Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-03 / 92. szám, hétfő
Hz anyagmozgatás teÄffise ňazÉsigi irdek Csaknem 1 millió 300 ezer ember dolgozik népgazdaságunkban az anyagmozgatás terén, ami az összes dolgozónak körülbelül a 16 százaléka. Ez a szám is világosan mutatja, milyen nagy szükség van az anyagmozgatás, a raktározási technika korszerűsítésére. A különböző termelőkapacitások számának növelésével egyre több dolgozóra van szükség az egyes népgazdasági ágazatokban. Mivel szabad munkaerő- tartalékaink lényegében már kimerültek, ezért minden lehetőséget ki kell használni a m u n k a t er me l é ken y ség n ö v el é - sére. A termelés korszerűsítésével bizonyos számú munkaerő takarítható meg az egyik üzemben, amelyre másutt még nagyobb szükség van. A feladat minden népgazdasági ágazat számára azonos. Elsősorban ésszerűsítésekkel, korszerű gépek működtetésével lehet és kell munkaerőt megtakarítani. Ez alól az anyagmozgatásban és a raktározásban dolgozó vezetők sem képeznek kivételt. Főleg azért nem, mert az ebben az ágazatban dolgozók 40—50 százaléka nehéz fizikai munkát végez, tehát mindent meg kell tenni munkájuk megkönnyítése érdekében. Az anyagmozgatás és raktározási technika gyorsabb ütemű korszerűsítése mellett szól a következő tény is: az áruszállításkor és raktározásakor, valamint mozgatásakor keletkezett károk értéke népgazdaságunkban évente 7—8 milliárd korona között mozog. Az illetékes szervek — a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztérium irányításával — kidolgozták az anyagmozgatás és raktározás 1990-ig érvényes fejlesztési irányelveit. Ezekben egyebek között az áll, hogy az anyag- mozgatás és raktározás fejlesztése 15 év alatt 288 milliárd 'korona értékű beruházást igényel. Ebből 129 milliárd koronát az építőipari jellegű beruházásokra, 159 milliárd koronát pedig a gépi berendezésekre kell fordítani. Hogy ezek a hatalmas összeget felemésztő beruházások meghozzák a kívánt gazdasági hatékonyságot, elsősorban arra van szükség, hogy az egyes vállalatok irányító dolgozói megfelelő hozzáállással kezeljék ezt a területet is. INTRAMA ’78 r A lehetőség adott, csak mindenütt megfelelően kell kihasználni. A helyes technika megválasztásához nyújtanak segítséget azok a szakkiállítások, amelyen az anyagmozgatási és raktározási technika legújabb vívmányait mutatják be. Ilyen szakkiállításnak ad helyet már évek óta az ostra- vai Černá louka kiállítási terület. Az INTRAMA néven Ismert kiállításra az idén április első hetében — pontosabban az április 3-a és 7-e közötti napokban — kerül sor. A nemzetközi kiállítás — mint az eddigiek során mindig — az idén is hű képet ad majd a hazai és a külföldi anyagmozgatásban alkalmazható gépekről, segédeszközökről, a raktározás és csomagolástechnika színvonaláról. A kiállításon számos külföldi — szocialista és kapitalista országból érkező — kiállító mutatja majd be a legújabb emelőtargoncáit, közlekedési kocsijait, daruit, az áru ki- és berakásához szükséges berendezéseit, a raktárak berendezéseit s egyéb különböző gépeit és berendezéseit, amelyek ezen a területen alkalmazhatók. Fontos, hogy ezen az akción minél több szakember vegyen részt minden népgazdasági ágazatból, hiszen az anyagmozgatás és raktározás minden termelőágazat szerves része. P. G. Nem fizet bírságol 1978 IV. 3. A CSKP KB 9. ülése nagy figyelmet szentelt a vasúti szállítás kérdéseinek is. A beszámolóban szó volt arról, hogy a szállításban felmerülő fogyatékosságok okozói nem egy esetben maguk a szállíttatók. Ez tehát azt jelenti — hangsúlyozta a határozat —, hogy a szál- líttatóknak nem csupán a saját munkájukat kell jobban végezniük, hanem a vasúttal való együttműködésüket is javítani kell. Ezt az igyekezetei tükrözi például a Nyugat-szlovákiai Szénkereskedelmi Vállalat 01-es számú bratislavai üzeme. Mikor meglátogattuk ezt a munkahelyet, Jozef Cisár, a szállítási osztály vezetője gondterhelt arccal jellemezte a mostani helyzetet. — Mit csinálnak ezek a vasutasok? Teljesen ellepnek bennünket szénnel. Szaval közt, persze, ott bujkált a vidámság is, holott az aznap érkező 40 vagonnyl szén berakása nem kevés gonddal járt. — A jelenlegi szénkészletünk 4000 tonna körül van, ezenkívül kokszot és fát is tárolunk. Az év első hónapjai „erősek“ voltak számunkra. Mi is megérez- tük, hogy a vasutasok becsületesen teljesítik feladataikat, sőt a tervezettnél többet nyújtanak társadalmunknak. Ennek természetesen örülünk, hiszen a bratislavai központi teherpályaudvarral valóban jó az együttműködésünk. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy az egyes szerelvények vagonjai ne álljanak nálunk feleslegesen. A múlt évben például egyáltalán nem fizettünk bírságot. Ezt könnyen elhiheti az, aki látja az ottani sürgés-forgást, mozognak az autóbaggerek, ahol szükség van rájuk. Néhá- nyan lapátokkal segítették teljesen kiüríteni a vagont, hogy a fekete aranyból egy szem se vesszen kárba. A vasutasoknak rendszeresen vasárnapi és szombati szolgálatokkal segítünk. Olyan eset még nem volt, hogy munkaszüneti napon a vagon kirakat- lan maradt volna. Persze, nekünk is vannak gondjaink és nem is kevés. Kevés az emberünk, hiszen nyolc helyett csupán négyen dolgoznak. A fáradtság már kiütközik rajtuk, ami nem csoda, hiszen januárban több mint 600 vagont raktak ki. Ez viszont még nem minden. Egyes vagonokat néha meg is kell javítani, amit szintén saját maguknak kell elvégezniük. A fenti példa is igazolja, hogy az akarat sokat segít valaminek az elvégzésében. Hogy a vasútnak ez a szállítópartnere példásan teljesíti feladatait, azt a következő számok is bizonyítják: 1977-ben 7367 vagon érkezett hozzájuk, munkaidőben 4463, munkaidőn kívül 882 és munkaszüneti napokon 2022. Egy kocsi átlagos veszteglési ideje az üzemben 5 óra volt. — Tudja, minden az embereken múlik. Problémáinkat rendszeres összejöveteleken vitatjuk meg, ahol mindkét fél érdekeit figyelemb e vesszük. FRANTIŠEK RISZDORFER k kőolajtól a műanyagig-EREDMÉNYES EGYÜTTMÜKÖDÉS A VEGYIPARBAN A tudomány és a technika mai magas színvonalának köszönhető, hogy a kőolajból vegyi úton plasztikus anyagokat, műszálakat, szintetikus kaucsu- kot stb. állíthatunk elő. A belőlük gyártott termékek az iparban és a mezőgazdaságban egyrészt beváltak, s kiválóan helyettesítik a klasszikus nyersanyagokból, például a szénből, fából, gyapotból, gyapjúból stb. termelt árucikkeket. Háztartásunkban is jó szolgálatokat tesznek a műanyagból készült edények, a műszálból készült szőnyegek, függönyök és a többi közszükségleti cikk. Előnyük, hogy könnyűek, kezelésük egyszerű, és élettartamuk nagyobb a hagyományos nyersanyagokból készült termékekénél. — Az ásványolajból sok minden gyártható és sokféle nyersanyag helyettesíthető vele — utalt az újságírókkal való legutóbbi beszélgetésekor M. Mucha mérnök, a CSSZK iparügyi miniszterének első helyettese a fokozott nyersanyagfogyasztás miatt a világban egyre nehezebben kielégíthető igényekre. Példaként a kau- csukot hozta fel. A kaucsukból készült termékekkel ugyanis gyakran találkozunk a háztartásokban, az iparban, az építészetben, a közlekedésben csakúgy, mint a mezőgazdaságban. Mi lenne a helyzet, ha — akár a múltban — még mindig csak az ültetvényeken termesztett kaucsukmennyiségre lennénk utalva? A műszaki fejlődést gátló hiány mindennapi életünkben is kedvezőtlenül éreztetné hatását. Ennek a ténynek a figyelembevételével törekedtek a vegyészek a szintetikus kaucsuk kifejlesztésére. Köztudomású, hogy fáradozásuk nem maradt eredménytelen. Ma már a kaucsuk legnagyobb részét az egész világon mesterségesen állítják elő. De ez csak egy példa a sok közül. Az ásványolajból ma már nemcsak benzint és fűtőolajat készítenek. • A belőle előállított műanyagok — a polietilén, a polivinilklorid, a polisztirén stb. — az építészetben és a népgazdaság több más ágában is keresett termékek. A műanyagok a fémeket helyettesítve főleg a gépiparban érvényesülnek. A tapasztalatok szerint kb. 1 tonna műanyaggal átlagosan 3—4 tonna acél, kb. 4 tonna réz, illetve ólom pótolható. Ezt a tényt a nyersanyagokban nem bővelkedő hazánkban különösen értékeljük. Köztudott dolog, hogy a műanyagok nemcsak a karórák milligrammokat kitevő rúgóinak, hanem a több száztonnás vízi jármüvek alkatrészeinek az előállítására is szolgálnak. A korszerű vegyipari termékek segítségével elért eredmények a mezőgazdaságban is kimagaslók. Elsősorban a terméshozam lényeges fokozását elősegítő különböző műtrágyákra, a gyomirtókra, növényvédő vegyszerekre gondolunk. De a polietilénből vagy polivinilklo- ridból készült fóliákkal védett növény is gyorsabban fejlődik a szokásosnál. A fólia jóvoltából jobban átmelegszik a talaj, és a nedvességet is hosz- szabb ideig megtartja. A vegyipari termékek alkalmazásával járó rendkívüli előnyök nemcsak azért vitathatatlanok, mert a drága nyersanyagok műanyagokkal pótolhatók, hanem mert az előállításuk is gazdaságos, kevésbé munkaigényes. Nem rozsdásodnak, s mint már említettük, hosszabb élettartamúak és könnyűek. A gépkocsik súlya például alkalmazásukkal 25 százalékkal csökkenthető. A műanyagokat nagyrészt a kőolajból készült etilénből, illetve propilénből gyártják. A Szovjetunióból kapott nyersanyagokat az NDK-ban dolgozzák fel etilénné, hogy azt onA KGST-tagországok múlt évi sikerei A szocialista közösség országainak gazdasági fejlődése a múlt évben sikeres volt. A jelenlegi ötéves tervidőszak első két évében a KGST-országok teljesítették a termelési feladatokat, és több népgazdasági ágazatban túl is teljesítették azokat. A KGST-tagországokban tavaly 204 millió tonna nyersacélt gyártottak, 5,5 millió tonnával többet, mint az előző évben. A szocialista közösség országai a világ acéltermelésében így már túllépték a 30 százalékos részvételi arányt. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött a villamosenergetika, a gépipar, a villamos fogyasztási cikkek gyártása, a vegy-, a kőolajfeldolgozó és a gázipar. A múlt évben a KGST-tagországokban 1,54 billió kilowattA Znojmói Állami Gazdaságban is teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A Slovair légitársaság pilótái is aktívan dolgoznak. Ezekben a napokban 7500 hektáron repülőgépek segítségével trágyázzák az őszi búzát. Képünkön: Miroslav Zemčík (jobboldalt) és František Menšík a gép tartályát műtrágyával tölti meg. (Felvétel: V. Korčák — ŰTKJ óra villamos energiát állítottak elő, 725 millió tonna kőszenet jövesztettek, 564 millió tonna kőolajat és 378 milliárd köbméter földgázt termeltek ki. Ezekben az ágazatokban jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi. A baráti szocialista országokban tavaly több mint 700 ezer tartktort, 900 000 tehergépkocsit és körülbelül kétmillió személygépkocsit gyártottak. Az utóbbi két évben a szocialista országok külkereskedelmi forgalma 30 százalékkal növekedett és elérte a 161 milliárd rubelt. Az NDK-beli vállalatok teljesítik a minőségi termelés követelményeit Az elmúlt évben a minőségi árutermelés mutatóit az NDK központilag irányított üzemeiben 103,7 százalékra teljesítették. Az ipari vállalatok a megelőző évhez képest 12,5 százalékkal több világszínvonalú terméket gyártottak. A múlt év második felében több mint ezer rendkívül jó minőségű termék gyártását kezdték meg. Ilyen például a hűtőgépek, varrógépek, fényképezési eszközök stb. Az idén az NDK-ban 24,5 milliárd márka értékű ,,QU jelzéssel ellátott árut gyártanak, ami 26 százalékkal több, mint 1977- ben volt. A lengyel vegyipar fejlődése A lengyel vegyipar eddigi dinamikus fejlődése a többi KGST-országhoz hasonlóan, elsősorban az ország belső igényei rohamos növekedésének köszönhető. Fokozott igény mu- mutatkozik a műtrágyák, a növényvédő szerek, a benzin, a műszálakat és műanyagokat előállító ipar nyersanyagai, festékek, gumi és még sok ezer egyéb termék Iránt. Ezzel egynan — az NDK-val kötött szerződésünk alapján — az etilénvezetéken hazánkba juttassák. A propilént ugyancsak az NDK- ból vasúton szállítják vegyipari üzemeinkbe. Petrolkémiai üzemeink ma már évente több mint 240 000 tonna műanyagot állítanak elő. Gazdasági jelentőségét tükrözi, hogy a kilogrammonként 8—12 koronára becsült anyagokért — a kapitalista országokból való behozataluk esetén — ennek az árnak a többszörösét devizakoronában fizetnénk. Ehhez a figyelemre méltó megtakarításhoz járul az is, hogy a terv szerint már az idén 135 millió korona értékű műanyagot szállítunk a kapitalista országokba. Petrolkémiai komplexumaink további bővítése és a meglevők korszerűsítése elengedhetetlen követelmény. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb bővíthessük az új, jobb minőségű árucikkek kínálatát, és a külföld ez irányú igényeit az eddiginél is nagyobb mértékben kielégíthessük. A piaci kereslet kielégítésére irányuló tervfeladatoknak a teljesítése elképzelhetetlen lenne a KGST-tagországokkal való szoros együttműködésünk nélkül. A még jobb eredményeink szavatolásának legfőbb feltétele ugyanis a szocialista gazdasági integrációba való nagyobb mértékű bekapcsolódás. Erről győz meg bennünket az NDK-val kötött, már említett megállapodásunk is, amelynek kölcsönös előnyeit a beruházások megosztásában, a szakosítás eredményeként pedig a munka hatékonyságának növelésében látjuk. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy az újabb nyersanyagbázis biztosításával több új termék kerül a hazai piacra. Ez pedig az egyre fokozódó igények folyamatos kielégítését, s ezzel az életszínvonal emelkedését is lehetővé teszi. KARDOS MARTA idejűleg, különösen a hetvenes években, a lengyel vegyipar gyorsan növelte kivitelét is. 1970-ben a vegyipari termékek exportjából eredő devizabevétel 267 millió rubel érték-1 nek felelt meg, 1977-ben már 800 millió volt. Lényegesen bővült az exporttermék-választék, s egyidejűleg erőteljesen koncentrálódott néhány termékcsoportra. Ez vonatkozik többek között a kénre, a műtrágyákra, a gyógyszerkészítményekre, a háztartási és a kozmetikai cikkekre, színezőanyagokra, festékekre és lakkokra. A lengyel vegyipar legfontosabb exportcikke a kén, amely* nek termelésében Lengyelország világviszonylatban is a harmadik, s második az exportban. A háztartási vegyipar termékei, a kozmetikai cikkek számos európai országban Ismertek, a „Pollena“ cég készítményei sok éve exporttermékek, amelyek jelenleg évente 60—70 millió rubel értékű bevételt biztosítanak. A gyógyszeripar számottevő tudományos-kutató bázissal rendelkezik, s részt vesz a KGST-országok tervszerű együttműködésében. Jelentés a munkanélküliségről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben nyilvánosságra hozott jelentések szerint a fejlődő országokban mintegy 300 millió fő a munkanélküliek, vagy csak Időszakonként foglalkoztatottak száma. Az iparosodott országokban mintegy 15 millió munka- nélkülit tartanak nyilván. A jelentést készítő szerint az évszázad végéig egymilliárd új munkahelyet kell létesíteni ahhoz, hogy leküzdjék a munka- nélküliséget. Az ILO jelentése megállapítja, hogy 1977-ben csökkent a munkanélküliség az Egyesült Államokban és Olaszországban, ugyanakkor egyes Iparosodott országokban — köztük Kanadában, Franciaországban, Nagy- Britanniában, Spanyolországban, Oj-Zélandban — jelentősen emelkedett
