Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-09 / 40. szám, csütörtök

fílmrendezvények 1948 FF.BRUÄR konkurrencia­Nem! — Hang­zik az új szlo­vák film címe, s a vásznon megelevened­nek az első köztársaság nyomorúságos­ínséges évei, a munkásság ki­zsákmányolása, megaláztatása, a kíméletlen harc, de tanúi lehetünk a dol­gozók öntudatra ébredésének, fel-fellángoló sztrálkjalnak, a proletariátus önfeláldozó har­cának ls .., A szlovák munkásosztály múltját, forradalmi hagyomá­nyait felidéző filmmel a ko­libai stúdió a Februári Győze­lem 30. évfordulóját köszönti. A korabeli dokumentumok alap­ján készült alkotás PaTo Bie­lik forgatókönyvíró és Ctibor Kovái rendező munkája. Az eszmei-művészei szempontból egyaránt értékes művet a ju­bileum alkalmából, február 24­én a bratislaval Slovan mozi­ban díszelőadáson láthatja a közönség. Filmbemutatókat, vetítéseket azonban nemcsak közvetlenül az ünnep előtt rendez a bra­tislaval Szlovák Filmkölcsönző Vállalat. Hiszen a dolgozók filmfesztiválja ls már az év­forduló jegyében zajlott le s a szemlén (január végén és feb­ruár elején) játszott néhány hazai film — mint például A morvaföldröl, az Egy csen­des amerikai Prágában — az ünnepi rendezvénysorozathoz kapcsolódott. Február 27-e és március 3-a között Is j.'entős rendezvényre kerül sor: Ceské BudSjovicében megtartják a cseh és a szlovák filmek fesz­tiválját, melyen a résztvevők áttekintik a múlt év filmter­mését, konfrontálják a Győzel­mes Február óta elért eredmé­nyeinket, a szocialista filmmű­vészet sikereit. Méreteit és kultúrpolitikai je­lentőségét tekintve a legna­gyobb rendezvénynek azonban a vidéki filmnapok ígérkeznek: február 15-e és március 21-e között 102 szlovákiai faluban lesznek ünnepi filmbemutatók, vetítések. A seregszemle feb­ruár 15-én Bősön (Gabcíkovo) kezdődik; ez alkalomból — filmküldöttség jelenlétében — bemutatják A győzedelmes nép című cseh filmet. A szemle március 21-én Ocovában ér vé­get, a Kegyetlen szerelem cí­mű szlovák film díszelőadásá­val. A vidéki filmnapok műsorán öt új játék- és kilenc rövid­film szerepel. A közönség lát­hatja a Vojtéch Trapl rende­zésében készült A győzedelmes nép című cseh filmet, mely a dolgozó nép 1948-as Februári Győzelmét megelőző történelmi eseményeket ábrázolja. A film rendezője nem csupán korabeli dokumentumanyagok felhasz­nálásával forgatta a filmet, ha­nem személyes élményei alap­ján, hiszen a népi milícia tag­jaként ő is részt vett a mun­kásosztály emlékezetes februá­ri nagygyűlésén, mely mérföld­követ jelentett hazánk újkori történelmében. Kegyetlen szerelem a címe a vidéki filmnapokon vetített szlovák alkotásnak. Martin fa­pák művének főszereplői asz­szonyok - nők: kegyetlenül és gyöngéden szeretők, Jóságosak és zsarnok típusúak, a termé­szetet a szülőföldet, a falut szerető asszonyok. A falu szo­cia ista átalakulásának, a szö­megalakulásának eveibe kalauzolja a nézőket Antonín Kachllk A morvaföld­ről című filmje. Grúz vígjáték a Hogyan há­zast tottak meg egy i egényt c í. mű film. Nodar Manadadze al­kotása nemcsak a távoli, ha­nem a hajdani Grúziával is­mertet meg bennünket a hu­moros történet révén. A komé­ba arról szól, hogy a falu népe hogyan nősített meg egy málé legényt a falu szépével Szomorúbb a hangvétele az Osztályrész című román film­nek. A balladai történetben Sergiu Nicolaescu a század elején élő parasztok nehéz helyzetét ábrázolja, egy tragi­kus sorsú ember életútját be­mutatva. Az ünnepi fílmrendezvények azonban nem korlátozódnak csupán a legújabb filmek, a Jubileum tiszteletére készült alkotások bemutatására. A Szlovák Filmkölcsönző Vál­lalat úgy állította össze a mozik műsorát, hogy az ünnepi filmbemutatók mel­lett módját ejtse több, immár klasszikus alkotás vetítésének is. Olyan műveket is műsorra tűznek, melyek az évek során sem veszítettek jelentőségükből és értékükből, az idő nem kop­tatta meg fényüket, ma is ak­tuálisak. Ilyenek például az Anna, a Néma barikád, a Má­jusi csillagok, ä Brych polgár, a Töretlen föld, a Vörös jény Kladno felett, a Sziréna, a Da­baé kapitány, a Fennkölt el­vek, a Farkasodúk. Látható lesz több rövid- és dokumentumfilm is. Ez a mű­faj rendkívül alkalmas arra, hogy bemutassuk: honnan in­dultunk és hová Jutottunk, s párhuzamot vonjunk hazánk Jelene és múltja között. A rö­vidfilmek alkotói bemutatják hazánk történelmének legna­gyobb változásait hozó három évtizedét, az országépítés si­kereit, a szocializmus térhódí­tását. A filmhíradók viszont lehetővé teszik, hogy az al­kotók vászonra vigyék a ju­bileum tiszteletére kibontako­zott munkaaktivltást, a dolgo­zók kötelezettségvállalásalt, egy-egy község, város vagy já­rás múltját. Jelenét. Változatos, sokrétű rendez­vényekkel készülnek a Szlo­vák Filmkölcsönző Vállalat dolgozói a Februári Győzelem 30. évfordulójára, hogy méltó­képpen emlékezzenek meg a három évtized előtti esemé­nyekről, történelmünk nagy pillanatáról, mely új irányt adott népünk életének. (tölgyessy) Brecht-ünnepségek az NDK-ban Nemzetközi dialógus az elkötelezett színházról • Drámák bemutatója • Hanglemez- és könyvújdonságok Berlin régi belvárosában, a Chausseestrasse 125. szám alat­ti egykori bérházon már az utolsó simításokat ls befejez­ték az építők. Ebben az épület­ben, ahol Bertolt Brecht fe­leségével és művésztársával, Helena Weigellel életének utol­só esztendeit töltötte, a nagy költő-forradalmár-szlnházmű­vész születése 80. évforduló­ján. Holnap megnyílik a Brecht-központ. Már költöz­tetik a régebben működő Brecht-archívumot, a könyvtá­rat, és Itt kap helyet a mint­egy egy esztendeje alapított Helena Weigel-archfvum Is. Mindezek anyagát az NDK-beli és külföldi színháztörténészek és szakemberek részére rend­szeresen hozzáférhetővé teszik, a nagyközönséget pedig várja az ugyancsak a házban beren­dezett múzeum. A földszinten könyv- és hanglemezbolt kap helyet, amely Brecht-művekre és a róla szóló könyvekre spe­cializálj«. magát, a pincében pedig megnyílik „Kurázsi ma­ma vendéglőbe". amelyet az NDK fővárosa művészei új ta­lálkozóhelyének szánnak. A Brecht-központ ünnepélyes megnyitása egyik eseménye lesz annak a nagyszabású ren­dezvény-sorozatnak. amely az író születésének évfordulója alkalmából ma kezdődik A nemzetközi Brecht-dialógusra harmincöt országbő' várnak vendégeket. A szervező bizott­ságban helyet kaptak nemcsak a színházművészet hanem a politikai, a tudományos és a társadalmi élet kiemelkedő kéovlselői is. Az eseménnyel kaocsolatos sajtóértekezleten elmondták, hogy a dialógus fő témáfának nem történelmi vlsz­S'-anillantást szánnak nem 1s afféle ..szentté avatásra" ké­szülnek: a Brecht-dta'óPus kö­zéDDontiában a társadalmilag eikö»f>lP7Rtt mai színhez kér­désp< állnak Az egvik beve­zető előadást Manfred Wek­werth professzor, a Berliner Ensemble igazgatója tartja, aki tavaly került a Brecht által alapított és halála után a He­lena Weigel által igazgatott színház élére. 0 a rendezője a Galilei élete ' ma esti ünnepi felújításának. Az előadást az NDK televíziója egyenesben közvetíti, és az Intervízió út­ján több külföldi tv-állomás is átveszi. Más berlini és vi­déki színházak is bemutatók­kal köszöntik az évfordulót. Rendkívül széles körű műsor­ral készült a televízió, a rá­dió és a könyvkiadás, vala­mint a hanglemezgyártás. Több mint 50 nagylemezből, illető­leg lemezalbumból áll az a választék, amelyet részben ré­gebben megjelent művek újra­préselésével, részben új felvé­telek készítésével a hangle­mezgyár az évforduló alkalmá­ból forgalomba hozott. Nagy érdeklődés fogadta a négyol­dalas hangdokumentumot, amely a többi között a Galilei élete és a Kaukázusi krétakör rendezéséről készült; a felvé­tel közreadja Brechtnek az NDK Irókongresszusán elmon­dott beszédét, s válaszát Was­hintonban az Amerikai-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizott­ság kérdéseire, amely az emig­ráns írót 1947-ben, nem sok­kal hazatérése előtt maga elé idézte. A hangdokumentumok egyik legeredetibb kuriózuma a csaknem fél évszázados és egy majna-frankfurti hangle­mezgyár segítségével előkerí­tett felvétel. PINTÉR ISTVÄN „Kegyetlen Szerelem" a címe a vidéki filmnapokon lútnatö szlo­vák filmnek. A képen a Martin Tapák rendezte alkotás egyik je­lenete Miért halt meg Lorramccto? Lorenzo Medici uralkodó le­hetne Firenzében. Jogos örö­kös, ráadásul eszes, tehetsé­ges fiatalember, tele ambíció­val, társadalomformáló terv­vel. S mégsem lesz az. Mert a pápa és V. Károly más ural­kodót ültet Firenze trónjára: Alessandro Medicit, a fattyút, aki idegen fegyverek védelmé­ben betetőzi a 16. századi olasz városállam erkölcsi és szociális csődjét. Léha életet él, fölszámolja az erkölcsi és az emberi értékeket, hosszú láncra engedi a gonoszságot, a gyilkosságokat, a korrupciót, a kéjelgést. Lorenzo bosszút esküszik. Meg akarja ölni a gyűlölt uralkodót. De közben ő is a kor posványába süllyed, képmutató és gonosz lesz, csak így tud Alessandro ke­gyeibe férkőzni, így lesz cin­kosa, és jórészt sorsának irá­nyítója. Lorenzo jó ember le­hetne, értelmes életet élhetne, de a kor, a szociális és erköl­csi csőd legszélén álló társa­dalom Lorenzacclóvá, gonosz és megvetett mihasznává alja­sttja. Erről szól Alfred de Müsset színműve, amelyet néhány nap­ja mutattak be a Miskolci Nem­zeti Színházban Beke Sándor rendezésében. A díszleteket és a Jelmezeket vendégként szlo­vák művészek, fán Hanák és Helena Bezáková készítették. Müsset mozaikszerűen fölépí­tett színműve a romantikus felszín lehántása után Loren­zaccio lelki vívódásairól ad jól motl"ált, plasztikus képet, de ezzel együtt felvillantja a kor jellemző figuráit, s az egész társadalom undorító légkörét is. Beke a színmű céljaihoz, hangvételéhez adekvát rende­zői eszközökkel. Jól pergő, kel­lően hangsúlyozott Jelenetek­ben bontja ki a cselekményt. Elsősorban Lorenzacc'.ora össz­pontosít, ellentmondásosságára. Barúíunk, Verne Negyedikesek voltunk, délután jártunk isko­lába, mire véget ért a tanítás, estébe ért a ha­zafelé szólító idő. Elő a villanylámpákkal, fiúk, és gyerünk a könyvtárba, kiáltotta valame­lyikünk, s elindultunk, nagy zajjal, négyen-öten. útközben nem az útra, hiszen azt ismertük, az égre irányítottuk lámpáinkat abban a hiszem­ben, hogy a fénycsóvák fölérnek a csillagokig, amelyeken emberek ls élnek, s ha lenéznek, ők is csillagokat látnak a földi fényforrások­ban. Hát ha még azt ls megsejtették volna, miért megyünk a könyvtárbal Lett volna öröm a csillagokon, ha tudomásukra jut az ottélők­nek, hogy százötven évvel ezelőtt született itt egy Verne Gyula, aki nemcsak a föld belsejébe, rejtett zugaiba, a tengerek mélyébe tekintett utazott képzeletben, csodálatos masinákon, ha­nem a kozmoszba is. Es vele együtt mi. Nem hiszem, hogy maradt a könyvtárban Verne-regény, amelyet nem ol­vastunk el abban az időben Milyen nagy lett a világ, hogy kitágult, hónapok alatti Es milyen sokféle lett benne az embert Soroltuk egymás­nak a könyvcímekel csak azért, hogy tudjuk, mit nem olvastunk még: Nemo kapifánv Nyolc­van nap a Föld körül. Grant kapitány gyer­mekei, A rejtelmes sziget Kétévi vakáció. Hó­dító Robur. Húszezer mérföld a tenger alatt Sztrogoff Mihály, Utazás a Holdba, Sándor Má­összetett jellemrajzára de mindezt megfelelő milllőbe he­lyezi. Jól hangsúlyozza Lo­renzaccio értelmetlen tettét, elhibázott élet, hiszen Ales­sandro meggyilkolásával sem­mi sem változott: a szimbólum­má emelt trónszék félelmete­sen leng az előadás végén, készen arra, hogy újabb áldo­zatokat szedjen, ambiciózus embereket kaszaboljon. Beke Sándor érdeme az is, hogy a sok szereplő nem csu­pán epizódfigura, hanem — a nem mindig egyszintű alakítá­sok ellenére — egy-egy találó tyás stb. Bs mert moziba is szerettünk járni, kimondhatatlan élményt jelentettek számunkra a Verne-regényekből készült filmek. Így lett az udvar sarkából sziget, a Téglás mocsarából ten­ger, a papírhajóból viharban recsegő-ropogó vi­torlás. Még az ts barátja lett a nagyálmú fran­cia írónak, akit máskor messzire lehetett űzni egy-egy könyvvel. Amt különösen hatott ránk, megfogott, amitől nagy bátorságot kapott a szívünk: a maguk erejére utalt egyének, kis csoportok győzelme a természeti vagy a gonosz emberi erők fölött. Győzelem — munkával. Meg­sejtettük azt is, Verne számára mtndig az ember a fontos, az emberség és igazság. Főleg ezért a legolvasottabb író a világon ma ts. amikor már tudjuk naponta láthatjuk hogy sok minden nem álom. ami az író álma volt egykor. Sokat utazott Verne, még többet olvasott, hogy mesz­szebbre lásson a jövőben. Nem tudom, honnan vette nagymama, hogy egész életében a dol­gozószobájában ült és irt. írt, irt Talán azért mondta, hogy még nagyobbnak, csodálatosnak lássam a felejthetetlen írót Ha nem mondja, akkor se látom, látjuk másnak. Ma sem. amikor e sorokat írom, és szégyenkezem, hoay könyves­polcomon egyetlen könyve s Ines Azt hiszem, dühös is lennek r, nem sora­kozna ott néhány, amikor gyermekeim negye­dikesek lesznek. (bodnárl Reviczky Gábor és Fehér Tibor az előadás egyik jelenetében. (Veres Attila felvétele] jellem ebben a sokszínű és nem egyszer undorító forga­tagban. Az előadás egyúttal ékes bi­zonyítéka a rendező és a szlo­vák díszlettervező harmonikus együttműködésének Is. fán Ha• nák Miskolcon ls tovább öreg­bítette a csehszlovákiai dísz­lettervezés világhírnevét. A da­rab hangvételének megfelelő, expresszív erejű, nagyívű. Hie­ronymus Bosch alkotásait idé­ző díszlet egyszerre szép és riasz'.ő: meleg színei lírai lég­kört sugallnak, kuszáltsáea, íve — a társadalmi légkör Idé­zőjeként — nyomasztóan borul a színpadra és a cselekmény­re. A néoes szereplőgárda közül Reviczky Gábor Lorenzaccio'a emelkedik ki Kitűnően feléoí­tett töretlenül végigvitt, a kü­lönbö'.ő iellemvnnásnkat hang­ban és gesztusban 'ól hangsú­lyozd előadás Biaskt p&b* Alessandró'a már kissé pgvsí­kúbb a szfivpekönvvhöz k^nect, így neki elsősorban a ravasz­kodó uralkodót megidéző e­leneteknél tapsolhattunk, gvössv Katalin 'Cibo rnSricinél iátékával inkább az erert°ti hanqvéfp'be? s nem a rende­zéshez ipazo/iott s fgv a fi­gura kissé fpllppp-rfieiphh ro­manfilnjcahh lett a kellettnél. P nagvhatrtsú pi^q^^e yípín mi taMn k^tcrpfpeon fírfllfink Peke "5Ändo>- é r a s^lovík ven­r10CTmfiv£s7PV nqrrv cikP r ÄnoV RornÄliflk IpoVfirplpMj ház")! tíiakon a »«afiroT Thä"a ^rfnnadán il'ptve a kassal Ál­lam) Szính*?han ransolhatnnk művészi SZIT.VÄSSY 1f>7CW 1978 n 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom