Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-02 / 33. szám, csütörtök

m 1978 [I. 2. 5 Február és Szlovákia fejlődése d számok tükrében Célratörően és gazdaságosan Megteremtették az iparszerü mezőgazdasági termelés feltételeit majd a talaj javítását és me­Február, 1948. Az utóbbi he­tekben nincs olyan munkahely az országban, ahol nem hang­zana e’ ez a két szó. Méltatjuk jelentőségét, köszöntjük a mun­kásosztály győzelmének 30. év­fordulóját. Értékes vállalások­kal, felajánlásokkal, azok telje­sítésével — tehát munkával köszöntik az országunk gazda­sági életében döntő gazdasági változások korszakántk kezde­tét jelentő jubileumot. A Februári Győzelemmel Szlovákia számúra is megnyílt az út a gazdasági és a szociális fejlődés előtt. A valamikor el­maradott országrész rohamosan változtatta arculatát. A tervsze­rű országépítés alól nem volt kivétel Dél-Szlovákia sem, ahol a falvak lakosai azelőtt a me­zőgazdaságon kívül nemigen jutottak munkaalkalomhoz. A kapanyélhez szokott markokba kőműveskanál és lapát került. Ha az új szerszám kezdetben szokatlannak is bizonyult a ke­zükben, /i munka nem volt ide­gen számukra. Szlovákia-szerte új gyárak, Üzemek épültek, ami gyökeres változást hozott a túl­nyomórészt földműveléssel fog­lalkozó lakosság életében. Nem kellett többé munkanélküliség­től rettegni. A háború előtti évek nyomora szinte rossz álom­nak tűnt csupán. A kapitaliz­mus korszakában csaknem há­romnegyed millió ember hagy­ta el Szlovákiát, hogy külföl­dön keressen megélhetést. A kivándorlástól sem kellett töb­bé rettegni. Minden munkáskéz­re szükség volt idehaza, hiszen sok tennivaló volt minden te­rületen. Az iparosítás útján Pártunk vezetősége a lenini nemzetiségi politikát érvényesí­tette a gyakorlatban, mikor fő feladatul a fejlett iparú cseh országrész és az elmaradott Szlovákia közti egyenlőtlenség felszámolását tűzte ki célul. Az 1948—1976-os években összesen több mint 530 milliárd koronát fordított Szlovákia népgazdasá* gának fejlesztésére. Többek kö­zött felépült a komáromi (Ko­márno) Hajógyár, a bratislavai Slovnaft, a vágsellyei (Šafa) Duslo, a kassal (Košice) Kelet­szlovákiai Vasmű, a párkányi (Štúrovo) Papírgyár, a rima­szombati (Rimavská Sobota) Cukorgyár, az ógyallai (Hurba­novo) Sörgyár, hogy csak né­hányat említsünk. A Szlovákia fejlesztésére fordított beruházá­si összeg 30 százalékát a nem termelő ágazatok fejlesztésére összpontosították. A nagyarányú iparosítás Szlovákia lakosságának szerke­Közeleg február 25-e, a mun­kásosztály nagy győzelmének harmincadik évfordulója, ame­lyet a lakosság és az üzemek dolgozói országszerte figyelem­re méltó kötelezettségvállalá­sokkal köszöntenek. Mindenütt szem előtt tartják azt a régi mondást: fillérekből lesznek a milliók. Arra azonban minde­nütt ügyelni kell, hogy a jubi­leumi köszöntő a helyi adott­sággal és erőkkel arányban le­gyen, mert egy közmondás sze­rint az ígéret szép szó, ha' meg­tartják, úgy jó. S ez az igazság. Többet és olcsóbban A Sered'i Nikkelkombinát népgazdaságunk fontos üzemei közé tartozik. A termékek mi­nőségének javítása, a költségek csökkentése jelentős tényező a kombinát életében. Tudják ezt az ott dolgozók is, akik a Februári Győzelem 30. évfordu­lóját 2 004 993 korona értékű kötelezettségvállalással köszön­tik. Többek között 840 000 ko­ronával növelik az áruterme­lést, 1 000 923 koronával csök­kentik a nyersanyag felhaszná­lását, s a munkatermelékeiny­zeti összetételében is szembe­tűnő változást eredményezett. A háború előtt Szlovákiában az összes dolgozó kétharmada a mezőgazdaságban dolgozott, ma ez az arány teljesen megválto­zott. A dolgozók zöme az ipari szférában és a szolgáltatások terén jutott és jut munkához. A két országrész közötti kü­lönbség megszüntetésére irá­nyuló igyekezet meghozta gyü­mölcsét. Az említett gyárak és üzemek és a továbbiak — ame­lyek felsorolására nagyon sok hely kellene — ipari összter­melése 1970-ben az egész or­szág 1951. évi ipari termelésé­nek terjedelmével egyenlő. Eh­hez az adathoz nem kell sok magyarázatot fűzni, hiszen hű­en tükrözi Szlovákia iparosítá­sának eredményességét. Korszerű mezőgazdaság létrehozása Bár Szlovákia iparosítása volt a Februári Győzelem utáni évek egyik legfontosabb felada­ta, a mezőgazdaság fejlesztését sem hanyagolták el. A kollekti­vizálás meghozta a várt ered­ményt. Az egységes földműves­szövetkezetekben, állami gazda­ságokban megteremtették a korszerű mezőgazdasági terme­lés feltételeit, gépekkel és felszerelésekkel látták ed a mezőgazdasági üzemeket. En­nek eredményeként alig har­minc év alatt megkétszereződ­tek, több növény esetében pe­dig megháromszorozódtak a terméshozamok. Az állandóan növekvő mezőgazdasági terme­lés következtében önellátók lettünk a vaj-, a tojás- és a hústermelésben. Az utóbbi har­minc év alatt 3,5-szeresére nö­vekedett a húsfogyasztás, ami a lakosság életszínvonal-emel­kedésének egyik fontos bizo­nyítéka. Nagyarányú szociális fejlődés A két nemzeti köztársaság gazdasági szintjének közeledé­se nagymértékben lecsapódott á lakosság szociális viszonyai­nak rohamos javulásában és fejlődésében is. Gyorsabban nö­vekedett a lakosság pénzjöve­delme, s a keresletnek megfe­lelően változott a fogyasztás szerkezete is. Ahogy növekedett az ipari és a mezőgazdasági termelés, úgy emelkedett a háztartások felszereltségi szín­vonala. Már szinte közhelynek számít, hogy csaknem minden háztartásban van televízióké­szülék, a rádiókészülékről már nem is beszélünk, hiszen ezek­ség növelésével 264 010 koronát takarítunk meg. Az említette­ken kívül a kombinát dolgozói 11050 óra társadalmi munkát végeznek el. Nagy gondot for­dítanak az utánpótlás nevelésé­re és a szocialista munkabri- gádmozgalom kiszélesítésére. Hallatnak magukról Az egykori vásártér, a későb­bi gép- és traktorállomás mun­kacsarnokaiban kezdte el mun­káját a Piesoki Gépgyár tornai­jai (Šafárikovo) üzeme. Gyárt­mányaikat ma már külföldön is jól ismerik. Eddigi eredmé­nyeikből kiindulva a februári jubileum tiszteletére csaknem 1,5 millió korona értékű köte­lezettséget vállaltak. Exportter­vüket december 15-ig teljesítik, sőt a Szovjetunióba irányuló szállítmányaikat november 30- ig útnak indítják. Munkahelyük, városuk csinosításánál több száz óra társadalmi munkát akarnak elvégezni. ^éldát mutatnak a fiatalok A Považskú Bystrica i Kié­ből Szlovákiában egy háztar­tásra átlagosan kettő jut. Ré­gebbi típusú, és a legújabb au­tomata mosógépek könnyítik meg ,a dolgozó nők otthoni munkáját. Ez is hozzájárul a háziasszonyok életének fokoza­tos megváltozásához. Több sza­bad idejük marad szórakozásra, művelődésre. Óriási lépést tettünk a lakás­építés terén is. A Győzelmes Február óta eltelt három évti­zedben 830 000 család költözött új lakásb,a. A nagyarányú la­kásépítési program keretében 197ü-ban például 46 000 lakás épült. A szlovákiai lakosság magas életszínvonalát tükrözi az a tény is, hogy negyven szá­zaléka az első kategóriába tar­tozó lakásokban él. A lakosság­nak több mint a fele pedig az 1948-as utáni években épült lakásokban lakik. Nem szüksé­ges részletezni, hogy milyen nagy lépést tettünk előre jaz iskolák, művelődési otthonok és egyéb kulturális intézmé­nyek építésében, ami ugyan­csak a lakosság életszínvonalá­nak emelkedését szolgálja. Szlovákia szerepe a külkereskedelemben Szlovákia népgazdaságának harminc év alatt történt felvi­rágzása és megszilárdulása az elmondottakon kívül abban is megnyilvánul, hogy jelentős szerepet tölt be hazánk külke­reskedelmi feladatainak teljesí­tésében. Szervesen bekapcsoló­dik a KGST-tagországokkal való együttműködésünkből eredő fel­adatok megvalósításába is. Ör­vendetes, bogy a szlovákiai gépgyárakból kikerülő termé­kek eljutnak ,a világ különböző országaiba. Ismert és keresett termékek például a Tlmacei S. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár kazánjai és egyéb energetikai berendezései, de ugyanúgy ismertek és kereset­tek a Komáromi Hajógyárban készült hajóóriások is. A kül­földi vásárlók ,a vágsellyei Dus- lóban készült műtrágyát is szí­vesen megvásárolják. Míg 30 évvel ezelőtt elsősor­ban nyersanyagot exportáltunk, kivitelünk döntő többségét ma már a késztermékek alkotják. S hogy ilyen magas színvona­lú termékeket kínálhatunk a vásárlóknak, az elsősorban an­nak köszönhető, hogy dolgozó­ink becsülettel teljesítik az or­szágépítésből rájuk háruló fel­adatokat. PAKOZDI GERTRÜD ment Gottwald Gépgyár fiatal­jai 25Ü0 egyéni és több mint száz kollektív kötelezettséget vállaltak. Az jelenthették, hogy a jubilemot 9,5 millió korona értékű munka vállalással kö­szöntik. Ebben többek között azt ígérik, hogy 135 racionali- záclős feladat megoldásával több mint négymillió koronát, 232 újítási és ésszerűsítési ja­vaslat benyújtásával, illetve be­vezetésével pedig csaknem há­rommillió koronát takarítanak meg. Az „Ifjúsági fényszóró“ őrjárataiba bekapcsolódó fiata­lok szavukat adták, hogy mintegy 1 millió korona értékű energia és nyersanyag megta­karítását segítik elő. Társadal­mi munka keretében a fiatalok 132 000 órát dolgoznak le töb­bek között a választási prog­ram megvalósításánál, munka­helyük csinosításánál és az üzemi bölcsőde átépítésénél. Adott szavukat azzal toldot­ták meg, hogy hétszáz tonna fémhulladékot értékesítenek, és soraikból 160 térítésmentes véradót nyernek meg. A politi­kai nevelőmunka terén külön­böző alkalmakból mintegy száz előadást tartanak és vetélkedő­ket is rendeznek. —né—­Nehéz volt eldönteni, hogy népművészként vagy mezőgaz­dászként mutassam-e be ripor­tom alanyát, hiszen a faragást és a* üzemirányítást is olyan színvonalon csinálja, amelyre komolyan oda kell figyelni. Végül mégis úgy döntöttem, hogy a mezőgazdászt mutatom be. Annál is inkább, mert ez az igazi hivatása az ötvenöt éves Galgóczy Tibornak, a nagykaposi (Veiké Kapušany) Béke Efsz elnökének. Életének nagy része a földhöz kötődik. Érettségi után felvették a bu-. dapesti Képzőművészeti Főisko­lára, ahol szobrászatot tanult. A főiskolát a nagybácsi és a szülők rábeszélésére otthagy­ta. Ezután jogászattal próbál­kozott Debrecenben, végül ott végezte el a Mezőgazdasági Akadémiát, s okleveles mező­gazdász lett. \ Gondok, remények egyszerre voltak társai a mindig újat, többet akaró mezőgazdásznak. Nem a pillanatnyi sikerek ér­dekelték, hanem a távolabbi cél, a magasabb szintű, haté­konyabb gazdálkodás. Mindig érzi és tudja, hogy a művészet kötelez is: jellemre, kitartásra, türelemre, de kötelez a becsü­letesen vállalt és végzett hi­vatás is. — Konokul hiszek abban, amit csinálok. — vallja önma­gáról. Munkájának elismerését több kitüntetés jelzi. Megkapta a „Kiváló mezőgazdasági dolgo­zó“ állami kitüntetést is. 1973-tól a nagykaposi Béke Egységes Földművesszövetkezet elnöke. 1975-ben társult a szö­vetkezet a járás további négy földművesszövetkezetével. így ma az 5697 liektárával ez az Ung vidékének legnagyobb földművesszövetkezete. A társu­lás eddig ismeretlen problémá­kat hozott magával. A szövet­kezetek többségének a legrosz- szabb minőségű földje van. A gondot tetőzte az is, hogy a társulás évében rendkívül rossz volt az időjárás, így nem egy mezőgazdasági üzem az őszie­ket sem tudta elvetni. Nem volt elegendő szalma, sem takar­mány. Távolabbi szövetkeze­tekből kellett pénzért beszerez­ni annyit, ami télre elegendő volt az állatoknak. Az erőgé-' pék többsége is üzemképtelen volt. — Nehéz volt nagyon, sok álmatlan éjszakát kellett át­virrasztanom — emlékszik vissza, majd így folytatja: — Munkatársaimmal megkezdtem az egész gazdaság átszervezé­sét, a rend, a fegyelem meg­szilárdítását, ami nem ment si­mán. A meliorációs munkák után megkezdtük a talaj forga­tási és javítási munkálatokat. Erre 30 millió korona költsé­get terveztünk. A nagyméretű rekultivációt 1985-re fejezzük. be. Ezzel egyidőben végezzük szezését is. — Ügy tudom, hogy az 1976-os évet 9 millió korona ráfizetéssel zárták. Milyen * mérleg az 1977-es év után? — Azzal kezdem, hogy van négy megbízható agrármérnök munkatársam. A főagronómus jjj. André }áuos, a főzootech- nikus Pásztor Ernő mérnök. A 130 hektáros zöldségkerté- szét élén Sánta György mérnök áll, normafelelősünk pedig Va* szily Mihály mérnök. A két év alatt a legjobb eredményt az állattenyésztésben értük el. Itt az elmúlt évben már teljesítet­tük az eladási tervet. S ami a lényeg, olyan alapokat sikerült teremteni 1978-ra is, ami biz­tosítja majd a 150 vagon hús és a 6,5 millió liter tej ter­melését. A növénytermesztés terüle­tén még van tennivaló, de ta­valy már a járás legjobb 10 szövetkezete között voltunk. Az 1978-as torv teljesítéséhez adottak a feltételek. Az 1650 hektárnyi búza és a többi ta-> karmánykeverék is az agro­technikai időn belül került ® földbe. A tavaszi vetések alá is jól előkészítettük a talajt. — A társulás óta sok új dol­got vezettek be. Hallhatnánk ezekről is valamit? — Megkezdjük és az Wén befejezzük a tehénállomány kicserélését. Szakosítottuk a farmokat, s ez fontos megha­tározója a magasabb szintű ál­lattenyésztésnek. Tíz istállót újjáépítettünk. Van egy minden igényt kielégítő korszerű bor- júneveldénk is. A szarvasmar­ha-állományt 500 marhával, a sertésállományt 2000 sertéssel növeltük. Itt említem meg kor­szerű csirkefarmunkat, mely évente 45 vagon csirkehúst ad a fogyasztóknak. E téren mi vagyunk a járás legnagyobb termelői. A növénytermesztés terén is tettünk már komoly lépéseket a terméshozam növelésére. Száz-kétszáz hektáros táblákat alakítottunk ki. Kerületi vi­szonylatban mi vagyunk a leg­nagyobb vetőmagtermelők. Évente 200 vagon vetőmagbúzát adunk el. Van egy 250 vagon kapacitású magszárítónk és tisztítónk. Építettünk egy kor­szerű karbantartó állomást, ahol műszak után ellenőrzik a motorokat, kicserélik az olajat, így reggelre minden traktor üzemképes. — Ezek szerint a nagykapo­si földművesszövetkezet meg­tette az első komoly lépéseket az iparszerű gazdálkodás felé. — Ez volt kezdettől a ter­vünk, és úgy hiszem, sikerül. Ahhoz, hogy a mi mezőgazda­ságunk versenyben legyen a fejlett országok mezőgazdasá­gával, ezt az utat kell járnunk. TÖRÖK ELEMÉR Minden többlet népgazdaságunkat erősíti Ä nikkelkombinát dolgozóinak köszöntője több mint 2 milliárd korona <® Túlteljesí­tik feladatukat, határidő előtt eleget tesznek a Külföldi megrendeléseiknek # Kö­telezettségvállalásukat nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják Az Olomouci Szerszámgépgyárban most gyártják a harmadik fej­lesztési fokozathoz tartozó szerszámgépcsoport próbasorozatát. Ezek a gépek bonyolult alakú és felületű tárgyak megmunkálá­sára is alkalmasak lesznek, és mutatóikkal elérik a világszínvo­nalai. Képünkön: Miroslav Mrázek mérnök, a kolíni Tesla Válla­lat dolgozója (középen) és az Olomouci Szerszámgépgyúr két dol­gozója ellenőrzi az MCFHR 63 szerszámgépcsoport irányítórend­szerét. (Felvétel: V. Galgonek — ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom