Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-22 / 81. szám, szerda

Ä CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA Amália Hinerová, a CSKP KB póttagja, Az Avia nemzeti vállalat žilinai üzemének dolgozója ÍÄ 1978. III. 22. A žilinai járás és üzemünk kommunistái nagyra értékelik Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának eljárását, Pártunk Központi Bi­zottsága ülésein céltudatosan lebontja a XV. pártkongreszus határozatait és egész társadal­munkat teljesítésükre ösztönzi. Mi, a žilinai Avia üzemben is szüntelenül elgondolkodunk űzőkről a munkaformákról és -eszközökről, amelyek lehetővé teszik a kitűzött célok sikeres elérését. Ezek igényes felada­tok, s teljesítésük során külön­féle problémák is felvetődnek. Ezért rendkívül nagy igényeket támasztunk a pártmunka for­máival és módszereivel szem­ben, főként a párt vezető sze­repének helyes érvényesítése és a dolgozókra gyakorolt be­folyásának felhasználása szem­pontjából. Februárban párlalapszerveze- tünk évzáró taggyűlését nem­csak a kommunisták, hanem az üzem további dolgozói is nagy ligyelemmel követték. A tag­gyűlés bírálóan és igényesen értékelte az eddigi munkát, nagy súlyt helyezett a gazda­sági hatékonyság növelésére, a termelés és a termékek minő­ségének javítására, s arra kö­telezte a párttagokat és tagje­lölteket, hogy tevékeny, példa­adó és alkotó munkát végezze­nek a párthatározatok és a munkafeladatok végrehajtása során. A CSKP KB 9. ülésén hozott határozatokból, főleg Husák elvtárs zárszavából in­dultunk ki, aki kijelentette, hogy azok, akik felelős tiszt­ségeket töltenek be, nem szá­míthatnak arra, hogy életük ké­nyelmes lesz. A fogyatékossá­gok megvitatása során nem kerestünk kibúvókat, nem pró­báltuk a hibákat objektív té­nyezőkkel megmagyarázni. Ehe­lyett növeljük politikai befolyá­sunkat annak érdekében, hogy a dolgozókat az állami terv feladatainak teljesítésére moz­gósítsuk. Tudatosítottuk és tu­datosítjuk, hogy ennek kiindu­lási alapja minden egyes párt­tag és egyúttal az egész párt- szervezet jó eszmei, politikai és szervező munkája. Ezért nagy gondot fordítunk a tagállomány Összetételének javítására. A XIV. pártkongresszus óta alapszervezetünkbe elsősorban fiatal munkások és nők kerül­tek, ők teszik ki ma a tagállo­mány 48 százalékát. Ez is lehe­tővé teszi számunkra, hogy ja­vítsuk a leendő káderekkel va­ló munkát, a káderek kiválasz­tását, nevelését és elosztását, hogy elmélyítsük a, párt befo­lyását az egyes munkahelyeken és mozgósítsuk a dolgozókat, főként a fiatalokat — hiszen üzemünkben ők vannak több­ségben — a politikai pártmun- ka minden feladatának teljesí­tésére. Ehhez felhasználjuk a pár tcsopor tokát és azokat a párttagokat, akik mindennap találkoznak munkatársaikkal az egyes műhelyekben. Üzemünk tapasztalatai is azt mutatják, hogy ott, ahol a pártcsoportok tevékenyen dolgoznak, ahol köz­vetlen kapcsolatot tartanak fenn a többi dolgozóval, ott kedvező eredményeket érnek el a dol­gozók kezdeményezésének fej­lesztésében, a termelési és a politikai nevelési feladatok tel­jesítésében. Nem csak az Avia üzem párt- szervezetének, hanem az egész járási pártszervezetnek a ta­pasztalatai azt mutatják, hogy nem létezik teljesíthetetlen fel­adat ott, ahol a kommunisták elsajátítják és megismerik e feladatokat és a mindennapos munkában megnyerik a többi dolgozó támogatását. Ez lehe­tővé teszi a gazdasági felada­tok teljesítését nem csak üze­münkben, hanem az egész já­rásban. Ha a kommunisták nem fejtenének ki nagyszabású po­litikai és munkaaktivitást, pél­dául annak érdekében, hogy az importált nyersanyagokat saját forrásainkból pótoljuk, hogy az export túlszárnyalja az impor­tot, nem tudnánk elérni annyi­ra kedvező eredményeket, mint amilyeneket elérünk. Ehhez ha­tékonyan hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re kibontakoztatott munkakez­deményezési és felajánlási mozgalom. E mozgalom 237 millió korona hasznot eredmé- nyezett és elősegítette a 6. öt­éves tervidőszak második éve tervfeladatainak teljesítését és túlteljesítését. E kezdeményezésnek volt kö­szönhető, hogy járásunkban a XV. kongreszus óta a vállala­tok 17,5 százalékkal, azaz 745 millió koronával növelték ter­melésüket. Az építőipari mun­kák terjedelme 312 millió ko­ronával nőtt. A kiskereskedelmi forgalom és a lakossági szol­gáltatások tervét is túlszár­nyaltuk. Ezekből a kedvező ta­pasztalatokból kiindulva járá­sunk dolgozói 200 790 000 ko­rona értékű szocialista felaján­lást tettek a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére, a 6. ötéves tervidőszak harmadik éve feladatai és a Nemzeti Front választási programjai tel­jesítésének előmozdítására. Nagyra kell értékelni azt, hogy járásunk vállalatai és üzemei kezdeményezően fogtak hozzá az idei igényes feladatok telje­sítéséhez és az idei esztendő első két hónapjában kedvező eredményeket mutattak fel. Az is pozitív körülmény, líogy az 1978. évi tervet nem tekintik felső határnak, hanem keresik a tartalékok feltárásának és a tervfeladatok túlteljesítésének lehetőségeit. Több éve azonban nehézségekkel küzdünk a járu­lékos és a műszaki beruházások tervének teljesítése terén. E kedvezőtlen helyzet okait nem­csak a beruházó és kivitelező szervezetek munkájában, hanem abban is keresni kell, hogy e beruházások létesítésének üte­me és megszervezése elmarad a lakásépítés mögött. Míg a lakásépítés egyre ipa­ribb jellegűvé válik, a járulékos beruházásokat még mindig a régi, a hagyományos építési módszerek alkalmazásával lé­tesítik. Hiszek abban, hogy az olyan létesítmények, mint pél­dául az iskolák, óvodák, böl­csődék, népművelési otthonok építésének — főleg az új lakó­telepeken — iparosításán a be­ruházások valamennyi résztve­vője, főként a tervezőintézetek és az érintett minisztériumok fáradozni fognak. Az, hogy járásunkban a prob­lémák és a fogyatékosságok el­lenére is sikeresen teljesítjük a 6. ötéves terv feladatait, annak köszönhető, hogy a žilinai já­rási pártbizottság érvényesíti, fejleszti és elmélyíti a lenini munkastílust, fokozza az igé­nyeket mindegyik pártalapszer- vezet, tisztségviselő, párttag és tagjelölt munkájával szem­ben. Ehhez hozzájárultak a le nini munkastílus fejlesztéséről és érvényesítéséről megrende­zett kerületi, járási' és üzemi pártkonferenciák és szeminá­riumok is. Amikor Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a CSKP XV. kongresszusán a lenini munkastílusról beszélt, egyebek között hangsúlyozta, hogy át­fogó hozzáállást kell tanúsítani a társadalmi folyamatok megol­dása során. A járási pártbizott­ság ezt a követelményt beiktat­ja munkaterveibe. E tervekben a tervteljesítésben lemaradó üzemek munkájának politikai és gazdasági elemzésén kívül nagy súlyt helyeznek a párt­alapszervezetek szervező és irá­nyító munkája hatékonyságá­nak elemzésére a párt vezető szerepének és ellenőrzési jogá­nak érvényesítése szempontjá­ból. Ez a hozzáállás lehetővé teszi a járási pártbizottság számára, hogy általánosítsa a pártszervezetek munkájának ta­pasztalatait és megtegye a szükséges intézkedéseket. Per­sze ezeknek az elemzéseknek az igényessége megköveteli, hogy kidolgozásukba ne csak a pártaktívák tagjait, hanem a gazdasági és az állami szervek­ben dolgozó kommunistákat Is vonják be az ő konkrét isme­reteiket és tapasztalataikat is használják fel. Ilyen módsze­rekkel küzdünk a szubjektiviz­mus ellen. A pártmunka tapasztalatai a mi járásunkban is azt mutat­ják, hogy a legigényesebb fel­adatokat is sikeresen teljesíte­ni tudjuk, ha helyes irányban fejlesztjük politikai szervező és nevelő munkánkat, ha pártunk politikáját helyesen fejtjük ki és egyidejűleg megoldjuk azo­kat az első pillantásra jelen­téktelennek tűnő problémákat is, amelyek nemegyszer idege­sítik az embereket, és amelyek­nek nem kellene előfordulniuk. Az eddiginél nagyobb jelentő­ségre tesz szert a politikai tö­megmunka és a pártnak a pár- tonkívüliek körében végzett eszmei munkája, már csak azért is, hogy Idejében ártal-' matlanná tegyük az ellenséges propagandát, amely igen rafi­nált módon bizalmatlanságot igyekszik kelteni különféle rá­galmaival és koholmányaival. A párt és a dolgozók kapcso­latának erősítését nagymérték­ben előmozdítják a rendsze­resen megrendezett aktívaérte­kezletek, nyilvános párttaggyű­lések, találkozók, vitaestek és a fiatalok számára megrende­zet kvízjátékok. Bevált mód­szer a szocialista munkabrigá­dokkal végzett munka, melynek célja az emberek gondolkodá­sának és cselekvésének befo­lyásolása, valamint a pártnak a nemzeti bizottságok és a tár­sadalmi szervezetek útján az állampolgári felelősség érzeté­nek művelésére, a szocialista társadalom iránti viszony for­málására, s a Szovjetunió és a többi szocialista ország iránti barátság erősítésére gyakorolt befolyás. Az általunk elért eredmények nem tesznek bennünket önelé­gültekké, látjuk fogyatékossá­gainkat és felszámolásukra tö­rekszünk. Járási pártszerveze­tünkben igyekszünk kialakítani a kritikai szellemet és az igé­nyesség légkörét, a XV. párt- kongreszuson kitűzött feladatok teljesítéséhez való elvszerű hoz- zállás, a visszásságok elleni küzdelem és a fogyatékossá­gok felszámolására való törek­vés légkörét. E hozzáállás ér­vényesítése mindenekelőtt a párttagok felelősségérzetétől és fegyelmezettségétől függ. Teljes egészében felhasználjuk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 11. ülésének tanácskozását és a határozatot is arra, hogy to­vább haladjunk előre. František Tesar, a CSKP KB tagja, a kelet “-csehországi kerületi pártbizottság vezet© titkára A XV. pártkongresszus utáni időszakot kelet-csehországi ke­rületünkben is a kongresszusi határozatok eredményes meg­valósítására irányuló áldozat­kész törekvés jellemezte. A XV. pártkongresszus programja igazolta létjogosultságát. Noha teljesítése több gonddal, ne­hézséggel járt, ez a program mégis mozgósító, népünk tel­jes támogatását élvezi. Erről tanúskodik az a széles körű munkakezdemőnyezés, amely főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának, valamint a Győ­zelmes Február 30. évforduló­jának tiszteletére tett kötele­zettségvállalásokban jutott ki­fejezésre. Husák elvtárs, a Központi Bizottság főtitkára az Elnökség jelentésében teljes joggal pozitívan értékelhette az elért eredményeket. Ugyan­csak pozitívan értékelte az év záró taggyűléseket is, amelyek konkrét jellegükkel, tartal­mukkal és az egyes kérdések megoldásakor tanúsított kezde­ményezéssel előremozdították a párt akcióképességét a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítése folyamán. Kerületünk pártszervei egy­öntetű álláspontra jutottak a Központi Bizottság Elnökségé­nek jelentésével, mivel a fel­sorolt pozitívumok és az egész irányzat megľelel saját tapasz­talatainknak is. Az évzáró tag­gyűlések bebizonyították, hogy a pártszervek, főleg a járási pártbizottságok törekvése pz alapszervezetek munkájának ésszerűsítésére, hatékonyságá­nak növelésére meghozta az eredményeket. Nem csupán a pártélet további javításához já­rultak hozzá, hanem megszilár­dították szerepüket és külde­tésüket a vezető szerep és az ellenőrzési jog érvényesítésé­ben. Egyben kijelenthetjük, hogy alapszervezeteink káderszem­pontból megerősödtek. Az új bizottságokban növekedett a munkások, a nők és a fiatalabb korosztályhoz tartozó pártta­gok száma. Kiválasztásukkkal párhuzamosan foglalkozunk a pártiskolákon való részvétel előkészítésével is. A pártalap- szervezetek munkájának javí­tásáról való gondoskodás konk­rétan qiegnyilvánult az évzáró taggyűlések tartalmának minő­ségében és szervezési előkészí­tésében. Érvényesült a kollek­tivitás elve az évzáró jelen­tések, a javaslatok és a határo­zatok előkészítésében. Pozití­van értékeljük, hogy a Közpon­ti Bizottság decemberi plenáris ülésének határozatai tükröződ­tek az évzáró taggyűlések ta­nácskozásaiban és határozatai­ban. Következetesebben ér­vényre jutott a bírálat és ön- bírálat lenini elve, sokkal igé­nyesebben foglalkoztak olyan jelenségek megítélésével, ami­lyen pl. a terv egyenlőtlen tel­jesítése, a gyártmányok elég­telen minősége stb. A bírálat néhány alapszervezetben nem érintette konkrétan azokat, akik valóban felelősek a fo­gyatékosságokért. Az évzáró taggyűlések pozi­tív értékelése általában nem azt jelenti, hogy megfeledke­zünk arról, miszerint vannak átlagos és gyengébb szerveze­teink, amelyek az évzáró tag­gyűlések tanácskozásának a tárgyilagosságra és az akció - képességre ■ vonatkozó szem­pontjait nem teljesítették úgy, ahogyan azt elvártuk Annál in­kább szükséges lesz a járási pártbizottságok részéről e szer­vezeteknek nyújtott segítség a központi pártbizottság mostani ülése határozatainak teljesítése érdekében. A pártmunka javításának fontos előfeltétele a párthatá­rozatok felelősségteljes kezelé­se. A kerületi pártbizottság el­nökségében még 1976-ban megvitattuk a határozatokkal kapcsolatos munka alapelveit. Az alapelvek megvalósítása csak a kerületi és járási bi­zottságokban volt pozitív, ke­vésbé az alapszervezjtekben, ahol még gyenge pontok létez­nek. Ahelyett, hogy a korábbi határozatokkal kapcsolatban mérlegelték volna e határoza­tok következetes teljesítését, igen gyakran új és nem min­dig tökéletesebb határozatokat hoznak. A pártaktíva ez ideig nem mindenütt tudatosította, hogy a határozatok megfogal­mazása, megvalósítása és ellen­őrzése a párt politíkai-szerve- zési munkájának legfontosabb alkotórésze. A határozatok he­lyes ellenőrzése az elért ered­mények szempontjából mindig megmutatja, milyen színvona­las az irányítómunka, milyen módon érvényesítik a lenini normákat, a stílust és módsze­reket, rámutat a káderek szín­vonalára, tehetségére és arra is, milyen irányba kell terel­ni nevelésüket. Jó példaképül szolgálhat a semtíni Kelet-csehországi Ve­gyi Művek üzemi pártbizottsá­ga határozatainak ellenőrzése. Az üzemi pártbizottság a hatá­rozatok párhuzamos ellenőrzé­sével és a nyilvántartással há­romtagú csoportot bízott meg, minden alapszervezet pedig egy párttagot. A határozatok áttekinthetőek, az üzemi párt- bizottság minden ülésén első helyen szerepel a határozatok teljesítésének ellenőrzése. Ha­sonlóan járnak el az alapszer­vezetek a bizottsági és taggyű­léseken is. A határozatok nyil­vántartásának része a megva­lósítás módja és eredményei. A vegyiművekben, de más üze­mi pártbizottságokban is kö­vetkezetesen ügyelnek arra, hogy a folyamatos ellenőrzés befolyásolja a határozatoknak a kitűzött határidőre történő teljesítését. Nem egyedülálló eset, hogy felelősségre vonják azt, akinek hanyagsága miatt nem teljesítik a határozatot. Ez hozzájárult a fegyelem foko­zásához, az üzemi pártbizottság és a pártalapszervezetek tekin­télyének növeléséhez. A határozatokkal való jó munka feltétele, hogy idejeko­rán eljutnak mindazokhoz, akik konkrétan döntenek telje­sítésükről, hogy azokat tárgyi­lagosan lebontják, és főleg biz­tosítják megvalósításukat. Egv- re inkább érvényes, hogy a párt politikájával és a határo­zatokkal nem elegendő csupán egyetérteni, hanem aktívan és szívósan törekedni kell telje­sítésükre. • A határozat a tettekre való közvetlen serkentés. Nemcsak az a fontos, hogy helyes hatá­rozatot hozzanak, hanem első­sorban az, hogy ne maradjon írott malaszt, hanem követke­zetesen léptessék életbe, amint azt Husák elvtárs mondotta a decemberi ülésen. Arra törek­szünk, hogy ezeket a szavakat a gyakorlati életben is érvé­nyesítsük. Az évzáró taggyűlé­sek munkánkban rejtő további gyenge pontokat is feltártak. A járási pártbizottságok pél­dául a pártalapszervezetek funkcionáriusai számára sze­mináriumok és ismertető elő­adások egész sorát szervezik, ám nem mindig és mindenütt magyarázzák kellően a pártha­tározatok jelentőségét, értel­mét és lényegét. Eddig nem sikerült elérnünk, hogy a járá­si pártbizottságok szakszerűbb módszertani segítséget nyújtsa­nak az alapszervezeteknek a politikai-szervezési munka na­gyobb hatékonyságának eléré­séhez. Ezért a Járási pártbi­zottságokon odahatunk majd, hogy mélyrehatóbban fontolják meg a módszereket, amelyek­kel a pártaktívát a feladatok­kal megismertetik, miként kell helyesen megérteni a dokumen­tumok tartalmát, megtalálni az optimális utat megvalósításuk­hoz. Az évzáró taggyűlések újra igazolták, hogy a kommunisták legnagyobb iskolája a gyakor­lati politikai tevékenység. Ez a párttagok és tagjelöltek fe­lelőssége fokozásának útja a pártszervezet helyzetéért, a for­mális vonások leküzdéséért. Az évzáró taggyűlések előkészíté­se és lezajlása megmutatta, hogy a politikai és munkaakti­vitás nem csupán irányítható, hanem azt szükséges is irányí­tani. A konkrét feladatok ki­tűzésének módszerével megerő­södött a kollektivitás, a szemé­lyes résztvállalás nem csupán az évzáró taggyűlések határo­zatainak előkészítésében, ha­nem azok megvalósításában is. Ezt a pozitív tapasztalatot to­vábbmélyítjük az évzáró tag­gyűlések után is. A pártszervekben és -szer­vezetekben nagy figyelmet szentelünk a taggyűléseken és nyilvános pártgyűléseken el­hangzott javaslatok és meg­jegyzések idejekorán történő megoldásának. Ez erősíti a párt tekintélyét, fokozza a kommunisták felelősségét az üzemben, a munkakollektívá­ban és a lakóhelyen uralkodó helyzetért. Az évzáró taggyű­léseken elhangzott javaslatok és indítványok túlnyomórészt a helységek és munkahelyek problémáira összpontosultak. A legtöbb megjegyzés a hiá­nyos szénellátással, a közleke* (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom