titkára és számos más vendég. A vállalati párt- bizottság jelentését Ladislav Zezulák, a pártbizottság elnöke terjesztette elő. Elsősorban a nagy vállalat gazdasági fejlődésével foglalkozott. Megállapította, hogy a vállalat dolgozói a hatodik ötéves tervidőszak első két évében 48 ezer tonna nyersvasat, csaknem 14 ezer tonna acélt, 25 700 tonna hengerelt anyagot és 800 ton na acélcsövet gyártottak terven felül. A gyár exporttervét is sikeresen teljesíti. Elsősorban termelési és beruházási egységeket szállít a KGST többi tagállamának. Ennek bizonyságául az alap- szervezeti pártbizottságba választották, s később az üzemi pártbizottság munkájában is gazdagon kamatoztatta emberi jó tulajdonságait. Ebben a megbízatásában a legutóbbi üzemi pártkonferencián egyhangúlag ismét megerősítették. Nagyon téved az, aki ezek után úgy gondolja, hogy h pártmegbízatásából eredően u gépesítő kiváltságokat élvez. Szó sincs róla, mert fizetését — miután rakodógépen dolgozik — a havi teljesítménv szerint folyósítják. — Mégis, ml az a többlet, amit a pártmunka végzése fejében kaphat? — Többlet? Ha ilyen létezik, akkor a további kötelesség: állást foglalni, mozgósítani és meggyőzni gazdaságpolitikai feladataink teljesítése érdekében. Ezután dióhéjban felsorolta gazdaságuk fejlesztésének Ing- főbb kérdéseit. Ám bármelyik ágazatnál kezdte, minduntalan visszatért a gépesítésre. — Igen! Mert higgye el, ez a mi legégetőbb problémánk. Mindnyájunkat bosszant az a sajnálatos tény, hogy munkaerőhiány miatt gépparkunk megközelítőleg sincs kihasználva. Taggyűléseinken, valamint a gazdasági vezetőkkel folytatott értekezleteken sokat beszéltünk erről a témáról, de nem kísérte eredmény fái-adózásainkat. — Kevés a traktoros? — Nemhogy kevés, de egyáltalán nincs. Egyébként is ki jönne hozzánk traktorosnak, amikor a szövetkezetekben ezt a szakmát sokkal jobban megfizetik. Az állami gazdaság bértarifája nem vonzza az új munkaerőket, noha nálunk sera kell beleszakadni a dologba. — Valószínű; ezzel függ ösz- sze a párttagság fiatalításának kérdése is? — Alapszervezeteink száztizenhét kommunistát tartanak nyilván. S ebből csupán heten tagjelöltek. Természetesen a fiatalítás ránkférne, hiszen mindössze tizenegy olyan párttagunk van, akinek az életkora nem haladja meg a harmincöt évet... A többiek , pedig inkább túl, mim innen vannak az nl- venen. Azt hiszem azonban, hogy a nődolgozók megnyerésével sokat javíthatnánk az életkorarányon. Minden szavából kiderül, milyen átfogó és széleskörű a tájékozottsága. Bár a gépesítés a hobbija, mégis meglepőén pontos számokat mond a malacelválasztás, a súlygyarapodás és a tejhozam eredményeiről. Tóth József még aprólékosabban is vallott volna munkásmozgalmi életéről. Az állami gazdaság népimilícia-alaku- latának egysége azonban aznap tartotta ünnepi seregszemléjét, sőt további feladat teljesítésére szólította kötelessége. SZOMBATH AMBRUS Ki való eredményeket ért el a hallgatók tudományos és szakmai tevékenységének fejlesztésében az olomouci Palaoký Egyetem. Tavaly az egyetemi hallgatók tudományos versenyébe az egyetem négy karának 1115 diákja kapcsolódott be. Képünkön: Alexander Ned- bálek ötödéves orvostanhallgató az egyetem hisztológiai -é* embriológiai munkahelvén elektronmikroszkóp segítségé* vei kutatómunkát végez. (Felvétel: V. Galgonek — ČTK) sen 41,5 millió korona értéket hoztak létre. Az iparvállalatok bruttó termelésének terjedelme 9,2 százalékkal, a munka termelékenysége 7,1 százalékkal nőtt. A városi pártbizottság nagy gondot fordított új óvó dák és bölcsődék építésére és a meglevők felújítására. Jelenleg Humennében 15 óvoda és 9 bölcsőde va'n összesen. 1655 férőhellyel.
