Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-11 / 11. szám, szerda

4 MILLIOMOS Juraj Koča Egy ember életé­ben nagy sikernek számít, ha képessé­gei alapján, kedve szerint választhat­ja meg hivatását. Az 56 éves juraj Koča, az SZLKP Komáromi fKomár­no j Járási Bizott­ságának gépkocsi­vezetője, több gyer­mekes, szegény vasutas fia, annak idején nem választ­hatott hivatást. A kapitalista rend­szerben örült, ha valahol alkalmi munkához jutott. Dolgozó népünk februári győzelme után változott meg az élete. 1949-ben mint rakodómun­kás dolgozott, és ekkor felfigyeltek rá, hogy milyen vonzalma van az autókhoz. Ha nem volt he­lyén a gépkocsivezető, szük­ség esetén odébb vitte a ko­csit, törölgette, tisztogatta. Ak­koriban még nem sok autó járt a közutakon, és gépkocsiveze­tők sem voltak nagy számban. Elküldték autóvezető-tanfolyam­ra. Amikor az első autót gond­jaira bízták, nem volt nála bol­dogabb ember a világon. Pedig az az autó már a háború ide­jén is a kimustráltak közé tar­tozott. Számtalan esetben kel­lett útközben javítania kocsi­ját. napsütésben, esőben, hó­ban, szélben egyaránt. 1956-ig többfajta teherautóval járt. Elő­vigyázatos, körültekintő és na­gyon biztos kezű autóvezető lett belőle. 1956-ban a városi nemzeti bizottság személyautó­jának vezetésével bízták meg, majd négy évig a járási felvá­sárlóüzem gépkocsivezetője volt. Mivel itt is folytatta a jó, balesetmentes vezetését, 1962 áprilisában a komáromi járási pártbizottság gépkocsivezetője lett. Itt dolgozik egyfolytában több mint 15 éve. Gépkocsijait, a 421-es Moszkvicsot és két Volgát már „nyugdíjazták“, most futtatja a harmadik, a leg­újabb típusú, fekete Volgát. Gépkocsivezetői pályafutása alatt milliomos" lett, hiszen (Virágh József felvétele) összesen 1 millió 307 ezer kilo­métert tett meg baleset nél­kül. — Nem tűröm, hogy a ko­csim maszatos legyen. Számom­ra ez magától értetődő dolog, hiszen én többet ülök az autó­ban, mint a családom asztalá­nál — mondja. Jómagam is utaztam már Gyuri bácsival, és bizony ha a motor nem a kedve szerint bú­gott, célba érésünk után azon­nal a hiba kereséséhez kez­dett. Arra a kérdésemre, vajon kik a legveszélyesebbek egy gépkocsivezető számára a köz­utakon, Gyuri bácsi így vála­szolt: — A gépkocsivezető számára mindenki veszélyes lehet, aki részt vesz a közúti forgalom­ban, legyen az gyalogos, ke­rékpáros, egy másik gépkocsi­vezető, vagy akár egy állat is. Figyelni kell, mi történik az úton, mindig számolni kell a legrosszábbal is. Bármilyen elő­vigyázatos lehet valaki, a baj megtörténhet, de körültekin­téssel, kellő óvatossággal na­gyon nagy mértékben lehet csökkenteni a balesetveszélyt. Bs persze a gépkocsivezető sem vezetés előtt, sem vezetés közben ne fogyasszon szeszes italt! KOLOZS1 ERNŐ Évzáró taggyűlésre készülnek AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG ÖT ALAPSZERVEZETET IRÁNYÍT © A RACIONALIZÁCIÖS BRIGÁDOK IGÉNYES FELADATAI A Sered'! Nikkelkohó üzemi pártbizottsága öt alapszerveze­tet irányít. Az öt pártszervezet 270 tagjával és póttagjával az évzáró taggyűléseken a XV. pártkongresszuson kitűzött fel­adatok teljesítésével foglalko­zik majd. Egyben kitűzi a 6. ötéves tervidőszak feladatai teljesítésének konkrét módsze­reit abban a tudatban, hogy az évzáró taggyűlések a párt esz­mei, szervezési és akcióegysé­ge megszilárdításának jelentős tényezőjévé válnak a politikai, gazdasági és ideológiai felada­tok teljesítésekor, a pártélet, a pártmunka stílusának és mód­szereinek tökéletesítése során. A Nikkelkohóban az alapszer­vezetek évzáró taggyűlésein megvitatják a komplex racio- nalizációs brigádok eddigi te­vékenységét és az ésszerűsítési intézkedéseket. Az említett bri­gádok az idén például megol­dották az ércmentes nyersanya­gok feldolgozásának problémá­ját, a nikkelgyártás tervének 6 tonnával való túlszárnyalá­sát és a kobaltgyártás tervé­nek egy tonnával — 946 000 korona értékben — való túltel­jesítését. A döntő gépcsoportok haté­konyságának figyelemmel kísé­résével, az indokolt fogyasztá­si normák menet közben való bevezetésével, az év folyamán a tüzelőanyag és energia éssze­rű felhasználásával 450 tonna szenet takarítottak meg. A vál­lalaton belüli ésszerűsítés ré­vén megoldották a villany ener­gia-termelés növekedését. Ezer megawattéra mennyiségű áram­mal tehermentesítették az elekt­romos hálózatot. A felsorolt és a takarékossággal összefüg­gő feladatokon a vállalat hét komplex racionalizációs brigád­ja dolgozott, i Géljük az volt, hogy 1 millió 244 ezer korona értékben takarítsanak meg anyagi költségeket. Az egyes alapszervezetek részletesen foglalkoznak majd a CSKP KB Elnöksége határo­zatának azzal a fejezetével, amelyben a párttagság minősé­gének rendszeres javításáról van szó. Az alapszervezet az elmúlt három év alatt évenként átlag 20 tagjelöltet vett fel. Az elmúlt évben 23 volt a tagje­löltek száma, közülük 14 a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség alap­szervezetének tagja volt. A párttagjelöltek túlnyomó több­sége munkás. Az idén például tizenhat tagjelöltet vettek fel, köztük tizenhárom munkást. A Seredi Nikkelkohóban ugyanúgy, mint más vállalatok­ban megoldásra váró nehézsé­gek és gondok is vannak. A vasútállomás mellett, a vasúti töltésnél 28 hektárnyi termő­földet borít a nikkelgyártás mellékterméke, amely több mint 40 százalék vasat tartal­maz. Hazánkban ezt a nyers­anyagot senki sem dolgozza fel. Ez a tény nagyon bántja a vállalat dolgozóit, mert az ér­tékes vastartalmú nyersanyag nagyon termékeny talajt borít. Az évzáró taggyűlések idő­pontja közeledik. Lázas készü­lődés folyik nem csupán az üzemi pártalapszervezetek bi­zottságaiban, hanem a pártcso­portokban is, amelyek kive­szik részüket az évzáró tanács­kozások igényes előkészítésé­ből. KRAJCSOVICS FERDINAND ZÁRSZÁMADÁSI ELŐZETES EGY SIKERES ÉV UTÁN A mezőgazdasági üzemekben az új év első hetei már hagyo­mányosan a zárszámadó köz­gyűlés előkészítésének jegyé­ben telnek. Előbb gondosan összegezik az ágazatok ered­ményeit, majd elkészítik a fo­lyó év termelési tervét. Mind­kettő gondos és körültekintő munkát igényel, hiszen csak a pontos mérleg mutatja meg, hogy hol vannak még tartalé­kok, és csak e tartalékok ka­matoztatásával lehet teljesíteni az 1978. évi feladatokat, ame­lyek minden eddiginél nagyob­bak. szemléltette ezt Ch. Chaplin is „Modern idők“ című filmjében. A tudományos-technikai forra­dalom azonban, amelyben az ember úrrá válik a technika felett, ahol mór csak irányítja, ellenőrzi és fejleszti az auto­matizált termelési rendszere­ket, alapjában véve a dolgo­zók történelmi érdekeit ér­vényre juttató szocialista tár­sadalmi rendszer jegyeit hor­dozza magában. Függetlenül attól, hogy egyik vagy másik technikai vívmány melyik tár­sadalmi rendszerhez tartozó országban látott először napvi­lágot, s attól is, hogy a fej­lődés jelenlegi szakaszában melyik ország termelése áll magasabb műszaki szinten. Előszeleit már ma is érezzük A tudományos-technikai for­radalom társadalmi vonatkozá­sú hatásaival ma már elterjed- ten foglalkoznak a különböző ismeretterjesztő tanulmányok, szakkönyvek. Mivel mélyreható forradalmi változásokról van szó a tudomány és a technika területén, amelyekhez a szo­cialista társadalom irányításá­ban, szervezésében igazodni kell, említsünk meg legalább néhány olyan vonatkozást, amelyek különösen megérdem­lik a figyelmet. Az egyik ilyen jelenség az, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakában a tu­domány évezredek alatt épített patinás kastélya végtelenbe nyúló épületkomplexummá nö­vekszik, amelyben a hagyomá­nyos tudományágakból leváló szakágazatok újabb és újabb folyosókat, emeleteket képez­nek. Ez az általános jelenség sajátos gondokat okoz az egész iskolarendszer, főleg a közép- és a felsőfokú szakoktatás szervezésében. Arra már gon­dolni sem merünk, hogy nap­jainkban mi minden tartozhat az általános műveltség fogal­mába, mit követelhetünk meg az emberi agy felfogó- és rak­tározó képességeitől. Érdemes volna általános felmérést ké­szíteni arról, hogy vajon mit tud az iskola padjaiból régeb­ben kikerült átlagember az in­tegrált áramkörökről, az izo­tópokról, a lineáris gyorsítók és a ciklotronok működéséről, korunk tudományának és tech­nikájának számtalan csodála­tos vívmányáról, s a kutatókat foglalkoztató óriási jelentőségű problémákról. * Sokan idegenkednek az is­meretierjesztő folyóiratok, a népszerűsítő szakirodalom ol­vasásától, eleve lemondanak arról, hogy megértsék a tudo­mányos-technikai haladás egyes területeinek alapvető és lénye­ges vonásait, pedig ezek foko­zatosan éppúgy életünk tarto­zékaivá válnak, mint például a villany vagy a benzinmotor az elmúlt évtizedekben. Nem egy humán műveltségű vagy foglalkozású személy azzal üti el ezt a témát, hogy már az alapiskolában sem szerette a matematikát és* a fizikát, hát minek foglalkozzon most a mérnökök dolgaival. Márpedig azok — idősebbek és fiatalok — akik leülnek majd a tévé­teniszhez egy-két mérkőzést lejátszani, bizonyára arra is kíváncsiak lesznek, hogy mi­ként működik ez az ördöngős masina. Mire jó a szabad idő? 1978. I. 11. Ogy látszik, hogy az általá­nos műveltség színvonalát ma még nem mérhetjük mindenki­nél egyenlő mércével, bár az ismeretek a szocialista társa­dalomban mindenki számára egyenlő arányban hozzáférhe­tők. A legnagyobb problémát inkább az a kérdés okozza, hogy ki meddig jutott el a mű­szaki ismeretek igénylésében, s hogy ki vásárolja az isme­retterjesztő folyóiratokat és a népszerűsítő céllal írt szak­könyveket. Ezekből egyre na­gyobb választék áll az olvasók rendelkezésére, s azt tapasztal­juk, hogy a szerzők a közlés érthetősége, szórakoztató jel­lege szempontjából egyre köze­lebb kerülnek az olvasók tá­borához. Jó példa erre Tölgye­si Györgynek „Az atomkorszak detektívjei“ című magyarul is megjelent könyve. A tudományos-műszaki hala­dás vívmányait ismertető írá­sokat természetesen nem lehet a közérthetőség kedvéért túlsá­gosáé leegyszerűsíteni, elvul­garizálni, mert az ellenkező eredményhez vezetne, ezért az olvasóknak is törekedniük kell arra, hogy műszaki ismereteik szintjének állandó emelésével a szakcikkek, szakkönyvek ol­vasásánál elérjék a felfogás küszöbét. Ha nem akarjuk azt, hogy a tudományos-technikai forrada­lom korszakának a társadalma a tudás hatalmával manipuláló kiváltságos „bölcsek“ és a te­hetetlen laikus tömegek két különálló táborára osztódjon, minden lehetséges eszközzel arra kell törekednünk, hogy a tudományok művelői és az átlagemberek között ne kép­ződjön áthidalhatatlan szaka­dék. Ez csak úgy érhető el, ha sokoldalúan fejlődik a töme­gek általános műveltsége, ha céltudatosan kihasználjuk az önművelésünkre rendelkezésre álló szabad időt, s ha a hagyo­mányos értelemben vett kultu­rális ismereteink mellé (művé­szetek, történelem, földrajz stb.) az ésszerűség határain belül az általános műveltség­hez tartozó „techminimumot“ is elsajátítjuk. Ez elégséges ahhoz, hogy az emberek rendszeresen művelő­dő közösségéből időnként ki­váljanak a legtehetségesebb, legrátermettebb egyének, akik esetleg további emeleteket rak­nak a tudomány épületére, de nem szakadnak el attól az alaptól, amelyből kiindultak. MAKRAI MIKLÖS Ahogy az üzemgazdász látja A Peredi (Tesedíkovo) Egy­séges Földművessziioetkezetben a zárszámadó közgyűlést meg­előző teendők első felében tar­tanak. Tóth Pál üzemgazdász asztalán egyre sokasodnak a kimutatások. — Pontos adatokkal még nem szolgálhatok — mondta, miközben papírra rögzítette az egyik számadatot —, de annyi már bizonyos, hogy szövetkeze­tünk történetében az egyik leg­eredményesebb évet zárjuk. Bruttó bevételünk először ha­ladja meg a 15 millió koronát, s közel kétmillióval lesz na­gyobb a tervezettnél. Nem kis dolog ez, hiszen minden hek­tárra 25 000 korona jut, ami magas szintű termelésünket bi­zonyítja. A továbbiakban sorra vette az egyes ágazatokat. Tavaly a legnagyobb előrelépést az ál­lattenyésztés tette. Az ágazat a bruttó bevétel mintegy 51 szá­zalékát adja, ami elsősorban a nagy gonddal bővített libate­nyésztés érdeme. — Liba tenyésztéssel már ti­zedik éve foglalkozunk. Ez idő alatt dolgozóink kellő szaktu­dást és gyakorlatot szereztek. Ez tette lehetővé, hogy az 1980- ra tervezett 45 ezres állományt már tavaly elértük, s így egy év alatt 34 vagon libahúst tu­dunk előállítani. — A növénytermesztésről mit árulnak el az előzetes adatok? — Elsősorban azt, hogy az ágazat elérte, sőt valamivel túl is teljesítette a 21 millió koronás bruttó tervet. Elége­dettek vagyunk például a sze­mes kukoricából elért 73 má­zsás átlaghozammal, de kevés­bé kertészetünk eredményeivel. A tavaszi sok eső és az arány­lag hűvös idő miatt a terve­zettnél később tudtuk szállíta­ni a korai zöldséget, így — sajnos — kisebb bevételt ér­tünk el. Szeptemberben ugyan­ez megismétlődött a paradi­csommal, amit szintén jóval ol­csóbban adtunk el a tervezett­nél. A gazdálkodási mérleg nem­csak azt mutatja meg, hogy ta­valy a szövetkezetben mit csi­náltak jól, hanem azt is, hogy melyek azok a területek, ahol a jövőben javítani kell. A köz­gazdász szerint bizonyos tarta­lékok a tejtermelésben vannak. Az elmúlt évben 3242 literes fejési átlagot értek el. Van rá lehetőség, hogy az év folyamán további 2—3 százalékkal növel­jék a termelést. így az 1978-as irányszámoknak is hiánytalanul eleget tesznek. — Állattenyésztő részlegünk legnagyobb tartalékai a sertés- hizlalásban vannak. Szövetke­zetünkben az egy hektárra át­számított darabszám a legki­sebb a járásban, ezért már a múlt évben minden erőnkkel azon voltunk, hogy bővítsük az állományt. Ez részben sikerült is, hiszen a tavalyi 260Ö he­lyett 3200 hízósertéssel kezdtük az évet, ami egy hektárra át­számítva 160 állatot jelent. Ezt az év folyamán 200-ra akarjuk emelni, hogy teljesíteni tudjuk húseladásl tervünket, amely kö­zel 9 vagonnal nagyobb a ta­valyinál: — Minden bizonnyal a nö­vénytermesztésben is vannak tartalékok. — Vannak, de ott már nehe­zebb egyértelműen kimondani, hogy hol és mennyi. Például a szemes kukorica termesztésé­ben? Minden bizonnyal, hiszen amikor elértük a 70 mázsás hektáronkénti átlagot, azt mondtuk, hogy az rendkívüli, ezt aligha tudjuk megismétel­ni. És tavaly három mázsával nagyobb lett az átlaghozam, az idén pedig még ennél is többet szeretnénk elérni. Hogy sikerül-e, az nemcsak rajtunk múlik, hiszen adódhat olyan helyzet, amit képtelenek va­gyunk sikeresen megoldani. Hogy konkrét legyek, a nö­vényt tavaly 420 hektáron ter­mesztettük, az irányszámok szerint az idén már 680 hek­tárt vetünk be szemes kukori­cával. Szárítónkkal 350 hektár termését tudjuk megszárítani, a termés másik fele kérdőjel, és ősszel, amikor nem az esős, hanem a napsütéses idő a rendkívüli, e kérdőjel bizony nagyon befolyásolhatja a vég­ső eredményt. Természetesen ezt nem azért mondom, hogy már előre keressük az esetle­ges kiesésre a magyarázatot. Éppen fordítva, minden igye­kezetünkkel azon leszünk, hogy túltegyünk a nehézségeken, és a tavalyi eredményes év után — ha erre csak egy mód is van — még sikeresebb évet zárjunk. ECRÍ FERENC Értékes felajánlások A Háztartási Cikkeket Érté­kesítő Vállalat (Domáce po­treby) bratislavai villamos- és üvegáru-részlegének SZISZ- alapszervezete értékes felaján­lásokkal köszönti a Februári Győzelem 30. évfordulóját, va­lamint a Xf. Világifjúsági Ta­lálkozót. Vállalták, hogy társa­dalmi munkában 300 órát dol­goznak le, 6000 kiló papírhul­ladékot gyűjtenek, s kiadják a MLADOSŤ üzemi ifjúsági lap rendkívüli számát. SZÁRAZ PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom