Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-25 / 56. szám, szombat
Tovább szilárdítjuk a párt és a nép élő kapcsolatát (Folytatás a 3. oldalról) összeforrott párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette. Az a párt, amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet általános elveit alkotó módon alkalmazta a konkrét csehszlovák viszonyok között. E párt kiformálásában, e forradalmi irányvonal kialakításában elévülhetetlen érdemei vannak a lenini típusú- forradalom stratégiájának, a hazafinak és internacionalistának, a kiemelkedő államférfinak, Klement Gottwaldnak. A nép kezébe vette sorsa irányítását Ezekben az emlékezetes napokban, amikor nagy forradalmi jubileumot ünnepiünk, ismét kiemeljük, hogy népünk három évtizeddel ezelőtti győzelme részét és folytatását képezte annak a forradalmi világfolyamatnak, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom indított el. Győzelme volt és ma is győzelme azoknak az eszméknek és alapelveknek, amelyekért Októberben Lenin pártja vezetésével az orosz munkások és parasztok harcoltak. Ez a győzelem betetőzte munkásosztályunknak és élcsapatának, Csehszlovákia Kommunista Pártjának forradalmi küzdelmét. Klement Gottwald Február jelentőségét értékelve elégtétellel állapíthatta meg, hogy gyümölcsöt hoztak annak a keserű iskolának hosszú évei, amelyen a párt ment át, s amelyben elsajátította a marxizmus—leninizmus ismeretét. Az üldözés, a megalázás, valamint a párt építésének, edzésének, szervezezésének és vezetésének törekvése, mindez a döntő pillanatokban, akkor amikor a tét az volt, hogy ' milyen irányban fogunk fejlődni, meghozta gyümölcsét. Örök időkre pártunk herva- datlan érdemei közé fog tartozni az, hogy éppen ezen a történelmi fordulóponton a munkásosztály, a többi dolgozóval szövetségben, öntüdatosan és forradalmi módon kamatoztatni tudta a Szlovák Tanácsköztársaságnak, valamint az 1920 decemberi kudarcnak tanulságait, a mosti, kosúti, polomkai nagy osztálykonfliktusok tapasztalatait, a München ellen, az anti- faiszta küzdelemben a felszabadulás után a nagybirtokosok, a gyárosok, valamint a reakció erői ellen vívott osztálykonfliktusok tapasztalatait. Örök időkre pártunk hervadatlan érdemei közé fog tartozni, hogy a nép ezekből a tapasztalatokból levonta a helyes következtetést, kezébe vette sorsa irányítását, öntudatosan és határozottan kilépett a szocializmus felé vezető úton. A Februári Győzelembe, amint azt büszkén hangsúlyozzuk, logikusan beletorköllt nemzeteink mozgalmas sorsa küzdelme a nemzeti és szociális szabadságért, ez folytatása és továbbfejlesztése volt leghaladóbb és legnemesebb hagyományainknak, Csehszlovákiában megoldotta a hatalom kérdését, mégpedig végérvényesen a nép javára. Elvtársak! Pártunkra a Februári Győzelem után új, bonyolult feladatok megoldása, az előrehaladás fő irányának meghatározása hárult. Ezt a történelmi küldetést teljesítette a CSKP IX. kongresszusa, amely kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát. Amikor most, három évtized elteltével, visszatekintünk az általunk megtett útra, amikqr büszkeségtől eltöltve értékeljük az új társadalom építésének művét, még világosabban és ki- domborodóbban látjuk a dolgozók azon döntésének helyességét, bölcsességét, hogy kilépnek a szocializmus felé vezető úton. Ennek sorsdöntő jelentőségét és sokoldalú előnyét igazolják a társadalmi viszonyokban, a termelőerők fejlődésében, a kultúra, a tudomány és a műveltség fellendülésében, az élet- színvonal emelkedésében, a nép egész életében és munkájában zások forradalmi váltóTörténelmi átalakulás következett be a társadalom szociá- s es osztalystruktúrájában. A °sziáiy eiveszi- Politikai pozícióit. Az kás^)S7tC'itcirSadalrni erő’ a munkasoszta^y megszilárdította vezető helyzetét az államban és alatt » eIetben- Rövid idő Snil U burzsoáziánál mínősé- StnS magasabb szinten elsajá- A °tta , a termelés irányítását. Mélyrehatóan megváltozott a parasztság jellege, amely életét afszervezeíe a szövetkezeti S- termelés alapelvi „nt es a munkássággal Íom társadalom tartóoszhPMu« ľ"épi hata,°m lehetővé tette uj, a népből szárszarmazo értelmiség kialakulá- tit am,ely képességeit, tehetséget és tudását a szocialista társadalom javára kamatoztatja A forradalmi változások lehetővé tettek a termelőerők gyors fejlőt i. Ez teljesen megváltoztatta hazánk arculatát, és államunk egyike lett a világ iparilag legfejlettebb országainak. ö Mindaz, amit tettünk és teszünk, az embert szolgálja Ismeretes, hogy a München előtti Csehszlovákiát iparilag fejlett országnak tekintették. Így van ez, ha egy főre eső ipari termelésének színvonalát egybevetjük Közép- és Délke- let-Európa államainak színvonalával. Ha viszont konfrontálónk az akkoriban legfejlettebb tőkésországok, például Anglia színvonalával, avagy a mai Német Szövetségi Köztársaság területének akkori ipari fejlettségével, igazolást nyer, hogy nálunk az ipari termelés fejlettségi foka ennek hozzávetőleg a fele volt. A magántulajdoni viszonyok a kapitalizmusnak ebből következő törvény- szerűségei — az ösztönösség, az anarchia és a gazdasági válságok — a külföldi tőkének való alárendeltség és az érdekeihez Igazodó termelési struktúra egyenletlenségre és lényegében egy helyben topogásra vezetett a gazdaságban. Erről az a tény tanúskodik, hogy a csehszlovák burzsoázia uralmának 20 éve alatt a termelés csak harminc százalékkal növekedett. Az új Csehszlovákia a szocialista termelési módnak köszönhetően leküzdötte ezt a lemaradást. Az ipari termelés a háború előtti szinthez mérten 11- szeresére növekedett, míg Angliában 2,2 szeresére és az NSZK-ban 3,4-szeresére. Ez annyit jelent, hogy Csehszlovákiában az egy főre eső ipari termelés jelenleg négyszer nagyobb a világ átlagánál, míg 1938-ban csak kétszerese volt. Ilyen dinamikus fejlődés mellett egyidejűleg lényegesen megváltozott az ipar szerkezete, főleg az olyan haladó ágazatok javára, amilyen a gépipar és a vegyipar. Mélyreható változások következtek be^a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi termelés mind nagyobb mértékben lehetővé teszi a tudomány és az új technika vívmányainak felhasználását, és így megteremti a munka intenzitása és termelékenysége tartós növelésének feltételeit. Ezek az eredmények bizalommal töltenek el bennünket, és meggyőzően tanúsítják a szocializmus előnyeit. Megerősítik, hogy népünk jobb gazdának bizonyult a tőkéseknél és a nagy- birtokosoknál és nemcsak a hatalomért vívott harcban, hanem a termelésben és az ország igazgatásában is becsülettel letette az államvizsgát. Az anyagi termelés sokoldalú gyarapítása lehetővé tette, hogy a szocialista társadalom gyorsabban megoldjon számos olyan nyomasztó problémát, amelyet a tőkés rendszer hagyott ránk örökségül a dolgozók szociális helyzetében. A burzsoá rendszerek könyörtelenül kizsákmányolták a dolgozókat, nem szavatolták Alapvető lét- és szociális biztonságukat — a munkára, a művelődésre való jogukat, ellátásukat betegség esetén és idős korukban. A dolgozók nehéz szociális helyzetéről tanúskodik például az a tény, hogy a kapitalizmusban tartós jelenség volt a nyílt és a leplezett munkanélküliség, amely elérte az egymillió főt is, és százezreknek kellett munkát, kenyeret keresve külföldre emigrálniuk. Jellemzőek voltak az alacsony bérek és a dolgozók alapvető lét- szükségletei kielégítésének alacsony szintje. Az új társadalmi rend, ameyben a dolgozók az ország urai és gazdái, felszámolta a kizsákmányolást, az embereket megalázó helyzetet és minden vonatkozásban magasabb szintre emelte őket. Nálunk nincsenek gyárosok, de munkanélküliek sem, nincsenek nagybirtokosok, de kivándorlók és koldusok sem. Mindenki számára biztosítjuk a munkára, a művelődésre való jogot, az alkotóerők és képességek továbbfejlesztésének feltételeit, betegség esetében a gondoskodást, idős korukban a biztonságérzetet. A szocialista rendszer a dolgozók milliói számára megnyitotta az irányításhoz és az igazgatáshoz, az állami, a gazdasági, a társadalmi szervekben és szervezetekben a különféle tisztségeik gyakorlásához vezető utat. Ezeknek az alapvető emberi jogoknak és értékeknek nagyságrendjét és reális hatását még mélyebben és világosabban tudatosítjuk szemtől szemben azzal a nyomasztó anyagi és szellemi helyzettel, amelybe a gazdasági válság terhei következtében a dolgozók milliói kerültek a fejlett tőkés államokban. Napjainkban valóban megrendítő adat, hogy mintegy 20 millió nyilvántartott munka-- nélküli van, olyan ember, aki a tőiké érdekei szemszögéből „szükségtelen“. S az életnek ilyen szembesítése még meggyőzőbben kiemeli a szocializmus előnyeit, nemes alapelveit, humánus lényegét. Hiszen mindaz, amit tettünk és teszünk — az energetikai művek építésétől, a mezőgazdaság, a feldolgozó ágazatok és a szolgáltatások fellendítésétől egészen a tudományos és kulturális törekvésekig —- mindez az embert szolgálja, teljesebben és gazdagabb élete feltételeit teremti meg. Ez volt és ez ma is a szocializmus alapvető célja, amelynek eléréséhez Február megnyitotta az utat. Megvalósítottuk Szlovákia iparosításának nagyvonalú tervét Elvtársak, felidézzük továbbá azt, hogy a feledhetetlen februári napokban kialakultak a cseh és szlovák nemzet fokozatos gazdasági és kulturális kiegyenlítődésének feltételei, aminek célja államunkban a nemzetek gyakorlati egyenjogúságának elérése volt. Pártunkra ennek során ösztönzőleg hatott a lenini tanítás, amely abból a felismerésből indul ki, hogy nem elég megszüntetni a nemzetek jogi egyenlőtlenségét, hanem le kell küzdeni tényleges egyenlőtlenségüket is. Ennek a feladatnak megoldása Szlovákia Iparosítása útján hazánkban része lett a szocializmus építése fő irányvonalának. Az iparosítás rendkívüli politikai lehetőségét Klement Gottwald azzal a megállapításával emelte ki, hogy a cseh országrészek és a Szlovákia közti különbségek kiegyenlítődése nálunk nemcsak a szocializmus egyik célja, hanem győzelmének közvetlen feltétele is. Ez olyan mű — hangsúlyozta a továbbiakban — amelynek gyümölcseit egyformán élvezni fogja mindkét nemzetünk. A szocializmus feltételei között történelmileg rövid idő alatt megvalósítottuk Szlovákia iparosításának merész, és nagyvonalú tervét, közben ezzel egyidejűleg emelkedett a dolgozók életszínvonala. Ennek magyarázata, hogy merítettünk a Szovjetunió tapasztalataiból, amely elsőként tört új utat. Magyarázata, hogy népünk nagy igyekezetei fejtett ki, áldozatkészségét, akaraterőt és szívósságot tanúsított. Szlovákia dolgozói hatásos és valóban testvéri, elvtársi segítséget kaptak a cseh munkásosztálytól és a cseh nemzettől is. S végül az iparosítás Csehszlovákia és általában a szocialista országok, különösképpen pedig a Szovjetunió közti együttműködés feltételei köaött valósult meg. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tény, hogy milyen nagyméretű fellendülésen ment át Szlovákiánk három évtized alatt. Ipari termelése 1948-hoz képest csaknem 22- szeresére, mezőgazdasági termelése több mint kétszeresére gyarapodott. A népgazdaság fejlődéséről és fellendüléséről tanúskodik az állóalapok mintegy ötszörös növekedése, miközben a termelési állóalapok csaknem hatszorosára gyarapodtak. ' Magas szintre emeltük a kultúrát, a műveltséget, a tudományt, a nép életszínvonalát, életünk minden területét. Szlovákia ma államunk korszerű, sokoldalúan fejlett és egyenrangú része, amely mind jelentősebben és nagyobb mértékben hozzájárul az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődéséhez. Joggal mondjuk azt, hogy a szocialista Szlovákia meggyőző tanúbizonysága a leninizmus, a proletár és a szocialista internacionalizmus átalakító erejének. Nemzetünk saját mozgalmas sorsából tudja, hogy míg a burzsoázia Szlovákiát a reakció táborába vonta és a tőkés fejlődés vakvágányára tolatta, a szocializmus volt és ma is az,, amely feltámasztotta a nép erejét és Szlovákiát beillesztette a világ haladó fejlődésének áramlatába, a szocialista országok rendszerébe, a Szovjetunióval való szövetségbe. Nemzetünk meggyőződött róla, hogy sohasem lenne szabad nemzet, ha nem vált volna szocialista nemzetté! Szlovákia további fellendüléséhez, államunk ereje megszilárdulásához jelentősen hozzájárul a föderatív állami elrendezés, amely bevált, új ösztönzést adott nemzeteink fellendítéséhez, elmélyíti együvétarto- zásukat és vállvotott együttműködésüket. Mi elvtársak, tehát tanúi vagyunk annak, hogy napjainkban valóra válik a Szlovák Szocialista Köztársaság és a Cseh Szocialista Köztársaság köztii különbségek kiegyenlítésének programja. S azt is látjuk, hogy ez milyen gyümölcsöt és hasznot hoz mind a szlovákoknak, mind a cseheknek, magyaroknak és ukránoknak, hogy ez mennyire fellendítette és fellendíti csehszlovák szülőhazánkat. Ez arra ösztönöz és kötelez bennünket, hogy Február forradalmi hagyatéka szellemében, tanulva a szocialista építés éveinek tapasztalataiból, tovább szilárdítsuk a csehek és a szlovákok,, valamint magyar és ukrán polgártársaink, s a többi itt élő nemzetiség egységét és osztályszemléletű testvériségét, mivel tudjuk, hogy ez az egység biztonságunknak és a fejlett szocialista társadalom építése során sikereinknek alapvető erőforrása. A leninizmus pártunk iránytűje Elvtársak! Joggal tesszük fel a kérdést, melyek népünk Februári?' Győzelmének alapvető, döntő fontosságú tényezői, mitől függtek azok a sikerek, amelyeket a szocialista építés harminc esztendeje alatt értünk el . Mind a Februári Győzelem, mind a szocialista társadalom építése meggyőz bennünket arról, hogy a sikereket azért érhettük el, mivel a munkásosztály élcsapata, nemzeteink új politikai vezére Csehszlovákia Kommunista Pártja lett. Pártunk azért válhatott ilyen vezérré, mivel hűen szolgálta a nép érdekeit, kifejezte vágyait és szükségleteit, és azokat programban fogalmazta meg, amelynek megnyeute a tömegeket. E tulajdonságainak és rátermettségének feltétele az volt, hogy tevékenységében minden fejlődési szakaszban igazodott a társadalom fejlődéséről szóló leghaladóbb tudományos tanításihoz, a leninizmushoz, amely az imperializmus és a proletárforradalmak korszakának marxizmusa. Pártunk ennek köszönhetően helyesen tájékozódott a nemzeti és demokratikus forradalom szakaszában is és meghatározta ennek a szakasznak tudományosan megindokolt programját. Ennek során abból a lenini gondolatból indult ki, hogy az imperializmus korszakában a demokratikus forradalmak törvényszerűen beletorkollnak a szocialista forradalomba, amennyiben a forradalom he- gemónjává a forradalmi élcsapata által vezetett munkásosztály válik. Amint azt V. I. Lenin hangsúlyozta, ezt a küldetését csak akkor teljesítheti, ha az összes dolgozó és ki- zsákmányolí élcsapataként és vezérükként lép fel, valamint cselekszik a kizsákmányolók megdöntéséért vívott harcban. És éppen ezt tartotta szem előtt pártunk gottwaldi vezetősége, amely már a nemzeti felszabadító harc idején, a további időszakban következetesen arra törekedett, hogy munkásosztályunk eleget tegyen ennek a küldetésének. A kommunisták nagy érdeme, hogy a munkásosztályt céltudatosan felkészítették érdekei összehangolására az általános haladás szükségleteivel s arra, hogy ne tévessze szem elől szocialista céljait. Persze, amint azt V. I. Lenin hangsúlyozta, a forradalom sikere és szocialista irányvétele érdekében mindent meg kellett tenni, hogy a munkásosztály ezt a harcot szövetségesével elsősorban a dolgozó parasztsággal szilárd szövetségben,, tömbben vegye fel. A párt és vezetősége ennek a feladatnak megvalósításához is alkotó szellemben fogott hozzá. Az adotl feltételekből kiindulva, napirendre tűzte a dolgozók egyes rétegei égető problémáinak megoldását. S ezeknek a követelményeknek összehangolása a forradalom nemzeti és demokratikus feladatainak megoldásával volt az, ami a munkás- osztály mellé megnyerte és felzárkóztatta a mind szélesebb népi rétegeket. A párt eközbea forradalmi bátorságot tanúsított és viszonyaink között rátalált a Nemzeti Frontban a munkásosztály és a többi dolgozó szövetsége politikai kifejezésének legmegfelelőbb formájára. Éppen ez képviselte a népi demokratikus hatalom széles társadalmi alapját. A gottwaldi vezetőség és az egész párt megfelelt a kor igényeinek a tömegek olyan irányú vezetésének képességében és művészetében is, hogy a saját tapasztalataik alapján győződjenek meg politikánk helyességéről. A párt helyesen megértette és a gyakorlatban megvalósította azt a lenini megállapítást, hogy önmagában a propaganda és önmagában az agitáció nem elegendő ahhoz, hogy a tömegek elfogadják a párt álláspontját. Ehhez szükséges a tömegek saját politikái tapasztalata is. Ma is csodálattal tekintünk arra, hogy a Szlovák Nemzeti Felkeléstől a fel- szabaduláson át Februárig tartó egész időszak olyan élénk politikai iskola volt, amelyet milliók kijártak, amelyben beértek és megedződtek s a politikai történés egyszerű objektumai annak szubjektumaivá váltak. Azt mondhatjuk tehát, hogy a leninizmus pártunk iránytűje lett stratégiája és taktikája meghatározásánál is, a nemzeti és demokratikus forradalo*m szocialista forradalomba való átnövésének szakaszában. Éppen ennek a tanításnak elsajátítása és alkotó érvényesítése tette lehetővé, hogy a munkás- osztály a többi dolgozóval egységben felhasználta a demokratikus eszközöket és az alkotmányos formákat s békés úton megfosztotta a burzsoáziát a hatalomban való részesedéstől (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ szó 1978. II. 25.
