Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-11 / 70. szám, szombat

E tie hal 0>'n. A Meség most jött haza a fejes­ből Amíg átöltözik, a férjjel, a negyvenkilenc éves H. Tamók Sándorral beszélgetek. Tizenhárom éves, amikor el­szegődik borjúpásztornak Az apja is pásztorember volt. Há­romévi pásztorkodás utí'n kiíu tófiú a községházán, majd a módos abarai gazdáknál szol­gál. Fizetése: koszt és egy da­rabka föld évi használatra, Az termi meg a családnak * szük­séges krumplit, babot, és ten gerit. Nem sok, de a szegény ember addig nyújtózkodjék, ameddig a takarója ér. gunk, m elég nekürrk Régebben zárszámadáskor kaptunk még Í4-—16 000 koronát is ketten. — Hogyan indultak az élet­nek? —Ügyszólván semmivel kezd- lük Bérházban laktunk. Emlék­szem, amikor az első ebédet feltálaltam, akkor jöttem rá, hogy még kanalunk sincs, ami vei megegyük. De bíztunk az erőnkben. Bíztak az erejükben. S az eredmény? Négyszobás, össz­komfortos, szép új lakás, telje sen bebútorozatt. Mosógép, hű­tőszekrény, televízió — min­Együtt a család tikkor már tizenkilenc éves. — Mi minden történt azóta? — Elmondani is sok. Nézzen a hajamra, már galambősz, pe­dig egykor koromfekete volt. A cselédkeskedést meguntam, 1948-ban elmentem az ácsok hoz segédmunkásnak. Erős vol tam, hát szívesen fogadtak. A katonai évek után is ezt a munkát végeztem. Ezerkilenc- százötvenhétben jöttem haza n szövetkezetbe traktorosnak, ak­kor léptem be a kommunista pártba Is. Ezerkilencšzázhetven- egytől etető vagyok. — Közben? — Megnősültem. Bejön a feleség is, lánykori nevén övári Veronika, Már fér­jezett lánya van, aki a Tőkete rebesi (Tre.bišov) Cukorgyárban dolgozik, a férje gépkocsiveze­tő. Együtt Iáknak a szülőkkel. A fiatalabb lány az alapiskola nyolcadik osztályába jár, el- árusítónőnek készül. A felesé get kérdezem: — Mióta fejő? — Nyolc éve, — Mennyit keresnek havon­ta? — Ketten együttvéve ötezer koronát tisztán. Van egy tehe­nünk, évente két sertést vá­dén, aminek a mai korszerű háztartásban lennie kell. • — Mikor kezdték meg a la­kás építését? — Ezerkilencszázhatvanban. — Mennyi készpénzzel? — Négyezer koronával! — Kölcsönt vettek fel? — Egy fillért sem. Osszenéznek, nézik kételkedő arcomat. — Látom, nehezen hiszi el — mondja a férj. — Pedig így volt. Abból raktuk le az alapo­kat, A szövetkezet ingyen adott fuvart, meg gerendának való fát. Akkor még nem volt ér­vényben az a törvény, hogy készpénzt is adhat. — Egyéb segítség? — A rokonok, szomszédok se gítettek. Akkoriban éjjel szán­tottam, nappal pedig az építke­zésen dolgoztam. Csináltam, mert azt akartam, hogy végre nekem is legyen saját házam. Megérte a nagy hajsza? — Meg, mert a saját házam ban lakhatom. Igaz, egészsé­gem nincs. Januártól könnyebb munkát kaptam, éjjeliőr vagyok a szövetkezetben. 2100 koronát kapok egy hónapra. — Látom, garázs is van az udvaron. '— Azt is felépítettük, s már négy éve kocsi áll benne, egy Moszkvics, de még csak haj?" mincezer kilométert futott. — Voltak-e már hosszabb idő­se közösen kirándulni? — Én voltam Magyarorszá­gon. A szövetkezet fizette az útiköltséget. A feleségem még nem volt sehol, együtt nem volt rá időnk. Csak az idén jött fel egy pár napra a Tátrába. Olt voltam három hónapig gyógykezelésen. Ezt a képet is ott csináltattuk, hogy legyen emlék róla. Ennyi volt, amit együtt töltöttünk pihenéssel, de az a pár nap nagyon szép volt. — Tetszett? — A Tátra nagyon szép, de én nem tudnék ott élni,.. — Elégedett? — Igen, az vagyok. — Miért? — Megvan mindenünk, amit akartunk. Együtt van a család. A vöm is a szövetkezetben fog dolgozni. Most majd nekik épí­tünk, ez marad a fiatalabb lá­nyomnak és nekünk. — Bele mernek vágni újra egy építkezésbe? — Kell a fiataloknak a se­gítség, nekünk is segített az édesapám. Ö végezte el az ősz- szes asztalosmunkát. — Hány évig épült ez a ház? Hét évig tartott, amíg telje­sen elkészült. A ruházkodásra nem sokat adtunk, nem is tel­lett rá. — Tehát pihenésre még most se gondolnak? — Amíg az ember él, addig arra nincs idő. Dolgozni kell, ez az élet rendje, így tanultuk a szüléinktől is. Ma már olyan világban élünk, amelyben az ember becsületes munkával is viheti valamire, s ezt az alkal­mat meg kell ragadni. E lgondolkodtam. Ezt vár­tam a beszélgetéstől? Lé­nyegében igen, mert ilyennek ismerem ezt a népet. Amit mondtak, őszintén mondták. Le­számítva a kisebb bajokat, gon­dokat, elégedettek az életükkel. Két kezük munkájából hozták össze azt ami van, s erre na­gyon büszkék. Dolgozni szeret­nek, a munka teszi teljessé éle­tüket. ök már így boldogok. TŰRÖK ELEMÉR Áthidalták a kezdeti nehézségeket Mellen Antal A volt virti, dunarnocsi (Mo­ču/, karvai (Kravany nad Dunajom) és a dunaradványi (Radvaň nad Dunajom) sző vetkezetek több mint két évvel ezelőtt, 1976. január 1-én egyesültek és a Dunai Flotta nevet vették fel. Mellen Antal mérnökkel, a szövetkezet fő- zootechnikusával arról beszél­gettünk, vajon az állattenyész tésben jelentett-e előrelépést a négy szövetkezet egyesülése. A fiatal mérnök határozottan ál­lította, hogy az új feltételek mellett fokozatosan javulnak a* eredmények. Állítását tények­kel is bizonyította. A tejtermelésben 1976-ban messze elmaradtak a járási át­lagtól, az évet 2610 literes át­laggal zárták. E gyönge ered­mények oka elsősorban az volt, hogy a szövetkezet kevés tö- megtakarmánnyal rendelkezett. A munkafegyelem sem volt ki­fogástalan. Például a karvai részlegen az első év végéig cső portosan fejtek. Ez lehetőséget adott a lazsálásra, ezért beveze- zették az egyének szerinti érté­kelést. Az 1977-es terv tehenen­ként 2850 liter tej kitermelését tűzte feladatul, s az intézkedé­sek eredményeképpen tervüket 102,86 százalékra teljesítették, A legjobb eredményeket a virti részleg tehéngondozói ér­ték el, akik átlagosan :i898 li­ter tejet fejtek tehenenként. E hattagú csoport tagjai: Lévai Viera (a csoport vezetője), Vö­rös Erzsébet, Dorčák Emil, Dor­čák Milan, Dorčák Marian és Bilinszky Zsuzsa feltétlenül di cséretet érdemelnek. A szövetkezetben a hústerme­lés is kedvezően alakul. Az 1977. évi terv 9711 mázsa hús kitermelését irányozta elő, az állattenyésztők tervüket 115,29 százalékra teljesítették. E sike­rekhez az állattenyésztők mind­egyike hozzájárult. A korábbi­nál lényegesen kevesebb állat hullott el. Az egyesülés első évében még 15 malacot sem tudtak elválasztani, 1977-ben már 17,88 volt az átlag. A ma­lacelválasztásnál a legjobb ered­ményeket a karvai részleg ál­lattenyésztői: Hraboš Cyril, Ha­ttyúra Anna, Hraboš Cyrilné, jászberényi Józsefné és llajdü Gyula érték el, akik a gond­jaikra bízott kocáktól átlago­san 22,45 malacot választottak el. Kiváló eredményekkel büsz kélkedhelnek Vígh Margit és Kiripovská Éva, akik a nüven- dékmarháknál napi 96 dkg-os súlygyarapodást értek el. Feltétlenül dicséretet érde­melnek a karvai részlegen a hízósertések gondozói, Farkas fózsef és Bakó Géza, akik több mint 56 dkg-os súlygyarapodást értek el a gondjaikra bízott ál­latoknál. A Bartos József és Janik Michal által gondozott hí- zőmarháknál 1,009 kg volt a napi súlygyarapodás. Ezek az eredmények is bizo­nyítják, hogy a szövetkezet ál­latgondozói a legjobb úton ha­ladnak az idei feladatok hiány­talan teljesítése felé. KOLOZSI ERNŐ Űj töldpátkitermelő üzeni Több mint tízmillió de­vizakoronát takarít meg évente népgazdaságunk­nak a Jindrichűv Hradec i járásban levő Haláuiky község közelében nem­rég megnyitott új föld- pátkitermelő üzem. A földpát, amelyet koráb­ban a tőkésországokból kellett importálnunk, a kerámiai és az üvegipar fontos adalékanyaga A képen az osztályozórész­leg látható, ahonnét a földpátot konténerekben szállítják a rendeltetési helyére. (Felvétel: Z. RtibeS — CTK) 470 D Hm Melyiket válasszuk ? Látszólag nem nagy probléma, mégis gyakran megáll « toll a. kezünkben, amikor egyik-másik vegyes hangrendű idegen szót el kell látnunk toldalékkal: melyik toldalékot tegyük hozzá; a magas vagy a mély magánhangzósat. Te­hát így írjuk-e: Athénben, pozitiven, vagy pedig Athénban, pozitívan. Mielőtt válaszolnánk e kérdésre, meg kell vizsgálnunk az egész témakört, hogy lássuk, miről is van szó. A magyar nyelv szavaiban erősen érvényesül a hangren­di törvény hatása. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szóban ál­talában vagy magas, vagy mély magánhangzókat találunk: pl. kenyér, keszeg, kettő, illetve anya, daru, homlok. Eze­ket a szavakat rendszerint úgy toldalékoljuk, hogy a ma­gas hangúakhoz a toldalék magas magánhangzójú alakját tesszük: kenyérnek, keszegbe/, kellőtől; a mély hangúak hoz mélyet: anyának, daruval, homloké. Vagyis a tolda­lék magánhangzó tekintetében illeszkedik a sző tövéhez. Ezt a hangtani jelenséget hangrendi illeszkedésnek szoktuk nevezni. De azt is tudjuk, hogy a magyar szavak ma már nem mind tiszta hangrendűek, vagyis nemcsak magas és mély n\agánhangzósak vannak köztük, hanem vegyes hang­rendűek is. A vegyes hangrendű szavak főleg mint jöve­vény- és idegen szavak kerültek be a magyar szókincsbe. Ilyenek pl. a jövevényszavak közt a gyertya, csizma, az idegen szavak közül a telefon, rádió stb. E vegyes hang­rendűek közül némelyiknek toldalékolása igazán nem okoz problémát, pl. a most felsoroltaké sem. Ezeket mély ma- gánhangzós toldalékkal látjuk el, mivel az utolsó szótag jakban mély magánhangzó van: gyertyává/, telefonbő/, csiz­mának, rádióhoz stb. Több problémát okoz azoknak a ve­gyes hangrendűeknek a toldalékolása, amelyeknek az utolsó szótagjában magas magánhangzó van, mint pl. a fotel, konrét, pozitív, Athén, notesz. Az utolsó szótagbeli magas magánhangzó lehetővé teszi a magas hangú tolda­lékok hozzáillesztését is a szóhoz: fotelben, konkré/en, po­zitiven, Athénben, notesz ben, de némelyik szóban erősen hatnak a toldalékolásra az előző szótagok mély magán hangzói is, így gyakoriak a mély hangú toldalékkal ellá­tott alakok is: fotelban, konkrétan, Athénban, pozitívan, noteszban. Ilyen esetekben tehát választhatunk: ki-ki ízlé­se és nyelvérzéke szerint választhatja meg, magas vagy mély toldalékkal látja-e el ezeket a szavakat. Nyelvművelő ink azonban azt ajánlják, hogy mivel elég sok a magyar nyelvben az e hang, s ez meglehetősen szürkítl nyelvünket, válasszuk inkább a mély hangú toldalékokat. De nemcsak jövevény- és idegen szavak lehelnek ve gyes hangrendűek, lianem eredeti magyar szavak is. Nem minden toldalékunk két- vagy háromalakú: egyalakú is akad, mégpedig magas magánhangzós. Ilyen például az -ék, -né és más képzők, a -ként, -nként rag stb. Ha ezek mély hangú szavakhoz járulnak, vegyes hangrendű szókat vagy szóalakokat hoznak létre: Károlyék, Kovácsné, tanárként, naponként stb. De összetétellel is keletkeznek vegyes hangrendű szavak: gyógyszer, székláb, és ezekhez hasonlók. Például a magas magánhangzós -ék és né képző­vel ellátott főnevek nem mindig magas hangú toldalékot kapnak; aszerint vesznek fel magasat vagy mélyet, hogy e képzők előtt levő szótagban milyen magánhangzó van: Némethékkel, de Kovácsékkal, Tímárékkal; ugyanígy: Né methnével, Kovácsnéval, Tímárnéval. Az összetett szavak­ban azonban más szabály érvényesül: az összetételi előtag nem hat a szó toldalékolására: az utóhang magánhangzója vagy magánhangzói határozzák meg a toldalékolúst az illeszkedés szempontjából. Például: a gyógyszer csak magas hangú toldalékot kaphat a magas hangzós utótag miatt: gyógyszerrel, gyógyszertől; a székláb csak mély hangúa kát; széklábnak, széklábtól. Ezeknek a toldalékolásával általában nincs is gondunk. Ha mégis szót ejtünk róluk, azért tesszük, mert a férfi szó is ebbe a csoportba tartó zik. S ennek a toldalékolásában bizony sokszor követünk el hibát. Egyesek magas hangú toldalékokat kapcsolnak hozzá: férfiíőZ, férfivá/, férfinek — mások mélyeket: férfi tói, férfivá/, férfinak. Gyakran felvetődik a kérdés: melyik a helyes. A látszat alapján a magas, hiszen a -fi utóhang ban is magas magánhangzó van, sőt az előtagban is ilyel találunk. Mégis azt kell mondanunk, hogy a mély hangú toldalék tartozik a férfi szóhoz. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a k többesjelet is mély kötőhangzóval illesztjük hozzá: férfiak-at mondunk, nem férfiek-et. Régen ugyanis kétféle i volt a magyarban: az egyik elöl képzett, vagyis magas i, a másik hátul képzett, vagyis mély i hang. Ez a mély i fordult elő ebben a fi szóban is, és még sok más­ban. Pl. a síp, sík, iszik stb. szavakban is, ugyanis ezeket is mély magánhangzós toldalékokkal látjuk el: síknak, síp pal, isznak stb. Előfordulnak mély hangú toldalékok egy- pár olyan magas hangú szó végén is, amelyben e vagy é, tehát magas magánhangzó van: derék; dér ekünk, cél: cél tói stb. Erre a jelenségre nem tudunk kielégítő magyarázatot találni, de mivel e szavak toldalékolása nem okoz prob­lémát, csak mint érdekes kivételt említjük meg őket. Dr. JAKAB ISTVÁN KULTURÁLIS HÍREK # A tíz éve elhunyt Sinkó Ervin válogatott verseinek ki­adásával az újvidéki Fórum Könyvkiadó a költő- és forra­dalmár életművéneik egyik kevéssé ismert, de nem kevés­bé jelentős ágát mutatja be. A verseket Bori Imre válogatta. % Marie Curie címmel ötré­szes színes filmsorozatot készí­tett Robert Reid biográfiája nyomán a BBC. A címszerepet Jane Lapotaire alakítja. # Shakespeare Hamlet-jét nagy sikerrel mutatta be a londoni Old Vie Theatre. A címszerepet Derek Jacobi, Opheliát Jane Wymark alakítja. # De Filippo „Filumena4“ című, nálunk is ismert víg játé­ka t nagy sikerrel játssza a lon­doni Lyris Theatre. Az előadást Franco Zeffirelli rendezte. Fő­szereplői Joan Plowright és Co­lin Blaikely. ★ # Dmitrij Sosztakovics A já­tékos című befejezetlen ope­ráját az 1978—79-es évadban bemutatják Moszkvában. A mű befejezését és vezénylését Ge- nagyij Rozsgyesztvenszkij vál­lalta el. ★ ül 0 A VI. nemzetközi Csaj­kovszkij zenei versenyt június 1,970. 9. és július 8. között rendezik meg Moszkvában. A fiatal ze- m n, neművészek versenyén idén is zongoraművészek, hegedűművé szék, csellisták és énekesek jjL vesznek részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom