Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-01 / 32. szám, szerda
R10 SZAMUETES A JÖVŐBE IS MUTAT NAPIRENDEN A ZÄRSZÄMADÓ KÖZGYŰLÉSEK Az egységes földművesszövetkezeteik életében a tavaszváró hetek nagy eseménye a zárszámadás, amikor a tagság megvitatja az elmúlt évben végzett munka eredményeit, részletezi a gazdálkodás problémáit, s ezek alapján a jövőre nézvé? levonja a következtetéseket. A közgyűlés tehát nem egyszerűen a kiadások és bevételek összegezése, hanem azok elemzése, olyan fórum, amely átgondolt és helyes döntéseivel már megalapozhatja az újabb eredményeket. A társadalmi megrendelés 1978-ban is nagy feladatok teljesítését kívánja meg a mező- gazdasági dolgozóktól. A bruttó mezőgazdasági termelésnek a tavalyi valósághoz viszonyítva öt, a piaci termelésnek pedig hét százalékkal kell növekednie. Ha az elmondottakhoz még hozzátesszük, hogy az efsz-ek a mezőgazdasági bruttó termelésnek közel háromnegyedét adják, akkor már érthető, hogy az évzáró megszokott — évről évre megismétlődő — jellege ellenére is miért jelentős esemény. Sokoldalúan és konkrétan Nehéz, de egészében véve sikeres évet hagyott maga mögött a mezőgazdaság, s így kedvező kiindulási alapja van a 6. ötéves tervidőszak harmadik éve feladatainak teljesítéséhez. A növénytermesztés sikere, hogy az aránylag kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére Szlovákiában gabonákból az eddigi második legjobb termést érték el, az előző évekhez viszonyítva eredményesebb volt az olajosok és a zöldségfélék termesztése, és az idei télnek Jobb takarmányalappal indultak a mezőgazdasági üzemek, mint egy évvel korábban. Az állattenyésztés is osztozik a sikerben. Gondos munka eredménye, hogy most januárban 230 ezer darabbal nagyobb a hízósertés-állomány és 15 ezer darabbal a marhaállomány, mint tavaly ilyenkor. A sikerekből valamennyi me- tógazdasági üzem kivette részét — ez vitathatatlan, de ugyanígy való igaz, hogy az összeredmények még jobbak lehetnének, ha az egyes mező- gazdasági üzemekben a növénytermesztésben nem lennének gyenge részek. Az egyik helyen például nagy hozamokat érnek el a szemesekből, de gyenge a cukorrépaátlag. Máshol az utóbbi növény hozama jelenti a fényt, az árnyoldalt viszont a szemes kukorica átlaghozama adja. Az állattenyésztés sikerei sem általánosak, az egyik helyen a sertéshúst pótolják marhahússal, máshol pedig éppen fordítva. Az évzárón a jó és rossz egyaránt szóba kerül, de nem mindegy, hogy milyen formában. Küldetését csak az a közgyűlés teljesíti, ahol a jó nem szolgál a rossz elfedésére, ahol a kiesést nem intézik el annyival, hogy azt, sajnos, nem sikerült teljesíteni, de , és a hiányosság okának elemzése helyett hosszú oldalak részletezik a jó eredményeket, s dicsérik azokat, akik az eredményes munkából elsősorban kivették részüket. Ugyanakkor a problémákat, a bajokat és azok nevét, akik messze a szorgalmasok mögött ballagnak, elhallgatják. Más szavakkal: hiánycikk a bírálat, és — mert minden hiba kezdetét a vezetésben és az irányításban kell keresni — az önbírálat is. Talán mondani is felesleges, hogy az ilyen, hibákat elkendőző beszámoló nem teszi a közgyűlést azzá, aminek lennie kell. Vita — kívánnivalókkal A számvetés nemcsak a vezetőség, hanem minden egyes szövetkezeti tag feladata. A közös gazdálkodás sikere attól is függ, hogy a tagság elmondja véleményét, és javaslatokat tesz a termelés fejlesztésére. Ilyen szempontból, sajnos, nagyon kevés évzáró teljesíti küldetését. Nem tekinthető ugyanis felszólalásnak, ha a beszámolót követően csak az egyes ágazatok vezetői emelkednek szólásra, vagy a meghívott vendégek üdvözlik a tagokat, és köszönetét mondanak az elért eredményekért. Ez is szükséges, a baj ott kezdődik, hogy ezzel lényegében a vita véget ér. Elmarad a tagok felszólalása, az, ami a közgyűlés lényegét adja. Más a helyzet ott, ahol a beszámoló munkacsoportok és egyének szerint értékeli az elért eredményeket, név szerint felsorolja azokat, akik munkaterületükön nem tettek eleget a rájuk bízott feladatoknak. Az ilyen beszámolót törvényszerűen gazdag vita követi. A szocialista munkaverseny mezőgazdaságunkban is szerves része a termelés fejlesztésének és sikerének. A sokrétű és nehéz feladatok teljesítése megköveteli a tartalékok maximális értékesítését, aminek lényeges feltétele a széles körű munkaverseny. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából Szlovákiában közel 60 ezer kötelezettségvállalást tettek a mező- gazdasági dolgozók, amelyek összértéke meghaladta a 400 millió koronát. Az elmúlt év sikereiben ennek az önként vállalt többletmunkának is része van. Az idei év ismét bővelkedik jelentős jubileumokban, és a földművesszövetkezetek évzáró közgyűléseire közvetlenül 1978 egyik legjelentősebb évfordulója, a Februári Győzelem 30. jubileuma előtt kerül sor. Ez különös jelentőséget ad a zárszámadó gyűléseknek, amit szükséges érvényre juttatni. A nagyobb termés, a jobb eszközhatékonyság és az eredményesebb gazdálkodás érdekében a mezőgazdasági üzemekben is ki kell használni azt a munka- verseny-lendületet, ami az elmúlt évben bontakozott ki. A Győzelmes Február jubileuma így válhat olyan ösztönző erővé, amely segít teljesíteni a termelési feladatokat. Elsősorban akkor, ha a közgyűlést arra is felhasználják, hogy a tagság számot vessen erejével, felmérje a lehetőségeket, és mindezt a legfontosabb feladatok teljesítésének szolgálatába állítsa. EGRI FERENC Kommentáljuk Ne az asztal mellől! Ä Magasépítő Vállalatok dolgozóinak Prágában 23 422, Bratislavában pedig 5240 lakást kell átadniuk az idén. Ez is bizonyítja, hogy a 6. ötéves tervidőszak harmadik éve az építőipari dolgozók számára is nagy erőpróbát jelent. Bonyolítja helyzetüket, hogy a nagyobb részt egy földrajzi területen tevékenykedő ipari, nehézipari, kohászati és más üzemekkel szemben az építőipar dolgozói „vándorolnak“, vagyis ott dolgoznak, ahol a megrendelő kívánja. Munkájuk végeztével egy másik utcába, vagy más városba mennek. A múltban szervezési szempontból ez nem járt sok gonddal, mert a kőműves vonatra szállt, és egy kézitáskában vitte magával a munkaeszközeit. Ma — mint ismeretes — az építők munkáját óriási daruk, nagy teljesítményű malterkeverő gépek, földgyaluk és más gépek segítik, továbbá a múlttal szemben az építkezések száma is jelentősen megnőtt. Mindez törvényszerűen megköveteli a szervezés és irányítás színvonalának állandó növelését. Kérdés azonban, hogy a vezető gazdasági dolgozók valamennyi építőipari vállalatban a helyzet magaslatán vannak-e, és lépést tudnak-e tartani a szervezési követelményekkel? A Szlovákiai Statisztikai Hivatalnak az 1977. évi terv teljesítéséről nemrég közzétett jelentése azt bizonyítja, hogy ezen a téren néhány üzemben még akad tennivaló, mert a saját dolgozókkal végzett munkákkal egy százalékkal lemaradtak a tervezett teljesítménytől. A termelésben dolgozó építőmunkások aligha felejtettek el dolgozni, amit tavalyelőtt és a múlt évben tudtak, azt nyilván most is tudják, sőt az évek múlásával gyakorlati ismereteik is szaporodtak, ezért a lemaradást az irányító- és szervező munkában levő fogyatékosságok idézhették elő. Ezen sürgősen javítani kell, mert az építőipari dolgozókkal szemben támasztott követelmények igényessége évről évre nő. A vezető gazdasági dolgozóknak állandó kapcsolatot kell tartaniuk a munkahelyekkel, mert az építkezésit nem lehet az asztal mellől irányítani! Az építőipar vezető dolgozói csak akkor tudnak eleget tenni a követelményeknek, ha az elmondottakon kívül tág teret biztosítanak a dolgozók alkotókezdeményezésének, ha a jelentős évfordulók tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítését rendszeresen ellenőrzik és nem törekednek látványos kimutatások gyártására, melyek formalizmushoz vezetnek. Aki ismeri az építőipar problémakörét, tudja, hogy a teljesítményeket negatívan befolyásolják a gyakori leállások. Arról van sző, ha késik az építőanyag, egyes szakmák dolgozói keseregnek, a művezetőhöz, a mesterhez futnak ahelyett, hogy segítenének kollégáiknak, akikkel egy építkezésen dolgoznak. Kér lenne mentegetőzniük, hogy nem értenek az alapozáshoz vagy a befejezési munkálatokhoz. Ha odahaza építkeznek, minden munkát el tudnak végezni. Ez is, persze, a szervezéshez vezethető vissza, mert ha egyes gazdasági vezetők nem az asztal mellől, hanem a helyszínről irányítanák a munkát, szükség esetén végezhetnének szakmai átcsoportosítást is az építkezéseken. A 6. ötéves tervidőszak harmadik évében nem szabad előfordulniuk azoknak a fogyatékosságoknak, melyek tavaly hátráltatták az építők munkáját. Ezért a vezető gazdasági dolgozók vonják le a tanulságokat és jobb munkaszervezéssel, a munkahelyekkel való közvetlen kapcsolatteremtéssel járuljanak hozzá az idei feladatok teljesí- tesehez. KOMLÖSI LAJOS Uj módszerek a termelésben Tudományos műszaki fejlesztés a nitrai BIOVETA vállalatban Nitra szlovákiai viszonylatban jelentős kulturális, ugyanakkor ipari és mezőgazdasági központtá fejlődött. Ehhez részben a ma már 24 éves BIOVETA vállalat is hozzájárult. A kutatási-termelési bázis dolgozói három fő területre összpontosítják figyelmüket: a biológiai jellegű tevékenységre, a gyógyszerészeti készítmények, a gyógyhatású takarmánykeverékek és a gyógyhatású pótanyagok készítésére. A már hagyományossá vált jó gazdasági eredmények elérésében jelentős szerepe van a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi szervezetének is, amelyben összesen hatvanhárman műkődnek. A szervezet vezetősége a vállalat gazdasági vezetőivel karöltve minden dolgozót igyekszik bevonni a feltaláló- és újítómozgalomba. Elmondható, hogy sikerrel. A 6. ötéves tervidőszak első évében, 1976-ban például részt vettek A Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság minden tagja egy újítási javaslatot, egy találmányt, egy ésszerűsítő intézkedést, vagy egy tematikus feladat megoldását nyújtson be ba elnevezésű versenybe, amelyben előkelő helyet szereztek maguknak. Az általuk benyújtott újítások gyakorlati alkalmazásával körülbelül 10 millió korona értékű haszonhoz jutott népgazdaságunk. — Az 1977-es év ugyancsak jó eredményeket hozott számunkra — kezdte el a beszélgetést Július Šnirc, a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi szervezetének elnöke, a vállalat 02-es számú részlegének vezetője, aki egyúttal kiváló újító. — Szervezetünk egyik fő feladata közvetlenül bekapcsolódni a vállalat fejlesztésébe. Ezzel szorosan összefügg a szakemberképzés A CSTK felvétele a BIOVETA vállalat egyik laboratóriumában készült. is. Ebbe a tevékenységbe szakelőadások szervezésével kapcsolódunk be. Például a hloho- veci Slovakofarma dolgozóival közösen országos szemináriumot készítettünk elő, amelynek központi témája az új csomagolástechnika volt. Ezen a rendezvényen véleményt cserélhettek a csomagolóanyagok és a gyógyszerek, valamint egyéb gyógyhatású készítmények gyártói. Megvitatták az üveg, a papír és a műanyagok újabb alkalmazási lehetőségeit az orvosságok és egyéb gyógykészít- mények csomagolásában. Tagjaink közül hárman részt vehettek egy szovjetunóbeli szakkiránduláson, negyvenketten pedig a budapesti testvérüzem- be látogattak el. Nők az újítók táborában Érdekes, hogy a BIOVETA újítói között sok a nődolgozó, összesen tizenhármán kapcsolódnak be a vállalat újítómozgalmába. Oskár Holejšovský, a műszaki bizottság titkára a legjobb női újítók között említette Jolanda Zuffová mérnöknőt. Az egyik sertésbetegség elleni oltóanyag gyártás- technológiájára vonatkozó újítása — amelyet 1977. november elsejétől alkalmaznak — közel 200 000 korona értékű hasznot eredményez. Dícsérően szólt Anna Varinskáról is, aki részt vett annak a kollektívának a munkájában, amely két kétszítmény gyártása esetében megoldotta az eddig kapitalista piacról behozott szükséges alapanyag hazaival való helyettesítését. A haszon: 103 ezer korona megtakarítás az anyagi költségeken és 158 000 korona értékű devizamegtakarítás. Az újítás további előnye, hogy a két termék — az Acip- rogentín és Biprogentín — minősége nem változott. A sikeres női újítók közé tartozik Justína Dubajová is, aki több újítási javaslat kidolgozásához és megvalósításához járult hozzá. Meg kell említeni Éva Pa- dúchová és Valéria Svecová laboránsnőt is. További társaikkal együtt sokat tesznek az újítási javaslatok megvalósításáért. Újításokból származó milliók Figyelemre méltó újítással dicsekedhet a Jozef Kováč, Alajz Žuffa, Vojtech Rajtár, Július Švirc és Michal Spišák alkotta kollektíva. Egy oltóanyag általuk javasolt gyártási eljárásának alkalmazása egy év leforgása alatt 1 350 000 korona értékű hasznot eredményezett a vállalatnak, az oltóanyag felhasználóinak pedig összesen több mint 8 millió korona értékű hasznot jelent. Ilyen rövid írásban nem lehet teljes képet adni a nitrai BIOVETA vállalatban működő üzemi szervezet sokrétű tevékenységéről. Csupán ízelítőt adhattunk arról, hogy a szervezet tagjai milyen alkotómunkával járulnak hozzá népgazdaságunk hatékonyságának növeléséhez. ŠTEFAN KOCIAN 'Az Ipari Formatervezők Nemzetközi Szervezetének elismerését a szervezet a múlt évi, sorrendben a tizenegyedik versenyében 33 csehszlovák termék kapta meg. Szlovákiából egyetlenegy terméket illettek ezzel a kitüntetéssel, mégpedig a komáromi (Komárno) Bőrdíszmű- áru-termelőszövetkezet termékéj: a célszerű, összerakható utazótáskát. A táska tervezője Varga Mária, a termelőszövetkezet fejlesztési osztályának vezetője. Formatervezési szempontból valóban kiváló termék került ki a keze alól, amellyel gazdagítja ennek a területnek az árukínálatát is. A fiatal tervezőnőt a legtöbbet az a gondolat foglalkoztatja, miként lehetne célszerűbb táskákat készíteni a hazai és a külföldi gyártmányú — magyar, olasz — műbőrök felhasználásával. Már 1975-ben körülbelül 65 darab új típusú táskát tervezett, amelyek a termelő* szövetkezetek versenyében ugyancsak elismerésben részesültek. Az 1976-ban tervezett összerakható táska — amelyet azóta már a vásárlók Is megismertek és megkedveltek — a magyar gyártmányú „Grabomasoft“ műbőrből készül. Ezen kívül a ta- nyi (Tőíí) Len- és Kenderfeldolgozó üzemben gyártott anyagból is nagyon szép táskák készítésére készítenek javaslatokat. A fejlesztési osztályom a Németh László vezetésével dolgozó nők szocialista munkabrigádba tömörültek. Sokat törődnek azzal is, hogy a kollektíva tagjai között jók legyenek a kapcsolatok, de ne csupán a munkában, hanem azon kívül is. Nagyon sok figyelmet szentelnek a minőség javításának, ami a múlt évben is meghozta a kellő elismerést. (ko) JŔJSZÓ A Trenöíni Ruhagyár dolgozói is felajánlással köszöniik a Februári Győzelem 30. évfordulóját. Vállalták, hogy az idén 800 férfiöltönyt készítenek terven felül. A vállalás értéke összesen mintegy kétmillió korona. Képünkön: Helena Prilesarová férfizakó zsebeit varrja fel. [Felvétel: VI. Andor — ČSTK) 1978. II. 1. NEMZETKÖZI ELISMERÉS
