Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-22 / 53. szám, szerda

Olaj a tűzre A Szovjet—Vietnami Baráti Társaság nyilatkozata Szovjet—líbiai közös közlemény (CSTK) — Az imperialistael- lenes arab egység megszilárdí­tásának fontosságát hangsú­lyozza, a közel-keleti válság át­fogó, igazságos és tartós ren­dezését, az északkelet-afrikai probléma békés megoldását sürgeti az a szovjet—líbiai kö­zös közlemény, amelyet Ah- dusszalam Dzsalludnak, a Lí­biai Általános Népi Kongresz szus főtitkársága tagjának feb­ruár 14. és 17. között a Szov­jetunióban tett hjvatolos láto­gatásáról adtak ki hétfő este Moszkvában. A tárgyaló felek a leghatáro­zottabban elítélték Szadat ka- pituláns politikáját, aiqely — mint kijelentik — nagy kárt okoz az arab népek érdekeinek, a palesztinai arab nép jogos ügyének, s szakadást idéz elő az arab világban, és — lénye­gét tekintve — bátorítja az agresszort. A Szovjetunió ismét ígéretet tett rá, hogy a jövőben is ha­tározott és sokoldalú támoga­tást nyújt az arab népeknek a nemzeti függetlenség megszi­lárdításáért, a haladásért és a fejlődésért vívott hamukhoz. Mindkét fél elégedett a szov­jet—líbiai kapcsolatok fejlődé­sével. Leszögezték, hogy törek­szenek a gazdasági, kulturális, tudományos és más területeken kialakult együttmüködés elmé­lyítésére és kiszélesítésére. sára. Egyben figyelmeztette, hogy a rövidlátó nacionalizmus útjára lépett, amely csak árt mindkét ország nemzeti érde­keinek. A közvélemény tehát joggal teszi fel a kérdést, vajon mit terveznek Kambodzsa vezetői, hová akarnak eljutni a határ­menti konfliktus folytatásával. Ez a helyzet ugyanis egyedül a két nemzet ellenségeit elégí­ti ki. Az ellenség olajat önt a tűzre, támogatja Phnom Penht a katonai támadásokban, a Viet­namot gyalázó kampányban. A nacionalizmus híveinek tudato­sítaniuk kellene, hogy helyte­len útra tértek. A megoldás egyetlen módja: elfogadni Viet­nam békejavaslatait. A béke védelmezői (CSTK) — Erich Honecker, a Német Szocialista Egység párt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK Államtanácsának elnöke a szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulása 60. évfordulója alkalmából hét­főn látogatást tett az NDK-ban állomásozó szovjet hadsereg- csoport motorizált gárdaezre­dében. Erich Honenker méltatta a szovjet fegyveres erők magas fokú erkölcsi és harci felké­szültségét, majd hangsúlyozta a szocializmus és a béke vé- delmezésében vállalt szerepét. Varsóban a szovjet fegyve­res erők megalakulása GO. év­fordulója alkalmából ugyan­csak hétfőn rendezett ünnepi nagygyűlést a Szabadság és a Demokrácia Harcosainak Szö­vetsége. Egyiptom visszahívja diplomáciai képviseletéi Kiprianu az arab államfőkhöz: Ciprus ne legyen konfrontációik színhelye Szpirosz Kiprianu ciprusi el­nök felszólította az arab állam­főket és kormányfőket, hogy ne változtassák Ciprust kon­frontációik színhelyévé, és ne komplikálják a Ciprusi Köztár­saság szabadság- és független­ségi harcát. A szombati tragikus esemé­nyekkel foglalkozó sajtóérte­kezleten Kiprianu felszólította Anvar Szadat egyiptomi elnö­köt, hogy az ügyet ne nagyít­sa fel, s tiltsa meg az egyip­tomi sajtóban a hamis informá­ciók közlését, mert ez csupán ellenségeskedést válthat ki a ciprusi néppel szemben. Az egyiptomi kormány úgy döntött, hogy visszahívja dip­lomáciai képviseletét Nicosiá­ból. Kérte a ciprusi kormányt, hogy szintén vonja vissza dip­lomatáit Kairóból, közölte az egyiptomi kormány ülése után Abdái Munajm Szavi egyiptomi tájékoztatási és kulturális mi­niszter. Kijelentette, hogy ez az intézkedés“ a ciprusi ható­ságok barátságtalan álláspont­jának“ következménye. A mi­niszter szerint a ciprusi ható­ságok a felelősek azért, hogy az egyiptomi rohamosztag va­sárnapi akciója nem sikerült, és 15 egyiptomi katona életét vesztette. A ciprusi kormány hétfőn a Pierre Butrosz Ghali egyipto­mi külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélése után ezt a vádat ismét határozottan visz- szautasította és hangsúlyozta, hugy az egyiptomi rohamosz­tag beavatkozása illegális volt, s Egyiptom megsértette a Ciprusi Köztársaság szuvereni­tását. Szpirosz Kiprianu cipru­si elnök kijelentette, hogy a véres incidensért Egyiptomot terheli a felelősség. Hírügynökségek jelentése szerint Nicosiában akkreditált egyiptomi diplomaták többsége hétfőn visszatért Kairóba. EMBERI JOGOK güa Fajüldözés — nyugati támogatással Egy év leforgása alatt 1976 nyarától 1977 nyaráig a dél-afrikai börtönökben 24 személyt kínoztak halálra. Sok foglyot kihall­gatás közben is rendszeresen kínoznak, közli jelentésében az a munkacsoport, amely figyelemmel követi az emberi jogok meg­sértését Dél Afrikában. A munkacsoport ezt a jelentését átnyúj­totta Genfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának. A jelentés hangsúlyozza, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban, Na­míbiában és Zimbabweban a fajüldöző hivatalok állandóan meg­sértik az alapvető emberi jogokat és az afrikai lakosok szabad­ságjogait. Az ország legszegényebb körzeteibe telepítik őket, és véres megtorló intézkedéseket hoznak ellenük. Az ENSZ-bizottságot tájékoztatták arról is, milyen káros kö­vetkezményei vannak annak, hogy a nyugatiak támogatják a gyarmatosító és fajüldöző rendszereket Dél-Afrikában. Ez a „se­gítség“ vitathatatlanul hozzájárul az emberi jogaiktól megfosz­tott afrikaiak helyzetének állandó romlásához. Cienfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Pakisz­tán képviselője kijelentette, hogy a fajüldöző rendszerek teljes mértékben ignorálják a nemzetközi közvéleményt. Az országok­nak és szervezeteknek ezért a leghatározottabban támogatniuk kell a nemzeti felszabadítási mozgalmakat. Szíria képviselője kijelentette, az afrikai kontinens déli részé ben a fajüldöző rendszerek csak azért folytathatják zavartalanul faji megkülönböztető politikájukat, mert támogatást kapnak az iparilag fejlett nyugati államoktól. Különösen nyugtalanító a Dél afrikai Köztársaság és Izrael közötti katonai együttműködés, amelynek jellege lényegében sokkal szélesebb körű, hiszen abban hallgatólagosan részt vesznek a nyugati államok is. ENSZ DOKUMENTUM A LESZERELÉSRŐL (ČSTKJ — A sokoldalú lesze­relési program előkészítése és megvalósítása elkerülhetetlen, ha az atomháború veszélyét, az erőszak alkalmazását ki akarjuk küszöbölni, és a vi­lágbékét meg akarjuk valósí­tani, hangsúlyozza az ENSZ dokumentuma, amelyet a lázas fegyverkezés megállítása és a leszerelés érdekében hoztak nyilvánosságra New Yorkban. A dokumentum szerzői figyel­meztetik az ENSZ-tagállamok kormányait és a világ közvé­leményét, hogy meg kell olda­ni a lázas fegyverkezés meg­állításával és a nemzetközi enyhüléssel összefüggő felada­tokat. Fontos, hogy az enyhü­lés ne korlátozódjon csupán bizonyos területekre. Az atomveszély elhárítása elsőrendű feladat. Ennek egye­düli útja olyan hatékony In­tézkedések életbe léptetése, amelyek az atomleszerelést szorgalmazzák. A dokumentum hangsúlyozza: a stratégiai tá­madófegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai szerződés hozzájárulna az atomháború veszélyének csök­kentéséhez. A szerzők ugyan­akkor megállapítják, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet Záróok­mánya az enyhülés szempont­jából kedvező feltételeket te­remt. Tanácskozás Tripoliban Az egyiptomi küldöttség elhagyta a tanácskozást KUBA TÁMOGATJA A PARAGUAYI OOLGOZÚK ÜGYÉT Kitüntetés Antonio Maidanának (CSTK.) — Muamar Kadhafi, a Líbiai Általános Népi Kong­resszus főtitkára Tripoliban hétfőn megnyitotta az Afrikai Egységszervezet Minisztertaná­csának 30. ülésszakát. Kadhafi megnyitó beszédében elítélte a gyarmatosítás min­dennemű formáját, majd kije­lentette, hogy a nyugati impe­rialista államok Afrika nyers­anyagforrásait saját javukra akarják kiaknázni. Az egyiptomi delegáció tün­tetőleg elhagyta a tanácskozást, amikor Kadhafi Egyiptomot az­zal vádolta, hogy a dél-afrikai fajüldözőkkel és Izraellel szö­vetkezik. (CSTK) — A Granma című kubai napilap hétfőn közölte a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának a Pa­raguayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságához intézett le­velét a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A kubai nép szeretettel fo­gadta hazájában Antonio Mai­danát, a Paraguayi KP elnö­Kommentárunk J 197i II. 22. |anuár második felében, röviddel miniszterelnök­ké való kinevezése után Bü- lent Ecevit török miniszterel­nöknek, amelyen megvitatnák a ciprusi kérdést és az Égei- tenger kőolaj- és földgázlelő­helyeinek kérdését. E kezde­ményezés első eredménye az az örvendetes tény, hogy Párizs­ban február 13-án felújították az említett nyersanyagforrások tulajdonjogával foglalkozó gö­rög—török megbeszéléseket. 1974-ben ugyanis az a veszély fenyegetett, hogy az e kérdés­ben mutatkozott ellentét fegy­veres konfliktussá fajul. Ami­kor kiderült, hogy a görög szakemberek kőolajat és föld­gázt fedeztek fel az Égei-ten- gerben, Törökország hadihajók­kal felszerelt expedíciót kül­dött e térségbe kutatás céljá­ból. Az első Ilyen expedícióra 1974. május 9-től június 4-lg került sor. Röviddel ezután a török kormány rendeletet adott ki, amellyel megbízta a kőolaj­társaságokat, hogy kutassanak kőolaj-lelőhelyek után az Égel- tengerben. A Candarli török kutatóhajó, amely végül Is a feltételezett lelőhelyek felé vette az irányt, hadihajó-kara­ván kísérte. Görögország erre a hadsereg készültségbe helye­zésével és a fegyvervásárlásra fordított összeg emelésével vá­laszolt. Törökország ereje és szilárd elhatározása, demon­strálására, hogy részt akar ven­ni az Égei-tenger kőolaj- és földgázbányászátában, hatal­mas tengeri hadgyakorlatot rendezett az említett térségben. A görög—török ellentéttel foglalkozott a NATO Tanácsa 1974 júniusában Ottawában — eredménytelenül. A görög fa­siszta kormány ‘ bukása után (1974 júliusa], valamint a cip­rusi fejlemények következtében a kőolaj-lelőhelyek kérdése török kormánynak viszont az a véleménye, hogy joga van az országot körülvevő tengerből bányászni, s igényt tart a fel­fedezett lelőhelyekre. A görög kormány viszont rámutat arra, hogy a lelőhelyek az ország közelében levő görög szigetek, s így a görögöket illeti a bá­nyászás joga. ■■ g ■■ ni | ■ mm Gorog—torok olajvita ideiglenesen háttérbe szorult, de 1975-ben már ismét heves vita tárgyát képezte. Mindkét ország ugyanis jogot formált az Égei-tenger kőolaj- és földgáz­lelőhelyeire. Törökországnak és Görögországnak állandóan passzív a fizetési mérlege. Ami az egy főre eső nemzeti jöve­delmet illeti, Európa országai között mindkét állam az utol­sók közé tartozik. A kőolaj- és földgázkitermelés megkezdésé­től várják a fizetési mérleg Ja­vulását, a munkanélküliség csökkenését és a gazdaság fel­lendülését. A görög szakemberek a kő­olaj-lelőhelyeket 1974-ben, a kőolajválság kezdetén fedezték fel. A lelőhelyek az Égei-ten­ger északi részén, Tliászosz, Leszbosz, Szainotharki, Lem- nosz és Chlosz szigetek térsé­gében találhatók. Az 1923. jú­lius 24-én Lausanne-ban meg­kötött görög—török békeszer­ződés szerint ezek a szigetek Görögországhoz tartoznak. A Törökország 1974 júniusában javaslatot terjesztett elő az Égei-tenger felosztására. Az Égei-tengert görög és török szférára osztó vonal Alexand- ropollsztól délnyugatra Krétá­tól 100 kilométerre vezetne. Eszerint Ródosz görög sziget Is a török szférába esne. A török javaslatról a görög kormány hallani sem akart, mert a vá­lasztóvonal körülbelül 100 ki­lométerre húzódna Athéntől. Ebben az esetben Görögország gazdasági, politikai és katonai befolyása az Égei-tengeren je­lentősen csökkenne. Karamanllsz és Demlrel gö­rög, illetve török kormányfő 1975. május 31-én tárgyalt e problémáról. Megegyeztek, hogy a viszályt az ENSZ alap­okmányának értelmében létre­hozott Nemzetközi Bíróság elé terjesztik. Nem gyakori, hogy az államok egymás közötti el­lentéteiket a Nemzetközi Bíró­ság elő viszik. Gyakrabban esik meg az, hogy az államok a Nemzetközi Bíróságot eluta­sítják és kijelentik, hogy dön­tésének nem vetik alá magu­kat. Azokra az államokra, ame­lyek vitás kérdéseket terjeszte­nek a Nemzetközi Bíróság elé, a bíróság döntése kötelező. A Nemzetközi Bíróság hasonló ügyeket éveken át tárgyal. Ettől függetlenül megkezdőd­tek az Égei-tenger kőolaj és földgáz-lelőhelyeivel kapcsola­tos kérdésekről szóló török- görög kétoldalú tárgyalások. Az elmúlt év tavaszán Párizs­ban a tárgyalásokat megszakí­tották, mivel nem értek el sem­miféle eredményt. 1977-ben Gö­rögországban és Törökország­ban Is választásokat tartottak, 1977 őszén pedig Törökország­ban kormányválság robbant ki. Ezek és az ehhez hasonló ese­mények kényszerítették a két felet arra, hogy hosszabb időre megszakítsa a párizsi tárgyalá­sokat. Az Égei-tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeivel kapcso­latos ellentét rendezése hozzá­járulna e térségben az enyhülés­hez, s kedvező légkört terem­tene további, a két országot érintő kérdések, mindenekelőtt a ciprusi kérdés megoldásához. A kétoldalú tárgyalások sikere elősegítené a térség békéjének megszilárdítását, nemzetközi tekintetben Is nagyon fontos, mivel Itt az elmúlt évek során nemegyszer a fegyveres kon­fliktus veszélye állt fenn. JAN BLANSKÝ két, valamint Alfredo Alcortát és Julio Rojast, a Központi Bi­zottság tagjait — áll a levél­ben — akik 18 évet töltöttek a Stroessner diktatúra börtö­neiben. Befejezőben a kubai kommu­nisták követelik a börtönök­ben sínylődő paraguayi haza­fiak azonnali szabadon bocsá­tását. Havannában hétfőn szolida­ritási nagygyűlés volt, ame­lyen a résztvevők a Stroess- ner-diktatúra ellen tiltakoztak. Ramiro Valdes, Kuba Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tag­ja beszédében hangsúlyozta, hogy a Kubai KP és az ország népe rendíthetetlenül támogat­ja a paraguayi dolgozók igaz­ságos ügyét. A Kubai Köztársaság Állam­tanácsának javaslatára Fidel Castro, az Államtanács elnöke Kuba Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Havannában hétfőn este átadta a Playa Giron Érdem­rendet Antonio Maidanának, Alfredo és Julio Rojasnak. Duke újabb pamfletje (ČSTK) — Az Egyesült Álla­mok Louisiana államában egves újságokban az utóbbi időben hirdetések jelentek meg, ame­lyek „Az afrikai támadás“ cí­mű könyvet kínálják. A pamf­let szerzőjeként „Mohammad X“-et nevezték meg, tehát egv amerikai négert. Amint azt a New York Times leleplezte, a Ku-Klux-Klan szer­vezet újabb szennyes akciójáról van szó. A szervezet élén Da­vid Duke áll, aki beismerte, hogy a pamfletet az ő paran­csára írták, és az esetleges megrendelések szerint szeret­né összeállítani a „radikális négerek“ névsorát, akiket ő és szervezete „faji nyugtalanságok esetében felhasználna“. Nem kell hozzátenni, milyen célra. (CSTK) — A Szovjet—Viet­nami Baráti Társaság központi vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben mélységes aggo­dalmát fejezi ki a vietnami- kambodzsai határvidéken tör­tént események felett. Kam­bodzsa figyelmen kívül hagy­va a Vietnami Szocialista Köz­társaság kormányának azt a ja­vaslatát, hogy bármilyen szin­ten kezdjenek megbeszéléseket és a konfliktust békés úton oldják meg, folytatja fegyve­res provokációit és nehezíti a helyzetet a határ mentén. Mind­ez a reakció malmára hajtja a vizet, árt mindkét ország nemzeti érdekeinek, aláássa azt a barátságot és szolidaritást, amely a testvérnemzeteket a szabadságért és függetlenség­ért vívott közös harcban ösz- szekapcsolja. A Vietnam Hangja rádióállo­más kommentárjában tegnap újra felszólította Kambodzsát a VSZK kormányának február 5- én tett javaslatának elfogadá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom