Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-22 / 53. szám, szerda
Olaj a tűzre A Szovjet—Vietnami Baráti Társaság nyilatkozata Szovjet—líbiai közös közlemény (CSTK) — Az imperialistael- lenes arab egység megszilárdításának fontosságát hangsúlyozza, a közel-keleti válság átfogó, igazságos és tartós rendezését, az északkelet-afrikai probléma békés megoldását sürgeti az a szovjet—líbiai közös közlemény, amelyet Ah- dusszalam Dzsalludnak, a Líbiai Általános Népi Kongresz szus főtitkársága tagjának február 14. és 17. között a Szovjetunióban tett hjvatolos látogatásáról adtak ki hétfő este Moszkvában. A tárgyaló felek a leghatározottabban elítélték Szadat ka- pituláns politikáját, aiqely — mint kijelentik — nagy kárt okoz az arab népek érdekeinek, a palesztinai arab nép jogos ügyének, s szakadást idéz elő az arab világban, és — lényegét tekintve — bátorítja az agresszort. A Szovjetunió ismét ígéretet tett rá, hogy a jövőben is határozott és sokoldalú támogatást nyújt az arab népeknek a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a haladásért és a fejlődésért vívott hamukhoz. Mindkét fél elégedett a szovjet—líbiai kapcsolatok fejlődésével. Leszögezték, hogy törekszenek a gazdasági, kulturális, tudományos és más területeken kialakult együttmüködés elmélyítésére és kiszélesítésére. sára. Egyben figyelmeztette, hogy a rövidlátó nacionalizmus útjára lépett, amely csak árt mindkét ország nemzeti érdekeinek. A közvélemény tehát joggal teszi fel a kérdést, vajon mit terveznek Kambodzsa vezetői, hová akarnak eljutni a határmenti konfliktus folytatásával. Ez a helyzet ugyanis egyedül a két nemzet ellenségeit elégíti ki. Az ellenség olajat önt a tűzre, támogatja Phnom Penht a katonai támadásokban, a Vietnamot gyalázó kampányban. A nacionalizmus híveinek tudatosítaniuk kellene, hogy helytelen útra tértek. A megoldás egyetlen módja: elfogadni Vietnam békejavaslatait. A béke védelmezői (CSTK) — Erich Honecker, a Német Szocialista Egység párt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulása 60. évfordulója alkalmából hétfőn látogatást tett az NDK-ban állomásozó szovjet hadsereg- csoport motorizált gárdaezredében. Erich Honenker méltatta a szovjet fegyveres erők magas fokú erkölcsi és harci felkészültségét, majd hangsúlyozta a szocializmus és a béke vé- delmezésében vállalt szerepét. Varsóban a szovjet fegyveres erők megalakulása GO. évfordulója alkalmából ugyancsak hétfőn rendezett ünnepi nagygyűlést a Szabadság és a Demokrácia Harcosainak Szövetsége. Egyiptom visszahívja diplomáciai képviseletéi Kiprianu az arab államfőkhöz: Ciprus ne legyen konfrontációik színhelye Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök felszólította az arab államfőket és kormányfőket, hogy ne változtassák Ciprust konfrontációik színhelyévé, és ne komplikálják a Ciprusi Köztársaság szabadság- és függetlenségi harcát. A szombati tragikus eseményekkel foglalkozó sajtóértekezleten Kiprianu felszólította Anvar Szadat egyiptomi elnököt, hogy az ügyet ne nagyítsa fel, s tiltsa meg az egyiptomi sajtóban a hamis információk közlését, mert ez csupán ellenségeskedést válthat ki a ciprusi néppel szemben. Az egyiptomi kormány úgy döntött, hogy visszahívja diplomáciai képviseletét Nicosiából. Kérte a ciprusi kormányt, hogy szintén vonja vissza diplomatáit Kairóból, közölte az egyiptomi kormány ülése után Abdái Munajm Szavi egyiptomi tájékoztatási és kulturális miniszter. Kijelentette, hogy ez az intézkedés“ a ciprusi hatóságok barátságtalan álláspontjának“ következménye. A miniszter szerint a ciprusi hatóságok a felelősek azért, hogy az egyiptomi rohamosztag vasárnapi akciója nem sikerült, és 15 egyiptomi katona életét vesztette. A ciprusi kormány hétfőn a Pierre Butrosz Ghali egyiptomi külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ezt a vádat ismét határozottan visz- szautasította és hangsúlyozta, hugy az egyiptomi rohamosztag beavatkozása illegális volt, s Egyiptom megsértette a Ciprusi Köztársaság szuverenitását. Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök kijelentette, hogy a véres incidensért Egyiptomot terheli a felelősség. Hírügynökségek jelentése szerint Nicosiában akkreditált egyiptomi diplomaták többsége hétfőn visszatért Kairóba. EMBERI JOGOK güa Fajüldözés — nyugati támogatással Egy év leforgása alatt 1976 nyarától 1977 nyaráig a dél-afrikai börtönökben 24 személyt kínoztak halálra. Sok foglyot kihallgatás közben is rendszeresen kínoznak, közli jelentésében az a munkacsoport, amely figyelemmel követi az emberi jogok megsértését Dél Afrikában. A munkacsoport ezt a jelentését átnyújtotta Genfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában és Zimbabweban a fajüldöző hivatalok állandóan megsértik az alapvető emberi jogokat és az afrikai lakosok szabadságjogait. Az ország legszegényebb körzeteibe telepítik őket, és véres megtorló intézkedéseket hoznak ellenük. Az ENSZ-bizottságot tájékoztatták arról is, milyen káros következményei vannak annak, hogy a nyugatiak támogatják a gyarmatosító és fajüldöző rendszereket Dél-Afrikában. Ez a „segítség“ vitathatatlanul hozzájárul az emberi jogaiktól megfosztott afrikaiak helyzetének állandó romlásához. Cienfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Pakisztán képviselője kijelentette, hogy a fajüldöző rendszerek teljes mértékben ignorálják a nemzetközi közvéleményt. Az országoknak és szervezeteknek ezért a leghatározottabban támogatniuk kell a nemzeti felszabadítási mozgalmakat. Szíria képviselője kijelentette, az afrikai kontinens déli részé ben a fajüldöző rendszerek csak azért folytathatják zavartalanul faji megkülönböztető politikájukat, mert támogatást kapnak az iparilag fejlett nyugati államoktól. Különösen nyugtalanító a Dél afrikai Köztársaság és Izrael közötti katonai együttműködés, amelynek jellege lényegében sokkal szélesebb körű, hiszen abban hallgatólagosan részt vesznek a nyugati államok is. ENSZ DOKUMENTUM A LESZERELÉSRŐL (ČSTKJ — A sokoldalú leszerelési program előkészítése és megvalósítása elkerülhetetlen, ha az atomháború veszélyét, az erőszak alkalmazását ki akarjuk küszöbölni, és a világbékét meg akarjuk valósítani, hangsúlyozza az ENSZ dokumentuma, amelyet a lázas fegyverkezés megállítása és a leszerelés érdekében hoztak nyilvánosságra New Yorkban. A dokumentum szerzői figyelmeztetik az ENSZ-tagállamok kormányait és a világ közvéleményét, hogy meg kell oldani a lázas fegyverkezés megállításával és a nemzetközi enyhüléssel összefüggő feladatokat. Fontos, hogy az enyhülés ne korlátozódjon csupán bizonyos területekre. Az atomveszély elhárítása elsőrendű feladat. Ennek egyedüli útja olyan hatékony Intézkedések életbe léptetése, amelyek az atomleszerelést szorgalmazzák. A dokumentum hangsúlyozza: a stratégiai támadófegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai szerződés hozzájárulna az atomháború veszélyének csökkentéséhez. A szerzők ugyanakkor megállapítják, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya az enyhülés szempontjából kedvező feltételeket teremt. Tanácskozás Tripoliban Az egyiptomi küldöttség elhagyta a tanácskozást KUBA TÁMOGATJA A PARAGUAYI OOLGOZÚK ÜGYÉT Kitüntetés Antonio Maidanának (CSTK.) — Muamar Kadhafi, a Líbiai Általános Népi Kongresszus főtitkára Tripoliban hétfőn megnyitotta az Afrikai Egységszervezet Minisztertanácsának 30. ülésszakát. Kadhafi megnyitó beszédében elítélte a gyarmatosítás mindennemű formáját, majd kijelentette, hogy a nyugati imperialista államok Afrika nyersanyagforrásait saját javukra akarják kiaknázni. Az egyiptomi delegáció tüntetőleg elhagyta a tanácskozást, amikor Kadhafi Egyiptomot azzal vádolta, hogy a dél-afrikai fajüldözőkkel és Izraellel szövetkezik. (CSTK) — A Granma című kubai napilap hétfőn közölte a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának a Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottságához intézett levelét a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A kubai nép szeretettel fogadta hazájában Antonio Maidanát, a Paraguayi KP elnöKommentárunk J 197i II. 22. |anuár második felében, röviddel miniszterelnökké való kinevezése után Bü- lent Ecevit török miniszterelnöknek, amelyen megvitatnák a ciprusi kérdést és az Égei- tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeinek kérdését. E kezdeményezés első eredménye az az örvendetes tény, hogy Párizsban február 13-án felújították az említett nyersanyagforrások tulajdonjogával foglalkozó görög—török megbeszéléseket. 1974-ben ugyanis az a veszély fenyegetett, hogy az e kérdésben mutatkozott ellentét fegyveres konfliktussá fajul. Amikor kiderült, hogy a görög szakemberek kőolajat és földgázt fedeztek fel az Égei-ten- gerben, Törökország hadihajókkal felszerelt expedíciót küldött e térségbe kutatás céljából. Az első Ilyen expedícióra 1974. május 9-től június 4-lg került sor. Röviddel ezután a török kormány rendeletet adott ki, amellyel megbízta a kőolajtársaságokat, hogy kutassanak kőolaj-lelőhelyek után az Égel- tengerben. A Candarli török kutatóhajó, amely végül Is a feltételezett lelőhelyek felé vette az irányt, hadihajó-karaván kísérte. Görögország erre a hadsereg készültségbe helyezésével és a fegyvervásárlásra fordított összeg emelésével válaszolt. Törökország ereje és szilárd elhatározása, demonstrálására, hogy részt akar venni az Égei-tenger kőolaj- és földgázbányászátában, hatalmas tengeri hadgyakorlatot rendezett az említett térségben. A görög—török ellentéttel foglalkozott a NATO Tanácsa 1974 júniusában Ottawában — eredménytelenül. A görög fasiszta kormány ‘ bukása után (1974 júliusa], valamint a ciprusi fejlemények következtében a kőolaj-lelőhelyek kérdése török kormánynak viszont az a véleménye, hogy joga van az országot körülvevő tengerből bányászni, s igényt tart a felfedezett lelőhelyekre. A görög kormány viszont rámutat arra, hogy a lelőhelyek az ország közelében levő görög szigetek, s így a görögöket illeti a bányászás joga. ■■ g ■■ ni | ■ mm Gorog—torok olajvita ideiglenesen háttérbe szorult, de 1975-ben már ismét heves vita tárgyát képezte. Mindkét ország ugyanis jogot formált az Égei-tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeire. Törökországnak és Görögországnak állandóan passzív a fizetési mérlege. Ami az egy főre eső nemzeti jövedelmet illeti, Európa országai között mindkét állam az utolsók közé tartozik. A kőolaj- és földgázkitermelés megkezdésétől várják a fizetési mérleg Javulását, a munkanélküliség csökkenését és a gazdaság fellendülését. A görög szakemberek a kőolaj-lelőhelyeket 1974-ben, a kőolajválság kezdetén fedezték fel. A lelőhelyek az Égei-tenger északi részén, Tliászosz, Leszbosz, Szainotharki, Lem- nosz és Chlosz szigetek térségében találhatók. Az 1923. július 24-én Lausanne-ban megkötött görög—török békeszerződés szerint ezek a szigetek Görögországhoz tartoznak. A Törökország 1974 júniusában javaslatot terjesztett elő az Égei-tenger felosztására. Az Égei-tengert görög és török szférára osztó vonal Alexand- ropollsztól délnyugatra Krétától 100 kilométerre vezetne. Eszerint Ródosz görög sziget Is a török szférába esne. A török javaslatról a görög kormány hallani sem akart, mert a választóvonal körülbelül 100 kilométerre húzódna Athéntől. Ebben az esetben Görögország gazdasági, politikai és katonai befolyása az Égei-tengeren jelentősen csökkenne. Karamanllsz és Demlrel görög, illetve török kormányfő 1975. május 31-én tárgyalt e problémáról. Megegyeztek, hogy a viszályt az ENSZ alapokmányának értelmében létrehozott Nemzetközi Bíróság elé terjesztik. Nem gyakori, hogy az államok egymás közötti ellentéteiket a Nemzetközi Bíróság elő viszik. Gyakrabban esik meg az, hogy az államok a Nemzetközi Bíróságot elutasítják és kijelentik, hogy döntésének nem vetik alá magukat. Azokra az államokra, amelyek vitás kérdéseket terjesztenek a Nemzetközi Bíróság elé, a bíróság döntése kötelező. A Nemzetközi Bíróság hasonló ügyeket éveken át tárgyal. Ettől függetlenül megkezdődtek az Égei-tenger kőolaj és földgáz-lelőhelyeivel kapcsolatos kérdésekről szóló török- görög kétoldalú tárgyalások. Az elmúlt év tavaszán Párizsban a tárgyalásokat megszakították, mivel nem értek el semmiféle eredményt. 1977-ben Görögországban és Törökországban Is választásokat tartottak, 1977 őszén pedig Törökországban kormányválság robbant ki. Ezek és az ehhez hasonló események kényszerítették a két felet arra, hogy hosszabb időre megszakítsa a párizsi tárgyalásokat. Az Égei-tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeivel kapcsolatos ellentét rendezése hozzájárulna e térségben az enyhüléshez, s kedvező légkört teremtene további, a két országot érintő kérdések, mindenekelőtt a ciprusi kérdés megoldásához. A kétoldalú tárgyalások sikere elősegítené a térség békéjének megszilárdítását, nemzetközi tekintetben Is nagyon fontos, mivel Itt az elmúlt évek során nemegyszer a fegyveres konfliktus veszélye állt fenn. JAN BLANSKÝ két, valamint Alfredo Alcortát és Julio Rojast, a Központi Bizottság tagjait — áll a levélben — akik 18 évet töltöttek a Stroessner diktatúra börtöneiben. Befejezőben a kubai kommunisták követelik a börtönökben sínylődő paraguayi hazafiak azonnali szabadon bocsátását. Havannában hétfőn szolidaritási nagygyűlés volt, amelyen a résztvevők a Stroess- ner-diktatúra ellen tiltakoztak. Ramiro Valdes, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja beszédében hangsúlyozta, hogy a Kubai KP és az ország népe rendíthetetlenül támogatja a paraguayi dolgozók igazságos ügyét. A Kubai Köztársaság Államtanácsának javaslatára Fidel Castro, az Államtanács elnöke Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára Havannában hétfőn este átadta a Playa Giron Érdemrendet Antonio Maidanának, Alfredo és Julio Rojasnak. Duke újabb pamfletje (ČSTK) — Az Egyesült Államok Louisiana államában egves újságokban az utóbbi időben hirdetések jelentek meg, amelyek „Az afrikai támadás“ című könyvet kínálják. A pamflet szerzőjeként „Mohammad X“-et nevezték meg, tehát egv amerikai négert. Amint azt a New York Times leleplezte, a Ku-Klux-Klan szervezet újabb szennyes akciójáról van szó. A szervezet élén David Duke áll, aki beismerte, hogy a pamfletet az ő parancsára írták, és az esetleges megrendelések szerint szeretné összeállítani a „radikális négerek“ névsorát, akiket ő és szervezete „faji nyugtalanságok esetében felhasználna“. Nem kell hozzátenni, milyen célra. (CSTK) — A Szovjet—Vietnami Baráti Társaság központi vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben mélységes aggodalmát fejezi ki a vietnami- kambodzsai határvidéken történt események felett. Kambodzsa figyelmen kívül hagyva a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy bármilyen szinten kezdjenek megbeszéléseket és a konfliktust békés úton oldják meg, folytatja fegyveres provokációit és nehezíti a helyzetet a határ mentén. Mindez a reakció malmára hajtja a vizet, árt mindkét ország nemzeti érdekeinek, aláássa azt a barátságot és szolidaritást, amely a testvérnemzeteket a szabadságért és függetlenségért vívott közös harcban ösz- szekapcsolja. A Vietnam Hangja rádióállomás kommentárjában tegnap újra felszólította Kambodzsát a VSZK kormányának február 5- én tett javaslatának elfogadá-
