Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-24 / 113. szám, hétfő

Állandóan nő a párt ereje IFolytatás az 1. oldalról) társadalom további dinamikus fejlődésének céljait. Egész pártunk támogatja a Központi Bizottságot, gyakorlati eljárását a XV. pártkongresszus irányvonalának megvalósításá­ban. A Nyugaton kiagyalt és terjesztett mindennemű kohol­mánynak arról, hogy állítólag ellentétek vannak nálunk, nincs semmilyen alapja, pártunkban teljes az egység, s teljes az irányvonal támogatása. Az elmúlt időszak meghatáro­zó irányzata a pozitív fejlődés nemcsak gazdasági és szociális téren, hanem a kultúra és a művészetek terén és a nemzeti bizottságok, s egyéb intézmé nyék munkájában is. A múlt héten ülésezett a Nemzeti Front Központi Bizott­sága is. Az összes politikai párt, a Nemzeti Front valamennyi szervezete csatlakozott a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésé­nek határozataihoz. A határoza­tokat tehát népünk döntő több­sége támogatja. Ez számunkra rendkívüli erőt nyújt, és maga- biztosságunk forrása. Tulajdonképpen mi is a Köz­ponti Bizottság márciusi ülésé­nek fő gondolata? A legfőbb az oly sokat ismételt mondat: „Fo­kozni a munka hatékonyságát és javítani minőségét“. Ez a mondat Jól hangzik, mindenki elfogadja, csakhogy minden munkahelyen, minden területen, minden embernek fel kell ten­ni© a kérdést, lehet-e hatéko­nyabban dolgozni, még jobb mi­nőségű munkát végezni minde­nütt, a minisztériumoktól kezd­ve egészen az üzemekig és a vállalatokig. Gondolom, egyet­értünk abban — mondotta Hu­sák elvtárs —, hogy nincs egyetlen munkahely sem, ahol ne lehetne még hatékonyabban dolgozni és javítani a munka minőségét. Nem akarjuk, hogy a haté­konyság és a minőség követel­ményét formálisan ismételges­sük, mint valamikor a tízparan­csolatot, hanem azt akarjuk, hogy elgondolkozzunk a kérdé sen, s mindenütt a nagyobb ha­tékonyságra, a jobb minőségre, munkánk jobb eredményeire tö­rekedjünk. Ha az embernek szüksége van egy öltönyre vagy ingre, mint vásárló magas igényekkel lép fel. S felléphet-e másképp, amikor munkájával állítja elő a termékeket? Munkánk állan­dó javításának követelménye te­hát mindenütt és mindenkire nézve érvényes. A dolgozók többsége jól viszonyul a mun­kához. Ha azonban szemügyre vesszük például a munkaidő ki­használását, mindenki tudja, hogy mennyi idő marad gyak­ran kihasználatlanul. Vagy azért, mert nincs előkészítve a munka, vagy mert órák fecsér- lődnek el tereferével vagy más­képpen. A dinamikus fejlődés és vál­tozások korában élünk, mely gyökeres változásokat hoz a tu­dományban, a technikában, a technológiában stb. Az ipari­lag oly fejlett országban, mint amilyen Csehszlovákia, a tudo­mányos-műszaki haladás nem lehet csak Jelszó. Ezen a téren is lépést kell tartanunk a vi­lággal. Minden mélyreható változás­ra, melyek a világban, a terme­lésben, vagy az emberek életé­ben bekövetkeznek, minden új jelenségre és új helyzetre mint kommunistáknak a marxista— leninista tanítás szellemében al­kotó módon kell reagálnunk, meg kell őket ismernünk, kö­vetkeztetéseket kell belőlük le­vonnunk pártunk és államunk politikája, tevékenységünk szá­mára. Szükséges, hogy ezek az emberek tudatába vésődjenek. Senki sem topoghat egy hely­ben, nem elégedhet meg az is­kolában szerzett ismeretekkel, vagy azokkal a módszerekkel, melyek több évvel ezelőtt jók voltak. Aki egy helyben topog, tulajdonképpen visszafelé ha­lad. A fejlődés azonban roha­mosan halad előre. Ha ezeket a gyökeres változásokat nem is­merjük. ha ezekről nem szer­zünk tudomást, ha ölbe tett kéz­zel nézzük őket, szükségsze­rűen bonyodalmakba kevere­dünk. Minden kommunista szá­mára korparancs, hogy lépést tartson a fejlődéssel. Pártunk országunk vezető po­litikai ereje. Felelősséget visel szocialista társadalmunk fejlő­déséért, a termelőerők és a tár­sadalmi viszonyok fejlődéséért, az emberek életéért. Ezért szükséges, hogy ezek a kérdé­sek foglalkoztassanak bennün­ket, és fontos, hogy megbirkóz zunk velük A nehézségek le­küzdéséhez kommunista módon viszonyulni annyit jelent, hogy kizárunk mindennemű rutin­szerűséget, sablonosságot, a szólamok fitogtatását, nem is szólva a konzervativizmusról. A kommunistákra jellemző a harcias, forradalmi magatartás, hogy az új feladatoknak, az új nézeteknek minél több embert nyerjenek meg, s fontos, hogy az újat átültessék az életbe. Ez jellemző - rájuk a forradalmi munkásmozgalom kezdeteitől. Ez ad tartalmat és értelmet az ifjú nemzedék törekvéseinek, melyről ezen az ülésen oly sok szó esett. Husák elvtárs a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy pár­tunk Központi Bizottsága 11. ülésén nagy hangsúlyt helye­zett a gazdasági-szociális kérdé­sekre. Az eltelt két év eredmé nyei — mondotta — egészében véve jók. Az ipari és az építő­ipari termelés több mint 11. százalékkal emelkedett, ami a fejlett ipari országokhoz viszo­nyítva nagyon jó ütemnek mondható. Az idei első negyedév ered­ményei is jók. Örülök, hogy Prága 9. körzetében is teljesí­tették a terv fő mutatóit. Persze a dolgok nem olyan egyszerűek, hogy az eredmé­nyekkel megelégedhetnénk. Pél­dául a termelés első uegyedévi tervfeladatait az ipari vállala­toknak mintegy 11 százaléka nem teljesítette. Felül kell vizs­gálnunk, hogy ezt objektív té­nyezők okozták-e, és hogy ki a felelős — mint mondani szok­tuk — szubjektív tényező e, az irányítás fogyatékosságai vagy egyéb okok. A kitűzött feladatok igénye­sek, de teljesíthetők. A na­gyobb igényeknek, melyekről a Központi Bizottság márciusi ülése tárgyalt, s melyekről ez, illetve a többi járási pártkonfe­rencia is tanácskozik, megvan a maguk logikája. Senki sem la­zíthat, ezt nem teszi lehetővé a tudományos-technikai forrada­lom se, mellyel Csehszlovákiá­nak lépést kell tartania, de a világgazdaságban kialakult új feltételek sem. Rohamosan emel­kedett számos nyersanyag és egyéb olyan anyag ára, melyet külföldről kell behoznunk. A helyzetet bizonyos mértékig könnyíti számunkra a KGST-or- szágokkal, különösen a Szovjet­unióval folytatott együttműkö­dés. Külkereskedelmünknek mintegy 30 százalékát azonban a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le, s ezek az orszá­gok nem kérdezik tőlünk, meg­felel-e nekünk az ár vagy sem. A világgazdaságban történt változások is szükségessé te­szik a termelés további növelé­sét. Már a Központi Bizottság 1974 novemberi ülésén elhatá­roztuk, miszerint olyan eljárást választunk, hogy a kapitalista országok árváltozásai és más válságjelenségei ne vonják ma­guk után polgáraink életszínvo­nalának csökkenését. Ennek azonban csak egyetlen útja van: nagyobb nyomást gyakorolni a termelési ágazatokra, s minden egyéb területre, amely ezzel összefügg az irányítás, és a ku­tatás területén. Ha meg akar­juk tartani az életszínvonalat, sőt szüntelenül emelni is sze­retnénk, annál jobban kell tö­rekednünk a hatékonyabb és jobb minőségű munkára, a ter­melésben jobb eredmények el­érésére. A nyugati világ válságjelen­ségei bizonyára hosszabb ideig fognak tartani. Minden bízony- nyal hosszan tartó lesz az ener­getikai és a nyersanyaghiány is. A világgazdaságnak ezekkel a nehézségeivel nekünk is szá­molnunk kell, ezért a Központi Bizottság által kijelölt úton kell haladnunk. Fontos, hogy az em­berek megértsék a követelmé­nyeket, ha megértették, sze­rintük járjanak el a munkahe­lyükön, s fontos, hogy eszerint járjanak el az Irányító szervek is. Ebben rejlik további sike­reink biztosítéka. A Járási pártkonferenciák azt tanúsítják, hogy politikailag és szakmailag képzett nemzedék formálódott, olyan emberek, akik készek felelősségteljesen harcolni a szocializmus ügyéért. Ebből ered az a biztonságérze­tünk, liogy terveink és céljaink valóra válnak, és nyugodtan, elégedetten nézhetünk a jövő­be. Most az a legfontosabb, hogy a CSKP XV. kongresszusának ha­tározatait — a Központi Bizott­ság márciusi ülésének pontosí­tásaival — naponta megvalósít­suk az életben. Az évzáró tag­gyűlések és a járási pártkonfe­renciák, — amelyek magasabb színvonalúak voltak, mint a ko­rábbiak, — mutatják, hogyan nő a párt ereje és tapasztalata. Ez derűlátóvá tesz bennünket, és kedvező feltételeket teremt a jövő évekre. Husák elvtárs a továbbiakban értékelte, milyen gondot fordí­tanak a párttagok sorainak gya­rapítására, a párttagság fiata­lítására, s hogyan gondoskod­nak arról, hogy ezekből a fia­talokból fejlett, a marxizmus— leninizmus ügyének odaadó har­cosok váljanak. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy még jobban javítsuk a pártmun­kát a Központi Bizottságtól kezdve egészen az alapszerve­zetekig. Ügyeljünk arra, hogy a pártmunka formalizmustól men­tes legyen. Nem az a fontos pél­dául, hogy a gyűlések számát kísérjük figyelemmel. Elsősor­ban arra kell ügyelnünk, meny­nyire hatékonyak ezek a gyű­lések. Ha a párt ebben az igé­nyes időszakban irányítani akarja a társadalmat, fontos, hogy saját maga és szervei, il­letve funkcionáriusai is magas színvonalon legyenek. Ezért he­lyes olyan nagy fontosságot helyezni a párt- és a szakmai iskolázásoknak. A nyugodt élethez és a nyu­godt munkához kedvező külső feltételek is szükségesek. Rövi­desen megemlékezünk a cseh nép felkelésének, fővárosunk felszabadulásának és hazánk felszabadításának 33. évforduló- iáról. Országunk minden becsü­letes polgára az évek hosszú so­rán meggyőződhetett róla, hogy népeink biztonságának és sza­badságának alapköve a Szov­jetunióhoz, valamint a többi leslvéri szocialista országhoz fűződő barátságunk és szövet­ségünk. Az ellenséges propa­ganda különféle bábfigurák se­gítségével hiába törekszik a ba­rátság befeketítésére, vagy alá- ásására. Polgáraink döntő több­sége élettapasztalata révén tud­ja, hogy elsősorban a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal folytatott szoros együttműködésünknek köszön­hetjük, hogy annyi éve békében élünk, dolgozhatunk, s nem kell félnünk, hogyan fognak él­ni gyermekeink. A feszültség enyhülésének po­litikája minden nehézség elle­nére lépésről lépésre megvaló­sul. Ezen a héten lehetőségünk lesz rá, hogy körünkben üd­vözöljük az első csehszlovák űr­hajóst és szovjet kollégáit, akik­kel a Szaljut-6-on tartózkodott. Nagy dolog, hogy egy csehszlo­vák állampolgár szovjet űrhajó­sokkal körülrepülte a földet. Meggyőződésem, hogy főváro­sunk és a többi kerület, ahová az űrhajósok ellátogatnak, szí­vélyesen fogadják őket. Ezekben a napokban zajlott le Prágában a IX. szakszervezeti világkongresszus. Ez nagy nem­zetközi esemény. Ilyen kong­resszuson még soha nem kép­viseltette magát annyi szakszer­vezet. mint Prágában. Ma a kongresszus véget ér — s el­mondhatjuk, hogy sikeresen —, mint a munkásosztály, a dolgo­zók, a szakszervezeti mozgalom nemzetközi szolidaritásának nagy akciója. Befejezésül Husák elvtárs hangsúlyozta, a CSKP-nak ele­gendő ereje és tapasztalata, elég odaadó tagja van, hogy megújult lelkesedéssel, új elha­tározással sikeresen megbirkóz­zon fejlett szocialista társa dalműnk újabb igényes felada­taival. Husák elvtárs a párt- szervezetnek a főváros kilen­cedik körzete kommunistáinak további sikereket kívánt, hogy a következő konferenciákon is olyan büszkeséggel, mint ezen a mostanin. vonhassák meg munkájuk mérlegét. Véget ért a IX. Szakszervezeti Világkongresszus FELHÍVÁST INTÉZTEK A VILÁG NÉPEIHEZ Gáspár Sándor a Szakszervezeti Világszövetség elnöke (ČSTK) —■ Prágában a Júl'us Fučík Kultúra és Pihenés Park­ja Kongresszusi Palotájában szómba ion véget ért a IX. szak- szervezeti világkongresszus, amely hét napon át a világ közvéleménye érdeklődésének középpontjában állt. A IX. szakszervezeti világ- kongresszus vitájában több mint 120 küldött szólalt fel. A felszólalásaik révén szerzett tapasztalatokat Enrique Pasto­rino, a Szakszervezeti Világszö­vetség elnöke összegezte. A küldöttek ezt követően meghallgatták a revíziós bizott­ság jelentését, amelyet egyér­telműen jóváhagytak. Megvi­tatták a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését, majd meg­választották az SZVSZ új fő­tanácsát, melynek 86 tagja és 08 póttagja van. Azután jelentették a kong­resszus küldötteinek a Szak- szervezeti Világszövetség irá­nyító szerveibe való választá­sok eredményét. Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára lett Enrique Pastorino helyett a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke. A főtanács megválasztotta az SZVSZ alelnökeit: Sripad Amrit Dangét, az összindiai Szakszer­vezeti Kongresszus főtitkárát, Karéi Hoffmannt, a Csehszlo­vák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökét, Romsin Vilon Guezt, a Benin Népi Köz­társaság Dolgozói Népi Szak- szervezeti Szövetségének főtit­kárát. A kongresszus a továbbiak­ban felhívást intézett a világ dolgozóihoz és szakszervezeti szerveihez. Felszólította a világ dolgozóit, valamennyi szakszer­vezetét, a világ minden jószán­dékú emberét, hogy egysége­sen zárkózzanak fel a lázas fegyverkezés ellen, az emberi­ség megvédésére, a tömegpusz­tító fegyverek ellen, a béke megtartására és megszilárdítá­sára. Minőségi munkát minden munkaszakaszon lFolytatás az 1. oldalról) való a gazdasági irányító mun­ka tökéletesítése terén, mert minden üzemben és munkahe­lyen vannak még tartalékai pl. a munkaidő gazdaságosabb ki­használásának, a jobb munka- szervezésnek és a minőség ja­vításának. A CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését, a gazdasági eredményeket je­lentősen elősegítette a dolgo­zók körében kibontakozott szo­cialista munkaverseny-mozga- lom. A Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére Prága 9. városkerületének dolgozói több mint százmillió korona ér­tékű munkafelajánlást tettek. Nagy figyelmet szentelt a párt- bizottság beszámolója a kerület üzemei gyümölcsöző kapcsola­tainak, együttműködésének a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal, továbbá a pártmunka hatékonysága köve­telményeinek. Hangsúlyozta, hogy az irányító munkában az eddiginél határozottabban kell fellépni a hanyagsággal, a fe­lelőtlenséggel szemben, s min­den munkaszakaszon nagyobb igényeket kell támasztani a személyi felelősség iránt. A tanácskozás első napján, szombaton felszólalt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök is. Beszé­dében, amelyet a konferencia küldöttei nagy figyelemmel kí­sértek, s amelynek megállapí­tásaival sokszor tapssal fejez­ték ki egyetértésüket, a párt főtitkára pozitívan értékelte a járási és a városkerületi párt­konferenciák munkáját, a párt­tagság hozzállását a CSKP 11, ülésén kitűzött feladatok való­ra váltásához. A konferencia tanácskozása során Gustáv Husák és Antonín Kapek elvtárs ellátogatott a 9. városkerület forradalmi mun­kásmozgalmi hagyományait őr­ző Népházba. Prága 9. kerülete kommunis­táinak tanácskozása, amely ha­tározatban fejezte ki teljes egyetértését a CSKP KB 11, ülésének határozataival, Emil Mertl elvtársat ismét megvá­lasztották a városkerületi párt- bizottság vezető titkárává. (somogyi) LÉVA (LEVICE) Gyors ütemű gazdasági és társadalmi fejlődés Tartalmas beszámoló és élénk vita jellemezte a lévai (Levice) járás kommunistáinak tanács­kozását. A párt marxista—le­ninista irányvonalának követ­kezetes érvényesítése ebben a járásban is gyors ütemű gazda­sági és társadalmi fejlődést eredményezett az utóbbi évek­ben. Štefan Uhiiák elvtárs, a járá­si pártbizottság vezető titkára az elnökségi beszámolóban sok­oldalúan elemezte a kitűzött további célok elérésének konk­rét feltételeit, s ugyanakkor a CSKP KB 11. ülésének irányza­tát követve a negatív jelensé­gek bírálatában sem volt szűk­szavú. Világosan rámutatott, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások további di­namikus fejlesztése nem való­sítható meg az irányító-, szer­vező- és végrehajtómunka szín­vonalának lényeges emelése nélkül. Konkrét példák bizo­nyítják, mint például az S. M. Kirov Szlovák Energetikai Gép­gyárban, hogy ott születnek a legjobb termelési és gazdasági eredmények, ahol következete­sen érvényesítik a párt vezető és ellenőrző szerepét. A beszá­moló a továbbiakban részlete­sen foglalkozott ü mezőgazda­sági termelés kedvezőtlen fej­lődésével az utóbbi két eszten­dőben, s hangsúlyozta, hogy ez nem írható csupán az éghajlati viszonyok rovására. Az azonos feltételek közepette gazdálko­dó mezőgazdasági üzemek ter­melési eredményeiben mutatko­zó különbségek elsősorban azt bizonyítják, hogy az emberi tényezőben, főleg a szervező munkában nagyon sok tartalék rejlik. Számos mezőgazdasági üzemben fogyatékosságok ta­pasztalhatók az agrotechnika minőségében, s főleg a tömeg­takarmányok termesztésében. A járás mezőgazdasági dolgozói még nem használják ki eléggé a termelés szakosításában és a kooperációban rejlő lehetősége­ket, holott adva vannak hoz­zá a szükséges szervezési for­mák és lehetőségek. Matef Lúöan elvtárs, a CSKP KB tagja, szövetségi miniszter- terelnök-helyettes, a CSKP KB küldöttségének vezetője felszó­lalásában kiemelte, hogy a gyű­léseken és a sajtóban is elég gyakran hivatkozunk a bíráló igényesség szükségességére, de még nagyon sokan nem tudato­sították, hogy tulajdonképpen mit is Jelent ez a két szó, ml rejlik mögötte. A küldöttek felszólalásaikban főleg az elért eredményeket is­mertették. s arra is rámutattak, hogy a pártmunkában miként oldják meg az egyre igénye­sebb feladatokat. A felszólalá­sokban visszatükröződött a t egész Járás területének egysé­ges gazdasági és társadalmi fejlődése. A hetvenes évek fo­lyamán a Járás központi arcu­lata teljesen megváltozott. Ha­sonló ütemű kibontakozásról adhattak számot Ipolyság (Ša­hy) és Zselíz (Želiezovce), va­lamint az egyes községek kül­döttei is A tartalmas, tárgyszerű, s egyben bíráló hangvételű vita után a küldöttek megválasztot­ták az új járási pártbizottsá got, a járási ellenőrző és reví­ziós bizottságot és a kerületi pártkonferencia küldötteit. A járási pártbizottság vezető tit­kárának ismét Štefan Uhüák elvtársat választották meg. (makrai) 1978 IV. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom