Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-04 / 63. szám, szombat

Georgij Mihajlovics Grecsko űrhajóst, a Szovjetunió Hő­sét, a Szaljut-6 űrállomás fedélzeti mérnökét e hét szer- dóján a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának aranyér­mével tüntették ki. Grecsko jelenleg a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén tartózkodik s a Földre történt visszatérése után veszi át a kitüntetést. Georgij Grecsko 1931-ben született Leningrádban. Kezdeményező, ötletekben gazdag mérnök­ként vett részt a kozmikus űrrepülések előkészítésében.. 1960 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának, s hat évvel később került a szovjet űrhajósok növekvő létszámú közösségébe. Első űrutazását a Szojuz-17 űrhajón tette meg 1975-ben, amikor ugyancsak fedélzeti mérnökként 30 napig folytatott tudományos-kutató munkát a Szaljut-4 űr­állomás fedélzetén. A Znanyije-szila tudományos folyóirat munkatársa első űrrepülése után riportot készített vele, melynek tartalmát az alábbiakban közöljük. A HALADÁS ÚTTÖRŐI Interjú Georgij Mihajlovics Grecskóval, a Szaljut űrhajók fedélzeti mérnökével Riporter: Georgij Mihajlovics önnek mint a Szaljut-4 fedél­zeti mérnökének alkalma volt olyan magasságokban repülni, ahová eddig nagyon kevesen jutottak el. ön egyik résztvevő­je azoknak az eseményeknek, amelyek a kozmikus korszak kezdetét jelentették. Ezek az események nagyon sok ember alkotó munkájával függnek üsz- sze. Pártunk és kormányunk kö­rültekintő gondoskodása nagy­szerű tettekre ösztönözte őket. Az első szputnyik fellövésének húszéves évfordulója bizonyára önben is felidézte 1957 őszé­nek izgalmas pillanatait. G. M. Grecsko: Valóban így van. Abban a szerencsés hely­zetben voltam, hogy részt ve­hettem az első szputnyíkunk útjának előkészítésében, a pá­lya kiszámításával kapcsolatos munkákbaií. Még az éjszakákat is az irodában töltöttük, ha el­fáradtunk. az asztalra dőlve pi­hentünk egy kicsit. Még az elektronikus számítógépek is átmelegedtek az állandó mun­kától. Mi mindannyian átérez- tűk akkor a várva várt ese­mény nagyszerűségét. Riporter: Igen. ez az ese­mény felrázta az egész vilá­got. S ugyanígy Gagarin űrre­pülése is. A naprendszer boly­góinak felkutatásáról nem is beszélve. Ma már valóban elké­szíthetjük az űrrepülés két év­tizedének gazdag mérlegét. G. M. Grecsko: Az űrhajózás­ban elért eredmények a földi tudományok és a gyakorlati technika fejlődésére is jelentős mértékben hatnak, öriási hala­dást értünk el a naprendszer törvényszerűségeinek megisme­résében, az időjárás előrejelzé­sében, a földgömb felületi és belső tulajdonságainak, összeté­telének tanulmányozásában, a természeti kincsek felderítésé­ben, s számos további területen. A műholdak ma már nélkülöz­hetetlenek a hírközlésben, s ál­landóan figyelik a Földön, a tengereken és a levegőben be­következő változásokat. S a to­vábbiakban? Küszöbön áll a világűr iparosítása, a termelési feladatokat ellátó űrvárosok építése, s a Föld megmarad az emberiség kellemes. kényel­mes. virágzó lakóházának. Hi­szen a világűrben minden szük­séges megtalálható, az anyagok Is. az energia is. Természete­sen más megoldások, más utak Is vannak. Elsősorban azt kell tudatosítanunk hogy a világűr­nek beláthatatlan szerepe van az emberiség további fejlődésé­ben. A világűr eddig is állan­dóan hatott az emberek gondol­kozására. Az emberek évezrede­ken át látták a csillagokat, s elgondolkoztak felette, hogy va­jon mik ezek a csodálatosan fénylő pontok. Most lényeges változás történt: az ember ki­lépett az űrbe. Ma már az űr­kutatásba elért eredményeink­kel kezdjük összehasonlítani földi dolgainkat. Most már ezek­re is új szemmel nézünk, eze­ket is új mércével mérjük: „Ha mi ott ilyen nagy dolgokra va­gyunk képesek, akkor itt is ma­gasabb színvonalra kell emelni mindent!“ — Mi ott fönt erő­sebbeknek, hatalmasabbaknak érezzük magunkat, logos büsz­keség tölt el minket, amihez természetesen a megnövekedett Igényesség Is hozzátartozik. El­végre minden győzelem lelke­sít. Rtporter: Az űrutazások bizo­nyára arra is figyelmeztetik majd az emberiséget, hogy mi­lyen kicsi a Föld, milyen töré­keny a bioszférája. G. M. Grecsko: Ez egy kis ki­egészítést kíván. Az űrrállomás- ról nézve nem is olyan kicsi a Föld, a Holdról nézve azon­ban valóban kicsinek tűnik. Az űrhajóból szemlélve azonban mégiscsak más a helyzet, mint a Földön. Húsz perc alatt átha­ladunk egész Afrikán, önkénte­lenül eszébe jut az embernek: milyen sok évre volt szükség valamikor e földrész felkutatá­sára, áthatolására. Mennyire más ma minden ... Egyébként... az űrállomáson néhány szál borsónk fejlődött. Bizony, gyakran odaúsztam, hogy megtekintsem őket. gyö­nyörködjek bennük. Az a né­hány borsószál számunkra a me­zőket. az erdőségeket jelentet­te. És még egy érdekesség: az űrrepülés után fogékonyabb let­tem a zene iránt. Korábban is szerettem a zenét, de igazi von­zódásom iránta csak az űrben fejlődött ki. csak a visszatérés után váltam igazi zenebaráttá. Riporter: Nagy kár, hogy csak kevesen jutnak el az űrbe. G. M Grecsko: Idővel ez is elérhető lesz mindenki számá­ra, mint például a repülőgép. Ebben biztos vagyok. S abban is. hogy amikor majd az isko­lások űrkirándulásokon vesz­nek részt, földrajzból is job­ban felkészülnek, s kiváló fe­leleteik lesznek. Riporter: Repülés előtt bizo­nyára összegyűjtött minden el­érhető ismeretet a világűrről, s az űrhajós elődök tapasztala­tait is felhasználta. G. M. Grecsko: Igen, összeál­lítottam magamban a várható események modelljét. S minden pontosan úgy történt, ahogy azt a Földön elképzeltem. A Föld látványa azonban minden­elképzelést fe’üiinúlt. Egyetlen felvétel, egyetlen film sem tud­ná visszaadni a látvány nagy- szerűségét, különösen űrnap­nyugta idején. Az előttem repü­lők ezt mindannyian különösen hangsúlyozták. így is volt. Sza­vakkal nem lehet ezt leírni. Ta­lán csak a holográfia lenne ké­pes érzékeltetni a színek teljes gazdagságát. Riporter: Ön egy olyan szót használt az előbb, amely elég különösnek tűnik olyan embe­rek előtt, akik még nem jártak a világűrben. A borsóval kap­csolatban említette, hogy „oda­úszott“ hozzá. Ez a szó az űr­hajósok számára talán termé­szetes. A mi fülünknek viszont nagyon szokatlanul hangzik: „a borsóhoz úszók“. Önöknél vi­szont a létezés formáját fejezi ki. G. M. Grecsko: Ez így is van. Elég egy hónapot az űrben töl­teni, s máris űrhajósnyelven beszél az ember. Riporter: — A tudományos fantasztikus irodalom az ilyen „kicsiségekre“ általában nem is^szokott kitérni. G. M. Grecsko: A képzelet, a fantázia jelentősége azonban rendkívüli, ezért ennél a gon­dolatnál egy pillanatra meg is szeretnék állni. Engem és szá­mos barátomat is a fantázia vonzott az űrbe. Bizonyára a „fantasztikus“ irodalom olvasá­sa nélkül is mérnökök lettünk volna, de nem űrtechnikával foglalkozó szakemberek. A fan­tázia, a rajongás kovácsolt min­ket össze, ez formált belőlünk célratörő, hivatásszerető kol­lektívát. Az űrrepülésekre per­sze előbb-utóbb úgyis sor ke­rült volna, de jóval később. Az űrrepülés története a fantasz­ták elképzeléseivel kezdődött, őket az elméleti szakemberek váltották fel. A láncot azok zárták be, akik a technika és a gazdaság elért fejlődési szint­jén valósággá váltooztatták a képzeletet, a fantáziát. Vannak olyan számítások, amelyek szerint a tudományos vívmányok kilencven százalékát a tudományos dolgozók tizede hozza létre. A tudományiján és a technikában tehát igen nagy szerepe van az alkotó szemé­lyiségnek. Persze, ez nem je­lenti azt, hogy a többi kilenc­ven százalék semmit sem csi­nál. Ök is becsületesen dolgoz­nak, nagyon hasznos munkát végeznek, hiszen a munka nem­csak az újdonságok létrehozá­sát jelenti. A tizedrésznek azon­ban sajátos szerepe van. Ök ké­szítik a kovászt, tőlük függ a nagy kollektívák munkájának eredményessége, ők a haladás katalizátorai, serkentői. Az ilyen emberek általában nem­csak rózsákat kapnak, hanem tüskéket Is. Az alkotó ember, aki mindig töri a fejét, akinek sebesen száguldó a fantáziája — nyugtalan és bákétlen. Lé­tezhet például egy megfelelő, kipróbált műszaki megoldás, de ők mégis valami jobbat, tökéle­tesebbet, eredetibbet ajánlanak. Szép ez ugye? Nagyszerűi Azt á másik megoldást azonban már kipróbálták. Ez pedig újabb anyagi és pénzügyi gondokkal járna. Nem is beszélve a régi megoldás alkotóinak presztízsé­ről. Az újért lelkesedő azon­ban sarkára áll, bizonyítja, hogy ő jobbat, tökéletesebbet hozottl Máris kész a konflik­tus... napirenden vannak az Ilyen esetek. A műszaki hala­dás bizonyos szakaszában szük­séges, elkerülhetetlen a minő­ségi ugrás. Itt nagyon is kívánt dolog az újítók, a feltalálók kezdeményezése. Vannak azon­ban a fejlődésnek nyugodtabb szakaszai is, amikor a felhal­mozódott újdonságokat kell szé­les méretekben érvényesíteni. Itt az alkotó személyiség újí­tásokat szorgalmazó kezdemé­nyezése zavarólag hat. Ilyen helyzetekben rendkívül fontos szerepük van a vezetőknek. Nagy művészetre van szükség az ilyen konfliktusos helyzetek megoldásához, a lelkesedés tü­zének „fájdalommentes“ csilla­pításához, s ugyanakkor a te­hetséges fantaszták alkotó ked­vének megőrzéséhez. Ilyen vezető volt Szergej Pavlovics Koroljev. Ú nagyon jól értett az alkotó ember ter­mészetéhez. Ö maga Is ilyen ember volt. Emellett azonban józanul megítélte az adott helyzet lehetőségeit, összefüg­géseit. Az új, ésszerű ötleteket mindig figyelembe vette, s ha lehetőség volt rá, azonnal érvé­nyesítette azokat. S ha ehhez még nem értek be a feltételek, ezt is úgy hozta az újítók, fel­találók tudomására, hogy azok sohasem távoztak tőle szárnya- szegetten. Mi azonban egy kissé eltér­tünk beszélgetésünk témájá­tól ... Riporter: Egyáltalán nem. Hi­szen ma minden területen az ésszerű, alkotó kezdeményezés fejlesztésére törekszünk. Ez ma legfontosabb állami feladataink egyike. A dolgozók erős, alkotó kollektívái döntő szerepet ját­szanak történelmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában, s ebben az űrhajózás úttörői mindenki számára követendő példát mu­tatnak. Még mindig „ünnepi akadémiát” rendezünk? Nemrég jelent meg az Üj Szó Kis Nyelvőr rovatában egy nyelvművelő cikk, amely az ünnepi akadémia kifejezésnek a csehszlovákiai magyarok nyelvhasználatában való előfor­dulásával foglalkozott. Rámutattunk benne, hogy a ma­gyar nyelvben az akadémia szó sohasem fordul elő jelző nélkül rendezvény neveként, sőt az ünnepi akadémia szó- kapcsolatban sem. Központi lapjaink kerülik is már ezt a kifejezést, de egyes járások lapjai, kulturális szervei még gyakran használják. A Februári Győzelem évfordulójának ünnepségei után értesültünk arról, hogy több helyen ren­deztek még „ünnepi akadémiát“ — a plakátok, műsorok tanúsága szerint. Tudjuk, hogy egy-egy nyelvművelő cikk nem jut el min­dem érdekelthez, sőt a lap minden olvasójához sem. Ismé­telten foglalkozunk ezért az említett témával abban a re­ményben, hogy így talán többen tudomást szereznek erről a fontos nyelvhelyességi kérdésről Az akadémia szó jelenti nyelvünkben a tudomány szer­vezését irányító legmagasabb szintű intézményt, megnevez­heti ez intézmény tudós testületét, jelzővel vagy előtaggal ellátva iskolatípusnak is lehet a neve [mezőgazdasági aka­démia, zeneakadémia), sőt rendezvény neveként is szere­pelhet: szolgálhat egy-egy előadássorozatnak vagy tanfo­lyamnak a nevéül, de mindig jelzővel ellátva (politikai akadémia, társadalomtudományi akadémia); a sportban a fejlettebb fogások, módszerek bemutatójának megnevezője lehet, szintén jelzett szóként (pl. vívó akadémia). Tehát jelző nélkül az akadémia csak a tudományos akadémiát, illetve ennek tudósi testületét jelenti, a többi jelentése csak akkor világos számára, ha a megszokott jelzőt is hallja, olvassa, vagy a beszédelőzményből, beszédhelyzetből odaérti. Hiába tesszük viszont az akadépiia elé az Ünnepi jelzőt, ez nem segíti elő, hanem talán, még jobban zavarja a szó megértését, mert az ünnepi akadémia a magyarban szokatlan szókupcsolat. A szlovákban is több jelentésű szó az akadémia, sőt eggyel több jelentése van, mint a magyarban, mert szótá- rozott jelentése ez is: magas színvonalú ünnepély, rend­szerint kulturális műsorral. Innen került tehát át a cseh­szlovákiai magyarok nyelvhasználatába az akadémia szó ebben a jelentésében, s a szlovák slávnostná akadémia vélt magyar megfelelőjeként terjedt el az ünnepi akadémia. A magyar nyelvben annak a fogalomnak a neve, amelyet az akadémia a szlovák nyelvben ebben a vonatkozásban kifejez, egyszerűen ünnepély vagy ünnepség. Az ünnepé­lyeken vagy ünnepségeken rendszerint kulturális műsor is van, tehát e szavak ebből a szempontból is tökéletes meg­felelői az akadémiá-nak. De mi legyen a magyar megfelelője a slávnostná akadé- miá-nak? — kérdeznék most bizonyára többen. A szlovák­ban az akadémia szó még elbírja a slávnostná jelzőt, a magyarban azonban semmiképpen nem tehetnénk az ünne­pély vagy ünnepség szavak elé az ünnepi-t. Nem azért, mert az ünnepi ünnepély csupán rosszul hangzanék, ha­nem azért, mert ez szóhalmozás volna. Az ünnepély vagy ünnepség szavak önmagukban azt a rendezvényt nevezik meg, amelyet ünnepi alkalomból szerveznek, hiszen az ün­nep szót látjuk el benne egyik esetben az -ély, másik eset­ben a ség képzővel. Akár az akadémiá-t, akár a slávnostná akadémiá t kell tehát magyarra fordítanunk, használjuk megfelelőjükként nyugodtan az ünnepély vagy ünnepség szavakat! Ezek egy­formán kifejezik a kulturális műsorral vagy anélkül ren­dezett összejöveteleket. Ha esetleg az akadémia a szlovák­ban olyan rendezvény neveként fordulna elő, amelyen nincs ünnepi beszéd vagy megemlékezés, hanem csak kul­turális műsor, akkor egyszerűen a kulturális műsor vagy — a napszaknak megfelelően — a műsoros est, műsoros délután kifejezések a szó magyar megfelelői. A Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából tehát ünnepélyt rendeztek a művelődési házak, kulturális szer­vek, nem pedig „ünnepi akadémiát“. DR. JAKAB ISTVÁN Hogy is mondjuk? zbierka zákonov Zákonník práce Dbölansky zákonník DbČiansky súdny poriadok Trestný zákon Trestný poriadok Orad dôchodkového zabezpečenia starobný dôchodok Invalidný dôchodok vdovský dôchodok sirotský dôchodok mestský súd okresný súd krajský súd Najvyšší súd pracovný pomer Komisia národného poistenia podpora pri narodení dieťaťa rodinný prídavok peňažná podpora v materstve materská dovolenka predĺžená materská dovolenka predĺžená, neplatená materská dovolenka materský príspevok zákon o nemocenskom poistení nemocenská dávka práceneschopnosť Lekárska posudková komisia pracovný úraz Ôtátne notárstvo dedičstvo dedič törvények és rendeletek gyűj­teménye Munkatörvénykönyv Polgári törvénykönyv Polgári perrendtartás Büntetőtörvényköny Büntető perrendtartás Nyugdíjintézet öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj özvegyi nyugdíj árvaellátás városi bíróság járási bíróság kerületi bíróság Legfelsőbb Bíróság munkaviszony Társadalombiztosítási Bizottság egyszeri szülési segély családi pótlék szülési pénzsegély szülési szabadság gyermekgondozási szabadság fizetetlen gyermekgondozási szabadság gyermekgondozási segély társadalombitosítási törvény táppénz munkaképtelenség, betegállo­mány Orvosi véleményező bizottság üzemi baleset Állami közjegyzőség örökség, hagyaték örökös ÚJSZÓ 197a III. 4. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom