Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-02 / 61. szám, csütörtök

Kiprianu Makariosz nyomdokában

(ČSTK) — Szpirosz Kiprianu

ciprusi elnök ünnepélyesen megkezdte további ötéves megbízatási időszakát. Ebből az alkalomból a parlamentben beszédet mondott. Kijelentette, hogy folytatni kívánja az el nem kötelezett külpolitikát, amelynek alapjait előde, Makariosz érsek rakta le, és továbbra is törekedni fog a kapcsolatok fejlesztésére valamennyi állammal, tekintet nélkül ezek társadalmi berendezkedésére.

A ciprusi probléma megoldásáról Kiprianu azt mondotta, hogy ezt mindig az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül, ennek határozatai alapján fogja keresni.

A ciprusi kormány a szokásoknak megfelelően benyújtotta lemondását. Kiprianu elnök azonban felkérte a kormány tagjait, lássák el tisztségüket mindaddig, míg kinevezi az új kormányt. Megfigyelők véleménye szerint az elnök a kormányban nem hajt végre lényegesebb változásokat, valószínűleg csak 3—4 minisztert vált le.

Repülőgépekkel a tüntetők ellen

(ČSTK) — Nicaraguában

folytatódtak a tüntetések a Somoza-rezsim ellen.

A leghevesebb összetűzésekre Somoza nemzeti gárdája és a tüntetők között a fővárostól 30 kilométerre levő Masaya városban került sor. A tüntetők barikádokat emeltek az utcákon. A kormányegységek repülőgépeket, páncélautókat és nehézfegyvereket vetettek be a tüntetők ellen. Több ember életét vesztette.

A tüntető nicaraguaiak azt követelik, hogy Somoza tábornok azonnal mondjon le. G azonban ismét kijelentette, hogy „elnöki tisztségét 1981-ig akarja betölteni“.

Mariano Fiallos, a nicaraguai egyetem rektora bejelentette, hat hónapra beszünteti minden karon a tanítást, tiltakozásul a közelmúltban történt katonai beavatkozás miatt. A nemzeti gárda megszállta az egyetemet, s a rektor ezt „durva agresz- sziónak és az emberiesség alapvető elvei megsértésének“ minősítette.

Somoza diktátor kormánya a fővárosban bezáratott két adóállomást, mert azok „megkísérelték befeketetíteni az államfő presztízsét“.

Az építőmunkások szakszervezete mára országos sztrájkot hirdetett.

Az, hogy az észak-karolinai kormányzó nem kegyelmezett meg a büntelenill elítélt wilmingtoni tízek tagjainak, ismét azt bizonyítja, hogy az említett polgárjogi harcosok ellen még mindig fajüldöző és politikai összeesküvés készül, jelentette ki Benja> min Chavis. Megállapította továbbá, hogy sem ő, sem pedig társai nem fogadhatják el a polgármester döntését és tovább harcolnak kiszabadulásukért. Felvételünk a raleighi börtönben tar tott sajtóértekezleten készült, ahol felszólalt Benjamin Chavis, a wilmingtoni tízek egyike. (ČSTK — ZB-felvétel)

ÚJABB JAVASLATOK BELGRÁDBAN

(ČSTK) — A belgrádi találkozón 35 ország küldöttsége elé kedden a délutáni plenáris ülésen a dán küldöttség előterjesztette 16 nyugati állam szövegtervezetét a találkozó záródokumentumára.

A jugoszláv rádió közlése szerint a rövid — mintegy háromoldalas — javaslat a többi között azt indítványozza, hogv a legközelebbi, belgrádi típusú európai biztonsági és együttműködési találkozót Madridban 1980. február 19-én kezdjék meg.

Az ülésen kormánya nevében a román dolcgáció is szövegtervezetet nyújtott be a találkozó záródokumentumára. A záródokumentum szövegezése Belgrádban egyre bonyolultabb helyzetben készül, s annak befejezését állandóan elodázzák.

Bizalmatlanságot szítanak

A moszkvai Pravda a Szabadság és a Szabad Európa rádióadók tevékenységéről

(ČSTK) — A washingtoni kormány miliókat áldoz a Szabadság és Szabad Európa rádióadók tevékenységére, amelyek csak gyűlöletet és bizalmatlanságot szítanak a nemzetek között, hangsúlyozza Vlagyimir Bolsakov, a moszkvai Pravda tegnapi számában.

Emlékeztet rá, hogy ezek az adóállomások az 1978-as pénzügyi évre 79 millió dollárt kaptak. Az amerikai Kongresz- szusban arról folyik a vita, hogy utólag még 10,5 millió dollárt utalnak ki az adóállomások részére.

Botrány New Yorkban

(ČSTK) — Újabb botrány gyűrűzik New Yorkban. Hétfőn letartóztattak nyolc egyenruhás és két polgári ruhás rendőrt. Azzal vádolják őket, hogy érdekeltek voltak a kábítószerkereskedelemben és tiltott hazárdjátékokban. Amennyiben a vád bebizonyosodik, közülük többre életfogytiglani börtön- büntetés vár.

HATÉKONYABBAN TÁMOGATJÁK A SWAPO-T

1978

III. 2.

(ČSTK) — Tripoliban kedden befejeződött az Afrikai Egységszervezet Minisztertanácsának 30. ülésszaka.

Az afrikai országok külügyminiszterei kidolgozták a határozati Javaslatot, melyet az afrikai szervezet tagállamai képviselőinek és kormányainak júliusban a khartúmi találkozón terjesztenek elő.

A határozattervezetben az Afrikai Egységszervezet teljes támogatást kíván biztosítani a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének, a Palesztinái Felszabadításl Szervezetnek. Az Afrikai Egységszervezet Minisztertanácsa ismételten hangsúlyozta az önálló paleszNövekszik a Portugál KP tagjainak száma

ÍČSTK) — A Portugál Kommunista Pártnak jelenleg 142 512 tagja van, további 30 000 híve pedig ifjúsági és diákszervezetekben működik — állapította meg az O Militante című pártlap. A taglétszám 24. százalékkal magasabb, mint 1976 szeptemberében. Tavaly augusztus és december között összesen 27 000 új taggal gyarapodott a Portugál Kommunista Párt.

tin állam megalapításának szükségességét.

Az Afrikai Egységszervezet úgy döntött, hogy növeli a SWAPO-nak nyújtandó pénzügyi, anyagi és diplomáciai támogatást. A SWAPO továbbra is harcol a namíbiai nép szabadságáért és függetlenségéért s az Afrikai Egységszervezet a Namíbiában működő dél-afrikai kormányzatot ismételten illegálisnak minősítette.

Senki előtt sem titok — folytatja a szerző —, hogy ezek az adók az 50-es évek elejétől, amióta megkezdték tevékenységüket, mindig a Cia diverziós központjai és a hidegháború szócsövei voltak. A Szabadság és a Szabad Európa hetente 980 órát sugároz 16 nyelven a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Magyarországra, Bulgáriába és Romániába, miközben rendszeresen gya- lázza a szocialista rendszert. A közelmúltban az állomások egyik vezetője nyíltan beismerte, hogy a Szabadság és Szabad Európa célja a „neokapitaliz- mus biztatása“ a szocialista országokban. Céljuk tehát, hogy alássák a szocialista országokban meglevő rendszert. Számtalan példát sorolhatnánk fel, melyekkel a szovjet és az amerikai sajtó is foglalkozott.

A szovjet emberek nem akarnak semmiféle közösséget vállalni az árulókkal, akik az Egyesült Államok hírszerző központjának adóállomása részére dolgoznak. Ezért nem csodálható, ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország felháborodottan visszautasítja az amerikai javaslatot, hogy a Szabadság és Szabad Európa bizonyos közvetítési lehetőséget biztosít majd számukra. Az igyekezet, hogy ezeket az adóállomásokat valamiféle „ártatlan tájékoztató eszközként“ vagy felvilágosítókként tüntessék fel, nem változtat a tényen, hogy ezek az adók felforgató tevékenységet végeznek, hangsúlyozza befejezésül Vlagyimir Bolsakov.

ATHERTON KOZEL-KELETI EREDMÉNYTELEN

Nem várható haladás

(ČSTK) — Alfred Atherton,

az Egyesült Államok külügyi államtitkára tegnap folytatta tárgyalásait az egyiptomi vezetőkkel. A tárgyalások célja az, hogy áthidalják a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos egyiptomi és izraeli álláspontban mutatkozó ellentéteket, s felújítsák a két fél kü- lönmegbeszéléseit, amelyek zsákutcába jutottak.

Atherton kedden Tel Avivból Kairóba utazott; már tizenegyedik napja tartózkodik a Közel- Keleten anélkül, hogy haladást ért volna el. Az Al-Ahali című kairói baloldali hetilap jól tájékozott körökre hivatkozva tegnap közölte, hogy az amerikai diplomata nem hozott új izraeli javaslatokat Jeruzsálemből, tehát nem várható haladás.

A baloldali sajtószerv által idézett jól tájékozott körök megemlítik továbbá, hogy sem Athertonnak, sem David Owen brit külügyminiszternek nem sikerült rábírnia Husszein Jordániái királyt arra, hogy csatlakozzon az egyiptomi—izraeli tárgyalásokhoz.

Az idézett körök úgy vélik, hogy Izrael álláspontjában változás nem várható Menahem Begin miniszterelnök 14 nap múlva tervezett egyesült államokbeli látogatása előtt.

események margójára 1

„CSAK” JOGAIKAT KÖVETELIK

Még mindig bizonytalan, hogyan és mikor végződik mintegy 160 000 bányász több mint 80 napja tartó sztrájkja az Egyesült Államokban. Carter elnök ugyan a múlt hét végén bejelentette, hogy megállapodás született a bányatulajdonosok és a bányászszakszervezetek képviselői között az új bérszerződésről, mégsem biztos, hogy a sztrájk véget ér. Azt nem közölte, mit tartalmaz a megállapodás, melynek elfogadásáról vagy elutasításáról a sztrájkoló bányászok még a hét folyamán kollektív szavazással döntenek.

Carter bizonyára megköny- nyebbüléssel fogadta a megegyezés hírét, hiszen az USA történelmének leghosszabb bányászsztrájkja több szövetségi államban az energiafogyasztás korlátozásához vezetett, és több ipari üzemben leállt a termelés a szénhiány miatt.

Az elnök már a sztrájk kezdetekor aggódva figyelte a vir gíniai bányákból érkező híreket, hiszen tudta, hogy a sztrájk elhúzódása milyen zavarokat okozhat az energiael látásban és a gazdasági életben. Ezért türelmetlenül várta, hogy a kongresszus január közepén felújítsa munkáját, és remélte, hogy a már több mint kilenc hónapja tartó vita befejezéseképpen mégiscsak jóváhagyják energiatakarékossági programját. A programban, mint Ismeretes, szigorú intézkedéseket tervez az energiapocsékolók ellen. A kongresz- szusi honatyák a tavaly április óta folyó vita során egyes részeket teljesen kihagytak az energiaprogramból, és még mindig találnak rajta kivetni valót. Furcsa helyzetben vannak ugyanis. Azt ugyan tudják, hogy takarékoskodni kell az energiával, hiszen az olajbehozatal többmilliárdosra duzzasztotta az ország fizetési mérleghiányát. Viszont legtöbbjük szoros kapcsolatot tart fenn az olajtársaságokkal.

és éppen ezek érdekében találnak kifogásolni valót a -takarékossági intézkedésekben. Hiszen egy olajmágnásnak nem üzlet, ha kevesebbet ad el, és így csökken a nyeresége. Az energiaviták során tehát sokkal inkább a kéz kezet mos elv érvényesült, semmint az energiatakarékosságra va.o tényleges törekvés. Ezért célzott a napokban Carter burkoltan arra, hogy a sztrájk elhúzódása nem okozna ekkora zavarokat, ha már jóváhagytak volna a takarékossági programot.

A bányászok tiltakozó akciója tehát még tart. Eddigi mérlege: két halott, több sebesült és letartóztatottak százai. A Munkaügyi Minisztérium és a bányatulajdonosok a sztrájk megtörésére zsoldosokat béreltek fel, akik fegyverrel vigyáztak arra, nehogy a bányászok erőszakkal elfoglalják az Apa- lache-hegyvldék valamelyik hányáját. Egyik áldozatukat — egy 65 éves nyugdíjas bányászt — azért lőtték agyon, mert kávét vitt a bánya bejáratánál őrködő barátainak. Szinte hihetetlen, hogy a XX. században ilyen brutális, múltszázadbell módszereket alkalmaznak a sztrájkolók ellen!

Vajon tovább fajulhat-e ez a helyzet? Nincs kizárva, hiszen Carter határozottan közölte, semmiféle eszköztől sem riad vissza, és még rendőri erőszakot is alkalmaz a sztrájk meg* törésére.

Carternak egyébként valahogy nincs szerencséje sem a Kongresszussal, sem a bányászokkal. Az kissé furcsa, hogy a demokrata többségű Kongresszus általában javaslatai ellen fordul. Az viszont logikus, hogy a bányászok alapvető jogaikat követelik tőle, éppen attól a személytől, aki naponta nyilatkozik az emberi jogok biztosításának fontosságáról. A bányászok pedig „csak“ ezeket követelik: fokozott biztonsági

intézkedéseket, hogy félelem nélkül leszállhassanak a bányába, magasabb bért, hogy az állandó áremelkedések következtében ne csökkenjen bérük reálértéke.

Ügy látszik, a „korlátlan lehetőségek“ hazájában még sincs lehetőség ezeknek az alapvető jogoknak a biztosíP. VONYIK ERZSÉBET

Boioldalellenes mesterkedések Franciaországban

(ČSTK) — A közelgő francia választásokra, amelyekre két fordulóban, 1978. március

12-én és 19-én kerül sor, az igazságtalan többségrendszer, a külföldön élő franciák szavazataival való mesterkedés jellemző.

Az egyes választási körzetekre való felosztás — ez a Belügyminisztérium műve — kedvezőtlen a városok számára, ahol sok a munkás, ezzel szemben a hagyományosan konzervatív választókkal, a kevesebb lakossággal rendelkező mezőgazdasági körzeteknek kedvez. Amint azt a la Croix című katolikus napilap beismerte, Lozero megyében, ahol a mezőgazdasági választók vannak többségben, egy választópolgár szavazata annyit ér, mint a párizsi körzetben levő Essonne megyében hat munkás szavazata. Ez a rendszer Franciaországban főleg a Francia Kommunista Pártot sújtja, melynek ebben a körzetben egy képviselő megválasztásához 70 500 szavazatra van szüksége, míg a de Gaulle-pártlak- nak elegendő 31715 szavazat, a Francia Szocialista Pártnak 49 396 szavazat. A Loire folyó menti mezőgazdasági választó- körzetben 10 szavazópolgár közül, akik a Francia Kommunista Pártra szavaznak, négynek a szavazatát nem veszik tekintetbe, és szavazatuk érvénytelen, mert ott nem volt az FKP-nak képviselője.

Űj baloldalellenes mesterkedés az is, hogy a külföldön élő franciák szavazatait azokba a körzetekbe összpontosítják, ahol a kormány képviselőinek pozíciója veszélyeztetve van. A napilapok jelentései szerint a 700 000 külföldön élő francia szavazatait a többségkormány 30—40 képviselőjére gyűjtik össze, mivel itt a jobboldal és a baloldal szavazatai között csak elenyésző, egyszázalékos különbség várható. A választás előtti kampányban előfordult, hogy a külföldön élő franciák szavazólistáián nem tüntették fel a választást körzetet, vagy csak később írták be.

Az utóbbi Időszakban végzett helyzetkutatások nem zárják ki, hogy -a választások első fordulójában, március 12- én a baloldal gyenge szavazati többséget szerezhet, de a második fordulóban a mostani többségkormány képviselőinek túlsúlyát helyezik kilátásba.

Sztrájkok, tüntetések Spanyolországban

(ČSTK) — „Nem akarunk munkanélküliséget!“ és „Védjük meg a munkára való jogot!“ jelszavakkal tömegtüntetés volt mintegy 100 ezer ember részvételével az észak-spanyolországi Astúria tartomány iparvárosában, Avilésban.

A dolgozók a vállalkozóknak azon szándéka ellen tiltakoztak, hogy be akarják zárni az egyik legnagyobb spanyolországi kohászati kombinátnak, az Endidesnek több üzemét, s mintegy 70 000 ember maradna munka nélkül.

Mintegy 100 000 mezőgazda- sági munkás és kisparaszt is folytatja a sztrájkot Andalúziában. A kormány agrárpolitikája ellen tiltakoznak, amely a munkanélküli mezőgazdasági dolgozók számának további növekedéséhez és a parasztok további elszegényedéséhez veret.