Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-15 / 46. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ★ *★★★*★★*★★★★* EREDMÉNYEK ★★★★* TAPASZTALATOK ★*★★*** VÉLEMÉNYEK ★**★★***★★★★★ EMBERKÖZELSÉG a gazdasági propaganda és agitáció hatékonyainak fontos feltétele fszó Köztudomású, hogy a Liptov­ský Mikuláš-i Bőripari Vállalat dolgozói hét gyáregységre ta­golódva nem eszményi feltéte­lek közepette végzik a terme­lést. Az ósdi épületek túlzsúfol­tak, s ez gátolja a gépesített munkafolyamatok tökéletesíté­sét. Ennek ellenére a terv minő­ségi és mennyiségi mutatóiból egy jottányit sem engedhetünk. Szerencsénk azonban, hogy üze­meinkben már kialakulóban van egy törzsgárda, amelyre min­dig lehet számítani — ez a tö­megpolitikai, a gazdasági pro­paganda- és agitációs munkánk eredménye. Sikerült felkelteni a fiatal munkások körében a tovább­képzés iránti érdeklődést. A dolgozók 75 százaléka szak­munkás. Agitációs munkánkat soha nem választottuk el a gazdasá­gi tevékenységtől, s mindig a népgazdasági feladatainkhoz kapcsoljuk. Ezen belül mindig differenciálunk, az erőket a legfontosabb feladatok végre­hajtására összpontosítjuk. Ez irányú fáradozásaink erdményességét jelzi, hogy szé­les körű versenymozgalom bon­takozott ki a gyáregységeken belül és az üzemek között, ahol 47 szocialista munkabri­gádban 1250-en dolgoznak. A szocialista v munkabrigádok fokozatosan politikai tényezők­ké is válnak. így kezdeménye­zői a társadalmi munka végzé­sének, aminek nagy szerepe van az új csarnokok építésé­ben. Az üzemekben folyó gazda­sági propaganda és agitáció se­gítette a helyi erőforrások fel­tárását, az üzem- és munka- szervezés korszerűsítését, a ta­karékosság helyes értelmezé­sét. Tavaly 1,5 millió koronára rúgott az anyaggal és ener­giával való takarékosság, ja­vult a fegyelem, csökkent az igazolatlan munkanapok szá­ma. Szélesedett az újtítómozga- lom: tavaly 116 javaslatot ter­jesztettek fel, melyből 87-et el­Keveset tudnak rólunk A párt vezető szerepének érvényesítése, a pártalapszervezetek ellenőrzési jogának gyakorlása sajátos követelményeket támaszt az oktatási intézmények kommunistáival. szemben. A sajátosság elsősorban abban rejlik, hogy tevékenységük jórészt ideológiai­világnézeti tartalmú, s ez a pedagógusoktól, nevelőktől a szaktu­dás, a szakmai felkészültség mellett különösen magas fokú esz­mei-politikai ismereteket és felelősséget követel. Ugyanez a meghatározás érvényes iskolánkra, a zsélyei (Želovce) Mezőgazdasági Szaktanintézetre is, ahol a hároméves tanulmányi időszak alatt zöldség- és gyümölcskertész, szőlész- borász és a méhészeti szakma legfontosabb alapismereteit sajá­títják el a tanulók. Feladataink igényessége folytán pártalapszervezelünk munkája az utóbbi években tartalmát és módszereit tekintve is sokat gaz­dagodott. Ebben nagy szerepe volt a CSKP XV. kongresszusa határozatai következetes teljesítésének. Mindezek eredményeként alapszervezetünkben erősödött a munka elvi-politikai jellege, kö­vetkezetessége konkrétabbá vált és a színvonala is emelkedett. Évzáró párttaggyűlésünk mélyrehatóan foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, s többen jogosan felvetették: „Miért csekély mégis a szakma iránt érdeklődök száma?“ A szaktanintézetünk iránti gyér érdeklődést az befolyásolja talán a legjobban, hogy Szlová­kia mezőgazdasági üzemei, alapiskolái és a szülők keveset, vagy semmit sem tudnak rólunk. Való igaz, szaktanintézetünk mindössze hatéves múltra tekint­het vissza. Ám ez alatt az idő alatt több mint négyszáz kiválóan felkészült szakmunkást adtunk a mezőgazdaságnak. Ezzel pár­huzamosan — szinte menetközben — a járási és a helyi szervek, a diákok és a pedagógusok önzetlen segítségével a tanulószallás- nak használt ósdi kastély épületét korszerűsítettük és mellette közvetlenül korszerűen felszerelt, városi igényeket is kielégítő négytantermes új iskolát építettünk. A tanulók elhelyezésére és a szakma elsajátítására egyaránt megteremtettük a kedvező fel­tételeket. A mezőgazdasági termelés folyamatos központosítása és szako­sítása révén mind a szövetkezeteknek, mind pedig az állami gazdaságoknak nagy lehetőségük nyílik arra, hogy tovább kor­szerűsítsék, racionalizálják és jövedelmezőbbé tegyék gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelésüket, borászatukat, s nem utolsósorban lerakják a nagyüzemi méhészkedés alapjait. Ezeknek a termelési ágaknak a kifejlesztéséhez természetesen hozzáértő szakmunká­sokra is szükség van, akiket iskolánk készít fel hivatásuk sikeres betöltésére. jAn BOLHA, a szaktanintpzet üzemi pártbizottságának tagja fogadtak és bevezettek. Mind­ezek eredményeként javult a hatékonyság, 16 százalékkal növekedett a munka termelé­kenysége, s 1,6 százalékkal évi tervfeladatainkat is túlteljesí­tettük. Az elmúlt években a pártalapszervezetek kommu­nistái meggyőződtek róla, hogy a gazdasági propaganda és agi­táció hatékonyságának fontos feltétele az emberközelség, a dolgozók gondjaival, problémái­val való lelkiismeretes foglal­kozás. De a hangulatra is je­lentős hatással van a várospo­litikai kérdések megoldása, az áruellátás, a szolgáltatás, a la­káshelyzet alakulása. Ezért a munkahelyi kérdéseken kívül folyamatosan és rendszeresen foglalkozunk az egész város fejlődésével, gondjaival és vál­lalatunk irányításának tökéle­tesítésével. Az agitációt irányító tevé­kenységünknek az eredményes fejlődése mellett vannak gyen­ge pontjai, fogyatékosságai is. Az információ hasznosítása agi­tációs munkánkban nem elég mély és folyamatos. A tartalmi feladatok meghatározása több esetben hiányos, a gazdasági döntéseknél nem mindig hatá­rozzuk meg az agitáció felada­tát. Az is előfordul, hogy el­marad az agitációs tevékenysé­get végző elvtársak erkölcsi el­ismerése. Mindebből az üzemi pártbizottságunk levonta a szükséges következtetéseket. Folyamatosan törekszünk az agitációs és a gazdasági pro­paganda-tevékenység eddig ki­alakult formáinak tartalmi ja­vítására, korszerűsítésére és új formák bevezetésére. Az agitá­ció fő módszerének továbbra is a szóbeli agitációt tekintjük. Új formaként eredményesen szer­vezzük a fiatalok, a nők, a mű­szaki értelmiségiek találkozóit. Ezeken sajátos problémáikat, az őket' és a vállalatot érintő kérdéseket beszéljük meg. Tar­talmasabbá váltak a termelési értekezletek azáltal, hogy a tanácskozás elé kerülő kérdéseket előzetesen a gyáregységekben megvitatják. Itt fontos szerepet töltenek be a szakszervezeti műhelybizottsá- gok. Eredményesen használjuk fel az írásos és szemléltető agitá­ció adta lehetőségeket is. A központi pürtsajtó sokat segít az agitáció tartalmának fejlő­désében, de mi is szerkesztünk önálló kiadványokat. Gyáregy­ségeinken belül és a város­ban szemléltető táblák, hír­adók, grafikonok segítik a té­nyek megismertetését, a jó eredmények népszerűsítését. LUDOMIL ČERVEŇ termelési igazgatóhelyettes KÖVETKEZETES ELVSZERÜSÉGGEL 1978 II. 15. Á pártalapszervezetekben fo­lyó színvonalas ideológiai mun­kának számos feltétele van. Ezek közül első helyre kíván­kozik a politikai képzettség. Nem kíván ugyanis bővebb ma­gyarázatot, hogy a politikai is­meretek mennyisége, mélysége — természetesen egyéb ténye­zőkkel együtt — döntően be­folyásolja a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók szemlé­letét. Ezeket a szempontokat fi­gyelembe véve elemeztük a nagykürtös! (Veľký Krtíš) já­rásban a pártoktatás menetét, ezzel párhuzamosan a kommu­nisták politikai felkészültségét. A járási pártbizottság ideoló­giai albizottsága örvendetes tényként állapíthatta meg, hogy a lektortestület 107 tagot szám­lál. Ugyanakkor a most folyó pártoktatási évben további 248 propagandista tevékenykedik az alapszervezetekben lárási pártszervezetünk tagságának több mint 25 százaléka végezte el a Marxizmus—Leninizmus Fsti Egvetemét három éven­ként legalább kétszázötvenen a középfokú pártoktatás kereté­ben szereznek kellő politikai végzettséget. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pártalapszer­vezetek tagságából elenyésző azoknak az aránya, akik sem­miféle oktatásban nem vettek részt. A számok — megítélésünk szerint — megfelelőek, a mö­göttük meghúzódó tartalommal azonban már korántsem lehe­tünk elégedettek. Hiszen a po­litikai képzésre — mint min­den más tudományos munkára — is érvényes, hogy nem sza­bad magunknak hosszas pihe­nőt engedélyezni. A birtokunk­ba jutott ismereteket állandóan bővíteni, aktualizálni, használ­ni kell. Aktivitás nélkül poli­tikai ismereteink passzívvá vál­nak. Mindezt azért említem, mert párttagjaink egy része bizony hajlamos arra, hogy egy-egy oktatási forma vagy tanfolyam sikeres elvégzése után „leálljon“. Vagyis, le­gyünk őszinték és mondjuk ki: egyfajta elkényelmeskedés ta­pasztalható a rendszeres to­vábbképzésben. Fontos ideológiai kérdés to- vábbbá a proletár és a szocia­lista internacionalizmus. Vál­tozatlanul valljuk és hirdetjük, hogy az internacionalizmusnak ma is próbaköve a Szovjetunió­hoz és kommunista pártjához való viszony. Testvéri kapcso­latok fűznek bennünket min­den más ország kommunista pártjához, szolidárisak vagyunk minden forradalmi, antikapita- lista erővel és mozgalommal. A kommunisták részéről ez nemcsak érzelmi megnyilatko­zás, hanem a mindennapi poli­tika alkotó eleme, elvi alapo­kon nyugvó gyakorlati politi­ka. Természetesen az ideológiai munkát, a pártoktatást, a kom­munisták eszmei-politikai neve­lését nem öncélúan, hanem azért szorgalmazzuk hogy biz­tosan tudjanak eligazodni a társadalmi gyakorlat által fel­vetett minden gyakorlati kér­désben, s ezzel segítsék társa­dalmunk kulturális, gazdasági felemelkedését. JÁN LATINAK, a Politikai Művelődés Házának lektora Sikeres fejünk alapja 1948 FEBRUÄR A vajanyi (Vojany) Slov- naft n. v. üze­mi pártaiapszer vezetőnek évzá­ró taggyűlése bíráló igényes­séggel értékelte az elmúlt idő­szakban vég­zett tevékenységét. A szerve­zeti és ideológia kérdések mel­lett nagy figyelmet fordítot­tunk a CSKP KB legutóbbi ple­náris ülésén jóváhagyott idei népgazdasági tervek lebontá­sára és biztosítására, s nem utolsó sorban a kommunisták ezirányú pártmegbízatása kije­lölésére. Őszintén elmondhatom, hogy alapszervezetünk minden egyes tagja ŕs tagjelültje becsületesen helytállt, hiánytalanul teljesí­tette feladatát a kijelölt mun­kaszakaszokon. Ennek eredmé­nyeképpen az előirányozott 1,5 millió tonnával szemben 1,7 millió tonna mennyiségű kő­olajat dolgoztunk fel, ami a dolgozóink között kibontakoz­tatott alkotó kezdeményezés­nek is jelentős eredménye. Párta la pszervezetünk a gaz­dasági feladatok teljesítéséhez nyújtott segítségen kívül fi­gyelemre méltó eredményeket ért el az ideológiai munka és a pártépítés területén is. Ezt az­zal igazolhatom, hogy az 54 tagol és öt tagjelöltet magába foglaló alapszervezetünk az el­múlt évben tizenkét tagjelölt­tel gyarapodott, mégpedig a legkiválóbb szakmunkásokból. A növekvő feladatok követ­kezetes megvalósítása igényli, hogy kommunistáink eszmei-po­litikai téren is felkészültek le­gyenek. Ezért határoztuk el. hogy alapszervezetünk tagjai közül minél többen végezzék el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét, valamint az alap- és középfokú pártoktatős tanfo­lyamain képezzék magukat to­vább. Tavaly az esti egyetemen három műszaki dolgozó fejezte be tanulmányait és öten ezidén is látogatják e pártoktatás há­roméves tanfolyamát. Ezzel el­értük, hogy tagjaink több mint 40 százaléka megszerezte a szükséges politikai képzettsé­get. Évzáró taggyűlésünk megál­lapította továbbá, hogy az el­múlt évek folyamán javult a taggyűlések színvonala, tartal­ma, elsősorban azért, mert az alapszervezeti pártbizottság eleve nagyobb figyelmet fordí­tott a tanácskozások előkészí­tésére. A kommunisták — el­sősorban a pártcsoportok köz­vetítésével — kellő időben ér­tesülnek a napirendekről. En­nélfogva felkészülten és hasz­nos javaslatokkal érkeznek tag­gyűlésekre. A vita azonban azt is meg­mutatta, hogy a pártmunkában és a termelésben egyaránt sok a kiaknázatlan tartalék, főleg a pártcsoportok stabilizálódásá­nak, a műszaki fejlesztés és az önköltségek csökkentésének a területén. Vállalatunk dolgozói és kom­munistái az évzáró taggyűlés alkalmával értékes kötelezett­séget vállaltak a Februári Győ­zelem 30. évfordulója méltó köszöntésére. Eszerint az év végéig mintegy 2 százalékkal csökkentjük az energiafelhasz­nálást, 7,5 millió koronával nö­veljük a termelést s így csak­nem ötmillió koronával több lesz a tiszta nyereség. VIKTOR SOTÁK, az üzemi pártbizottság elnöke Közös a felelősségünk Mindössze két év telt el azóta, hogy a topoľčanyi Béke Bútor­gyár dolgozói a minőséget és a hatékonyságot célzó szaratovi módszert meghonosították munkájukban. Kezdetben az új munka­formáktól mindenki idegenkedett, mondván: „Ha vétünk a minő­ségi követelmények ellen, úgyis a melósok hátán csattan az os­tor“. Az eltelt időszak folyamán azonban beigazolódott, hogy az ag- gályoskodók elszámították magukat. A gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetősége már az alapelvek kidolgozásakor gon­dosan ügyelt arra, hogy pontosan körülhatárolja a gépsorokon, az anyag előkészítésénél és a végtermékek átvételénél, csomagolá­sánál és raktározásánál dolgozók felelősségét. A hiedelmekkel szemben tehát nem „a munkások vállán csattan az ostor“, hanem személy szerint azokon, akik a gyártmányokon előforduló hibákat előidézték. A szaratovi módszer bevezetése után néhány héttel kiderült, hogy az új munkaforma mind közelebb hozta egymáshoz a dol­gozókat és a gyár szak-, valamint gazdasági vezetését, vagyis: segítségével nemcsak megszilárdult, hanem teljesebbé lett az üze­mi demokrácia. Ezt a tényt azzal támaszthatom alá, hogy tartal­masabbá és vonzóbbá lettek a termelési értekezletek, ahol mind a kifogástalanul dolgozók, mind pedig a hibákat elkövetők szaba­don, letorkolás nélkül kifejthették nézeteiket, s javaslataikat is meghallgatták. A gyártás folyamatában többször előfordult, hogy egy-egy vo­nalon rajtaütésszerűen ismétlődtek az ellenőrzések, de ezt senki sem tartotta feleslegesnek, s ezért senki sem haragudott, hiszen a munkással egyidőben a termelésben részt vevők valamennyien vizsgáztak. Hogy mi lett ennek az eredménye? Már az első év végén kiderült, hogy rohamosan csökkent a gyártmányok minőségét kifogásoló reklamációk száma, mind több dicséret érkezett törzsgárdánk címére. Két év távlatából még ennél is kedvezőbb jelenséggel találkozhatunk: hatvanöt legfon­tosabb munkaterületen teljesen megszűnt az ellenőrzés, a ló mi­nőséggel ezt a jogot az ott dolgozók vívták ki maguknak, ami legalább 2500 szakmabeli kiváló munkájának hirdetőie is. JOZEF KORMÁN, a topoľčanyi Béke Bútorgyár szakmunkása Több új termék gyártását kezdi ei az idén a varnsdorfi Velveta vállalat. Dolgozói elsősorban kordbársonyt gyártanak. A képen: Éva Marviková a festékeket festés előtt az automata gépbe önti. (Felvétel: J. Kruliš — CTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom