Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-25 / 56. szám, szombat

Szovjet államférfiak üdvözlete a Februári Győzelem évfordulója alkalmából (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő távira­tot küldött a csehszlovák vezetőknek a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából. A távirat szövege a következő: GUSTÁV HUSÁK elvtársnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitká­rának a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, ĽUBOMÍR ŠTROUGAL elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizuttsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében forró üdvöz­letünket küldjük a testvéri Csehszlovákia kommunistáinak és összes többi dolgozóinak, dicső ünnepük, a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából. 1948 Győzelmes Februárja történelmi jelentőségű esemény volt Csehszlovákia nemzeteinek életében és megteremtette az előfel­tételeket ahhoz, hogy országukban megkezdjék a szocialista tár­sadalom építését. Csehszlovákia Kommunista Pártja alkotóan ás példásan alkalmazza a marxizmus—-leninizmus alapelveit, straté­giáját és taktikáját, s ezzel a nemzetközi kommunizmus közös kincsestárát azzal a tapasztalattal gyarapította, hogy a szocia­lista forradalmat iparilag fejlett országban is meg lehet békés úton valósítani. E forradalom keresztülhúzta a hazai és a kül­földi reakció számításait, megteremtette a munkásosztály hatal­mát és a szocialista világrendszer létrehozásának fontos lánc­szeme lett. Csehszlovákia a néphatalom éveiben nagyszerű sikereket ért el a népgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 'megérdemelten szer­zett nagy tekintélyt nemzetközi síkon azzal, hogy határozottan küzd a szocialista közösség országai egységének és összetartá­sának megszilárdításáért, következetes békepolitikát követ és támogatja a népek szabadságtörekvéseit. A szovjet kommunisták, a Szovjetunió összes dolgozói mély megelégedést éreznek azzal kapcsolatban, hogy az SZKP és a CSKP harci szövetsége alapján szilárdul és fejlődik a két ország közötti megbonthatatlan barátság és sokoldalú együttműködés a kommunista eszmékért vívott közös harcban. További sikereket kívánunk Csehszlovákia kommunistáinak és összes többi dolgozóinak a CSKP XV. kongresszusán kitűzött határozatok teljesítéséhez, a fejlett szocialista társadalom építé­séhez és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felvirá­goztatásához. (ČSTK) — Hazánk vezetőinek a Februári Győzelem 30. évfor­dulója alkalmából jókívánságait fejezte ki: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Henryk Jablonski, a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke; Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és kormányának elnöke; Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, Dzsambin Batmöhn, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke; Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. A népi milícia fejlesztésében szerzett édemekért Eredményeinkre joggal büszkék lehetünk Jozef Lenárt elvtárs beszéde a bratislavai dolgozók nagygyűlései) tČSTKj — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök, a népi milícia főpa­rancsnoka a népi milícia meg­alakulása 30. évfordulójának alkalmából a népi milíciával való tevékeny együttműködé­sért, s a harcászati és a poli­tikai kiképzés terén a népi ml- líciának nyújtott segítségért „A népi milícia fejlesztésében szerzett érdemekért“ állami ki­tüntetés első fokozatával tün­tette ki az Antonín Zápotocký Katonai Akadémiát, a LudvJk Svoboda Katonai Főiskolát, a Katonai Hadtáp- és Műszaki Fő­iskolát, a Javorina Aljai Parti­zánok Katonai Szak tanintéze­tét, a Csehszlovák Katonai Filmgyártó Vállalatot, a Kato­nai Képzőművészeti Stúdiót és a csehszlovák néphadsereg más intézményeit. A kitüntetéseket Miroslav No­vák, a népi milícia törzskará­nak parancsnoka adta át a fel­sorolt intézmények képviselői­nek, ezenkívül néphadseregünk több tábornokának és tisztjé­nek átnyújtotta „A népi milícia fejlesztésében szerzett érde­mekért“ kitüntetés első és má­sodik fokozatát. Az átadásnál jelen volt Karéi Rusov, vezér- ezredes, a csehszlovák néphad­sereg vezérkari főnöke, a nem­zetvédelmi miniszter első he­lyettese. <mtáw?ít6 ★ EjBBBB 1948. FEBRUÁR 25, Délelőtt 11 órakor Gott- wald, Zápotocký és Nősek elvtársak ismét Beneš el­nökkel tárgyaltak, aki mind­eddig mereven elzárkózott a reakciós miniszterek lemon­dásának elfogadásától. A kommunista párt és a megújhodott Nemzeti Front követeléseinek támogatására a Vencel térre nagygyűlést hívtak össze. Abban az eset­ben, ha Beneš nem fogadta volna el a reakciós minisz­terek lemondását, a nagy­gyűlés résztvevői a várba vonultak volna. A Vencel térre összesereglett több mint kétszázezer dolgozó a kora délutáni órákban fe­szült hangulatban várta Kle­ment Gottwald érkezését a várból. Fél ötkor Beneš aláírta a miniszterek lemondását és egyben a Klement Gottwald által javasolt új kormánylis­tát. Klement Gottwald öt órakor érkezett a Vencel térre, s a hatalmas tömeg ujjongása közepette bejelen­tette a megújhodott Nem­zeti Front kormányának megalakulását. Az esti órákban Prága ut­cáin a népi milícia egységei díszmenetben vonultak az Óvárosi tér felé. Ezen a tör­ténelmi helyen olvasták fel a népi milícia központi törzskai'ának napiparancsát, amelyben a törzskar elisme­rését fejezte ki a munkás­őrség helytállásáért a sors­döntő napokban. (sm) Jozef Lenárt elvtárs bevezető­ben az SZLKP KB, az SZNT, az SZSZK kormánya, a Szlovák Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Fi'ont többi szervezete nevében elvtársi üdvözletét és jó­kívánságait tolmácsolta Brati­slava és egész Szlovákia dolgo­zóinak, állampolgárainak a Győzelmes Február történelmi évfordulója alkalmából. Külön köszöntötte a hajdani Apolló, Dinamit-, Kábel-, a Gumón gyár és más üzemek dolgozóit, akik 1947 őszén határozottan fellép­tek a reakció ellen, „nem“-et mondtak az ellenforradalmi fordulat szervezőinek. Köszön­tötte azokat, akik a népi milí­cia tagjaiként elszántan védel­mezték az igazságos ügyet, kö­szöntötte a mezőgazdasági dol­gozókat, az értelmiségieket és mindazokat, akik a munkásosz­tállyal szövetségben öntudato­san bekapcsolódtak a társadal­mi haladásért és a szocializ­musért vívott harcba. Kiemelte a fasisztaellenes ellenállás résztvevőinek, a nemzeti bi­zottságok tisztségviselőinek, a néphadsereg és a biztonsági szervek tagjainak helytállását, akik megvédték a forradalmi vívmányokat. Harminc év előtt — mondot­ta Lenárt elvtárs — kicsúcso­sodott a köztársaság jellegéért és irányvonaláért folytatott küzdelem. Dönteni kellett, hogy a munkásosztály és a dolgozók tovább fejlesztik-e a nemzeti és a demokratikus forradalmat a szocializmus irányába, vagy pe­dig a burzsoázia visszafordítja a fejlődést, a kapitalizmushoz. Arról döntöttek, hogy a bá­nyák, gyárak és bankok a nép tulajdonában maradnak-e, vagy visszakerülnek a kizsákmányo­lok kezébe. Arról, hogy a föld azoké lesz-e, akik megművelik, vagy pedig a földbirtokosoké. Arról döntöttek továbbá, hogy a művelődés és a kultúra hozzá­férhetővé válik-e a legszélesebb rétegek számára, vagy pedig csak a gazdagok kiváltsága ma­rad. Arról döntöttek, hogy meg­szilárdul-e a nemzeti bizottsá­gok forradalmi hatalma, vagy pedig újból a járási parancs­nokok, a jegyzők és a burzsoá hatalmi gépezet jut-e szóhoz. Arról döntöttek, hogy fejlesz­teni fogják-e az együttműködés testvéri kapcsolatait a csehek és a szlovákok, a nemzetiségek tagjai között, vagy pedig a reakció továbbra is egymás el­len uszítja őket és gyengíti az állam egységét és erejét. Arról döntöttek, hogy a Szovjetunió­val való szövetség megszilárdí­tásával megbízhatóan szavatol­juk-e a köztársaság független­ségét, békés fejlődését, vagy pe­dig újból az imperializmus reakciós körei fondorlatainak tárgyává válunk. Röviden ösz- szegezve: 1948 februárjában a máról, a jövőről döntöttünk. A csehszlovák nép ebben a törté­Sokoldalú csehszlovák— jugoszláv kapcsolatok Ľubomír Štrougal fogadta Ljubomír Markovicsot (ČSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök teg­nap a prágai Hrzán-palotában fogadta Ljubomír Markovicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanáicsának tagját, a csehszlovák—jugoszláv gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizott­ság 14. ülésszakán részt vett jugoszláv küldöttség vezetőjét. Strougal elvtárs nagyra ér­tékelte azokat az eredménye­ket, amelyeket az utóbbi idő­szakban a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlesztésében értünk el. Hangsúlyozta, hogy ehhez a csehszlovák—jugoszláv gazdasági és tudományos-mfi- szaki együttműködési vegyes bizottság munkája nagymérték­ben hozzájárult. A fogadáson jelen volt Jindfích Zahradník szövetségi miniszterelnök-he­lyettes és Milan Venisnyik, Ju­goszlávia csehszlovákiai nagy­követe. A delegáció tegnap a délutá­ni órákban hazautazott. A Ru- zynéi repülőtéren a vendégeket Jindrich Zahradník és Milan Venisnyik búcsúztatta. nelmi próbatételben tanújelét adta érettségének, levonta a ta­nulságot a tőke, a fasizmus el­len, a nemzeti és a szociális felszabadításért, az új népi de­mokratikus köztársaságért foly­tatott sok éves harcokból. Le­vonta a tanulságot abból a fel­ismerésből, hogy a burzsoá pár­tok képviselői, akik a demok­rácia és a szabadság híveinek nevezték magukat, a valóság­ban a gyárosok és a nagybirto­kosok érdekeit védték és egyre nyíltabban egyéni érdekeiket a nemzetek szükségletei fölé he­lyezték. A nép ezért határozot­tan visszautasította azt a kí­sérletet, hogy visszaforduljunk az úton, s visszatérjünk a ka­pitalizmushoz. Végérvényesen döntött, hogy Csehszlovákia a szocializmus útján halad to­vább. Lenárt elvtárs nagyra érté­kelte Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja tagjainak és tisztség- viselőinek elsősorban Klement Gottwald elvtárs, a párt vezető képviselőjének áldozatkészsé­gét és kitartását. Megemléke­zett Gustáv Husák, Karol Šmid- ke, Ladislav Novomeský, Fran­tišek Zupka, Marek Čulen, Fran­tišek Kubač, Major István és azok történelmi érdemeiről, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Szlovákia is részese legyen a csehszlovák dolgozók reakció felett aratott győzelmének. Tisztelettel adózott mindazok­nak, akik a drámai februári na­pokban a haladás oldalán áll­tak. — Amikor ma, ezen az em­lékezetes napon megkérdezzük, hogy vajon valóra váltak-e azok a vágyak, amelyekért harminc évvel ezelőtt harcol­tak, megállapíthatjuk: Igen, va­lóra váltak, megvalósítjuk a szocializmus céljait. Munkánk gazdag gyümölcsöt hozott, olyan eredményeket értünk el Csehszlovákiában. amelyekre joggal büszkék lehetünk. Meg­említette, hogy szocialista elő­rehaladásunk sikere megcáfol­ták a vereséget szenvedett bur­zsoázia és a külföldi ellensé­gek azon jóslatait, hogy a nép nem tud uralkodni, a dolgozók nem képesek növelni a terme­lést, a földművesek nem haj­landók a szövetkezetesítés út­jára lépni és, hogy az értelmi­ség nem fogja támogatni a szo­cializmust. Hangsúlyozta, hogy megsokszorozódott Csehszlová­kia gazdasági ereje, gyorsan fejlődött és korszerűbb lett az ipar és az iparosítás Szlovákia sokoldalú felemelkedéséhez ve­zetett. Köztársaságunk ma a legfejlettebb ipari államok kö­zé tartozik. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szocializmus építésének három évtizede alatt óriási ütemben emelkedett a lakosság széles rétegeinek anyagi és kulturális színvonala. Lenárt elvtárs örömmel nyug­tázta, hogy az elért sikerek Bra­tislava életében is tükröződnek. A felszabadulás óta — mon­dotta — de különösen az el­múlt harminc év alatt, elhanya­golt kisvárosból korszerű met­ropolissá fejlődött, amely Szlo­vákia politikai, gazdasági, tu­dományos és kulturális életé­nek egyre méltóbb központja. Beszéde további részében Le­nárt elvtárs rámutatott, hogy az elért eredményeket csakis a szocializmus építése során ér­hetjük el, ezt erősíti meg ta­pasztalataink összevetése, szembeállítása, a mai tőkés vi­lággal. Ezért joggal megálla- píthatjuk — folytatta —, hogy 1948 februárjában helyesen dön­töttünk, megérte, hogy nagy cé­lokat tűztünk ki, áldozatké­szen, lelkesedéssel és kitartóan küzdöttünk megvalósításukért Ezért ma is köszönetét mon­dunk mindazoknak, akik közös sikereink eléréséhez hozzájá­rultak. Az elmúlt harminc évben el­ért sikerek értékelésén kívül Lenárt elvtárs kiemelte az előt­tünk álló feladatok igényessé­gét. A XV. pártkongresszus ar­ra kötelez bennünket, hogy minden területen, minden sza­kaszon növeljük a termelés ha­tékonyságát és javítsuk mun­kánk minőségét. Ez a mai na­pok forradalmi feladata. Ügy mint 1948 februárjában, ma is a munkásosztály, a földműve­sek és az értelmiségiek egysé­ge dönt a haladásról, a minő­ség javításáért, a nagyfokú ha­tékonyságért folytatott harc­ról, arról, hogy országunk mél­tóképp helytálljon a nemzetkö­zi versenyben, ezért meg kell nyernünk és egyesítenünk keli) az összes munkást, szövetkezed földművest, az értelmiségieket és ifjúságunkat. Ez megkövete­li — mondotta —, hogy leküzd- jük az átlagosságra való hajla­mot, a munkakollektívákban ja­vítsuk a kölcsönös kapcsolato­kat, érvényesítsük a „dolgoz­zunk ma jobban, mint tegnap“ elvet, a tudományos-műszaki haladást, a racionális szerve­zést, a gazdaságosság elvét. Kitűzött céljaink elérése és annak érdekében, hogy nemze­teink és az egész emberiség megmeneküljön a háborús ve­szélytől, tiszta szívből támogat­juk a Szovjetunió békepolitiká­ját, leszerelési javaslatait, ha­tározottan elítéljük az ameri­kai imperializmusnak a. fegy­verkezésre irányuló törekvését, a neutronbomba gyártását. Tu­datosítjuk, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség orszá­gai jelentik a világbéke fő tá­maszát, ezért mi is hozzájáru­lunk ahhoz, hogy megszilárdul­jon a szocializmus országainak egysége, ereje, gazdasági, tu­dományos együttműködése, nö­vekedjen védelmi ereje. Lenárt elvtárs beszéde befe­jező részében hangsúlyozta, hogy tovább haladunk a Győ­zelmes Február által kijelölt úton. Lenin tanításával felvér­tezve, erőnkben bízva, bará­tainkkal szilárd szövetségben, fokozott erővel arra törek­szünk, hogy teljesítsük a XV. pártkongresszus programját, hogy országunk egyre szebb és gazdagabb legyen. HŰEN FEBRUÁR FORRADALMI ESZMÉIHEZ (Folytatás az 1. oldalról) Győzelem utcán levő Milicista szobornál, a Februári Győze­lem 30. évfordulója alkalmából. A felvonulók között ott vol­tak a harminc évvel ezelőtti események közvetlen résztve­vői, pártunk érdemes tagjai és a népi milícia tagjai. A dísz- emelvényen foglalt helyet Jo­zef Lenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZLKP KB el­ső titkára, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, Peter Cojotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlo­vák miniszterelnök, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnöksé­gének póttagja, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke, az SZLKP KB Elnökségé­nek további tagjai: Ladislav Abrahám, Ignác Janák, Ján Ja­nik, Elena Litvajová, Ľudovít Pezlár, Gejza Sla-ka és Miros­lav Válek; továbbá Bohuš Tráv- niček és Michal Zozulák, az „SZLKP KB Titkárságának tagjai, Miloslav Boďa, az SZLKP KERB elnöke, a Szlovák Nemzeti Ta­nács alelnökei, a szlovák kor­mány miniszterelnök-helyette­sei, a Szlovák Nemzeti Front képviselői, köztük Michal Žá- kovič, a Szabadságpárt Közpon­ti Bizottságának elnöke, a Szö­vetségi Gyűlés alelnöke és Jo­zef Mjartan, a Szlovák Megúj­hodás Pártja Központi Bizott­ságának elnöke, Bratislava, a nyugat-szlovákiai kerület, a bratislavai városkerületek és a Bratislava-vidéki járás párt- és állami szerveinek tisztségvise­lői, valamint a népi milícia, a csehszlovák néphadsereg és a Nemzetbiztonsági Testület kép­viselői és más vendégek. Jelen voltak a szocialista országok bratislavai konzuláris hivata­lainak képviselői is. A csehszlovák himnusz el­hangzása és a Februári Győzel­met dicsőítő költemények elő­adása után az ünnepséget Gej­za Šlapka, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a bratislavai vá­rosi pártbizottság vezető tit­kára nyitotta meg. Ünnepi be­szédet Jozef Lenárt elvtárs mondott. Beszédét gyakran sza­kította félbe a hallgatóság lel­kes tapsa. Az ünnepség az Internacioná- lé hangjaival ért véget. 1978. II. 25. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom