Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-13 / 72. szám, hétfő

úfgzó 1978 III. 13. 3 A szocialista együttműködés újabb távlatai GUBARJEV ÉS REMEK PÉLDÁSAN TELJESÍTETTÉK FELADATAIKAT Március másodika újabb emlékezetes napként vonul a (J-seh szlovák Szocialista Köztársaság történelmébe. Ezen az estén országunk egész lakossága végtelen örömmel és jogos büszke­séggel jogadta a nagy hírt, hogy a Szojuz-28 űrhajón Alexej Gubarjev mellett csehszlovák űrhajós, Vladimír Remek indul a Szaljut-6 űrállomás újabb látogatására. Ez a nevezetes ese­mény, amely egy új fejezet kezdetét jelentette az űrkutatás programjainak megvalósításában, élénk nemzetközi visszhan­got keltett. Meggyőzően bizonyította a szocialista államok tu­dományos-műszaki és gazdasági integrációjának korlátlan le­hetőségeit, azt, hogy a Szovjetunió oldalán olyan államok is aktív szerephez juthatnak az űrkutatásban, a tudományos-mű­szaki haladás távlati problémáinak megoldásában, amelyek egyébként csak passzív szemlélői lehetnének a korszakalkotó, nagy eseményeknek. Hozzájárulásunk elismerése Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy a szovjet szak­emberek mellett első alkalom­mal csehszlovák űrhajós vehe­tett részt a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén folyó tudományos-ku­tatási munkákban. Ez egyúttal elismerése is annak a sokoldalú tevékenységnek, amelyet az ed­digiek folyamán a csehszlovák kutatóintézetek az űrkutatás­ban és az űrtechnika fejleszté­se terén végeztek. Az Interkoz- rnosz program keretében meg­valósuló együttműködés továb­bi szakaszában a tudományos­kutatási munkák súlypontja az emberek által lakott űrlabora- tóriumokra kerül át, bár emel­lett az automatikusan vezérelt műholdak jelentősége sem csökken. Az elmúlt hét folyamán nagy lelkesedéssel figyeltük a nem­zetközi személyzet, Romanyen­ko, Grecsko, Gubarjev és Remek űrhajósok mindennapi tevé­kenységét a Szaljut-6 fedélze­tén, de az már minket is szo­rongással, aggodalommal töl­tött el, amikor az Interkoz- mosz programban szereplő fel­adatok teljesítése után a Szal- Jut-6 vendégel búcsút vettek az űrveteránoktól, s elkezdték a visszatérés igényes műveletei­nek végrehajtását. A leszállás sikerének feltételei Az űrhajó leszállókabinjának biztonságos visszajuttatását — a felszálláshoz és az űrállomás­hoz való kapcsolódáshoz hason­lóan — részletes számítások előzik meg, s a leszállás egyes műveleteit, a fékezőrakéták be­kapcsolását, az ejtőernyő kibo­csátását másodpercnyi pontos­sággal kell végrehajtani. To­vábbi fontos követelmény a le­szállókabin kiegyensúlyozott megterhelése, amire főleg ak­kor kell körültekintően ügyel­ni, ha az űrhajósok magukkal viszik azokat az anyagokat, mű­szereket és berendezéseket Is, amelyek az űrállomáson folyta­tott kísérletek eredményeit tar­talmazzák. Mint ismeretes, Gu­barjev és Remek űrhajósok egyúttal az „űrpöstás“ szerepét is betöltötték, s nemcsak leve­leket, ajándékokat, további be­rendezéseket, kutatási anyago­kat és készleteket vittek a Szaljut-6 fedélzetére, hanem azt az anvasot Is visszaszállí­tották a Földre, amely már nem fért volna el az úgyszin­tén visszakészülő Romanyenko és Grecsko leszállókabinlában. Ha az űrhajósok sietségükben és izgalmukban a nehezebb tár­gyakat a kabin egyik oldalán helyeznék el, a másikba pedig a könnyebbeket raknáik — fi­gyelembe véve azt a körül­ményt, hogy súlytalan állapot­ban nehéz megkülönböztetni, hogy melvik csomag a „nehéz“ és melyik a „könnyű“ — ez akár az életükbe Is kerül­hetne. A kiegyensúlyozatlan le- szállókabln ugyanis a sűrű at­moszférában, ahol már a földi gravitáció is érvénvesül, ki van téve a nörgés veszélvének, ami az eitőernyő becsavarodását vonná masa után. Ez csupán egyetlen példa, de ebből Is lát­hatjuk, mily sok kísérletnek, tapasztalatszerzésnek kellett megelőznie a^t, hogy az űrha­jósok visszatérése aránvlag biz­tonságos legyen. A leszállás pillanatait szem­lélő tévénéTŐk a műveletet irá­nyító szakemberekkel, valamint a visszatérés körzetében tartóz­kodó helikopterek személyzeté­vel együtt megkönnyebbülten állapíthatták meg, hogy a le­szállókabin ejtőernyője ponto­san az előre megállapított idő­ben kinyílt, s a háromtonnás test most már az ejtőernyő fé­kező erejének engedelmesked­ve, biztonságoson és egyenle­tesen közeledett a Föld felszí­néhez. A leszállókabin keresé­sére mozgósított helikopterek legénysége egyébként már 10 kilométeres magasságban ész­revette a közeledő fekete pon­tot. Ennek volt köszönhető, hogy a televízió kamerái a jő látási viszonyokat kihasználva részletesen közvetíthették a le­szállás egész műveletét, azt a pillanatot is, amikor a leszálló- kabin a szántóföld harminc cen­timéteres hórétegét érintve „to­vábbszánkózott“, s amikor az űrhajósok a kabinból kilépve első nyilatkozataikat adták a jelenlevő szovjet és csehszlo­vák riportereknek. Érthető, hogy az ilyen szelle­mi és fizikai értelemben egy­aránt rendkívül megterhelő tel­jesítmény után az űrhajósok elégé szűkszavú riportalanyok. Ám az a néhány szó is rendkí­vül értékes, amelyekkel a ri­porterek kérdéseire válaszol­nak, mert azt jelentik, hogy fáradtan bár, de épen, egészsé­gesen tértek vissza a Földre, s hogy Remek századost, Cseh­szlovákia első űrhajósát nem­sokára idehaza Is üdvözölhet­jük. Tervszerűség az együttműködésben Az első nemzetközi páros te­hát sikeresen teljesítette fel­adatait, s reméljük, hogy az űr- tartózkodás világcsúcstartóit, Romanyenko és Grecsko űrhajó­sokat is rövidesen látni fogjuk a televízió képernyőin, amint a leszállőkabinból kilépve — mintegy 100 napos űrtartózko- dás után — ismét hazai földre lép a lábuk. A Szojuz-28 űrhajó utasainak teljesítménye, a Szal­jut-6 űrállomás fedélzetén vég­rehajtott 10 tudományos kísér­let, valamint a leszállás pontos végrehajtása további ékes bizo­nyítékai a szocialista országok tudományos-műszaki együttmű­ködésében megnyilvánuló terv- szerűségnek. Az űrkutatás területén kibon­takozott együttműködés újabb szakasza akkor kezdődhetett el, amikor az űrtechnika elért fej­lesztési eredményei már konk­rét, s az egyes országok gaz­dasági fejlődése szempontjából rendkívül hasznos tudományos kutatási munkákat tettek lehe­tővé. Ilyen műszaki feltételek alakultak ki a második nem­zedékhez tartozó Szaljut-6 űrál­lomáson, melynek első nemzet­közi személyzete sikeresen in­dította el ezt az úttörő mun­kát. A lengyel és az NDK-beli űrhajósjelöltek után március 20-án a további KGST-országok állampolgárai is elkezdik fel­készülésüket a Csillagvárosban. Oj, lelkesítő távlatok nyílnak meg ezzel a tudományos-tech­nikai integráció előtt, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez a szovjet kutatók, mér­nökök, űrhajósok több mint két évtizedes áldozatos munkájá­nak köszönhető. A Szaljut-6 űrállomás bátor személyzetének összehangolt munkája az elmúlt hetekben és hőnapokban további értékes is­meretekkel gazdagította az egyes szaktudományok terüle­teit. A súlytalanság állapotában készített ötvözetekkel,, a Chlo- rella-zöldmoszattal, s az űrha­jósok egészségi állapotára vo­natkozó orvostudományi vizsgá­latokkal a tudományos kísérle­tek olyan sorozatát Indították el, amelyek végső fokon a vi­lágűr meghódítását fogják eredményezni. MAKRAI MIKLÓS Bővítik a választékot Tapasztalatok a sviti Tatrasvit vállalatból Nem azzal a szándékkal ke­restem fel a sviti Tatrasvit vál­lalati Igazgatóságát, hogy en­nek a Magas-Tátra alatti textil­ipari üzemnek több évtizedes múltjáról gyűjtsék adatokat és ezekről beszámoljak. Az azon­ban említésre méltó, hogy az 1934-ben műszálgyártással, ké­sőbb pedig harisnya és kötött fehérnemű készítésével foglal­kozó „Baťa“ üzemeként léte­sült, a Győzelmes Februárt kö­vető államosítás után pedig eb­ből jött létre a mai Chemosvit és Tatrasvit nemzeti vállalat. Folyamatosan bővült a válla­lat termelőkapacitása, s a je­lenlegi öt üzemében közel 6000 ember, főleg nő dolgozik. Hogy milyen eredménnyel dolgozik ez a munkaközösség? Erre a kér­désre kerestük a választ. Ján Chlebo, a vállalat termelési gaz­dasági osztályának vezetője megfelelő tájékoztatást nyúj­tott. — Vállalatunk dolgozói — minden szinten — teljes mér tékben tudatosították, hogy a hatodik ötéves tervidőszak a minőség éveit jelenti. Tehát nem elegendő csak sokat, vagy ele­get termelni, de azt is szem előtt kell tartani, hogy meny­nyiért és milyen minőségű árut állítunk elő. Ezt az alapvető feladatot már tavaly is sikere­sen teljesítettük. A minőségi termelés meghonosítására vál­lalatunkban kezdettől fogva nagy gondot fordítunk. Elért eredményeink is azt bizonyít­ják, hogy érdemes és gazdasá­gos ezen az úton járni. Ezt a tényt egy adattal is alátámaszt­hatom. A Slovakotex vezérigaz­gatósága által meghatározott összegen felül sikerült dolgo­zóinknak a termelés fokozásá­val több mint 3,4 millió korona értékű megtakarítást elérni. Vállalatunk tiszta jövedelme meghaladta az 5,5 millió koro­nát. Ez mindennél többet mond. Ján Chlebo ezután röviden összegezte a tavalyi eredmé­nyeiket. Elmondta, hogy az áru­termelés értéke meghaladta a 679 millió koronát. Többek kö­zött körülbelül 7 millió 400 ezer kötött ruházati cikket, közel 400 000 kötött felsőruhát, 25,6 millió pár harisnyát és 1,3 mil­lió harisnyanadrágot gyártottak. A továbbiakban az idei és az 1979. évi feladatokról, valamint a dolgozóknak ezek teljesítésé­re irányuló kezdeményezéséről, vállalásairól beszélt. * — Árutermelésünk értéke eb­ben az évben közel 51,6 millió koronával növekszik, s eléri a 731 millió koronát, egy év múl­va pedig meghaladja a 800 mil­lió korona értéket. Az egy dol­gozóra jutó munkatermelékeny­ség értéke is évről évre növek­szik. Dolgozóink nagyon jól tudják, hogy az idei évre ter­vezett több mint 60 millió ko­rona értékű tiszta haszon nem „köszönt be“ magától. Ennek elérése fokozott mértékű gazda­ságosságot és minőségi munkát igényel minden területen. És még valamit el kell érnünk: Lé­pést kell tartanunk a divat és álfflitt Korea új hétéves terve Koreában idén ünnepllk a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár-' saság kikiáltásának 30. évfor­dulóját. A KNDK Legfelsőbb Né­pi Gyűlésének legutóbbi ülésén elfogadott második hétéves nép­gazdasági terve 1978 és 1984 között a szocializmus gazdasági bázisának megszilárdítását és az életszínvonal további emelé­sét tűzi ki célul. A gazdaság fejlesztésében el­sőrendű a meglevő ipari beren­dezések korszerűsítése, de a a terv új gyárak, bányaüzemek létesítését is előirányozza. Egyik legfontosabb feladat a népgazdaság valamennyi ágaza­tára kiterjedő tudományos-mű­szaki fejlődés előmozdítása. A népi Koreában 1975-ben a villamosenergia termelés 28 milliárd kilowattóra volt, 1984- re ennek kétszeresét tervezik. 1975-höz képest a széntermelés 20—30 millió tonnával növek­szik és eléri a 70—80 millió tonnát. A fejlődést mutatja, hogy 1944-ben, a japán gyarma­ti uralom alól való felszabadu­lás előtt, az ország északi felé­ben mindössze 8 millió tonna szenet bányásztak évente. Az Ipari termelés jelentős nö­vekedésének reális feltételei a Barom fifelolgozó- kombinát a Szovjetunióból A Szovjetunió 10 baromfine­velő-kombinát komplett beren­dezését szállítja Lengyelország­nak a közelmúltban Moszkvá­ban aláírt szerződés értelmé­ben. Egy-egy üzemben évente 100 millió darab tojást termel­nek. Ezenkívül megállapodtak abban is, hogy Lengyelország 69 takarmányüzem teljes gépi fel­szerelését vásárolja meg a Szovjetunióból. A szerződés ér­telmében a szovjetek részt vesz­nek a tervezési munkákban és szakemberek irányítják maid a gépek és berendezések szerelé­sét, próbaüzemelését. Mindkét egyezmény a tervek szerint 1980-ig teljesül. meglevő műszaki kapacitások és ásványkincsek jobb kihasz­nálásában, a szigorú nyersa­nyag- és anyagtakarékosságban és a legújabb tudományos-tech­nikai vívmányok széles körű el­terjesztésében rejlik. A mezőgazdaság továbbra is a népgazdaság egyik vezető ága­zata marad. Gabonából tavaly 8,5 millió tonnás csúcstermést takarítottak be, 1984-ig ez a mennyiség 10 millióra nő. A nagyszabású programban gondoskodnak az életszínvonal s az anyagi jólét emeléséről. Az állam 1,4-szer nagyobb össze­get szán különböző szociális és kulturális intézményekre. A tervek szerint 200—300 ezer la­kás épül majd évente az or­szágban. a fogyasztók jogos követelmé­nyeivel. Az idén például a kö­tött ruházati cikkekből legalább 70 százalék, a fehérneműkből és harisnyákból 35 százalék arány­ban új típusúakat gyártunk. Annak érdekében is konkrét in­tézkedéseket hozunk, hogy tel­jes mértékben kiküszöbölhessük a harmadik minőségi osztályba sorolt termékek gyártását. Az anyag- és energiamegtakarítás, a költségek csökkentése terén tavalyi eredményeinkhez viszo­nyítva az idén 0,8 százalékkal nagyobb, pénzben kifejezve 3 millió 815 ezer korona értékű megtakarítást akarunk elérni. A legnagyobb gondot a munka minőségének javítására fordít­juk. Ennek érdekében 41 kon­krét intézkedést foganatosítunk. — Mindezek megvalósításával milyen mértékben és formában vesznek részt a vállalat üzemei­nek dolgozói? — A verseny- és brigádmoz­galom segítségével érdekeltté tesszük dolgozóink széles réte­geit a szervező és termelőmun­ka minden szakaszában.- Min­den részlegen havonként mun­kaértekezleteket szervezünk, ahol bárkinek módjában áll vé­leményt mondani, bírálni, ja­vaslatait tolmácsolni. Az eddigi­nél még nagyobb mértékben fejlesztjük az újítómozgalmat, jobb lehetőségeket teremtünk a raclonalizáciős brigádok tevé­kenységének úgy, hogy a felté­telezett 3,8 millió korona meg­takarítást ezen a szakaszon is elérhessük. Nem feledkezünk meg dolgozóink általános mű­veltségének, politikai és szak­mai felkészültségének fokozá­sáról, szociális igényeinek ki­elégítéséről sem. Dolgozóinknál megértésre találnak gazdaság­politikai, szervezési intézkedé­seink — hiszen velük együtt alkotjuk őket —, melyekre öt üzemi, 197 kollektív és közel ötezer egyéni felajánlással vá­laszoltak. KULIK GELLERT A mezőgazdaság mérlege Jugoszláviában Bár az időjárás nem minden­ben kedvezett, igen eredményes évet zárt Jugoszlávia mezőgaz­dasága. Mind a kisgazdák, mind a nagyüzemek rekordtermést ta­karítottak be búzából, cukorré­pából, napraforgóból; jó volt a legnépszerűbb mezőgazdasági kultúra: a kukorica termésátla­ga is. Búzából az országos átlag 35 métermázsa volt, ami az eddigi legnagyobb eredmény. A jő munkán kívül az érdem a kivá­ló új jugoszláv búzafajtáké, olyanoké, mint a Száva, Szaj­na, Novoszadszka Rana, Parti- zanka és másoké. Cukorrépából annyit takarí­tottak be, hogy a termés nem­csak a teljes hazai szükségletet fedezi, de tartalékolni is tud­nak belőle. Oj hibridek alkal­mazásával nőtt meg tavaly a napraforgó-termés. Százezer hektáron 22—24 mázsás átla­got értek el. Bulgária villanyáram-termelése 1980-ban a terv szerint étén a 30 milliárd kilowattórát. Az ország — 1944-ben történt felszabadu­lása óta — a 120-szorosára növelte energiatermelését. A bolgár energetikaipar büszkesége a kozlodujl atomerőmű. A mostani öté­ves tervidőszakban az erőmű termelését a kétszeresére növelik. Miután megépült a kozloduji atomerőmű, maga a város ts felis- merhetetlenségig megváltozott. Üj lakótelepek, összkomfortos lakások épültek. (Felvétel: ČSTK — BTA) Ján Chlebo

Next

/
Oldalképek
Tartalom