Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-21 / 79. szám, kedd

A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról) leinek idején átfogóan értékel­ni kell a határozatok teljesí­tését, és meg kell vitatni a me­zőgazdasági és az élelmiszer- ipar fejlesztésének irányait és céljait. Egyidejűleg idejében át kell tekinteni, hogyan elégít­sék ki a mezőgazdaság szűk­Josef Hlavlín, a CSKP KB titkára ségleteit a többi népgazdasági ágazatok a következő ötéves tervidőszakban, mert ez a sike­res további fejlődés fontos fel­tétele. • . i * Ülésünk tartalmi célja lehe­tőséget nyújt azoknak a kér­déseknek a megítélésére, ame­lyek kifejezik a társadalom to­vábbi fejlődése, a munkater­melékenység fokozása, a mű­veltség színvonala és korunk dolgozó népének erkölcsi poli­tikai magatartása közti össze­függéseket. Alkalom arra, hogy nagy vonalakban megítéljük, a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszá­ban hogyan teljesíti feladatait az iskola, hogyan felel meg a reá váró egyre igényesebb fel­adatoknak. A CS:’P XIV. és XV. kong­resszusán az oktatási intézmé­nyek értékslése és társadal­munk fejlődésének távlatai alapján kifejeztük egyöntetű elvárásainkat, hógy oktatási rendszerünkben olyan minőségi változások menjenek végbe, amelyek tovább mélyítik isko­larendszerünk demokratizmu­sát, s elősegítik a fiatal nem­zedék kommunista nevelésének további kibontakozását. Kifejeződtek a nagy erkölcsi minőséget célzó igények: a fia­talok szocialista hazafisága és internacionalizmusa, a kommu­nizmus eszméivel való azono­sulása. Oktatási rendszerünket elő­készíteni e feladat teljesítésé­hez, nem volt és ma sem egy­szerű dolog. Szocialista iskola- rendszerünk alapos elemzését kellett megvalósítani, figyelem­be véve, csaknem harmincéves fejlődése során hogyan teljesí­tette feladatait. Társadalmunk fejlődésének hosszú távú irány­zata alapján elkerülhetetlen volt a fő problémák megfogal­mazása, amelyeknek fokozatos megoldása és a tervek követ­kezetes megvalósítása biztosít­ja a kitűzött célok elérését. A tudományos kutatás, a meggyő­ző kísérletek és a döntő prob­lémák optimális megoldása ke­resésének eredményeként szü­letett meg a csehszlovák okta­tási rendszer további fejlődé­sét biztosítva az a tervezet, amelyet 1976 júniusában jóvá­hagyott a CSKP KB Elnöksége. Ez a tervezet abból indul ki, hogy iskolánk — tartalmával és egész tevékenységével — szo­cialista iskola, amely a szocia­lizmus és a kommunizmus esz­méinek elkötelezett nemzedé­ket nevel, s különös hangsúlyt lifci/ez e nemzedék hazafivá és internacionalistává való neve­lésére, arra, hogy az elkötele­zettje legyen a CSKP politiká­jának. Csak akkor működhet, teljesítheti jól társadalmi kül­detését, ha a tudományos meg­alapozottsággal átdolgozott hosszútávra szóló tervezet sze­rint fog dolgozni. Az oktatás tartalmának állandó összhang­ban kell lennie a tudomány és a technika fejlődésével, és fon­tos, hogy rendszeresen megújít­suk. Az iskola csak akkor teljesít­heti jól a szerepét, ha az ok­tatás következetesen a szocia­lista pedagógia elvei szerint fog fejlődni. Iskolánknak jel­lemzője az alkalmazott módsze­rek és munkaformák korszerű­sége, valamint az a gyakorlat által igazolt elv, hogy a társa­dalom igényeivel összhangban segíti elő a fiatal ember egyé­niségének kibontakozását, a dolgozó nép életével és mun­kájával való sokoldalú kapcso­latának létrejöttét. E nélkül- lözhetetlen belső mozgáshoz kell idomulnia annak a szer­vezésnek, amely belül differen­ciált, mégis nyitott és egysé­ges módszert képez, figyelem­be véve a társadalom fejlődé­sének jelenlegi és további igé­nyeit, lehetőségeit. Az Iskola csak akkor működhet, teljesít­heti jól társadalmi feladatát, lia a fiatal nemzedék nevelésé­ben képes lesz hasznosan al­kalmazni a tudományos-techni­kai forradalom eredményeit, s azokat összekapcsolni a szocia­lista társadalom lehetőségeivel és elvárásaival. A tervezet az általános, a politechnikai és a szakoktatás elméleti és gyakorlati egységé­ből, optimális kiegyensúlyozott­ságából indul ki. A nevelés és az oktatás a részek célszerű egymáshoz kötődésével, az egyes részek közti egyensúly­ival és kiegyenlítődéssel, egy­séges tömböt alkot. Ez oktatá­si rendszerünk demokratikus jellegének további fejlődését és elmélyülését is jelenti, s összhangban van a Szovjetunió és a többi szocialista állam oktatási rendszerének fejlődé­sével. E tervezet fokozatos megva­lósítása az 1976/77-es tanévben kezdődött, azután, hogy az egyes iskolatípusokban a gya­korlatban meggyőződtek az új koncepció helyességéről. A fo­kozatos realizálás célja a fiatal nemzedék felkészítésének komp­lex minőségi javítása, főleg ami a munkásosztály legfiata- inbbjait érinti, s az, hogy biz­tosítani tudjuk az átmenet fo­lyamatosságát, amely ifjúsá­gunk zömének lehetővé teszi a teljes középiskolai végzettség megszerzését. Az egyes iskolatípusok és -fokok módosított tananyaga, az oktatás általános műveltsé­get nyújtó részének, valamint az iskolák politechnikai jelle­gének megerősítése lehetővé teszi, hogy a középiskolák és a felsőoktatási intézmények nö­vendékeit úgy készítsük fel, hogy tudásuk, műveltségük megfeleljen a szocialista társa­dalom egyre növekvő igényei­nek. Ezért az új tervezet nem tekinthető valamilyen oktatási reformnak, hanem az egységes szocialista oktatásügy fejlődé­sének jelentős mérföldköve, a fejlett szocialista társadalom iskolarendszerének alapvető programja. Az új tervezet rendkívüli fi­gyelmet szentel a szakmunkás- képzés kérdésének. Nem is olyan régen az iparitanuló-is- kolák munkáját lebecsülték, annak ellenére, hogy az alap­iskolák végzős növendékeinek csaknem 6ü százaléka ebben az iskolatípusban tanult tovább. Szinte történelmi jelentőségű lépésnek tekinthető az a tény, hogy a szakmunkásképző inté­zetek pártunk Központi Bizott­sága Elnökségének határozata értelmében fokozatosan a kö­zépfokú iskolák láncolatának legfontosabb részévé válnak. Hiszen a munkásosztály új nemzedéke hivatott arra, hogy megteremtse a folytonosságot apáik és jelenünk műve között, hogy általános műveltségi is­mereteit összekapcsolja szak­mai tudásával, s a fejlett szo­cialista egyéniség eszmei, po­litikai és erkölcsi fejlődésével. Az ilyen ember szavatolhatja a szociális politikai aktivitást és kezdeményezést, s képes arra, hogy alkalmazza a gyakorlat­ban az újat, a távlatokat biz­tosító mozzanatokat. Ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelelnek az új típusú szakmunkásképző-intéze­tek, melyek fokozatosan meg­honosodnak. A szakmunkás fiatalok kép­zésében történt változások so­rán szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolaveze­tésnek és különösen a szakága­zatoknak és a nemzeti bizott­ságoknak lépésről lépésre az eddiginél is bátrabban kell ki­küszöbölniük a fogyatékosságo­kat és megoldaniuk a nehéz­ségeket. Az egész szakmunkás- képző rendszer mennyiségi és minőségi átalakítása, az előíté­letek fokozatos felszámolása, az iparitanuló-intézetek korsze­rűsítései és megfelelő szakok­tatókkal való ellátása rendkí­vül nehéz feladat és mondjuk meg nyíltan, költséges is. Meg­győződésem azonban, hogy azokhoz a vállalatokhoz, szak­ágazatokhoz és nemzeti bizott­ságokhoz hasonlóan, melyek már megkezdték az új tervezet fokozatos bevezetését és ked­vező feltételeket teremtenek a munkásosztály új derékhada neveléséhez, a többiek is fel­sorakoznak, és konkrét intézke­désekkel valóra váltják már a párt XIV. kongresszusán el­hangzott irányelvet. Hiszen az ifjú nemzedék nevelése az egész társadalom ügye, ezért nem elég csak érdeklődni az iránt, hogy mi történik az ok­tatásügyben, hanem aktívan a rendelkezésünkre! álló eszkö­zökkel segítenünk is kell a cé­lok megvalósítását. Bár pozitívan értékeljük az iskolavezetés és pedagógusaink törekvését, hogy sikeresen megbirkózzanak az új tervezet feladataival, ennek ellenére számos komoly gond marad, melyeknek még nagyobb fi­gyelmet kell szentelni. A vég­zős növendékek munkába állí­tása során felvetődő kérdések között az egyik legfontosabb a munkához való kommunista viszony kialakítása és a helyes erkölcsi nevelés. Elmondhatjuk, hogy az igények lényegesen növekedtek a fejlett ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővíté­sével, illetve fejlesztésével, ezért fokozottabb mértékben előtérbe kerül a munkáért való felelősség, a fegyelem, a pon­tosság, a minőség, a határidő megtartása, a munkaidő haté­kony kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság, az el­végzett munka hatékonyságának kérdése. Az említett kérdések tudományos-elméleti megoldá­sa,. valamint az elért eredmé­nyeknek a fiatalok tudatának és cselekvőképességének for­málásában való érvényesítése iskoláink égető feladata. Az új emberért, a tudatáért vívott harc az osztály- és ideo­lógiai szempontból kettéosztott világban játszódik le. Napon­ta meggyőződhetünk arról, hogy az imperializmus és hű kiszolgálói minden eszközt- fegyvert harcra használnak fel, beleértve az agressziót, a pro- vokálást, a diverzáns politikát, a propagandaakciókat, a ki­agyalt és tendenciózus anyago­kat. Céljuk nem más, mint hogy gyöngítsék és megzavar­ják a szocialista társadalom embereinek eszmei meggyőző­dését, s befeketítsék a kommu­nista eszméket, beszennyezzék a szocialista életmódot és za­varják a feszültség enyhülé­sének folyamatát. Propagandájuk egyik fő cél­pontja az ifjúság. Az antikom- munizmus eszmei szószólói azért fordítják figyelmüket fő­leg a fiatalokra, hogy eszmei­leg lefegyverezzék őket, gyön­gítsék forradalmi lelkesedésü­ket, tompítsák osztályöntudatu­kat, s ezzel aláássák és veszé­lyeztessék a szocializmus fej­lődését. Azzal számolnak, hogy a fiatalok nehezebben tudnak tájékozódni ellenségeink ideo­lógiai demagógiájában, s mivel még nincs politikai tapasztala­tuk, és politikailag kevésbé is érettek, képtelenek helyesen megítélni és értékelni az egyes jelenségeket és helyzeteket. Ezért rendkívül fontos, hogy az oktatási intézmények mun­kájának előterében legyen az ifjúság eszmei-politikai nevelé­se. Ez azért is fontos, mert a szocializmus és a kapitalizmus között hosszan tartó és ádáz ideológiai harc folyik, mert ez osztályharc, a szocializmusért, az ember igazságáért és valós szabadságáért folytatott harc. Szocialista oktatási -rendsze­rünk építése során sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy a nevelés kommunista ér­telmezése azt jelenti, hogy a nevelési célokat összességük­ben kell értelmeznünk és meg­valósítanunk. Ezért törvénysze­rű, hogy az ifjú nemzedék szo­cialista hazafiságra és interna­cionalizmusra nevelését isko­láink egyik döntő politikai fel­adatának tekintjük. Iskoláink­nak napjainkban töméntelen mennyiségű érv és lehetőség áll rendelkezésükre, hogy na­ponta meggyőzzék a fiatalokat arról: a Szovjetunió az egyet­len, mely szavatolja szabadsá­gunkat, nyugodt, békés életün­ket. Ideológiai ellenségeink bárhogyan nézzenek is rá, a Szovjetunióhoz fűződő viszo­nyunkat minden körülmény kö­zött, mindig egyértelműen fog­juk értelmezni és az iskolák •munkájába is átültetni. Pedagó­gusaink, kiváltképp a kommu­nista tanítók kezeskednek ar­ról, .hogy sikerül megvalósíta­nunk a nevelésben a szocializ­mus és a kommunizmus ne­mes eszméit. Semmivel sem pó­tolható az a munkájuk, hogy képesek a fiatalokat megnyer­ni a szocializmus ügyének, az ifjúságot újabb ismeretekkel vértezik fel, megtanítják őt gondolkozni, ismereteiket alko­tó módon érvényesíteni a gya­korlatban, s ügyelnek arra, hogy a jelenségeket mindig egyértelműen osztályszempont­ból ítéljék meg. A párt Központi Bizottsága Elnökségének határozata óta eltelt csaknem két év után el­mondhatjuk, hogy a csehszlo­vák oktatási rendszer tovább­fejlesztésére Irányuló tervezet fokozatos megvalósítása sikere­sen folyik. A pedagógusok többsége megfontolt és áldoza­tos munkával viszonozza azt a bizalmat, amellyel a párt ezt az igényes feladatot rájuk bíz­ta. Pártunk hosszú távú politi­kai célja munkájuk révén va­lósággá válik. A pedagógusok ebben a tevékenységükben nem maradnak és nem is maradhat­nak magukra. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának határozata a csehszlovák oktatási rend­szer továbbfejlesztéséről nem csak a peadgógusokat és az ok­tatásügyi dolgozókat kötelezi, hanem megköveteli, hogy a ki­tűzött feladatokat következete­sen teljesítsék a gazdasági vál­lalatok, a terv- és pénzügyi hi­vatalok, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek is. Külön szeretném kiemelni a két oktatási minisztérium irá­nyító feladatát, a két minisz­ter személyi felelősségét az egységes 'oktatáspolitika meg­valósításában, főleg ami a fel­sőoktatási intézményeinket il­leti, amelyekben a szükséges minőségi változások keresztül­vitele jelentős nehézségekbe ütközik. Éppen ezen a terüle­ten hat még a szubjektivizmus, az olyan dolgok, amelyek fé­kezik az előrelépést. Csak közös, központosított erővel győzedelmeskedhetünk a túlhaladott gondolkozás felett, biztosíthatjuk fiatal szocialista nemzedékünk révén a jövőt. Oktatáspolitikánk értelmét, megvalósításának lényegét Hu­sák elvtársnak a SZISZ konfe­renciáján elhangzott gondola­tainak értelmezésében kell lát­nunk: „Kapcsolatunk a fiatal­sággal annyit jelent, mint kap­csolatunk a jövővel“. Elsőren­dű párt- és állami feladatunk­nak tartjuk gondoskodni és fe­lelősségteljesen dönteni ezek­ről a kérdésekről. Hogy a jövőben milyen ter­mést takarítunk be, az attól függ, hogyan készítjük föl if­júságunkat. Ügy kell nevel­nünk a fiatal nemzedéket, hogy tovább vigye múltunk tiszta, nemes, forradalmi és demokra­tikus stafétabotját a humanis­ta és szociális célok eléréséért, fiatalságunk jobb életéért. Josef Mevaíd, cs CSKP KB tagia, a CSKP Nyugat-csehországi Kerületi Bizottságának vezet© titkára Meggyőződésem, hogy az El­nökség beszámolója és a Köz­ponti Bizottság egész tanácsko­zása még nagyobb aktivitásra ösztönzi a pártot és a társa­dalmat. A nyugat-csehországi kerület pártszervezetei is meg­tartották évzáró tanácskozásai­kat, amelyeken büszkes ggel szólhattunk eredményeinkről, és napjaink, valamint az elkö­vetkező évek feladatai teljesí­tésének biztosításáról. Minde­nütt a feladatok teljesítésére törekednek, a kerületben ked­vező a politikai légkör. A jövő­ben majd mindannyiunktól, a párt minden tagjától, első­sorban minden vezető dolgozó­tól, minden pártszerv aktivitá­sától függ, hogy a kedvező fel­tételeket miként tudjuk fel­használni a feladatok minden területen való kiváló teljesítése érdekében. Mindannyiunk akti­vitásától függ, hogy miként tudjuk leküzdeni a gátló, a szocialista társadalomtól az idegen tényezőket. A múlt esztendő után — amely nem volt sikertelen idő­szak — kedvező körülmények között kezdhettük meg az idei évet is. Az iparban, a közle­kedésben és a mezőgazdaság­ban az év elejétől folyamato-* san teljesítjük a feladatainkat. Jól dolgoznak a sokolovói bá­nyászok és a a Skoda Művek dolgozói. Ez utóbbiak a prob­lémák elleiére is biztosítják az atomreaktor első palástjának szerelését. Viszont azt is szö­gezzük le, hogy a Skoda Mű­veknek és az alszállítóknak fokozott erőfeszítést kell kifej­teniük a V—1-es Atomerőmű és más, hagyományos erőművek határidőre való üzembe helye­zése érdekében. Más ipari ágazatokban is szép eredmé­nyek születtek. Már több éve szervezetten küzdünk a terv folyamatos teljesítésért. A mun­kájukban és határozataikban a pártszervek abból az elvből indulnak ki, hogy az éves terv 26 százalékát az első negyed­évben, 52 százalékát az első félévben, 75 százalékát pedig legalább a harmadik negyedév végéig kell teljesíteni. Az alap­elv érvényesítését a pártellen­őrzés megvalósítása közben, a gazdasági dolgozók mozgósítá­sakor is szorgalmazzuk. A fel­adatok folyamatos teljesítésére szüntelenül figyelmet fordí­tunk. Ha kedvezőtlenül alakul­nak a dolgok, ha bármi módon ingadozik a terv teljesítése, a pártszervek nyomban megvizs­gálják a fogyatékosságok okait. A járásokban, főleg azonban az alapszervezetekben dekádon­ként figyeljük a tervteljesítést, elemezzük a hiányosságok okait és keressük a problémák megoldásának útját. A kerület pártszervezetei — a kerületi bizottságoktól egészen az alap­szervezetekig — valóban nagy figyelmet szentelnek a gazda­sági kérdések megoldásának és a problémák hozzáértő felülbí­rálásának. Ehhez a gazdasági bizottságok is jelentősen hoz­zájárulnak. Ezek mindenütt — még a nagyobb alapszerveze­teknél is — működnek. Olyan aktíváról van szó, amelyben a dolgozók nemcsak szükséges szakmai ismeretekkel rendel­keznek, hanem politikai látókö­rük is megfelelő. Ennek kö­szönhetően tárgyilagosan össze tudják hasonlítani az eredmé­nyeket a párt politikájának tö­rekvéseivel. A ke&ületben azon­ban a jó eredményeket elérő vállalatokon, üzemeken kívül olyanok is vannak, amelyek te­vékenysége gondot okoz. Hogy helyenként még problémák is adódnak, azt nem lehet mindig az egyszerű dolgozók számlájá­ra írni, mert a fogyatékossá­gok oka gyakran az irányító szervek munkájának tökélete­sítésében rejlik. A terv sikeres és folyamatos teljesítését a gyakori változá­sok sem segítik elő. A múlt év­ben 45 kerületi irányítású vál­lalat közül 30-ban került sor tervmódosításra. Ezeknél a vállalatoknál pél­dául módosították — utólag csökkentették — a bruttó ter­melési és az árutermelési ter­vet. Az anyagi költségek szint­jének változásai például 44 vál- latot érintettek. Tíz olyan vál­lalat működik a kerületben, (Folytatás a 7. oldalon) 1978. III. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom