Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-20 / 78. szám, hétfő

Vasil Bii’ak, a CSKP SÍB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára Husák elvtáBs valósághű fts meggyőző képet festett arról az útról, amelyet a XV. párt­kongresszus óta megtettünk. Pártunk Központi Bizottságá­nak Elnöksége és kormányunk a külpolitika terén is követke­zetesen megvalósítja a kong- resszűs irányvonalát. Ennek köszönhető, hogy megszilárdult Csehszlovákia nemzetközi hely­zete, növekedett szerepe és te­kintélye. Ehhez hozzájárulnak azok a sikerek, amelyeket itt­hon érünk el, valamint a szo­cialista közösség testvéri or­szágaival, és főleg a Szovjet­unióval való sokoldalú együtt­működés. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való test­véri egység megsokszorozza erőnket, tudásunkat és azt a képességünket, hogy a legbo­nyolultabb feladatokat is meg­oldjuk. Szemléletesen bizonyít­ja ezt a szovjet és a csehszlo­vák űrhajós közös űrrepülése is, amely igazi büszkeséggel és rendkívüli örömmel tölt el bennünket, s további jelentős példája a felbecsülhetetlen ér­tékű együttműködésnek, a test­vériségnek és a szocialista in­ternacionalizmusnak. Ezekben a valóban ünnepi napokban talán teljes mértékben nem is tuda­tosítjuk, mekkora történelmi siker ez. Csehszlovákia az első sorokban halad az új társa­dalmi rendszer, a szocializmus és a kommunizmus építésében és a világ azon első három országának egyike, amelyek embert küldtek a világűrbe. A szocialista közösséghez való tartozásunk erőt és biztonság- érzetet ad, népünkre sok szép távlat és boldog jövő vár. Visszaverjük a reakciós erők támadásait Minél kiemelkedőbbek a szo­cialista országok, a nemzetkö­zi kommunista és nemzeti fel­szabadító mozgalom sikerei, annál elkeseredettebben támad a nemzetközi imperializmus a haladás erői ellen. A szocia­lista országokkal vívott har­cukban az imperializmus reak­ciós erői a nyílt és burkolt antikommunizmus és szovjetel- lenesség talaján állnak, fokoz­zák a pszichológiai hadviselést, s az ideológiai felforgatás egyre rafináltabb módszereit és formáit alkalmazzák. Felhasz­nálják a tömegek öntudatának manipulálása terén szerzett sokéves tapasztalataikat arra, hogy gyengítsék a marxizmus— leninizmus eszméinek vonzere­jét, elhalgassák és befeketít­sék a reális szocializmus si­kereit. A jelenleg lejátszódó külpo­litikai folyamatok jellemzője az, hogy két egymással ellen­tétes tendencia hat egymásra. Az egyik a • politika terén le­játszódó feszültségenyhülés el­mélyülése, a másik pedig a lá­zas fegyverkezési hajsza foly­tatódása, sőt fokozása, amely egyre veszélyesebbé és költ­ségesebbé válik. A NATO-had- seregek fenntartása, a fegyve­rek felhalmozása és minőségi tökéletesítése jelenleg több mint 175 milliárd ' dollárt emészt fel évente. A pszichológiai hadviselés folytatására is nagy pénzeket fordítanak. Az Amerikai Egye­sült Államok további felforga­tó tevékenységet végző köz­pontokat hoz létre. A Tájékoz­tatással és a Kulturális Cseré­vel Foglalkozó Ügynökséget olyan új nemzetközi szervezet­nek szánták, amely ideológiai hadviselést folytat a szocializ­mus és a forradalmi mozgalom ellen. Az ügynökség apparátu­sában csaknem 9000 ember fog dolgozni és az Amerika Hangja rádióállomás 12 űj adóberen­dezést kap. Módszerük az, hogy egészé­ben véve támadják a leniniz- must és a reális szocializmust, s a szocialista országokat fel­osztják, egymással szembeállít­ják, bizalmatlanságot szítanak közöttük, igyekeznek lejáratai az egyes testvérpártok maga­tartását, és következetesen dif­ferenciáltan ítélik meg az egyes testvérpártokat. Ezzel a rafinált módszerrel igyekeznek megbontani az egyes testvérpártok vezetősé­geinek egységét. Mindenki ka­póra jön nekik, aki hajlandó elárulni népét. Erkölcsi gátlá­sokat nem ismernek, fegyve­rük a hazugság és a féligaz­ság. Különféle pamfleteket, ún. dokumentumokat agyainak ki az egyes vezetőségi tagokról, magatartásukról, álláspontjuk­ról, céljaikról, állítólagos kije­lentéseikről és ezzel teremte­nek talajt propagandájukhoz, amely azt szolgálja, hogy bi­zonytalanságot keltsenek a tö­megek körében, megbénítsák kezdeményezésüket, gyengítsék politikánk aktív támogatását. A szocialistaellenes akciókba nemcsak a szocialistáé llemes intézmények, hanem kormá­nyok, parlamentek és állam­fők Is „beneveznek“. A legfel­sőbb állami vezetők által fel­hozott hazug és hamis vádak mintha hihetőbbeknek tűnné­nek, mint azok, amelyeket egy átlagos antikommunista ír le. Ez olyan jelenség, amelyet semmiképpen sem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk. Nem kerülheti el figyelmünket pél­dául az, hogy az Egyesült Ál­lamok egyes vezetői úgy tesz­nek, mintha joguk lenne or­szágaink népeinek nevében beszélni. Ezt látszólag azzal támasztják alá, hogy őket szol­gálják a különféle politikai hajótöröttek. Ez szerves része azoknak a kísérleteknek, hogy megszervezzék és igazolják a szocialista országok belügyeibe való beavatkozást az ún. em­beri jogok védelmének ürü­gyén. Ez a hazugság az ameri­kai külpolitika ideológiai bá­zisává vált. Mindenkit felhasz­nálnak ős támogatnak, ha kell, még a bűnözőket is, mindenki, aki ellensége a szocializmus­nak, az ő szövetségesük. A szocialista országok ezt a mód­szert elvetik, mert ellentétes a mi erkölcsünkkel. Végső so­ron az a körülmény, hogy a tőkés országok kormányainak, parlamentjeinek vezetői és ezeknek az országoknak az ál­lamfői bekapcsolódnak a szo­cialista országok ellen vívott ideológiai harcba, nem bizo­nyítja a burzsoá propaganda erejét és hatékonyságát, hanem éppen ellenkezőleg, csak azt, hogy a burzsoá propaganda már kimerítette hagyományos lehetőségeit. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország növekvő erejé­nek és aktivitásának köszön­hető, hogy a nemzetközi fe­szültségenyhülés egyre Inkább a jelenlegi helyzet fő és meg­határozó tendenciájává válik. Ez a folyamat, amelynek hasz­nosságáról a népek minden nap meggyőződhetnek, a for­radalmi, a demokratikus és a békeszerető erők tevékeny tá­mogatására talált. A tőkésor­szágok uralkodó köreinek egy­re nagyobb része kénytelen be­ismerni, hogy a jelenlegi nem­zetközi erőviszonyok között az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése az egyetlen ésszerű al­ternatíva. { A nemzetközi feszültségeny­hülés éles osztályharc közepet­te zajlik le és minden lépés során meg kell törni azoknak az erőknek a szívós ellenállá­sát, amelyek e folyamat útjá­ban állnak, amint ez a nem­rég befejeződött belgrádi ta­lálkozón is bebizonyosodott. A helsinki értekezletet, amelynek összehívására és si­keres befejezésére a szocialis­ta országok egész évtizedeken át törekedtek, joggal tartjuk az enyhülési politika egyik fő tartóoszlopának. Ezért a többi szocialista országgal együtt Csehszlovákia kezdettől fogva küzd azért, hogy az értekezlet Záróokmányában lefektetett minden aláíró következetesen és átfogóan megvalósítsa. Bel- grádban kemény küzdelmet kellett vívni az Egyesült Álla­mok és több más NATO-tag- állam azon törekvése ellen, hogy a találkozót a Záróok­mány felülvizsgálására használ­ják fel és törvényesített jogot formálhassanak a más orszá­gok, főleg a szocialista orszá­gok belügyeibe való szüntelen beavatkozásra. A szocialista országok egységes és egybe­hangolt magatartásának, egyes el nem kötelezett országok és néhány reálisan gondolkodó tőkés országbeli politikus tá­mogatásának köszönhető, hogy teljes egészében sikerült meg­őrizni a Záróokmány érvényes­ségét és elérni azt, hogy a belgrádi találkozó résztvevői ismét kifejezték kormányaik­nak azt a szándékát, hogy át­fogóan teljesíteni fogják a Zá­róokmányt és folytatni fogják a feszültségenyhülés politiká­ját. A legfontosabb kérdés ma a béke védelme és az atomhá­ború kiküszöbölése. Rendkívüli veszélyt jelent a béke számára a hadiipar gyarapodása és be­folyásának növekedése. Ez olyan erő, amely rnagvát ké­pezi az imperializmus agresz- szív militarista jellegének és amelyben közvetlenül összefo­nódik a minél nagyobb nyere­ségre való telhetetlen törekvés az emberiség puszta létének veszélyeztetésével. Manapság nincs fontosabb feladat, mint az, hogy felrázzuk a nemzet­közi közvéleményt a NATO mi­litarista reakciós köreinek törekvései ellen, amely körök fokozzák a fegyverkezést, ki­fejlesztik a neutronbombát és más pusztító fegyvereket gyár­tanak. Olyan véleményeket is halla­ni, hogy fölösleges mozgósítani a nemzetközi közvéleményt a neutronbomba elleni harcra, hiszen az Amerikai Egyesült Államok úgyis megteszi azt, amit akar. Ezt meg kell cá­folnunk. Egyetlen kommunista és békeszerető ember sem nézheti tétlenül, ml történik, hanem tevékenyen kell har­colnia a fenyegető veszély el­len. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a hadiipar ke­resztülviszi érdékeit. De még ha ez sikerül is, törekvésünk akkor sem hiábavaló. A nem­zetközi közvélemény előtt ugyanis bebizonyosodik, hogy az amerikai politika békeelle­nes, ellentmond az emberiség érdekeinek. Továbbra is érvényes a XV. pártkongresszuson elfogadott álláspontunk a tőkés és a fej­lődő országokkal szemben. Ezen mit sem változtatnak azon egyes új események és jelenségek, amelyek Indokíná­ban, a Közel-Keleten, vagy Af­rika szarvában történtek. Azok mögött a provokációk mögött, amelyeket Kambodzsa intéz a Vietnami Szocialista Köztársa­ság ellen, a kínai vezetőség áll, amelynek nem érdeke, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság a marxizmus—le­ninizmus talaján álló erős szo­cialista országgá fejlődjön. Ezért támogatjuk a vietnami népnek országa függetlensé­géért, szuverenitásáért és te­rületi egységéért vívott igaz­ságos harcát. Az Etiópia és Szomália kö­zötti konfliktusban az igazsá­gos küzdelmet vívó etiópiai nép oldalán állunk és elítél­jük a Szomáliái reakciónak azokat az imperialista körök által sugallt kísérleteit, hogY erőszakkal megváltoztassa az országhatárokat, felszámolja az etiópiai népi forradalom ered­ményeit ős végső soron meg­gyengítse Szomália progresszív fejlődését is. Hozzájárulunk a béke és a haladás politikájához tainkra. Részünkről nem tá­masztottunk akadályokat és nem idéztünk elő olyan prob­lémákat, amelyek negatív ha­tást gyakorolhatnának kapcso­latainkra. A jószomszédi kap­csolatok azonban Csehszlová­kia egyoldalú kívánságával nem valósíthatók meg. A CSKP KB Elnöksége úgy döntött, hogy Husák elvtárs fogadja el az NSZK elnökének és szövet­ségi kancellárjának meghívá­sát és a jövő hónapban láto­gasson el az NSZK-ba. Hiszünk abban, hogy ez kölcsönösen hasznos látogatás lesz. Az Ausztriához fűződő kap­csolatainkban az utóbbi időben aktivizálódás következett be, bizonyos pozitív lépések tör­téntek, amelyek új lehetősége­ket nyitnak a sokoldalú együtt­működés kiszélesítése és elmé­lyítése terén. Csehszlovák rész­ről minden feltételt megterem­tünk ahhoz, hogý ezeket a le­hetőségeket ki lehessen hasz­nálni. A nemzetközi kapcsolatok külön fejezetét képezte a Kínai Népköztársaság. Népünk és az egész világ közvéleménye nagy érdeklődéssel figyelte, mi tör­ténik a népi Kínában Mao Ce- tung halála után. Ügy látszik — és ezt a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusa és a nép- képviselők kínai gyűlésének nem régi ülése is alátámasztotta —, hogy az új vezetőség a maoizmus ideológiájából és gya­korlatából csak a hitelüket leginkább elvesztett részeket gyomlálja ki, arra törekedve, hogy hatékonyabban elérje nagyhatalmi és soviniszta cél­jait. A kínai belpolitikában vég­bement bizonyos változások, amelyek főként a gazdasági élet stabilizálását és a terme­lőerők fejlesztését célozzák, szorosan összefüggnek az or­szág folytatódó militarizálásá- val, a katonai potenciál, főként a rakéta- és atomfegyverek fej­lesztésére irányuló törekvéssel és a háborús készülődés hiva­talosan meghirdetett politikájá­val. Az új kínai vezetőség nem­zetközi területen kifejtett ak­tivitását a szovjetellenesség, a szocalistaellenes és a békeelle­nes politika jellemzi. Megsok­szorozódnak a támadások a Szovjetunió ellen, a szocia­lista országok küzus~ii egy­behangolt politikája ellen. A pekingi vezetőség a Szovjet­uniót „az új világháború legve­szélyesebb forrásának“ tartja. A hírhedt „három világ“ elmé­let alapján a kínai vezetőség hajlandó szövetkezni a Szovjet­unió ellen bárkivel, a szélsősé­ges imperialista reakcióval és az amerikai imperializmussal is. Azt hirdeti, hogy a szocialista országok közössége már „nem létezik“, s a szocialista világ- rendszerrel szemben egészében véve tanúsított ellenséges ma­gatartásával párhuzamosan az egyes szocialista országok irá­nyában differenciált politikát követ, amelynek célja az össze­tartás megbontása és főként a többi szocialista országnak a Szovjetuniótól való elszigetelé­se. A pekingi vezetőség továbbra is az új világháború elkerülhe­tetlenségét hirdeti, küzd a szo­cialista országoknak a nemzet­közi feszültségenyhülés elmé­lyítésére, a lázas fegyverkezési hajsza leállítására és a lesze­relésre irányuló törekvés ellen. A kínai vezetőségnek ez a po­litikája a nemzetközi reakció erőinek malmára hajtja a vizet és komolyan veszélyezteti a bé­két és a haladást. Az adott helyzetben nincs más választás, csak az, hogy ellene kell sze­gülni ennek a szocialistaelle­nes, békeellenes és népellenes politikának és hinni kell a kí­nai nép bölcsességében és ab­ban a képességében, hogy ezt a nagy országot ismét a ha­ladás és a béke útjára tudja vezetni. Készen állunk arra, hogy a szocialista közösség töb­bi országával egybehangoltan javítsuk a Kínai Népköztársa­sággal való kapcsolatainkat, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avat* kozás elve alapján. Jelentős lépés előre Csehszlovákia külpolitikája következetesen az eltérő társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének lenini elveiből indul ki. Min­den lépésünk arra irányul, hogy minél jobban hozzájárul­junk a béke és a haladás po­litikájához. Egészében véve ez sikerül is. Annak ellenére, — ahogy Husák elvtárs mondotta —, hogy Csehszlovákia ellen rendkívül erős, gyűlölködő tá­madások Irányulnak. Nagy gondot fordítunk a szomszéd államokkal, a Német Szövetségi Köztársasággal és az Ausztriával való kapcsola­Engedjék meg, hogy röviden tájékoztassam önöket a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglal­kozó központi bizottsági titká­rainak nemrég Budapesten megtartott tanácskozásáról. E tanácskozás eredményeivel már foglalkozott pártunk elnöksége, mely egyetértését fejezte ki az ott jóváhagyott dokumentu­mok iránt, jóváhagyta a CSKP KB küldöttségének magatartását és konkrét intézkedéseket fo­ganatosított a Budapesten ho­zott határozatok végrehajtása érdekében. Hangsúlyozni aka­rom azt a körülményt, hogy kilenc szocialista ország párt­jának képviselőin kívül a ta­nácskozáson első ízben vettek részt a Vietnami Kommunista Párt képviselői is és ezzel bizo­nyították, hogy a szocialista or­szágok közösségébe tartoznak. A budapesti tanácskozáson a résztvevők megvitatták a jelen­legi nemzetközi helyzetnek, va­lamint az ideológiai együttmű­ködés és a külpolitikai propa­ganda egybehangolásának leg­fontosabb kérdéseit. Számítanunk kell arra, hogy az ideológiai harc a feszültség­enyhülés idején sem fog alább­hagyni. Az egybehangolt ellen­séges propaganda ellen nem kevésbé koordinált — és ami különösen fontos — anyagilag, műszakilag és káderszempont­ból nem kevésbé kiépített pro­pagandával kell szembeszáll- nunk. Teljes mértékben bebizo­nyosodik az, amit Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs mondott a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottságá­nak budapesti ülésén, amikor megállapította: „Most, amikor a közvélemény óriási politikai erőt képvisel, az erős ideoló­giai apparátus kiépítése ugyan­annyira fontos, mint a szilárd védelem“. A központi bizottsági titká­rok budapesti tanácskozása je­lentős lépést jelent előre a testvérpártok együttműködése továbbfejlesztésének útján. Gaz-> dag tapasztalatokat hozott ér­tékes tájékoztatást kaptunk az egyes pártok nemzetközi ideo­lógiai és propagandamunkájá­ról. A tanácskozást az jelle­mezte, hogy nemcsak általános leírásra és értékelésre — kor­látozódott, hanem a közös ma­gatartás számos és lényeges konkrét javaslatát dolgozta ki( s ezeket záródokumentumokba foglalta. Bebizonyosodott, hogy azok a közös eszmei-politikai akciók amelyeket a testvérpártok szer­veztek az Októberi Forradalom 00. évfordulója alkalmából* nagymértékben hozzájárultak a reális szocializmus propagálás sához, a forradalmi erők ösz- szetartásának fokozásához. A tanácskozás résztvevői azt ja­vasolták, hogy a jövőben is ha­sonlóan járjunk el a szocialis­ta országok élete más jelentős évfordulóinak, például a KGST megalakulása 30. évfordulójá­nak, az NDK létrejötte 30. év­fordulójának, a kubai forra­dalom győzelme £0. évforduló­jának és egyes testvérpártok megalapítása 60. évfordulójá­nak ünnepségei során. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet egészében véve a szünte­lenül fejlődő és elmélyülő nem­zetközi forradalmi folyamat jel­lemzi, amelybe egype szélesebb néptömegek, új politikai pár­tok, demokratikus és nemzeti mozgalmak kapcsolódnak be. A folyamat elősegíti n kommunis­ta- és munkáspártok, amelyek a jelenkor legnagyobb tömegeket tömörítő és legbefolyásosabb politikai erői. A szocialista or­szágok kommunista pártjai si­keresen oldják meg a szocia­lista építés feladatait. Számos tőkés ország kommunista párt­jai olyan politikai erőkké vál­tak, amelyek egyre jobban be­folyásolják a burzsoá társada­lom helyzetének alakulását. Á széles néptömegek egyre sür­getőbben követelnek olyan vál­tozásokat, amelyek javítanák életkörülményeiket, s biztosí­/Folytatás a 3. oldalon£ HU I 1978. Hl. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom