Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-03 / 34. szám, péntek
Irta: Ján Gregor mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának alelnöke, az SZSZK kormánya nemzetiségi Tanácsának elnöke Közösen építjük szocialista hazánkat ségügyi szolgáltató hálózatot a hatodik ötéves tervidőszakban tovább bővítik. Galántán és Érsekújváron kórházat és poli- klinikát adnak át, Rozsnyó és Tőketerebes pedig kórházzal, gyarapodik. MILLIÁRDOK A MEZŐGAZDASÁGNAK A MAGYAR TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLÁK EREDMÉNYEI A magyar és az ukrán nemzetiségű gyermekek döntő többségének lehetősége van arra, hogy az iskoláskor előtti, valamint az alap- és középiskolai ismereteket anyanyelvén szerezze meg. Ebben az iskolai évben Szlovákiában a 337 magyar tanítási nyelvű óvodát 13 604 gyermek látogatja, ami 1840-nel több, mint az 1970/ 71-es tanévben. A 376 magyar tanítási nyelvű alapiskola 2395 osztályában 55 805 diák tanul. A magyar iskolákban közel 5000 tanító és nevelő dolgozik. Szlovákiában 11 önálló magyar gimnázium és 6 önálló magyar tanítási nyelvű szak- középiskola működik. Ezeken kívül 10 gimnáziumban és ugyancsak 10 szakközépiskolában magyar osztályok is vannak. A fölsorolt önálló és ösz- szevont gimnáziumokban és szakközépiskolákban összesen 277 osztály van, amelyekben 8670 diák tanulja a szakmát, illetve készül főiskolai tanulmányaira. Ezeken kívül 2700 magyar nemzetiségű diák főleg monotípusú és speciális szak- képzettséget nyújtó szlovák tanítási nyelvű iskolában tanul. A szakmunkástanulók képzésére főleg a mezőgazdasági szaktanintézetekben vannak kedvező feltételek. Szlovákiában 4 önálló magyar mezőgazdasági-műszaki szakközépiskola van, ezeken kívül kilencben vannak magyar osztályok, amelyekben 1378 magyar diák tanul. Szlovákia többi szaktanintézetének és iparitanuló-iskolá- jának 109 803 diákjából 10, S százalék a magyar nemzetiségű. Közülük 118 osztályban 2893 ipari tanulónak nyílik lehetősége a gyakorlati és az elméleti anyagot anyanyelvén elsajátítani. Fokozatosan nő az érettségit nyújtó szakközépiskolákba Járó ipari tanulók száma. Csehszlovákia főiskoláinak és egyetemeinek nappali tagozatát az 1976/77-es tanévben 2600 magyar nemzetiségű diák látogatta, ebből 2094 Szlovákiában tanult. Levelező tagozaton Szlovákiában 675-en tanulnak felsőoktatási intézményben. A magyar nemzetiségűek száma mindkét esetben viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy az utóbbi időben javulás mutatkozik. Az 1977/78-as tanévben Szlovákia főiskoláira már 553 magyar nemzetiségű diákot vettek föl. Különös figyelmet szentelünk majd az új oktatási tervezetnek, és a benne foglaltak megvalósítására, arra, hogy az iskoláskor előtti intézményekben, valamint az alap- és középiskolákban biztosítsuk az anyanyelven való oktatást a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségűek számára. Taníttatásuk egyik sarkalatos pontja, az Írott cseh és az írott szlovák nyelv elsajátítása, ami nemcsak a továbbtanulás egyik alapfeltétele, de a csehszlovák társadalomban való általános érvényesülésé is. A szülők, a pedagógusok és a diákok tisztában vannak a szlovák nyelvtudás jelentőségével, felismerték annak kommunikációs és társadalmi funkcióját a köztársaságunk egész területén való egyenrangú érvényesülésük szempontjából. Erről tanúskodnak a tanulmányi eredmények is. A nemzetiségi iskolák oktató-nevelő munkájának javítása érdekébena vezető szervek különös figyelmet szentelnek a tanítók továbbképzésének, hogy kellő szakképzettséget érjenek el. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya és az Oktatási Minisztérium, a kerületi és a járási nemzeti bizottságokkal, és a többi igazgatási szervvel karöltve kellő figyelmet fordít majd arra, hogy a szakmunkástanulók képzésében is bevezessék a leghatékonyabb formákat, hogy a szakközépiskolákban és a főiskolákon kellő számú magyar nemzetiségű diák tanuljon. Ezt a feladatot rója ránk a hazánk minden területén — így a határmenti járásokban is — az egyre fejlődő ipar és mezőgazdaság. A szocialista társadalomról joggal mondják, hogy a „tanuló (Folytatás a 6. oldalon) Figyelembe véve, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét — amely minden államhatalom birtokosa — cseh és szlovák nemzettel együtt, a magyar, a lengyel és az ukrán nemzetiség is alkotja, Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig arra törekedett s törekszik ma is, hogy a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatban az egyenlőség és az egyenjogúság lenini elvei érvényesüljenek, hogy szilárduljon a hazánkban élő népek testvéri kapcsolata. A marxista—leninista nemzetiségi politika és a teljes egyen- ' jogúság elvét a CSKP XV. kongresszusának határozata is hangsúlyozta: „Pártunk továbbra is lehetőséget teremt a nemzetek és nemzetiségek haladó hagyományainak és nemzeti kultúrájának további kibontakoztatásához. Tovább szilárdítjuk nemzeteink és nemzetiségeink egységét, elmélyítjük a csehszlovák államiság tudatát, ezzel is növelve köztársaságunk erejét.“ A fenti alapelvek szellemének jegyében a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya szüntelenül gondoskodik a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók életének sokoldalú fejlődéséről. Az ebből adódó feladatok megvalósításáért a kormány, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok számos konkrét intézkedést hoztak a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének biztosítására. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása óta a marxista—leninista tanításból kiindulva tudatosítja, hogy a nemzetiségi kapcsolatokat végül is a szociális-gazdasági és politikai fejlődés határozzu meg, s ezért a nemzetiségi kérdés megvalósítását törvényszerűen alárendeli a társadalom sokrétű fejlődésének, a szocialista forradalomnak, a munkás- osztály hatalomhoz való segítésének — mindezt, persze, a szocallsta társadalom építésének hosszú távú összefüggéseiben. FEBRUÁR TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A munkásosztály 1948-as győzelme megalapozta nemzeteink és nemzetiségeink politikai egyenlőségét, a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatoknak a szocializmus szellemében való átalakulása előfeltételeit, valamint a gazdasági, a politikai és a kulturális élet területein való kiegyenlítődés lehetőségeit. A Februári Győzelemmel a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók is a hatalom részesei lettek, az egységes csehszlovák munkásosztály szerves részévé váltak. E tény meghatározta a Szlovákiában élő nemzetiségek politikai helyzetének szocialista jellegét. A CSKP nemzetiségi politikájának elmélyítésében jelentős lépés volt államunk szocialista föderációvá való nyilvánítása, amely lehetővé tette a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmány törvény elfogadását. Ez a marxista—leninista megoldás, amely a nemzetiségi ember állampolgári jogainak megalapozása mellett a nemzetiséget, mint egészet minősíti, a gyakorlatban is bevált, és elősegítette a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek alkotta államiság egységének megszilárdítását. A CSKP következetes és elv- hű politikája hozzájárult a dolgozó szocialista nemzetköziségének és hazafiságának további elmélyítéséhez, függetlenül azok nemzeti hovatartozásától. Valamennyien örülünk annak — s ez a kormány ülésén is kifejezésre jutott —, hogy a gyárakban, az Üzemekben, a földeken, az intézményekben és a hivatalokban a nemzetiségi dolgozók alkotó módon hozzájárulnak szocialista köztársaságunk fejlesztéséhez. A magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók együtt a cseh és a szlovák dolgozókkal, jelentős részt vállalnak az egységes csehszlovák népgazdaság gyarapításából s mindennapi alkotó munkájukkal bekapcsolódnak a fejlett szocialista társadalom építésébe, a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak megvalósításába. Pártunk helyesen járt el, amikor a nemzetiségi kérdés megoldását a szociális és gazdasági kérdések megoldásában látta. Elsősorban Szlovákia iparosításában, Szlovákia elmaradottságának gyors leküzdésében, a Szlovákia és a cseh országrészek közötti gazdasági, szociális és kulturális különbségek kiegyenlítődésében. DÉL-SZLOVÄKIA SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE Szlovákia fejlett ipari, mezőgazdasági és virágzó kulturájú országrésszé változott. Ezeket a sikereket csupán a munkás- hatalommal és a marxizmus— leninizmus eszméinek gyakorlati megvalósításával lehetett elérni. Különösen nagy előrehaladásnak könyvelhető el az, hogy a CSSZK és az SZSZK közötti különbségek kiegyenlítésével párhuzamosan megteremtettük a feltételeket Dél- Szlovákia gyors szociális-gazdasági fejlődéséhez, valamint a két országrész gazdasági-kulturális színvonala közötti különbség kiegyenlítéséhez. A kapitalista örökség felszámolásával ezen a területen is fokozatosan feltárták a dolgozók anyagi és szellemi színvonala emelésének lehetőségeit, a lakosság összes képességének és lehetőségének teljes érvényesítéséhez jó feltételeket teremtettünk. Meg kell mondani, az utóbbi 32 öv egyik legjelentősebb eredményeként könyvelhetjük el azt, hogy az elmaradott népes Dél- Szlovákiának ma virágzó, intenzív szocialista mező- gazdasága, rohamosan fejlődő ipara van. Mindezekhez pedig a lakosság jólétének növekedése és élet- színvonalának gyors emelkedése társul. Az eredmények az internacionalista egységnek, az internacionalista és a nemzeti érdekek harmonikus összekapcsolódásában elért sikereknek mérlegét jelentik. Nemzeteink és nemzetiségeink — a csehek, a szlovákok, a magyarok, az ukránok és a többi nemzetiség — közös szocialista hazát építő munkájának a sikerei ezek az eredmények. A szocializmus építésének éveiben az új ipari üzemek tízeit építettük fel, olyanokat, amelyek nem csupán Csehszlovákia számára rendkívüli jelentőségűek, hanem a KGST tagországokkal való együttműködésben is fontos szerepet töltenek be. Ezek közé tartozik például a komáromi (Komárno) Szlovák Hajógyár, a párkányi (Štúrovo) Dél-Szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű, a Jelšavai Magnezitüzem, a vág- sellyel (Šaľa) Duslo, az ógyal- lai (Hurbanovo) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) sörgyár, a humennéi Chemlon, a lévai (Levice) Pamutfeldolgozo Üzem, az érsekújvári (Nové Zámky) Tesla, a füleki (Fiľakovo) Bútorgyár, a medzilabor- cei Hídgyár, a vajáni (Vojany) Villanyerőmű, a Turňa nad Bodvou-i Cementgyár, az Ipolysági (Šahy) Kötőüzem, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) LIAZ, az ágcsernői (Čierna nad Tisou) átrakóállomás. A határmenti járások gazdasági fejlődését legjobban az iparban foglalkoztatottak számának növekedése tükrözi. A déli járásokban 1946 és 1975 között az ipari dolgozók száma csaknem a hatszorosára növekedett. A régebben kis létszámú magyar nemzetiségű munkás- osztály ma 150 ezres létszámú közösséggé növekedett, amely egyúttal elválaszthatatlan része az egész ország munkás- osztályának. Az iparosítás folyamata a jelenlegi ötéves tervidőszakban is folytatódik és a jövőben sem áll meg. A tervekben szereplő ipari beruházások üzembe helyezésé lényegesen befolyásolja a dél-szlovákiai munkaerő- források teljes kihasználását és az országrész kiegyensúlyozott gazdasági és szociális fejlődését. Az ipari bázis ilyen nagyarányú — eddig nem tapasztalható — fejlesztése éppen a gépipar fejlesztése révén valósul meg. A legjelentősebb beruházások közé tartozik a galántai szerszámgépgyár, a zselízl (Želiezovce) energetikai berendezéseket gyártó üzem, a surá- nyi textilgépgyár, a rimaszombati Poľana gépgyár, a szepsi (Moldava nad Bodvou) Fénycsőgyár építése, a füleki Ko- vosmalt felújtása és korszerűsítése stb. Csupán a felsorolt beruházások kivitelezésével több mint 4000 dolgozó számára kínálkozik további munkaalkalom. A vegyipar fejlesztésének keretében számolnak a hnústai műszaki gumigyár felépítésével és a vágsellyei Dusló vállalat bővítésével. A közszükségleti iparban két korszerű bútorgyár felépítésére kerül sor, mégpedig Pukanecen és Királyhelme- cen (Kráľ. Chlmec). A nők foglalkoztatottságának további növelését teszi majd lehetővé a rozsnyói (Rožňava) kötőüzem, a vajáni üvegszövet-gyár és a nagykaposi (Veľké Kapušany) áramszigetelő szövetek gyártására szolgáló üzem. Ezekben összesen több mint J.20Ü dolgozó, túlnyomórészt nő juthat munkához. Rendkívüli figyelmet szentelnek az élelmiszeripari termelőüzemek építésének is. Húskombinát építését vették tervbe Galántán, Léván, Losoncon (Lučenec) s Tőketerebesen (Tre- bišov). Ezeken kívül további élelmiszeripari üzemeket építenek. Ilyen lesz például a nagykürtösi tejgyár, a seredi tejpor- gyár, az ógyallai malátagyár és felújítják a tőketerebesi cukorgyárat. A déli járások gazdasági és társadalmi fejlődését nagy mértékben elősegíti a Kassa—Kúti déli vasútvonal sínpárjainak megkettőzése, illetve az elkövetkező évek legnagyobb építkezése, a dunai Gabcíkovo— Nagymaros vízlépcső-rendszer megvalósítása. Jelentős sikert értünk el az egészségügyi ellátás terén is. Új kórházak és poliklinikák épültek. Ennek eredményeként lényegesen csökkent az egy orvosra jutó lakosok száma és növekedett az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma. Az egészA társadalmi rendszer megváltozásával hazánkban sikeresen megkezdődött az elmaradott és felaprózott mezőgazdaság kollektivizálása. A CSKP ilyen irányú törekvéseinek megvalósításához a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok is hozzájárultak. A szocializmus építése során pártunk rendszeresen gondoskodott Dél- Szlovákia mezőgazdaságának fejlesztéséről. Milliárdokat ruháztak be a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, a legújabb gépekkel és mechanizmusokkal, a legjobb minőségű vetőmag-fajtákkal és ipari műtrágyákkal, vegyszerekkel, építőanyagokkal látták el e fontos ágazatot. Jelentős összegeket fordítottak a termőföld árvíz és belvizek elleni védelmére, valamint az öntözés fejlesztésére. Az elmúlt években teljes mértékben meggyőződhettünk arról, hogy rövid idő alatt is hatalmas mértékben lehet növelni a mezőgazdasági termelést. A déli járásokban kiválóak a klimatikai körülmények, így ilt mind a növény- termesztésben, mind pedig az állat tenyésztésben rekorderedményeket érhettünk el. A mezőgazdasági termelés műszaki fejlettsége, a termelésben elért csúcseredményei, termelő- képessége szempontjából Dél-, főleg pedig Délnyugat-Szlová- kia ma már a CSSZSZK mező- gazdasági szempontból legfejlettebb vidékei közé tartozik. A mezőgazdasági üzemek termelésének növekedése pozitívan tükröződik a lakosság jövedelmének és a falun élők életszínvonalának emelkedésében is. Pártunk XV. kongreszusának határozata értelmében tovább folytatjuk a mezőgazdaság dinamikus fejlesztéséi és biztosítjuk az élelmiszerekből való önellátás mértékének növekedését. Továbbra is a termőföld, a mezőgazdasági gépek intenzív hasznosítására és a kutatási eredmények, valamint a tudományos-műszaki fejlődés adta lehetőségek érvényesítésére törekszünk. Igényes feladatokat teljesítünk, így töké- létesítenünk kell az irányítást és gyarapítanunk a dolgozók szakmai ismereteit, tökéletesíteni a szakemberképzést. A gyors tudományos-műszaki fejlődés egyre intenzívebben befolyásolja az emberi munka jellegét, minőségileg megváltoztatja a munka szerkezetét és tartalmát. Ezek az objektí- ven ható változások megkövetelik, hogy új szempontokat érvényesítsünk az ifjú nemzedék nevelésében és életre való felkészítésében. Sokoldalúan és harmonikusan fejlett szocialista emberekre van szükségünk. Ezeknek az igényes feladatoknak megoldásakor az SZSZK- ban működő szlovák tanítási nyelvű iskolákon kívül a nemzetiségieket anyanyelvén oktató iskolákra is nagy feladatok várnak. Ezek az iskolák egységes szocialista oktatási-nevelési redszerünk részei. Párt- és állami szerveink az eltelt években nagy figyelmet szenteltek a magyar és az ukrán nemzetiségű ifjúság műveltségi színvonalának és szak- képzettségének ejnelésóre, valamint az anyanyelv és a szlovák nyelvoktatás kérdéseinek.
