Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-01 / 32. szám, szerda

R10 SZAMUETES A JÖVŐBE IS MUTAT NAPIRENDEN A ZÄRSZÄMADÓ KÖZGYŰLÉSEK Az egységes földművesszövet­kezeteik életében a tavaszváró hetek nagy eseménye a zár­számadás, amikor a tagság megvitatja az elmúlt évben végzett munka eredményeit, részletezi a gazdálkodás prob­lémáit, s ezek alapján a jövőre nézvé? levonja a következtetése­ket. A közgyűlés tehát nem egyszerűen a kiadások és bevé­telek összegezése, hanem azok elemzése, olyan fórum, amely átgondolt és helyes döntései­vel már megalapozhatja az újabb eredményeket. A társadalmi megrendelés 1978-ban is nagy feladatok tel­jesítését kívánja meg a mező- gazdasági dolgozóktól. A brut­tó mezőgazdasági termelésnek a tavalyi valósághoz viszonyít­va öt, a piaci termelésnek pe­dig hét százalékkal kell növe­kednie. Ha az elmondottakhoz még hozzátesszük, hogy az efsz-ek a mezőgazdasági bruttó termelésnek közel háromnegye­dét adják, akkor már érthető, hogy az évzáró megszokott — évről évre megismétlődő — jel­lege ellenére is miért jelentős esemény. Sokoldalúan és konkrétan Nehéz, de egészében véve si­keres évet hagyott maga mö­gött a mezőgazdaság, s így kedvező kiindulási alapja van a 6. ötéves tervidőszak harma­dik éve feladatainak teljesíté­séhez. A növénytermesztés si­kere, hogy az aránylag kedve­zőtlen időjárási feltételek elle­nére Szlovákiában gabonákból az eddigi második legjobb ter­mést érték el, az előző évek­hez viszonyítva eredményesebb volt az olajosok és a zöldség­félék termesztése, és az idei télnek Jobb takarmányalappal indultak a mezőgazdasági üze­mek, mint egy évvel korábban. Az állattenyésztés is osztozik a sikerben. Gondos munka ered­ménye, hogy most januárban 230 ezer darabbal nagyobb a hízósertés-állomány és 15 ezer darabbal a marhaállomány, mint tavaly ilyenkor. A sikerekből valamennyi me- tógazdasági üzem kivette ré­szét — ez vitathatatlan, de ugyanígy való igaz, hogy az összeredmények még jobbak lehetnének, ha az egyes mező- gazdasági üzemekben a nö­vénytermesztésben nem lenné­nek gyenge részek. Az egyik helyen például nagy hozamokat érnek el a szemesekből, de gyenge a cukorrépaátlag. Más­hol az utóbbi növény hozama jelenti a fényt, az árnyoldalt viszont a szemes kukorica át­laghozama adja. Az állatte­nyésztés sikerei sem általáno­sak, az egyik helyen a sertés­húst pótolják marhahússal, máshol pedig éppen fordítva. Az évzárón a jó és rossz egyaránt szóba kerül, de nem mindegy, hogy milyen formá­ban. Küldetését csak az a köz­gyűlés teljesíti, ahol a jó nem szolgál a rossz elfedésére, ahol a kiesést nem intézik el annyi­val, hogy azt, sajnos, nem si­került teljesíteni, de , és a hiányosság okának elemzése helyett hosszú oldalak részlete­zik a jó eredményeket, s dicsé­rik azokat, akik az eredményes munkából elsősorban kivették részüket. Ugyanakkor a prob­lémákat, a bajokat és azok ne­vét, akik messze a szorgalma­sok mögött ballagnak, elhall­gatják. Más szavakkal: hiány­cikk a bírálat, és — mert min­den hiba kezdetét a vezetésben és az irányításban kell keresni — az önbírálat is. Talán mon­dani is felesleges, hogy az ilyen, hibákat elkendőző beszá­moló nem teszi a közgyűlést azzá, aminek lennie kell. Vita — kívánnivalókkal A számvetés nemcsak a ve­zetőség, hanem minden egyes szövetkezeti tag feladata. A kö­zös gazdálkodás sikere attól is függ, hogy a tagság elmondja véleményét, és javaslatokat tesz a termelés fejlesztésére. Ilyen szempontból, sajnos, nagyon kevés évzáró teljesíti küldetését. Nem tekinthető ugyanis felszólalásnak, ha a beszámolót követően csak az egyes ágazatok vezetői emel­kednek szólásra, vagy a meg­hívott vendégek üdvözlik a ta­gokat, és köszönetét mondanak az elért eredményekért. Ez is szükséges, a baj ott kezdődik, hogy ezzel lényegé­ben a vita véget ér. Elmarad a tagok felszólalása, az, ami a közgyűlés lényegét adja. Más a helyzet ott, ahol a beszámoló munkacsoportok és egyének szerint értékeli az elért ered­ményeket, név szerint felsorol­ja azokat, akik munkaterületü­kön nem tettek eleget a rájuk bízott feladatoknak. Az ilyen beszámolót törvényszerűen gaz­dag vita követi. A szocialista munkaverseny mezőgazdaságunkban is szer­ves része a termelés fejleszté­sének és sikerének. A sokrétű és nehéz feladatok teljesítése megköveteli a tartalékok maxi­mális értékesítését, aminek lé­nyeges feltétele a széles körű munkaverseny. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából Szlová­kiában közel 60 ezer kötele­zettségvállalást tettek a mező- gazdasági dolgozók, amelyek összértéke meghaladta a 400 millió koronát. Az elmúlt év sikereiben ennek az önként vállalt többletmunkának is ré­sze van. Az idei év ismét bővelkedik jelentős jubileumokban, és a földművesszövetkezetek évzáró közgyűléseire közvetlenül 1978 egyik legjelentősebb évforduló­ja, a Februári Győzelem 30. ju­bileuma előtt kerül sor. Ez kü­lönös jelentőséget ad a zár­számadó gyűléseknek, amit szükséges érvényre juttatni. A nagyobb termés, a jobb eszköz­hatékonyság és az eredménye­sebb gazdálkodás érdekében a mezőgazdasági üzemekben is ki kell használni azt a munka- verseny-lendületet, ami az el­múlt évben bontakozott ki. A Győzelmes Február jubileuma így válhat olyan ösztönző erő­vé, amely segít teljesíteni a termelési feladatokat. Elsősor­ban akkor, ha a közgyűlést ar­ra is felhasználják, hogy a tag­ság számot vessen erejével, felmérje a lehetőségeket, és mindezt a legfontosabb felada­tok teljesítésének szolgálatába állítsa. EGRI FERENC Kommentáljuk Ne az asztal mellől! Ä Magasépítő Vállalatok dolgozóinak Prágában 23 422, Bratislavában pedig 5240 lakást kell átadniuk az idén. Ez is bizonyítja, hogy a 6. ötéves tervidőszak harmadik éve az építőipari dolgozók számára is nagy erőpróbát jelent. Bonyolítja helyzetüket, hogy a nagyobb részt egy földrajzi területen tevékenykedő ipari, nehézipari, kohászati és más üzemekkel szemben az építőipar dolgozói „vándorolnak“, vagyis ott dolgoznak, ahol a megrendelő kívánja. Mun­kájuk végeztével egy másik utcába, vagy más városba mennek. A múltban szervezési szempontból ez nem járt sok gonddal, mert a kőműves vonatra szállt, és egy kézi­táskában vitte magával a munkaeszközeit. Ma — mint ismeretes — az építők munkáját óriási da­ruk, nagy teljesítményű malterkeverő gépek, földgyaluk és más gépek segítik, továbbá a múlttal szemben az épít­kezések száma is jelentősen megnőtt. Mindez törvénysze­rűen megköveteli a szervezés és irányítás színvonalának állandó növelését. Kérdés azonban, hogy a vezető gazda­sági dolgozók valamennyi építőipari vállalatban a hely­zet magaslatán vannak-e, és lépést tudnak-e tartani a szer­vezési követelményekkel? A Szlovákiai Statisztikai Hiva­talnak az 1977. évi terv teljesítéséről nemrég közzétett jelentése azt bizonyítja, hogy ezen a téren néhány üzem­ben még akad tennivaló, mert a saját dolgozókkal végzett munkákkal egy százalékkal lemaradtak a tervezett teljesít­ménytől. A termelésben dolgozó építőmunkások aligha felejtettek el dolgozni, amit tavalyelőtt és a múlt évben tudtak, azt nyilván most is tudják, sőt az évek múlásával gyakor­lati ismereteik is szaporodtak, ezért a lemaradást az irá­nyító- és szervező munkában levő fogyatékosságok idéz­hették elő. Ezen sürgősen javítani kell, mert az építő­ipari dolgozókkal szemben támasztott követelmények igé­nyessége évről évre nő. A vezető gazdasági dolgozóknak állandó kapcsolatot kell tartaniuk a munkahelyekkel, mert az építkezésit nem lehet az asztal mellől irányítani! Az építőipar vezető dolgozói csak akkor tudnak eleget tenni a követelményeknek, ha az elmondottakon kívül tág teret biztosítanak a dolgozók alkotókezdeményezésé­nek, ha a jelentős évfordulók tiszteletére vállalt kötele­zettségek teljesítését rendszeresen ellenőrzik és nem tö­rekednek látványos kimutatások gyártására, melyek for­malizmushoz vezetnek. Aki ismeri az építőipar problémakörét, tudja, hogy a tel­jesítményeket negatívan befolyásolják a gyakori leállások. Arról van sző, ha késik az építőanyag, egyes szakmák dolgozói keseregnek, a művezetőhöz, a mesterhez futnak ahelyett, hogy segítenének kollégáiknak, akikkel egy épít­kezésen dolgoznak. Kér lenne mentegetőzniük, hogy nem értenek az alapozáshoz vagy a befejezési munkálatokhoz. Ha odahaza építkeznek, minden munkát el tudnak végez­ni. Ez is, persze, a szervezéshez vezethető vissza, mert ha egyes gazdasági vezetők nem az asztal mellől, hanem a helyszínről irányítanák a munkát, szükség esetén végez­hetnének szakmai átcsoportosítást is az építkezéseken. A 6. ötéves tervidőszak harmadik évében nem szabad előfordulniuk azoknak a fogyatékosságoknak, melyek ta­valy hátráltatták az építők munkáját. Ezért a vezető gaz­dasági dolgozók vonják le a tanulságokat és jobb mun­kaszervezéssel, a munkahelyekkel való közvetlen kapcso­latteremtéssel járuljanak hozzá az idei feladatok teljesí- tesehez. KOMLÖSI LAJOS Uj módszerek a termelésben Tudományos műszaki fejlesztés a nitrai BIOVETA vállalatban Nitra szlovákiai viszonylat­ban jelentős kulturális, ugyan­akkor ipari és mezőgazdasági központtá fejlődött. Ehhez részben a ma már 24 éves BIO­VETA vállalat is hozzájárult. A kutatási-termelési bázis dol­gozói három fő területre össz­pontosítják figyelmüket: a bio­lógiai jellegű tevékenységre, a gyógyszerészeti készítmények, a gyógyhatású takarmánykeveré­kek és a gyógyhatású pótanya­gok készítésére. A már hagyo­mányossá vált jó gazdasági eredmények elérésében jelentős szerepe van a Szlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság üze­mi szervezetének is, amelyben összesen hatvanhárman műkőd­nek. A szervezet vezetősége a vállalat gazdasági vezetőivel karöltve minden dolgozót igyekszik bevonni a feltaláló- és újítómozgalomba. Elmond­ható, hogy sikerrel. A 6. öt­éves tervidőszak első évében, 1976-ban például részt vettek A Szlovák Tudományos-Műsza­ki Társaság minden tagja egy újítási javaslatot, egy talál­mányt, egy ésszerűsítő intéz­kedést, vagy egy tematikus fel­adat megoldását nyújtson be ba elnevezésű versenybe, amelyben előkelő helyet sze­reztek maguknak. Az általuk benyújtott újítások gyakorlati alkalmazásával körülbelül 10 millió korona értékű haszonhoz jutott népgazdaságunk. — Az 1977-es év ugyancsak jó eredményeket hozott szá­munkra — kezdte el a beszél­getést Július Šnirc, a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi szervezetének elnöke, a vállalat 02-es számú részlegé­nek vezetője, aki egyúttal ki­váló újító. — Szervezetünk egyik fő feladata közvetlenül bekapcsolódni a vállalat fej­lesztésébe. Ezzel szorosan összefügg a szakemberképzés A CSTK felvétele a BIOVETA vállalat egyik laboratóriumában készült. is. Ebbe a tevékenységbe szak­előadások szervezésével kap­csolódunk be. Például a hloho- veci Slovakofarma dolgozóival közösen országos szemináriu­mot készítettünk elő, amelynek központi témája az új csoma­golástechnika volt. Ezen a ren­dezvényen véleményt cserél­hettek a csomagolóanyagok és a gyógyszerek, valamint egyéb gyógyhatású készítmények gyár­tói. Megvitatták az üveg, a pa­pír és a műanyagok újabb al­kalmazási lehetőségeit az or­vosságok és egyéb gyógykészít- mények csomagolásában. Tag­jaink közül hárman részt ve­hettek egy szovjetunóbeli szak­kiránduláson, negyvenketten pedig a budapesti testvérüzem- be látogattak el. Nők az újítók táborában Érdekes, hogy a BIOVETA újítói között sok a nődolgozó, összesen tizenhármán kapcso­lódnak be a vállalat újítómoz­galmába. Oskár Holejšovský, a műszaki bizottság titkára a legjobb női újítók között em­lítette Jolanda Zuffová mér­nöknőt. Az egyik sertésbeteg­ség elleni oltóanyag gyártás- technológiájára vonatkozó újí­tása — amelyet 1977. novem­ber elsejétől alkalmaznak — közel 200 000 korona értékű hasznot eredményez. Dícsérően szólt Anna Varinskáról is, aki részt vett annak a kollektívá­nak a munkájában, amely két kétszítmény gyártása eseté­ben megoldotta az eddig kapi­talista piacról behozott szük­séges alapanyag hazaival való helyettesítését. A haszon: 103 ezer korona megtakarítás az anyagi költségeken és 158 000 korona értékű devizamegtaka­rítás. Az újítás további előnye, hogy a két termék — az Acip- rogentín és Biprogentín — mi­nősége nem változott. A sike­res női újítók közé tartozik Justína Dubajová is, aki több újítási javaslat kidolgozásához és megvalósításához járult hoz­zá. Meg kell említeni Éva Pa- dúchová és Valéria Svecová laboránsnőt is. További tár­saikkal együtt sokat tesznek az újítási javaslatok megvaló­sításáért. Újításokból származó milliók Figyelemre méltó újítással dicsekedhet a Jozef Kováč, Alajz Žuffa, Vojtech Rajtár, Jú­lius Švirc és Michal Spišák alkotta kollektíva. Egy oltó­anyag általuk javasolt gyártási eljárásának alkalmazása egy év leforgása alatt 1 350 000 ko­rona értékű hasznot eredmé­nyezett a vállalatnak, az oltó­anyag felhasználóinak pedig összesen több mint 8 millió korona értékű hasznot jelent. Ilyen rövid írásban nem le­het teljes képet adni a nitrai BIOVETA vállalatban működő üzemi szervezet sokrétű tevé­kenységéről. Csupán ízelítőt adhattunk arról, hogy a szer­vezet tagjai milyen alkotómun­kával járulnak hozzá népgaz­daságunk hatékonyságának nö­veléséhez. ŠTEFAN KOCIAN 'Az Ipari Formatervezők Nem­zetközi Szervezetének elismeré­sét a szervezet a múlt évi, sor­rendben a tizenegyedik verse­nyében 33 csehszlovák termék kapta meg. Szlovákiából egyet­lenegy terméket illettek ezzel a kitüntetéssel, mégpedig a ko­máromi (Komárno) Bőrdíszmű- áru-termelőszövetkezet termé­kéj: a célszerű, összerakható utazótáskát. A táska tervezője Varga Mária, a termelőszövet­kezet fejlesztési osztályának vezetője. Formatervezési szem­pontból valóban kiváló termék került ki a keze alól, amellyel gazdagítja ennek a területnek az árukínálatát is. A fiatal tervezőnőt a legtöb­bet az a gondolat foglalkoztat­ja, miként lehetne célszerűbb táskákat készíteni a hazai és a külföldi gyártmányú — ma­gyar, olasz — műbőrök felhasz­nálásával. Már 1975-ben körül­belül 65 darab új típusú táskát tervezett, amelyek a termelő* szövetkezetek versenyében ugyancsak elismerésben része­sültek. Az 1976-ban tervezett össze­rakható táska — amelyet azóta már a vásárlók Is megismertek és megkedveltek — a magyar gyártmányú „Grabomasoft“ mű­bőrből készül. Ezen kívül a ta- nyi (Tőíí) Len- és Kenderfel­dolgozó üzemben gyártott anyagból is nagyon szép tás­kák készítésére készítenek ja­vaslatokat. A fejlesztési osztá­lyom a Németh László vezetésé­vel dolgozó nők szocialista munkabrigádba tömörültek. Sokat törődnek azzal is, hogy a kollektíva tagjai között jók legyenek a kapcsolatok, de ne csupán a munkában, hanem azon kívül is. Nagyon sok fi­gyelmet szentelnek a minőség javításának, ami a múlt évben is meghozta a kellő elismerést. (ko) JŔJSZÓ A Trenöíni Ruhagyár dolgozói is felajánlással köszöniik a Feb­ruári Győzelem 30. évfordulóját. Vállalták, hogy az idén 800 fér­fiöltönyt készítenek terven felül. A vállalás értéke összesen mint­egy kétmillió korona. Képünkön: Helena Prilesarová férfizakó zsebeit varrja fel. [Felvétel: VI. Andor — ČSTK) 1978. II. 1. NEMZETKÖZI ELISMERÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom