Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-16 / 75. szám, csütörtök

Madlen Katalin, partunk tagjelöltje és Chochol Sándor elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. (A szerző felvételi!} csarnok tövében. Szeptember óta egyre növekszik a dolgo­zók száma, már 133, és egyre igényesebb termelési feladato­kat teljesítenek az üzem dol­gozói. Az üzemi pártszervezetnek 12 tagja van. Az elnök laka­tos, a karbantartók munkacso­portjának vezetője. Egyik leg­tevékenyebb szervezője az át­költözésnek, a leendő nagy­üzem minél előbb való beindí­tásának. — Mondom, megihletetl ben­nünket a feladat — hangsú­lyozta —, először persze saját házunk táján, a pártszervezet­ben kezdtük a munkát. Három tagjelöltet választot­tak ki, hogy létszám szempont­jából is megerősítsék a párt- szervezetet. Az egyik tagjelölt Madlen Katalin. Negyedik éve dolgozik az üzemben. Hegesz­tő. A szakmát a vállalat pop­rádi üzemében tanulta. Jelenle­gi munkája katlanok összefor- rasztása. — Vele beszéljen — mondta a pártelnök —, ha az ihleteit agitációról akar hallani. Megegyeztünk persze, hogy kérdezni a pártelnök fog, mert kezdetben nem pontosan értet­tem, mit jelent az ihlet és az agitáció kapcsolata. Feljegyez­tem a beszélgetés minden sza­vát. — Mi is vodt a párt felada­tod ľ pionírok csapata fölött, vér­adáskor csoportosan jelentkez­nek véradásra. — És a munka? — kérdez­tem. — Naponta harmincnyolc katlant forrasztok össze. A pártelnök megjegyezte: — Ennyi a teljesítménye. A norma azonban csak harminc­hét. így tudtam meg, hogy ihle­tett agitációval milyen munka­sikert lehet elérni, milyen nagyszerű szervező munkát le­het elvégezni, hogyan lehet po­litikailag fejlődni, erősödni úgy, hogy közben másokat is tettekre ösztönöz a meggyőző szó. Az ihlet és az agitáció puri­tán szépségű frigyéről vallott ez a beszélgetés. És persze a a ihletőkről is megtudtam egyet- mást. Ján Uhrin, a műszak mestere, az egyik ihlető, azaz a kezes az ajánló. A másik Rak Zoltán elvtárs, aki munkás- a kemencénél. A pártelnök sa­ját maga nevelőhatásáról sze­rényen csak ennyit mondott: — Biztattam, néha tanácsot adtam, ennyi az egész. Nem sokat magyarázgattam én, in­kább csak lelkesítettem. Kommunista felelősségtuda- 1970. Iának izzásából csiholódtak ki a biztató szavak. Azok, me- in. jg. lyekről csak prózai módon le­het írni: hatásuk az eredmé gm n-yen mérhető. fM* HAJDÚ ANDRÁS A barátság forróságát érezzük A pártelnök véleménye A kommunisták és o SZISZ helyi szervezetének kapcsolata KUBA VÁRJA A XI. VIT KÜLDÖTTEIT Ha a térképre nézünk, olyan­nak látjuk Kubát, mint a heverő krokodilus alakját. Egyébként Kuba a hozzátartozó 1500 ki- sebb-nagyobb szigettel együtt „Az Antillák gyöngyszeme“ ne­vet viseli, és nem ok nélkül, mert a táj gyönyörű, a szubtro- pikus éghajlat kellemes. Ugyan­akkor Kuba a forradalom, a szabadság, a szocializmus szi­gete. Földünk nyugati felén. Vi­lágítótoronyként jelzi az utat a nyugati földrész népei számára. Kuba ad otthont az idén nyá­ron a XI. VIT küldötteinek, ér­demes tehát előzetesen Kubába látogatni. Kérem, tartsanak ve­lünk. Repülőgépen, az lL-62~es fe­délzetén utazunk, óránként 850 km es sebességgel, 30 000 méter magasban. Hajnali háromkor érkezünk Londonba. Éppen csak megállunk, indulunk tovább, Kanada felé. A ganderi repülő­téren üzemanyagot vesz fel gé­pünk, nem időzünk sokáig, folytatjuk utunkat. Végre, ti­zenegy őrás utazás után földet érünk a havannai repülőtéren. Baráti öleléssel fogadnak bennünket, így tehát csak később tudatosíthatjuk, hogy párás és meleg a levegő, egyébként is mi a barátság forróságát érez­zük. Eszünkbe jut néhány Kubára vonatkozó adat. A szigetet Ko­lumbusz Kristóf fedezte fel 1492. október 27-én, Juana spa­nyol hercegnőről nevezte el. A felfedező nyomában nemsokára megérkeztek a gyarmatosítók. Előbb a spanyolok, azután az angolok, és velük az Afrikából idehurcolt néger rabszolgák. Később az amerikai töke embe­rei. akik mindenkit elnyomtak. A sziget lakosai nemzeti és iüggetlenségi harcot indítottak ellenük, így 186fl-ben kihirdet­ték az alkotmányt és Carlos Manuel Cespedes személyében elnököt választottak. Sokkal nevezetesebb volt azonban az 1869-es esztendő, amikor Jósé Marti, a költő-for- radalmár megalapította pártját, mert az utána következő küzde­lem eredményeként 1902. május 20-án kikiáltották a köztársasá­got. T. E. Palma volt az első elnök. Azután egymást váltották a politikusok. Kubai barátaink így mondják: egyik diktátor a másikat váltot­ta. A legkegyetlenebb Fulgencio Batista volt, aki 1952-ben jutott hatalomra. Közben persze az amerikai tőke emberei sem tét­lenkedtek. 1901-ben az Ameri­kai Egyesült Államok 99 évre bérbe vette Oriente tartomány­ban Guantánamo-félszigetet. Akkor kezdődött a kubai nép harca az újkori, a modern gyar­matosítók ellen. Kubai barátaink eleven tanú­ként idézik ennek a harcnak az eseményeit. A legjelentősebb az volt, amikor 1953. július 26- án Fidel Castro, a fiatal ügy­véd vezetésével az ifjú haza­fiak, diákok és munkásfiatalok 80 .fős csoportja megtámadta Santiago de Cuba városában a Moncada-kaszárnyát. Piszto­lyokkal, légpuskákkal, kézi fegyverekkel támadlak. Az állig felfegyverzett zsoldosok kegyet­len harcban öldökölték a táma­dókat, majdnem mindet megöl­ték. Fidel Castro, testvére, Raul és még néhány harcos fogságba esett. Száműzték őket. Elmondják a forradalmi harc másik eseményének történetét is. 1956 decemberében a Grana- ma fedélzetén 82 forradalmár hajózott Kuba felé. Árulás tör­tént. Tizenketlen, Fidel Castro, Raul Castro, Che Guevara és társaik azonban kitörtek, hiába kerítették őket körül. Sierra Maestra fennsíkján folytatták a harcot. Partizánháborúba kezd­tek. A lakosok támogatásával. És győztek. Űj élet kezdődött. A forradal­mi kormány élére Fidel Castro került. A, küzdelem élére pedig a fiatalság. Már 1959-ben meg­alakult az Ifjú Forradalmárok Szövetsége, ük voltak azok, akik a Disznó-öbölben elsőként vették fel a harcot az ellenfor- radalmárokkal. Az írástudatlan­ság felszámolásáért ők küzdöt­tek a legtevékenyebben. A for­radalmi munka élenjárói voltak. Első, országos kongresszusu­kon, 1962-ben alapították meg a Kubai Ifjú Kommunisták Szö­vetségét (UJCJ. Üj és nagyszerű programot dolgoztak ^ki. Vilá­gos, érthető célt tűztek ki: a szocializmus építésének segíté­sét, támogatását. Tavaly rendezték meg a har­madik kongresszust. Ennek programja, határozatai még ért­hetőbben kifejezik: a szövetség a Kubai Kommunista Párt tar­— Legutóbbi értékelésük sze­rint milyen a vélemény? — Dicséretet érdemelnek, mert nekik köszönhetjük, hogy a választási program egyik leg­jelentősebb feladatát, a művelő­dési ház építését, határidő előtt teljesíthettük. A fiatalok politikai nevelésé­vel kapcsolatosan elmondta, hogy a pártszervezet vezetősége Sápos István elvtársat, a hnb elnökét bízta meg a fiatalok po­litikai képzésének megszervezé­sével. A munkatervet a pártbi­zottság dolgozta ki, hagyta jó­vá. — Mi az, amit rendkívül si­keresnek tart az ifjúság mun­kájában? — kérdeztem. — A vetélkedők, mert a vá­lasztott témakörök érdekesek, tanulságosak még a hallgatók számára is. Ugyanakkor a fia­talok szervezőképességéi is bi­zonyítják, hiszen ezekre meg­hívják a szomszédos községek fiataljait s rendszerint több csa­pat versenyez egymással. — Mit kíván a fiataloknak? — További munkaslkereket, és azt, hogy minél többen ér­demesek legyenek a megtiszte- lésre, a párt soraiba való felvé­telre. A beszélgetés a pártelnök vé­leményét tükrözi. Ügy is mond­hatjuk, hogy személyes vélemé­nyét. A pártszervezet vezetősé­gének is hasonló az álláspont­ja. Erről azonban nem tudósí­tás, leírott beszélgetés vall, ha­nem az a dicsérő oklevél, me­lyet gondosan őriznek az ifjú­sági szervezet tagjai, mert azt munkájuk elismeréseként kap­ták a pártszervezel vezetőségé­től, KÄZSMÉR ÉVA Betonozzák a prágai földalatti vasút óvárosi perun/ui. (Felvétel: J. Sýbek — GTK) IHLETETT AGITÁCIÓVAL A tagjelölt és a pártfeladat talékserege, záloga. A kubai pionírok szervezete, az UPC, pedig szerves részévé vált az ifjúsági szövetségnek. A legfia­talabb pionírokat moncadisták- nak nevezik a Moncada-kaszár- nya ellen indított támadás em­lékére. A 10—14 éves pionírok pedig fosé Martinak, a forradal­mi gondolat hirdetőjének nevét viselik. Hogyan készülnek kubai ba­rátaink a XI. VIT-re? Elsősor­ban ■ ez érdekelt bennünket. Megfeleltek erre a kérdésre is. Mépgedig úgy, hogy megmutat­ták hazájukat. Hosszú lenne mindent elmon­dani, leírni. Beszámolni a talál­kozók, a gyűlések hangulatáról. Tény: az előkészület nemzeti ügy. Kuba történetében olyan eseményre kerül sor, amilyen még nem volt. Ehhez méltók az előkészületek. A Világifjúsági Találkozó jel­szava: „Egységben az imperia­lizmus ellen, a békéért és a ba­rátságért!“ Jól értelmezik ezt a jelszót kubai barátaink. Minden­napi munkájuk, minden tettük ezt bizonyítja. Persze nemcsak ebben nyilvánul felkészülésük, de ez nagyon jellemző. Havannában hatalmas új par­kot létesítenek. Lenin-park lesz a neve. Épületóriás áll a park szélén. Itt lesz a Világifjúsági Találkozó központja. Egyébként a rendezvény után átadják majd a pioníroknak, és az épü­letóriás pionírházként szolgál majd. Kubában nincs olyan ifjúsági gyűlés, olyan pionírrendezvény, ahol szóba ne kerülne a Világ­ifjúsági Találkozó ügye. És nemcsak úgy, hogy lesz... ha­nem ~ és ez a fontos — ilyen formában: Mit tettünk eddig a siker érdekében? Mi a tenniva­ló? A kubai ifjú kommunisták és pionírok igaz barátságának for­róságát a tettek adják. Forra­dalmi lelkesedésük heve még a szubtropikus éghajlat hőjénél is magasabb fokú. Itthon, hazánkban, még tíz- ezer/kiloinéteres távolságból is érezzük ennek az igaz barátság­nak a forróságát. Sokszor hallottam arról, hogy ihlet és tudás, ihlet és művelt­ség, ihlet és fegyelem szeren­csés találkozásából miként szü­letik emlékezetes tett. Ihletről és agitációról, valamint ihletett agitációról Pelsőcön (Plesivec) a TATRAMAT nemzeti vállalat üzemében hallottam először. Chochol Sándor elvtárstól, az üzemi pártszervezet elnökétől. — Akárcsak a költőket, min­ket is megihletett a feladat nagyszerűsége — kezdte ma­gyarázatát. — Tavaly szeptem bér óla készülünk átköltözni az új munkacsarnokba, készülünk arra, hogy végre igazi nagy­üzem lehessünk. Arról van szó ugyanis, hogy még az egykori, inkább fésze­reknek tűnő műhelyekben dol­goznak, de már nem a Tatra smalt vállalat dolgozóiként, ha­nem a rangot jelentő TATRA­MAT nemzeti vállalat üzemé­ben, az épülő, modern munka •-*- A nőszövetségi üzemi szer­vezet tevékenységének fellen­dítése. — Hány tagja volt a szerve­zetnek? — öt. — És jelenleg hány tagja van? —- Negyvennégy. Azután már kérdezősködés nélkül is elmondta, hogy a SZISZ üzemi szervezetének se gítségével, közreműködésével szervezték meg a toborzást. El­sősorban azokat a fiatal nőket és fiatal asszonyokat Toboroz­ták, akik számára az ifjúsági munka már nem felel meg, de; a mozgalmi munkában jó ta­pasztalatokat szereztek. Ennek* köszönhető, hogy példásan tevé­keny a nőszövetségi szervezet. Faliújságokat szerkesztenek, műsoros esteket rendeznek, más töinegszervezetek tagjaival közösen tömegpolitikai akció­kat. védnökséget vállaltak a LADISLAV LAUKÚ, a Klement Gottwald Központi Pionírház igazgatója Perbenyík (Pribeník köze­pes nagyságú község. Lakosai­nak száma 1437. A 30 éven alu­li fiatalok többsége tagja a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének. Szabó László elvtárs, a helyi pártszer­vezet elnöke maga is fiatal, hi­szen éveinek száma alig több a SZISZ-tagok korhatáránál. Vé­leményt kértem tőle a fiatalok­ról. Mi, a pártszervezet tagsá­ga aranytartaléknak tekintjük a SZISZ helyi szervezetének tagságát. Ebből a szempontból ítéljük meg a fiatalokat és tevé­kenységüket — mondta. — Úgy általában, vagy vala­milyen formában? — Általában mindig figye­lemmel kísérjük tevékenységü­ket, de jól bevált munkaformát is meghonosítottunk. A pártbi­zottság negyedévenként a SZISZ helyi szervezetének ve­zetősége jelenlétében értékéli az ifjúsági szervezet munkáját, véleményt mond, és persze ta­nácsokat is ad. A Zelatovice na Prerovsku-i Februári Győzelem Efsz tagjai érté­kes felajánlásokat tettek a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére. A szövetkezetben működő 22 szocialista munkabri- gád tagjai azon fáradoznak, hogy hiánytalanul teljesítsék a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés feladatait. A képen: Mari* Yicanová fejőnő munka közben. (Felvétel: V. Galgonek — ČTKJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom