Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-21 / 79. szám, kedd
A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról) leinek idején átfogóan értékelni kell a határozatok teljesítését, és meg kell vitatni a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipar fejlesztésének irányait és céljait. Egyidejűleg idejében át kell tekinteni, hogyan elégítsék ki a mezőgazdaság szűkJosef Hlavlín, a CSKP KB titkára ségleteit a többi népgazdasági ágazatok a következő ötéves tervidőszakban, mert ez a sikeres további fejlődés fontos feltétele. • . i * Ülésünk tartalmi célja lehetőséget nyújt azoknak a kérdéseknek a megítélésére, amelyek kifejezik a társadalom további fejlődése, a munkatermelékenység fokozása, a műveltség színvonala és korunk dolgozó népének erkölcsi politikai magatartása közti összefüggéseket. Alkalom arra, hogy nagy vonalakban megítéljük, a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában hogyan teljesíti feladatait az iskola, hogyan felel meg a reá váró egyre igényesebb feladatoknak. A CS:’P XIV. és XV. kongresszusán az oktatási intézmények értékslése és társadalmunk fejlődésének távlatai alapján kifejeztük egyöntetű elvárásainkat, hógy oktatási rendszerünkben olyan minőségi változások menjenek végbe, amelyek tovább mélyítik iskolarendszerünk demokratizmusát, s elősegítik a fiatal nemzedék kommunista nevelésének további kibontakozását. Kifejeződtek a nagy erkölcsi minőséget célzó igények: a fiatalok szocialista hazafisága és internacionalizmusa, a kommunizmus eszméivel való azonosulása. Oktatási rendszerünket előkészíteni e feladat teljesítéséhez, nem volt és ma sem egyszerű dolog. Szocialista iskola- rendszerünk alapos elemzését kellett megvalósítani, figyelembe véve, csaknem harmincéves fejlődése során hogyan teljesítette feladatait. Társadalmunk fejlődésének hosszú távú irányzata alapján elkerülhetetlen volt a fő problémák megfogalmazása, amelyeknek fokozatos megoldása és a tervek következetes megvalósítása biztosítja a kitűzött célok elérését. A tudományos kutatás, a meggyőző kísérletek és a döntő problémák optimális megoldása keresésének eredményeként született meg a csehszlovák oktatási rendszer további fejlődését biztosítva az a tervezet, amelyet 1976 júniusában jóváhagyott a CSKP KB Elnöksége. Ez a tervezet abból indul ki, hogy iskolánk — tartalmával és egész tevékenységével — szocialista iskola, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek elkötelezett nemzedéket nevel, s különös hangsúlyt lifci/ez e nemzedék hazafivá és internacionalistává való nevelésére, arra, hogy az elkötelezettje legyen a CSKP politikájának. Csak akkor működhet, teljesítheti jól társadalmi küldetését, ha a tudományos megalapozottsággal átdolgozott hosszútávra szóló tervezet szerint fog dolgozni. Az oktatás tartalmának állandó összhangban kell lennie a tudomány és a technika fejlődésével, és fontos, hogy rendszeresen megújítsuk. Az iskola csak akkor teljesítheti jól a szerepét, ha az oktatás következetesen a szocialista pedagógia elvei szerint fog fejlődni. Iskolánknak jellemzője az alkalmazott módszerek és munkaformák korszerűsége, valamint az a gyakorlat által igazolt elv, hogy a társadalom igényeivel összhangban segíti elő a fiatal ember egyéniségének kibontakozását, a dolgozó nép életével és munkájával való sokoldalú kapcsolatának létrejöttét. E nélkül- lözhetetlen belső mozgáshoz kell idomulnia annak a szervezésnek, amely belül differenciált, mégis nyitott és egységes módszert képez, figyelembe véve a társadalom fejlődésének jelenlegi és további igényeit, lehetőségeit. Az Iskola csak akkor működhet, teljesítheti jól társadalmi feladatát, lia a fiatal nemzedék nevelésében képes lesz hasznosan alkalmazni a tudományos-technikai forradalom eredményeit, s azokat összekapcsolni a szocialista társadalom lehetőségeivel és elvárásaival. A tervezet az általános, a politechnikai és a szakoktatás elméleti és gyakorlati egységéből, optimális kiegyensúlyozottságából indul ki. A nevelés és az oktatás a részek célszerű egymáshoz kötődésével, az egyes részek közti egyensúlyival és kiegyenlítődéssel, egységes tömböt alkot. Ez oktatási rendszerünk demokratikus jellegének további fejlődését és elmélyülését is jelenti, s összhangban van a Szovjetunió és a többi szocialista állam oktatási rendszerének fejlődésével. E tervezet fokozatos megvalósítása az 1976/77-es tanévben kezdődött, azután, hogy az egyes iskolatípusokban a gyakorlatban meggyőződtek az új koncepció helyességéről. A fokozatos realizálás célja a fiatal nemzedék felkészítésének komplex minőségi javítása, főleg ami a munkásosztály legfiata- inbbjait érinti, s az, hogy biztosítani tudjuk az átmenet folyamatosságát, amely ifjúságunk zömének lehetővé teszi a teljes középiskolai végzettség megszerzését. Az egyes iskolatípusok és -fokok módosított tananyaga, az oktatás általános műveltséget nyújtó részének, valamint az iskolák politechnikai jellegének megerősítése lehetővé teszi, hogy a középiskolák és a felsőoktatási intézmények növendékeit úgy készítsük fel, hogy tudásuk, műveltségük megfeleljen a szocialista társadalom egyre növekvő igényeinek. Ezért az új tervezet nem tekinthető valamilyen oktatási reformnak, hanem az egységes szocialista oktatásügy fejlődésének jelentős mérföldköve, a fejlett szocialista társadalom iskolarendszerének alapvető programja. Az új tervezet rendkívüli figyelmet szentel a szakmunkás- képzés kérdésének. Nem is olyan régen az iparitanuló-is- kolák munkáját lebecsülték, annak ellenére, hogy az alapiskolák végzős növendékeinek csaknem 6ü százaléka ebben az iskolatípusban tanult tovább. Szinte történelmi jelentőségű lépésnek tekinthető az a tény, hogy a szakmunkásképző intézetek pártunk Központi Bizottsága Elnökségének határozata értelmében fokozatosan a középfokú iskolák láncolatának legfontosabb részévé válnak. Hiszen a munkásosztály új nemzedéke hivatott arra, hogy megteremtse a folytonosságot apáik és jelenünk műve között, hogy általános műveltségi ismereteit összekapcsolja szakmai tudásával, s a fejlett szocialista egyéniség eszmei, politikai és erkölcsi fejlődésével. Az ilyen ember szavatolhatja a szociális politikai aktivitást és kezdeményezést, s képes arra, hogy alkalmazza a gyakorlatban az újat, a távlatokat biztosító mozzanatokat. Ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelelnek az új típusú szakmunkásképző-intézetek, melyek fokozatosan meghonosodnak. A szakmunkás fiatalok képzésében történt változások során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolavezetésnek és különösen a szakágazatoknak és a nemzeti bizottságoknak lépésről lépésre az eddiginél is bátrabban kell kiküszöbölniük a fogyatékosságokat és megoldaniuk a nehézségeket. Az egész szakmunkás- képző rendszer mennyiségi és minőségi átalakítása, az előítéletek fokozatos felszámolása, az iparitanuló-intézetek korszerűsítései és megfelelő szakoktatókkal való ellátása rendkívül nehéz feladat és mondjuk meg nyíltan, költséges is. Meggyőződésem azonban, hogy azokhoz a vállalatokhoz, szakágazatokhoz és nemzeti bizottságokhoz hasonlóan, melyek már megkezdték az új tervezet fokozatos bevezetését és kedvező feltételeket teremtenek a munkásosztály új derékhada neveléséhez, a többiek is felsorakoznak, és konkrét intézkedésekkel valóra váltják már a párt XIV. kongresszusán elhangzott irányelvet. Hiszen az ifjú nemzedék nevelése az egész társadalom ügye, ezért nem elég csak érdeklődni az iránt, hogy mi történik az oktatásügyben, hanem aktívan a rendelkezésünkre! álló eszközökkel segítenünk is kell a célok megvalósítását. Bár pozitívan értékeljük az iskolavezetés és pedagógusaink törekvését, hogy sikeresen megbirkózzanak az új tervezet feladataival, ennek ellenére számos komoly gond marad, melyeknek még nagyobb figyelmet kell szentelni. A végzős növendékek munkába állítása során felvetődő kérdések között az egyik legfontosabb a munkához való kommunista viszony kialakítása és a helyes erkölcsi nevelés. Elmondhatjuk, hogy az igények lényegesen növekedtek a fejlett ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítésével, illetve fejlesztésével, ezért fokozottabb mértékben előtérbe kerül a munkáért való felelősség, a fegyelem, a pontosság, a minőség, a határidő megtartása, a munkaidő hatékony kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság, az elvégzett munka hatékonyságának kérdése. Az említett kérdések tudományos-elméleti megoldása,. valamint az elért eredményeknek a fiatalok tudatának és cselekvőképességének formálásában való érvényesítése iskoláink égető feladata. Az új emberért, a tudatáért vívott harc az osztály- és ideológiai szempontból kettéosztott világban játszódik le. Naponta meggyőződhetünk arról, hogy az imperializmus és hű kiszolgálói minden eszközt- fegyvert harcra használnak fel, beleértve az agressziót, a pro- vokálást, a diverzáns politikát, a propagandaakciókat, a kiagyalt és tendenciózus anyagokat. Céljuk nem más, mint hogy gyöngítsék és megzavarják a szocialista társadalom embereinek eszmei meggyőződését, s befeketítsék a kommunista eszméket, beszennyezzék a szocialista életmódot és zavarják a feszültség enyhülésének folyamatát. Propagandájuk egyik fő célpontja az ifjúság. Az antikom- munizmus eszmei szószólói azért fordítják figyelmüket főleg a fiatalokra, hogy eszmeileg lefegyverezzék őket, gyöngítsék forradalmi lelkesedésüket, tompítsák osztályöntudatukat, s ezzel aláássák és veszélyeztessék a szocializmus fejlődését. Azzal számolnak, hogy a fiatalok nehezebben tudnak tájékozódni ellenségeink ideológiai demagógiájában, s mivel még nincs politikai tapasztalatuk, és politikailag kevésbé is érettek, képtelenek helyesen megítélni és értékelni az egyes jelenségeket és helyzeteket. Ezért rendkívül fontos, hogy az oktatási intézmények munkájának előterében legyen az ifjúság eszmei-politikai nevelése. Ez azért is fontos, mert a szocializmus és a kapitalizmus között hosszan tartó és ádáz ideológiai harc folyik, mert ez osztályharc, a szocializmusért, az ember igazságáért és valós szabadságáért folytatott harc. Szocialista oktatási -rendszerünk építése során sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy a nevelés kommunista értelmezése azt jelenti, hogy a nevelési célokat összességükben kell értelmeznünk és megvalósítanunk. Ezért törvényszerű, hogy az ifjú nemzedék szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelését iskoláink egyik döntő politikai feladatának tekintjük. Iskoláinknak napjainkban töméntelen mennyiségű érv és lehetőség áll rendelkezésükre, hogy naponta meggyőzzék a fiatalokat arról: a Szovjetunió az egyetlen, mely szavatolja szabadságunkat, nyugodt, békés életünket. Ideológiai ellenségeink bárhogyan nézzenek is rá, a Szovjetunióhoz fűződő viszonyunkat minden körülmény között, mindig egyértelműen fogjuk értelmezni és az iskolák •munkájába is átültetni. Pedagógusaink, kiváltképp a kommunista tanítók kezeskednek arról, .hogy sikerül megvalósítanunk a nevelésben a szocializmus és a kommunizmus nemes eszméit. Semmivel sem pótolható az a munkájuk, hogy képesek a fiatalokat megnyerni a szocializmus ügyének, az ifjúságot újabb ismeretekkel vértezik fel, megtanítják őt gondolkozni, ismereteiket alkotó módon érvényesíteni a gyakorlatban, s ügyelnek arra, hogy a jelenségeket mindig egyértelműen osztályszempontból ítéljék meg. A párt Központi Bizottsága Elnökségének határozata óta eltelt csaknem két év után elmondhatjuk, hogy a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésére Irányuló tervezet fokozatos megvalósítása sikeresen folyik. A pedagógusok többsége megfontolt és áldozatos munkával viszonozza azt a bizalmat, amellyel a párt ezt az igényes feladatot rájuk bízta. Pártunk hosszú távú politikai célja munkájuk révén valósággá válik. A pedagógusok ebben a tevékenységükben nem maradnak és nem is maradhatnak magukra. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának határozata a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztéséről nem csak a peadgógusokat és az oktatásügyi dolgozókat kötelezi, hanem megköveteli, hogy a kitűzött feladatokat következetesen teljesítsék a gazdasági vállalatok, a terv- és pénzügyi hivatalok, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek is. Külön szeretném kiemelni a két oktatási minisztérium irányító feladatát, a két miniszter személyi felelősségét az egységes 'oktatáspolitika megvalósításában, főleg ami a felsőoktatási intézményeinket illeti, amelyekben a szükséges minőségi változások keresztülvitele jelentős nehézségekbe ütközik. Éppen ezen a területen hat még a szubjektivizmus, az olyan dolgok, amelyek fékezik az előrelépést. Csak közös, központosított erővel győzedelmeskedhetünk a túlhaladott gondolkozás felett, biztosíthatjuk fiatal szocialista nemzedékünk révén a jövőt. Oktatáspolitikánk értelmét, megvalósításának lényegét Husák elvtársnak a SZISZ konferenciáján elhangzott gondolatainak értelmezésében kell látnunk: „Kapcsolatunk a fiatalsággal annyit jelent, mint kapcsolatunk a jövővel“. Elsőrendű párt- és állami feladatunknak tartjuk gondoskodni és felelősségteljesen dönteni ezekről a kérdésekről. Hogy a jövőben milyen termést takarítunk be, az attól függ, hogyan készítjük föl ifjúságunkat. Ügy kell nevelnünk a fiatal nemzedéket, hogy tovább vigye múltunk tiszta, nemes, forradalmi és demokratikus stafétabotját a humanista és szociális célok eléréséért, fiatalságunk jobb életéért. Josef Mevaíd, cs CSKP KB tagia, a CSKP Nyugat-csehországi Kerületi Bizottságának vezet© titkára Meggyőződésem, hogy az Elnökség beszámolója és a Központi Bizottság egész tanácskozása még nagyobb aktivitásra ösztönzi a pártot és a társadalmat. A nyugat-csehországi kerület pártszervezetei is megtartották évzáró tanácskozásaikat, amelyeken büszkes ggel szólhattunk eredményeinkről, és napjaink, valamint az elkövetkező évek feladatai teljesítésének biztosításáról. Mindenütt a feladatok teljesítésére törekednek, a kerületben kedvező a politikai légkör. A jövőben majd mindannyiunktól, a párt minden tagjától, elsősorban minden vezető dolgozótól, minden pártszerv aktivitásától függ, hogy a kedvező feltételeket miként tudjuk felhasználni a feladatok minden területen való kiváló teljesítése érdekében. Mindannyiunk aktivitásától függ, hogy miként tudjuk leküzdeni a gátló, a szocialista társadalomtól az idegen tényezőket. A múlt esztendő után — amely nem volt sikertelen időszak — kedvező körülmények között kezdhettük meg az idei évet is. Az iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban az év elejétől folyamato-* san teljesítjük a feladatainkat. Jól dolgoznak a sokolovói bányászok és a a Skoda Művek dolgozói. Ez utóbbiak a problémák elleiére is biztosítják az atomreaktor első palástjának szerelését. Viszont azt is szögezzük le, hogy a Skoda Műveknek és az alszállítóknak fokozott erőfeszítést kell kifejteniük a V—1-es Atomerőmű és más, hagyományos erőművek határidőre való üzembe helyezése érdekében. Más ipari ágazatokban is szép eredmények születtek. Már több éve szervezetten küzdünk a terv folyamatos teljesítésért. A munkájukban és határozataikban a pártszervek abból az elvből indulnak ki, hogy az éves terv 26 százalékát az első negyedévben, 52 százalékát az első félévben, 75 százalékát pedig legalább a harmadik negyedév végéig kell teljesíteni. Az alapelv érvényesítését a pártellenőrzés megvalósítása közben, a gazdasági dolgozók mozgósításakor is szorgalmazzuk. A feladatok folyamatos teljesítésére szüntelenül figyelmet fordítunk. Ha kedvezőtlenül alakulnak a dolgok, ha bármi módon ingadozik a terv teljesítése, a pártszervek nyomban megvizsgálják a fogyatékosságok okait. A járásokban, főleg azonban az alapszervezetekben dekádonként figyeljük a tervteljesítést, elemezzük a hiányosságok okait és keressük a problémák megoldásának útját. A kerület pártszervezetei — a kerületi bizottságoktól egészen az alapszervezetekig — valóban nagy figyelmet szentelnek a gazdasági kérdések megoldásának és a problémák hozzáértő felülbírálásának. Ehhez a gazdasági bizottságok is jelentősen hozzájárulnak. Ezek mindenütt — még a nagyobb alapszervezeteknél is — működnek. Olyan aktíváról van szó, amelyben a dolgozók nemcsak szükséges szakmai ismeretekkel rendelkeznek, hanem politikai látókörük is megfelelő. Ennek köszönhetően tárgyilagosan össze tudják hasonlítani az eredményeket a párt politikájának törekvéseivel. A ke&ületben azonban a jó eredményeket elérő vállalatokon, üzemeken kívül olyanok is vannak, amelyek tevékenysége gondot okoz. Hogy helyenként még problémák is adódnak, azt nem lehet mindig az egyszerű dolgozók számlájára írni, mert a fogyatékosságok oka gyakran az irányító szervek munkájának tökéletesítésében rejlik. A terv sikeres és folyamatos teljesítését a gyakori változások sem segítik elő. A múlt évben 45 kerületi irányítású vállalat közül 30-ban került sor tervmódosításra. Ezeknél a vállalatoknál például módosították — utólag csökkentették — a bruttó termelési és az árutermelési tervet. Az anyagi költségek szintjének változásai például 44 vál- latot érintettek. Tíz olyan vállalat működik a kerületben, (Folytatás a 7. oldalon) 1978. III. 21.
