Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-16 / 75. szám, csütörtök

Madlen Katalin, partunk tagjelöltje és Chochol Sándor elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. (A szerző felvételi!}

csarnok tövében. Szeptember óta egyre növekszik a dolgozók száma, már 133, és egyre igényesebb termelési feladatokat teljesítenek az üzem dolgozói.

Az üzemi pártszervezetnek 12 tagja van. Az elnök lakatos, a karbantartók munkacsoportjának vezetője. Egyik legtevékenyebb szervezője az átköltözésnek, a leendő nagyüzem minél előbb való beindításának.

— Mondom, megihletetl bennünket a feladat — hangsúlyozta —, először persze saját házunk táján, a pártszervezetben kezdtük a munkát.

Három tagjelöltet választottak ki, hogy létszám szempontjából is megerősítsék a párt- szervezetet. Az egyik tagjelölt Madlen Katalin. Negyedik éve dolgozik az üzemben. Hegesztő. A szakmát a vállalat poprádi üzemében tanulta. Jelenlegi munkája katlanok összefor- rasztása.

— Vele beszéljen — mondta a pártelnök —, ha az ihleteit agitációról akar hallani.

Megegyeztünk persze, hogy kérdezni a pártelnök fog, mert kezdetben nem pontosan értettem, mit jelent az ihlet és az agitáció kapcsolata. Feljegyeztem a beszélgetés minden szavát.

— Mi is vodt a párt feladatod ľ

pionírok csapata fölött, véradáskor csoportosan jelentkeznek véradásra.

— És a munka? — kérdeztem.

— Naponta harmincnyolc katlant forrasztok össze.

A pártelnök megjegyezte:

— Ennyi a teljesítménye. A norma azonban csak harminchét.

így tudtam meg, hogy ihletett agitációval milyen munkasikert lehet elérni, milyen nagyszerű szervező munkát lehet elvégezni, hogyan lehet politikailag fejlődni, erősödni úgy, hogy közben másokat is tettekre ösztönöz a meggyőző szó.

Az ihlet és az agitáció puritán szépségű frigyéről vallott ez a beszélgetés. És persze a a ihletőkről is megtudtam egyet- mást. Ján Uhrin, a műszak mestere, az egyik ihlető, azaz a kezes az ajánló. A másik Rak Zoltán elvtárs, aki munkás- a kemencénél. A pártelnök saját maga nevelőhatásáról szerényen csak ennyit mondott:

— Biztattam, néha tanácsot adtam, ennyi az egész. Nem sokat magyarázgattam én, inkább csak lelkesítettem.

Kommunista felelősségtuda- 1970. Iának izzásából csiholódtak ki a biztató szavak. Azok, me- in. jg. lyekről csak prózai módon lehet írni: hatásuk az eredmé gm

n-yen mérhető. fM*

HAJDÚ ANDRÁS

A barátság forróságát érezzük

A pártelnök véleménye

A kommunisták és o SZISZ helyi szervezetének kapcsolata

KUBA VÁRJA A XI. VIT KÜLDÖTTEIT

Ha a térképre nézünk, olyannak látjuk Kubát, mint a heverő krokodilus alakját. Egyébként Kuba a hozzátartozó 1500 ki- sebb-nagyobb szigettel együtt „Az Antillák gyöngyszeme“ nevet viseli, és nem ok nélkül, mert a táj gyönyörű, a szubtro- pikus éghajlat kellemes. Ugyanakkor Kuba a forradalom, a szabadság, a szocializmus szigete. Földünk nyugati felén. Világítótoronyként jelzi az utat a nyugati földrész népei számára.

Kuba ad otthont az idén nyáron a XI. VIT küldötteinek, érdemes tehát előzetesen Kubába látogatni. Kérem, tartsanak velünk.

Repülőgépen, az lL-62~es fedélzetén utazunk, óránként 850 km es sebességgel, 30 000 méter magasban. Hajnali háromkor érkezünk Londonba. Éppen csak megállunk, indulunk tovább, Kanada felé. A ganderi repülőtéren üzemanyagot vesz fel gépünk, nem időzünk sokáig, folytatjuk utunkat. Végre, tizenegy őrás utazás után földet érünk a havannai repülőtéren.

Baráti öleléssel fogadnak bennünket, így tehát csak később tudatosíthatjuk, hogy párás és meleg a levegő, egyébként is mi a barátság forróságát érezzük.

Eszünkbe jut néhány Kubára vonatkozó adat. A szigetet Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1492. október 27-én, Juana spanyol hercegnőről nevezte el. A felfedező nyomában nemsokára megérkeztek a gyarmatosítók. Előbb a spanyolok, azután az angolok, és velük az Afrikából idehurcolt néger rabszolgák. Később az amerikai töke emberei. akik mindenkit elnyomtak. A sziget lakosai nemzeti és iüggetlenségi harcot indítottak ellenük, így 186fl-ben kihirdették az alkotmányt és Carlos Manuel Cespedes személyében elnököt választottak.

Sokkal nevezetesebb volt azonban az 1869-es esztendő, amikor Jósé Marti, a költő-for- radalmár megalapította pártját, mert az utána következő küzdelem eredményeként 1902. május

20-án kikiáltották a köztársaságot. T. E. Palma volt az első elnök. Azután egymást váltották a politikusok.

Kubai barátaink így mondják: egyik diktátor a másikat váltotta. A legkegyetlenebb Fulgencio Batista volt, aki 1952-ben jutott hatalomra. Közben persze az amerikai tőke emberei sem tétlenkedtek. 1901-ben az Amerikai Egyesült Államok 99 évre bérbe vette Oriente tartományban Guantánamo-félszigetet. Akkor kezdődött a kubai nép harca az újkori, a modern gyarmatosítók ellen.

Kubai barátaink eleven tanúként idézik ennek a harcnak az eseményeit. A legjelentősebb az volt, amikor 1953. július 26- án Fidel Castro, a fiatal ügyvéd vezetésével az ifjú hazafiak, diákok és munkásfiatalok 80 .fős csoportja megtámadta Santiago de Cuba városában a Moncada-kaszárnyát. Pisztolyokkal, légpuskákkal, kézi fegyverekkel támadlak. Az állig felfegyverzett zsoldosok kegyetlen harcban öldökölték a támadókat, majdnem mindet megölték. Fidel Castro, testvére, Raul és még néhány harcos fogságba esett. Száműzték őket.

Elmondják a forradalmi harc másik eseményének történetét is. 1956 decemberében a Grana- ma fedélzetén 82 forradalmár hajózott Kuba felé. Árulás történt. Tizenketlen, Fidel Castro, Raul Castro, Che Guevara és társaik azonban kitörtek, hiába kerítették őket körül. Sierra Maestra fennsíkján folytatták a harcot. Partizánháborúba kezdtek. A lakosok támogatásával. És győztek.

Űj élet kezdődött. A forradalmi kormány élére Fidel Castro került. A, küzdelem élére pedig a fiatalság. Már 1959-ben megalakult az Ifjú Forradalmárok Szövetsége, ük voltak azok, akik a Disznó-öbölben elsőként vették fel a harcot az ellenfor- radalmárokkal. Az írástudatlanság felszámolásáért ők küzdöttek a legtevékenyebben. A forradalmi munka élenjárói voltak.

Első, országos kongresszusukon, 1962-ben alapították meg a Kubai Ifjú Kommunisták Szövetségét (UJCJ. Üj és nagyszerű programot dolgoztak ^ki. Világos, érthető célt tűztek ki: a szocializmus építésének segítését, támogatását.

Tavaly rendezték meg a harmadik kongresszust. Ennek programja, határozatai még érthetőbben kifejezik: a szövetség a Kubai Kommunista Párt tar— Legutóbbi értékelésük szerint milyen a vélemény?

— Dicséretet érdemelnek, mert nekik köszönhetjük, hogy a választási program egyik legjelentősebb feladatát, a művelődési ház építését, határidő előtt teljesíthettük.

A fiatalok politikai nevelésével kapcsolatosan elmondta, hogy a pártszervezet vezetősége Sápos István elvtársat, a hnb elnökét bízta meg a fiatalok politikai képzésének megszervezésével. A munkatervet a pártbizottság dolgozta ki, hagyta jóvá.

— Mi az, amit rendkívül sikeresnek tart az ifjúság munkájában? — kérdeztem.

— A vetélkedők, mert a választott témakörök érdekesek, tanulságosak még a hallgatók számára is. Ugyanakkor a fiatalok szervezőképességéi is bizonyítják, hiszen ezekre meghívják a szomszédos községek fiataljait s rendszerint több csapat versenyez egymással.

— Mit kíván a fiataloknak?

— További munkaslkereket, és azt, hogy minél többen érdemesek legyenek a megtiszte- lésre, a párt soraiba való felvételre.

A beszélgetés a pártelnök véleményét tükrözi. Ügy is mondhatjuk, hogy személyes véleményét. A pártszervezet vezetőségének is hasonló az álláspontja. Erről azonban nem tudósítás, leírott beszélgetés vall, hanem az a dicsérő oklevél, melyet gondosan őriznek az ifjúsági szervezet tagjai, mert azt munkájuk elismeréseként kapták a pártszervezel vezetőségétől, KÄZSMÉR ÉVA

Betonozzák a prágai földalatti vasút óvárosi perun/ui.

(Felvétel: J. Sýbek — GTK)

IHLETETT

AGITÁCIÓVAL

A tagjelölt és a pártfeladat

talékserege, záloga. A kubai pionírok szervezete, az UPC, pedig szerves részévé vált az ifjúsági szövetségnek. A legfiatalabb pionírokat moncadisták- nak nevezik a Moncada-kaszár- nya ellen indított támadás emlékére. A 10—14 éves pionírok pedig fosé Martinak, a forradalmi gondolat hirdetőjének nevét viselik.

Hogyan készülnek kubai barátaink a XI. VIT-re? Elsősorban ■ ez érdekelt bennünket. Megfeleltek erre a kérdésre is. Mépgedig úgy, hogy megmutatták hazájukat.

Hosszú lenne mindent elmondani, leírni. Beszámolni a találkozók, a gyűlések hangulatáról. Tény: az előkészület nemzeti ügy. Kuba történetében olyan eseményre kerül sor, amilyen még nem volt. Ehhez méltók az előkészületek.

A Világifjúsági Találkozó jelszava: „Egységben az imperializmus ellen, a békéért és a barátságért!“ Jól értelmezik ezt a jelszót kubai barátaink. Mindennapi munkájuk, minden tettük ezt bizonyítja. Persze nemcsak ebben nyilvánul felkészülésük, de ez nagyon jellemző.

Havannában hatalmas új parkot létesítenek. Lenin-park lesz a neve. Épületóriás áll a park szélén. Itt lesz a Világifjúsági Találkozó központja. Egyébként a rendezvény után átadják majd a pioníroknak, és az épületóriás pionírházként szolgál majd.

Kubában nincs olyan ifjúsági gyűlés, olyan pionírrendezvény, ahol szóba ne kerülne a Világifjúsági Találkozó ügye. És nemcsak úgy, hogy lesz... hanem ~ és ez a fontos — ilyen formában: Mit tettünk eddig a siker érdekében? Mi a tennivaló?

A kubai ifjú kommunisták és pionírok igaz barátságának forróságát a tettek adják. Forradalmi lelkesedésük heve még a szubtropikus éghajlat hőjénél is magasabb fokú.

Itthon, hazánkban, még tíz- ezer/kiloinéteres távolságból is érezzük ennek az igaz barátságnak a forróságát.

Sokszor hallottam arról, hogy ihlet és tudás, ihlet és műveltség, ihlet és fegyelem szerencsés találkozásából miként születik emlékezetes tett. Ihletről és agitációról, valamint ihletett agitációról Pelsőcön (Plesivec) a TATRAMAT nemzeti vállalat üzemében hallottam először. Chochol Sándor elvtárstól, az üzemi pártszervezet elnökétől.

— Akárcsak a költőket, minket is megihletett a feladat nagyszerűsége — kezdte magyarázatát. — Tavaly szeptem bér óla készülünk átköltözni az új munkacsarnokba, készülünk arra, hogy végre igazi nagyüzem lehessünk.

Arról van szó ugyanis, hogy még az egykori, inkább fészereknek tűnő műhelyekben dolgoznak, de már nem a Tatra smalt vállalat dolgozóiként, hanem a rangot jelentő TATRAMAT nemzeti vállalat üzemében, az épülő, modern munka

•-*- A nőszövetségi üzemi szervezet tevékenységének fellendítése.

— Hány tagja volt a szervezetnek?

— öt.

— És jelenleg hány tagja van?

—- Negyvennégy.

Azután már kérdezősködés nélkül is elmondta, hogy a SZISZ üzemi szervezetének se gítségével, közreműködésével szervezték meg a toborzást. Elsősorban azokat a fiatal nőket és fiatal asszonyokat Toborozták, akik számára az ifjúsági munka már nem felel meg, de; a mozgalmi munkában jó tapasztalatokat szereztek. Ennek* köszönhető, hogy példásan tevékeny a nőszövetségi szervezet. Faliújságokat szerkesztenek, műsoros esteket rendeznek, más töinegszervezetek tagjaival közösen tömegpolitikai akciókat. védnökséget vállaltak a

LADISLAV LAUKÚ, a Klement Gottwald Központi Pionírház igazgatója

Perbenyík (Pribeník közepes nagyságú község. Lakosainak száma 1437. A 30 éven aluli fiatalok többsége tagja a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének. Szabó László elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke maga is fiatal, hiszen éveinek száma alig több a SZISZ-tagok korhatáránál. Véleményt kértem tőle a fiatalokról.

Mi, a pártszervezet tagsága aranytartaléknak tekintjük a SZISZ helyi szervezetének

tagságát. Ebből a szempontból ítéljük meg a fiatalokat és tevékenységüket — mondta.

— Úgy általában, vagy valamilyen formában?

— Általában mindig figyelemmel kísérjük tevékenységüket, de jól bevált munkaformát is meghonosítottunk. A pártbizottság negyedévenként a SZISZ helyi szervezetének vezetősége jelenlétében értékéli az ifjúsági szervezet munkáját, véleményt mond, és persze tanácsokat is ad.

A Zelatovice na Prerovsku-i Februári Győzelem Efsz tagjai értékes felajánlásokat tettek a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére. A szövetkezetben működő 22 szocialista munkabri- gád tagjai azon fáradoznak, hogy hiánytalanul teljesítsék a növénytermesztés és az állattenyésztés feladatait. A képen: Mari* Yicanová fejőnő munka közben.

(Felvétel: V. Galgonek — ČTKJ