Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-15 / 74. szám, szerda

1978 III 15. SZOCIALISTA ORSZÁGOK KONVENCIÓTERVEZETE A NEÜTRONFEGYVER BETILTÁSÁRÓL (CSTK) — A Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, az NDK, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság közös nemzetközi konvenció­tervezetet terjesztett a genfi leszerelési bizottság elé a nuk­leáris neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, rendsze­resítésének és alkalmazásának betiltásáról. A konvenciótervczet szövege a következő TERVEZET Konvenció a nukleáris neut­ronfegyver gyártásának, felhal­mozásának, rendszeresítésének és alkalmazásának betiltásáról: — a jelen konvencióban részt vevő államok, kifejezésre juttatva minden állam és nép mély érdekeltsé­gét abban, hogy a korszerű tu­domány és technika vívmányait ne használhassák fel újfajta tö­megpusztító fegyverek kidolgo­zására és gyártására, arra törekedvén, hogy hoz­zájáruljanak a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez, külö­nös tekintettel a tömegpusztító fegyverekre, felismerve azt a veszélyt, amelyet a nukleáris neutron­fegyver jelent a népek békéjé­re és biztonságra nézve, a következőkben állapodtak meg: I. CIKKELY A jelen konvencióhoz csat­lakozó valamennyi állam köte­lezi magát arra, hogy nukleá­ris neulroniegyvert nem gyárt, nem halmoz fel, sehol nem rendszeresít és nem alkalmaz. II. CIKKELY 1. A jelen konvenció betar­tásának ellenőrzését a szerző­désben részt vevő államok gya­korolják a rendelkezésükre álló nemzeti technikai ellenőr­ző eszközök segítségével oly módon, hogy az megfeleljen a nemzetközi jog általánosan el­fogadott normáinak. 2. A konvencióhoz csatlako­zó államok kötelezik magukat arra, hogy konzultálnak és együttműködnek egymással bár­mely olyan kérdés megoldása érdekében, amely a jelen kon­venció célkitűzéseivel, előírá­sainak megvalósításával kap­csolatban felmerülhet. E cik­kely végrehajtásával kapcsolat­ban konzultációkra és együtt­működésre kerülhet sor az ENSZ keretén belül is — a vi­lágszervezet alapokmányával összhangban —, az idevágó nemzetközi eljárásoknak meg­felelően. 3. A jelen konvencióhoz csat lakozó bármely állam, ameny- nyiben kijelenti, hogy valamely más részt vevő állam feltehe­tően megsérti a konvencióban vállalt kötelezettségeit, panasz- szal fordulhat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biz­tonsági Tanácsához. 4. Minden részt vevő állam kötelezi magát arra, hogy együttműködik azoknak a vizs­gálatoknak a lefolytatásában, amelyeket a Biztonsági Tanács rendelhet el az ENSZ alapok­mányával összhangban a hoz zá érkezett panaszok alapján. A vizsgálat eredményeiről a Biztonsági Tanács tájékoztatja a konvencióhoz csatlakozó ál­lamokat. III. CIKKELY A jelen konvenció hatálya meg nem határozott időre szól. IV. CIKKELY A jelen konvenció csatlako­zásra nyitva áll minden állam előtt, amely ahhoz csatlakozni kíván. V. CIKKELY 1. A konvenciót valamennyi csatlakozó államnak ratifikál­nia kell. A ratifikációs okmá­nyokat az ENSZ főtitkáránál kell letétbe helyezni, akit ezen­nel az okmányok letéteménye­seként hatalmaznak fel, 2. A konvenció akkor lép ha­tályba, amikor annak ratifiká­ciós okmányát legkevesebb.... kormány letétbe helyezte. VI. CIKKELY 1. A jelen konvenció orosz, angol, spanyol, arab, kínai és francia nyelvű — egyaránt hi­vatalos — szövegét az ENSZ főtitkáránál helyezik letétbe. 2. A konvenciót a letétemé­nyes az ENSZ-alapokmány 102. cikkelye értelmében nyilván­tartásba veszi. ELFOGADHATATLAN KAMBODZSAI FELTÉTELEK (CSTK) — A vietnami köz­ponti rádió kommentárjában leszögezte, hogy a kambodzsai hivatalos körök a világ közvé­leményének nyomására kényte­lenek foglalkozni azzal a gon­dolattal, hogy véget vetnek a vietnami—kambodzsai határ­konfliktusnak. Ezzel kapcsolat­ban azonban elfogadhatatlan feltételeket terjesztettek elő. Követelik a helyzet „azonnali normalizálását“, a „vietnami agresszió“ beszüntetését, to­vábbá azt követelik Vietnam­tól, hagyjon fel azzal az igye kezetével, hogy Kambodzsát az úgynevezett indokínai föderá­cióba akarja „kényszeríteni“. Közismert tény hogy az ab­normális helyzetért Kambodzsa a felelős, hiszen inár 1975 nya­rától kezdve fegyveres támadá- dásokat intéz Vietnam ellen. A kambodzsai hivatalos körök gyűlöletet szítanak a nemzetek között és rágalmazzák Vietna­mot. A rádió emlékeztetett a Viet­nami Szocialista Köztársaság békekezdeményezésére és hang­súlyozta, hogy Vietnam kész tiszteletben tartani Kambodzsa függetlenségét és területi sért­hetetlenségét. A vietnami bé- kejavaslatok összhangban van­nak Délkelet-Ázsia békéjével és és biztonságával. L ' M. : A nyugat németországi Kasselben március 11-én tiltakozó felvo nulást rendeztek az újfasiszta Németország Nemzeti Demokrati­kus Pártja tagjainak találkozója ellen. A rendőrség brutálisan beavatkozott és rátámadt a tüntetés résztvevőire. Felvételünkön a tüntetők egy része látható. (Telefoto: ČSTK — ZB] Kölcsönösen előnyös együttműködés Szovjet—marokkói közös közlemény (CSTK) — Moszkvában Ahmed Oszmán marokkói kormány­fő egyhetes szovjetuniőbeli m unkalátogatásának befejeztével szovjet —marokkói közös közleményt adtak ki. A közlemény leszögezi a két országnak a legfontosabb nem­zetközi politikai eseményekkel kapcsolatos álláspontját. A szovjet—marokkói kapcso­latok már 20 éve folyamatosan fejlődnek a békés együttélés, a függetlenség és területi sérthe­tetlenség, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös elő­nyök e>lvei alapján, szögezi le a közlemény, majd hangsú­lyozza a gazdasági és keres­kedelmi együttműködés elmé­lyülését. A marokkói fél nagyra érté­kelte a Szovjetunió közremű­ködését a jelentős marokkói fejeszlési tervek megvalósítá­sában. A szovjet fél kijelen­tette, hogy tovább folytatja ezen a téren eddigi politikáját. Ahmed Oszmán kormányfő hivatalos marokkói látogatásra hívta meg Alekszej Koszigint, a Minisztertanács elnökét. A LESZERELÉSI VILÁGÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSE (ČSTK) — A leszerelési vi­lágértekezlet előkészítésével megbízott különleges ENSZ-bi- zottság hétfőn New Yorkban felújította munkáját. A hétfői ülésen a bizottságban képviselt 40 állam delegátusai vettek részt és meghallgatták a Szov­jetunió és Lengyelország kép­viselőjének felszólalását. A leszerelési világértekezlet összehívásának gondolata a Szovjetuniótól és olyan más bé­keszerető államoktól szárma­zik, amelyek nagy erőfeszíté­seket tesznek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a lesze­relés megvalósítására és a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek elmélyítésére. Az illető or­szágok úgy vélik, a világérte­kezlet feladata, hogy konkrét és hatékony intézkedéseket dolgozzon ki e célok elérésé­re. A világkonferenciát május 23-a és június 28-a között New Yorkban tartják. IZRAELI CSAPATÖSSZEVONÁSOK Feszült a helyzet Dél-Libanonban (ČSTK] — Egész Dél-Liba- nbnban feszült a helyzet, az izraeli kormánytényezők részé­ről a palesztin ellenállási moz­galom címére elhangzott fe­nyegetések következtében. A határmenti övezetben fek­vő helyiségekből Szajda kikö­tőbe érkezett szemtanúk sze­rint az izraeliek nagyobb ará­nyú csapatösszevonásokat haj­tanak végre a határ mentén, elsősorban Labuna és Rasz- Nakura, valamint Sabaa és Kfar Suba községek körzeté­ben. A dél-libanoni parti vizeken izraeli ágyúnaszádok cirkál­nak. Szajda és Tyr dél-libanoni városokban az izraeli támadás veszélyére való tekintettel szünetel az iskolákban a taní­tás, bezárták az üzleteket s lé­nyegében szünetel a munka. Hétfőn értekezlet volt Eliasz Szarkisz libanoni elnöknél, ezen részt vett Szalim Ahmed Húsz miniszterelnök és Fuad Butrusz külügyminiszter. Az értekezleten megtárgyalták az ország jelenlegi politikai hely­zetét. A Görög KP képviselői Moszkvában (ČSTKj — Az SZKP és a Gö­rög KP képviselői Moszkvában megbeszélést tartottak. Ezen szovjet részről Borisz Pono- marjov és Konsztantyin Cser- nyenko a PB póttagja és a KB titkárai, valamint Vagyim Zag- lagyin, a KB nemzetközi osztá lya vezetőjének első helyette­se vett részt, görög részről Harilaosz Florakisz, a KB első titkára, valamint Antoniosz Ambatielosz és Kosztasz Cola- kisz, a KB tagjai. A szívélyes légkörű, és a teljes kölcsönös megértés je­gyében lezajlott találkozóan az SZKP képviselői nagyra érté­kelték azokat a sikereket, ame­lyeket a görög kommunisták a párt sorainak szervezeti és ideológiai megszilárdításában értek el. E sikerek a marxiz­mus—leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus elveinek kö­vetkezetes megvalósításával és alkotó alkalmazásával szület­tek. Megkezdték a sztrájkőrségek feloszlatását (ČSTK) — A tizennégy hete sztrájkoló 160 000 amerikai bá­nyász a kormány megtorló in­tézkedései ellenére sem vette fel a munkát a hét végén. A kormány a bányavidékekre nagy létszámú rendőralakulato­kat vezényelt, amelyek meg­kezdték a Taft—Hartley-tör- vény értelmében jogtalannak minősített sztrájkőrségek fel­oszlatását. Készenlétbe helyez­ték a hadsereget és a nemzeti gárdát Is. A bányászokat pénz- és börtönbüntetések, valamint a szociális juttatások megvoná­sának kilátásba helyezésével akarják harcuk beszüntetésére kényszeríteni. Új guatemalai elnök (ČSTK) — A Guatemalai Nemzeti Kongresszus tegnapra virradó éjjel Romeo Lucas Gar­cia tábornokot választotta köz- társasági elnökké, akinek je­lölését támogatta Laugerud ed­digi elnök és a guatemalai hadsereg is. Az új elnök iúlius 1-én lép hivatalba. Guatemalában március 5-én tartották az elnökválasztást, de sem Lucas Garcia, sem ellen­fele, Peralta Azurdia nem sze­rezte meg a szükséges többsé­get, ezért a választást a kong­resszus elé terjesztették A guatemalai nép a választá­si komédiát tömegesen bojkot- tálta, mert annak egyetlen cél­ja volt, hogy az országban tör­vényesítse a reakciós imperia­listabarát rendszer hatalmát. Megbeszélések Luxemburgban (ČSTK) — Luxemburgban megkezdődtek a megbeszélések a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) és az Európai Atomenergia Közösség (EUR­ATOM) képviselői között. Az EURATOM-nak a közöspiaci or­szágok a tagjai. A megbeszélé­sek fő pontja az atomenergia­felhasználás egységes ellenőr­ző rendszerének bevezetése az Európai Atomenergia Közösség­hez tartozó országokban; ezt a rendszert a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség dolgozta ki az atomsorompó-egyezménynek megfelelően. A moszkvai Pravda a belg­rádi találkozóval kapcso­latban megállapítja: a helsinki Záróokmányt aláírt országok Belgrádban 1977. október 4-én megkezdett munkája véget ért, s pozitív eredményeket hozott. A találkozón részt vevő orszá­gok képviselői hangsúlyozták, mekkora fontosságot tulajdoní­tanak az enyhülésnek, amely folytatódik a Záróokmány elfo­gadása óta támadt nehézségek és akadályok ellenére is. Esz­mecserét folytattak a Záróok­mány ajánlásainak megvalósí­tásáról, az európai konferen­cián kitűzött feladatok teljesí­téséről, valamint az országok közötti kölcsönös kapcsolatok megjavításáról, az európai biz­tonság megszilárdításáról és az együttműködés, az enyhülési folyamat jövőbeli fejlesztésé­ről. A belgrádi találkozón kifeje­zésre jutott Európa népeinek elhatározása, hogy továbbra is a Helsinkiben megkezdett úton kívánnak haladni, ahol a fe­szültségenyhülés és a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének teljesen új szakasza kezdődött. Mindezeknek óriási a jelen­tőségük. A találkozó pozitív eredményeihez elsősorban a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország, valamint a semle­ges országok és néhány kapi­talista állam konstruktív törek­vései járultak hozzá. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni egy teljesen másféle magatartás- formát, amely Belgrádban meg­nem sikerült megváltoztatni jellegét és céljait. Épp ilyen alaptónusa volt annak az inter­júnak, melyet az USA küldött­ségének vezetője, Arthur Gold­berg adott az amerikai sajtó­nak. A Guardian c. angol lap úgyszintén elutasítja a belgrá­di találkozó eredményeit, s „te­Pozitív eredmények nyilvánult. Az Egyesült Álla­mok küldöttségének és néhány NATO-szövetségesének viselke­dését jól jellemezték propa­gandájuk diverziós módszerei, becsületesnek egyáltalán nem nevezhető manővereik. A talál­kozót szemmel láthatóan zsák­utcába akarták terelni és a konfrontációk arénájává vál­toztatni. Ezek a kísérletezések azonban hajótörést szenvedtek. A békés egymás mellett élés alapelveinek — amelyeket Hel­sinkiben fektettek le — érvé­nyessége, ereje ismét beigazo­lódott. S ezt őszintén üdvözli mindenki, aki szívügyének te­kinti a béke megszilárdítását. A Nyugaton gyakran hallat­ják hangjukat azok, akik elé­gedetlenek a találkozó eredmé­nyeivel, akik sajnálják, hogy hetetlenségről“ ír, mely szerint nem voltak képesek olyan ha­tározatok elfogadására, ame­lyek „megjavítanák“ a helsinki ajánlások megvalósításának fo­lyamatát. Azonban sem a Guardiant, sem Goldberget nem ez izgat­ja. Azért elégedetlenkednek, mert a nyugati imperialista kö­rük terveit keresztülhúzták. Ar­ra törekedtek ugyanis, hogy beavatkozzanak más államok belügyeibe, s valójában ez je­lentette volna a helsinki elvek sárba taposását. A népek vá­gya az enyhülés, a béke meg­szilárdítása, a kölcsönösen elő­nyös együttműködés iránt Bel­grádban ismét erősebbnek bi­zonyult. David Owen brit külügymi­niszter a belgrádi találkozóról Fehér Könyvet terjesztett a parlament elé. Hiába keresnénk azonban benne akárcsak egyet­len eredeti mondatot is, amely ne ismételné meg mindazt, amit Carter egy nappal azelőtt el­mondott a sajtó képviselőinek a találkozóról. Owen elismeri a belgrádi vita „nagy jelentő­ségét és bizonyos hasznossá­gát“, de azt állítja, hogy a „Szovjetunió nem hajlandó szé­leskörűen és következetesen megvalósítani a Záróokmány egyes pontjait.“ S „csalódását“ fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült néhány lépéssel előbb­re jutni az összeurópai együtt­működés fejlesztésében. Lehet, — írja a TASZSZ hír- magyarázója — az angol kül­ügyminiszter sosem hallott ar­ról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország Belg­rádban átfogó programot, konkrét javaslatokat nyújtott be az enyhülés katonai terület­re való kiterjesztésére, az eu­rópai együttműködés kibővíté­sére a közlekedés és az ener­giagazdálkodás terén, s lehet, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok sokoldalú együttműködéséről szóló gon­dolatok is elkerülték eddig a figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom