Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-10 / 10. szám, kedd
n 1878. ío. 5 Igényes exportfeladatokat teljesít a hazai gépipar ÖTLETBÖRZE Nem kell különösebb magyarázatot fűzni ahhoz, hogy a népgazdaságunkra, váró feladatok teljesítése szoros ősz- szefüggésben áll a KGST-tagországokkal való együttműködéssel, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésével. Az együttműködés nemcsak a termelési gazdasági szférára vonatkozik, hanem mindenekelőtt a tudományos kutatómunkára, mert az első nem lenne hatékony az utóbbi nélkül. Bátran kijelenthetjük, hogy a szocialista tábor országai között az együttműködésben el kell jutni odáig, hogi/ a nagyobb horderejű dolgok mellett az olyan kisebb ötleteket is átvegyük egymástól, amelyek a másik fél feltételei között is hasznosíthatók. Szintén sokat emlegetjük a minőség követelményét. Bevallhaljuk, vállalatainkban találkozhatunk e téren nem megfelelő rangsorolással. Főleg azokról van szó, amelyek nyugati exportra is termelnek, s a minőség fogalmát esetenként elsősorban a Nyugatra irányuló árukkal kötik ösz- sze. A szocialista országokba és a hazai piacra kerülő termékekre sok esetben nem fordítanak kellő gondot. Egyét azonban tudatosítanunk kell: a szocialista országok gazdaságának mai fejlettségi szintjén, a szocialista integráció ilyen magas foka mellett maximális igényességre és erőbedobásra van szükség ahhoz, hogy helytálltunk a szocialista piacon. Bizonyítják ezt azok az áruszállítmányok — s ez nem titok —, melyek minőségét éppen szocialista partnereink bírálták.' De visszatérek az ötletek átvételére. Egyesek szerint a jó gondolatokért mi sem megyünk a szomszédba, s ez igaz is. De az elzárkózás sem helyes, gondoljunk csak a haladó szovjet munkamódszerek sikerére hazánkban. A budapesti televízió néhány héttel ezelőtti műsorát említem ez alkalommal, mivel nálunk is gyakran panaszolják az ésszerű- sítök, újítók a vontatott, bürokratikus ügyintézést. Bizony nem egyszer hónapokba telik, amíg egy javaslat megvalósul. A közbeeső huzavona anyagiiag is mínuszt jelent a vállalatnak, s erkölcsi kár is, a dolgozót érinti. Ez viszont bumerángként visszaüt a vezetéssel szembeni bizalmatlanság stb. formájában. De lássuk az említett tévéadást. Egy nagyvállalat — nem lényeges, hogy melyik — megrendezte az ötletbörzét, az ésszerű javaslatok árverését. Á vállalat vezetőiből álló bizottság az egybegyűlt munkások, mérnökök, újítók ötleteiért ott az helyszínen kínált egy árat, megvette. A javaslatokat és az „árfolyamot“ tekintve olyan érzésem támadt, hogy nem az volt a fontos, ki mennyit vág zsebre, hiszen nagyszerű gondolatok keltek el pár száz forintért. Az igyekezetei, az igazi javítani akarást éreztem ki az akcióból, melynek előnyei: a bonyolult ügyintézés kiküszöbölése, s a közösség serkentő, egészséges versenyzésre ösztönző hatása. A dolgozók felvetettek olyan gondolatokat is, amelyek a vállalat további fejlesztését segíthetik elő, s a vezetőség, mivel ő ismeri a legjobban a fejlesztési terveket, megvásárolhatott olyanokat, amelyek megvalósítása még a jövő feladata. Nem kétséges: a dolgozók és a vezetők igyekezetét siker koronázta. Áz ötletbörze ötletes találmány, mindkét fél jól járt, s a közösség elismerése, az erkölcsi siker sem lebecsülendő senki számára. Az ötlet hasznosítható lenne nálunk is. A már felsorolt indokokat még azzal egészíteném ki, hogy az ilyen találkozók jobban elősegítik az üzemekben és vállalatokban az újítók központi irányítását. Szó sincs valamilyen „beskatulyázásról“, egyszerűen újabb lehetőség ez, hogy a dolgozók figyelmét az illető termelési egységben mutatkozó legégetőbb problémákra irányítsák. MAL1NÄK ISTVÁN Készülnek a tervek Értékelik az eredményeket A mezőgazdasági üzemek vezetői és beosztottjai a napokAz utóbbi három évtizedben a szlovákiai gépipar korszerűvé fejlődött. A CSKP IX. kongresz- szusa gazdaságfejlesztési programjának megvalósításával a régebben elmaradott országrész az ipari termelés szempontjából is megközelítette a cseh országrészek színvonalát. A kommunista párt már az előző ötéves tervek kidolgozásakor is megkülönböztetett figyelmet fordított a gépipar fejlesztésére. A gépipar lényegében a többi ágazat legfontosabb fejlesztési bázisa. A CSKP XV. kongresszusa is leszögezte hogy népgazdaságfejlesztési stratégiánkban kulcsfontosságú szerepe van ennek az iparágnak, mert a termelési-műszaki bázis színvonala, a társadalmi munkatermelékenység növelése, a népgazdasági hatékonyság fejlesztése jelentős mértékben a gépiparunk által gyártott termékek minőségének a függvénye. Gépipari termékeink exportképessége is fontos tényező. Kivitelünk döntő részét ez az ágazat adja, így gépexportunktól is függ, hogy milyen mértékben vagyunk képesek pénzügyileg fedezni az importot. Az sem utolsó szempont, hogy a gépipar milyen mértékben képes biztosítani a lakosság iparcikkigényének a kielégítését. Az ágazat termékeinek színvonala az egész népgazdaság műszaki színvonalát és a lakosság életmódját egyaránt befolyásolja. Ezt különösen Szlovákiában tapasztalhatjuk, ahol éppen a gépiparban megvalósított fejlesztés eredményeképpen érhettünk el hatalmas sikereket a mezőgazdaság fejlesztésében is. Nyilvánvaló, hogy a falu korszerűsítése a legszélesebb tömegek gondolkodásmódját is pozitívan befolyásolja, és a foglalkoztatottság színvonala is nagyot fejlődött. Egy statisztikai adat pl. arról tájékoztat bennünket, hogy 1972 és 1976 között országos viszonylatban 3,7 százalékkal nőtt a gépiparban foglalkoztatottak száma. Szlovákiában a növekedés 14,1 százalékot tett ki. A 6. ötéves terv időszakában Igényes feladatokat kell teljesítenünk a külkereskedelemben, és különösen nagy exportfeladatokat teljesít majd ,a gépipar. A tervek értelmében mintegy 70 százalékkal növeli a termelést. Ez lényegesen több a népgazdasági átlagnál. A mostani ötéves tervben ezt az ágazatot fejlesztjük a legdinamikusabban, a nemzetközi munkamegosztás magasabb szintűvé emeléséhez a gépipari vállalatok korszerűsítésével, gyarapításával járulunk hozzá ö legmarkánsabban. A gépipar döntő jelentőségűvé nyilvánított ágazatai 1975 és 1980 közölt csaknem 133 százalékkal növelik a termelést. Ugyanakkor éppen ezek az ágazatok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a nemzetközi gazdasági együttműködés elmélyítéséhez. 1975-ben az újonnan üzembe helyezett gépipari üzemek adták a gépipari export 21 százalékát. 1980-ban ez a részarány már megközelíti a 40 százalékot. Olyan korszerű ágazatokról van szó, mint a nukleáris gépipar, a tehergépkocsi-gyártás, az erdő- gazdasági traktorok gyártása, a nagyméretű csapágyak gyártása és a számjegy vezérlésű szerszámgépek gyártása. Az iparág korszerűsítése mindenképpen kifizetődő vállalkozás, hiszen korszerűbb termékekkel nagyobb külkereskedelmi eredményeket érhetünk el mind a szocialista közösség országaiba, mind pedig a világ más országaiba irányuló kivitelben. A szocialista országokba irányuló gépkivitelünk a közösség tagállamainak összehangolt népgazdasági terveihez, a szakosítási és együttműködési szerződésekhez igazodik. A szocialista országok pillanatnyi igénye nagyobb a csehszlovák gépipar lehetőségeinél. Ez a körülmény — és az a tény, hogy a világ gépipari terinékkülkereskedelme gyorsabban növekedett a csehszlovák gépipar termelésénél (noha a tőkésországokban válság ütötte fel a fejét) — azt mutatja, hogy érdemes fejlesztenünk a hazai gépipart. Az 1970—1974-es időszakban világviszonylatban és évente átlagosan 18 százalékkal növekedett a gépimport (a fejlett tő*- késországokban 19 százalékkal, a KGST-tagországokban pedig 16 százalékkal). Ezzel szemben a CS SZSZK gépexportja csak 9 százalékkal növekedett ebben az időszakban. Ebből az következik, hogy a gépipar 6. ötéves tervének teljesítéséhez főleg belföldi intézkedésekkel kell megfelelő előfeltételeket teremtenünk. Más szóval: a világszerte alkalmazott tudományos-technikai vívmányokat a hazai gépiparban is hasznosítanunk kell, hogy ennek eredményeként megfelelő színvonalúra fejleszthessük a társadalmi munka termelékenységét. A gépipart tehát ne csak a külkereskedelmi mérleg javítása eszközének tartsuk, a gépgyártást ne csak a nyersanyag- és energiabehozatal ellenértékének fedezésére szolgáló eszköznek tekintsük, hanem az egész népgazdaság komplex fejlesztése fő tényezőjének és a nemzetközi munkamegosztásba való sikeres és hatékony bekapcsolódás eszközének is. Fokozott mértékben érvényes ez az SZSZK gépiparára, amely pillanatnyilag még nem veszi ki részét megfelelő mértékben a nemzetközi munkamegosztásból. Milyen ,az SZSZK-ból származó gépexport területi megoszlásai’ A szlovákiai gépgyárak termékei exportjának nem egész kétharmada a KGST-tagorszá- gokba irányul, és több mint egyötöde tőkésországokba kerül. Az 1972—1976-os időszakban a gépipari termékek kivitele 35 ponttal gyorsabban emelkedett a behozatalnál. Ugyanebben az időszakban a gépexport-növekedés egészében véve több mint a háromszorosára, a tőkésországok viszonylatában pedig több mint a négyszeresére emelkedett. A fejlődő országokba irányuló gépexport növekedési indexe 349,2 volt. A legfontosabb szerepük az olyan termékeknek volt, mint pl. a gördülőcsapágy, a szerszámgépek, a tehergépkocsik, a motorkerékpárok, a daruk stb. Ezek hagyományosan kelendő termékei a csehszlovák gépiparnak. A 6. ötéves tervidőszak kezdetén — a távlati igényeket véve figyelembe — megkezdtük a szerszámgépgyártás, a nukleáris és klasszikus energetikai gépipar, a textilgépipar, a közlekedési és építőipari gépipar, valamint a termelési folyamatszabályozó műszeripar gyorsított fejlesztését. A gépkocsi- gyártás, a traktormotorgyártás és a csapágygyártás is gyorsan fejlődött. A szocialista gazdasági integráció eredményeképpen növekedett a gép- és fémfeldolgozó ipari termékek exportja. Az SZSZK exportjából az ágazat így részesedett: 1975 —' 30,4 százalék, 1976 — 50,2 százalék. Az is fontos kérdés, hogy milyen az export hatékonysága, milyen a cserearány. 1976- ban a helyzet kedvezőbbre fordult, ebben az esztendőben az egy rubel értékű termék realizálásához szükséges ráfordítások 2,35 koronával csökkentek 1975-höz képest. A tőkésországokba irányuló export viszonylatában nem volt ilyen kedvező irányú ,a fejlődés. Az 1976-os évben a gépimport dinamikusabban fejlődött mint az előző esztendőben. Az 1972—1976-os időszakban is kedvező tendencia érvényesült. 1976-ban a növekedés (az előző évhez képest) 2,5 milliárd koronát tett ki, 1972-höz viszonyítva pedig meghaladta a nyolc milliárd koronát. Leggyorsabban a Szovjetunióból származó gépimport növekedett. A szpcialista országokból főleg gördülőcsapágyakat, szerszámgépeket, építőipari, útépítő és erdőgazdasági gépeket, különféle áramfogyasztókat és hűtőgépeket vásároltunk. A tőkésországoktól elsősorban faipari gépeket, textilipari berendezéseket, szerszámgépeket, építőipari gépeket stb. vettünk. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása közben két feladatot tartottunk szem előtt: a szerződéses kötelezettségek teljesítését és az 1990-ig megvalósítandó integrációs akciók megvalósításának előkészítését. Az SZSZK-ban ezeken a területeken jó eredményeket értünk el. Az elkövetkező években tovább fejlődik a szocialista országok gazdasági együttműködése. A külkereskedelem fejlesztéséhez majd jelentősen hozzájárul a még jobban elmélyülő kooperáció, a szakosítás és a népgazdasági tervek ösz- szehangolása. A hatodik ötéves terv időszakában számos beruházási akciót valósítunk meg az együttműködés fejlesztésére. A podbrezovái Šverma Vasmű pl. fejleszti a csőgyártó részleget, Nitrán pedig a textilipari gépgyártást fejlesztik magasabb színvonalúvá. A CSKP XV. kongresszusa Irányvonala értelmében 1980-ig a gépipari termelést országos viszonylatban 48—51 százalékkal, szlovákiai viszonylatban pedig kb. 70 százalékkal kell növelni. A 6. ötéves terv időszakában szerkezetileg is megváltozik a gépipar, és rátérünk a műszakilag igényesebb és gazdaságilag hatékonyabb termékek gyártására, hogy így kedvezőbb feltételeink legyenek a világpiacon. Az ágazat fejlesztése közben 16 fő fejlesztési programot valósítunk meg, és ezzel már a nemzetközi szocialista munkamegosztás színvonalának emeléséhez is jelentősen hozzájárulunk. ANDRE] MIKLÓS ban értékelik a múlt évi eredményeket, és a hatodik ötéves terv harmadik évének mutatóival összhangban készítik a javaslatokat az új termelési tervekre. Mérlegelik, hogy menynyivel lehet növelni a termelést. Előnyös helyzetben vannák azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek teljesítették vagy túlteljesítették a terveket, mert az új esztendőben tartalékokkal indulnak, jó tapasztalataikat továbbra is kamatoztatják. A trnavai járásban a mező- gazdasági üzemek általában jól gazdálkodtak, terven felül 460 tonna húst, 250 000 liter tejet és másfél millió tojást adtak el. Az idei évre szóló járási tervvel már megismertették a mezőgazdasági üzemek dolgozóit. A múlt évhez viszonyítva 2000 tonnával több gabonát adnak el. Lényegesen emelik a cukorrépa és más növények hektárhozamait. A komáromi (Komárno) járásban a mezőgazdasági üzemek vezetőivel értekezleten ismertették az igényes feladatokat. Tanácsot kaptak, hogy milyen módon lehet még kedvezőbb feltételeket teremteni a termelés növelésére. A mezőgazdasági üzemekben, az egyes munkahelyeken a 'dolgozók máris javaslatokat tesznek a tervek készítéséhez, és egyben megvitatják, hogy milyen kötelezettségvállalásokkal le he tne köszönteni a Februári Győzelem 30. évfordulóját. A járásban a termelés növelésiére főleg az állattenyésztésben kedvezőek a feltételek. Lamy Árpád zootechnikus arról tájékoztatott, hogy a tejeladás tervét már december 17-én teljesítették. Az évi tejhozam tehenenként átlagosan mintegy 3200 liter lesz. A tejtermelésben a legjobb eredményeket a búcsi, nemesócsai (Zemianski Olča), šrobárovói, madari (Mod. rany) efsz-ben, valamint a Baj- csd és a Komáromi Állami Gazdaságban érték el. Jól indult az új évben az izsai Béke Efsz is, amely a múlt évben terven felül 4000 liter tejet, 50 mázsa marhahúst, 40 mázsa sertéshúst és 154 mázsa baromfihúst adott el. Silvester Tvrdoň mérnök, zootechnikus elmondotta, hogy az állattenyésztésben az új évben még jobb eredményeket akarnak elérni. A Gútai (Kolárovo) Efsz-ben sokéves egy helyben topogás után végre döntő fordulatot értek el a tejtermelésben. Juraj Skalnický, a szövetkezet főmérnöke elmondotta, hogy terven felül 100 000 liter tejet adtak el. A tojáseladás tervét 3 és fél millió darabbal teljesítették túl. Egyes járásokban lemaradás is észlelhető. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a növénytermesztők nem a legsikeresebben zárták az évet. Ezzel szemben az állattenyésztésben egyes ágazatokban javulás állt be. Tejből mintegy két és léi millió literrel adtak el többet. A tervkészítés nem könnyű munka, és csak akkor jár sikerrel, hogyha minden dolgozó tehetsiége és lehetősége alapján hozzájárul. A kollektív munkával készült tervek teljesítésére nagyobbak a lehetőségek. A feladatok nagyon igényesek, hisz csak a kelet-szlovákiai kerületben a múlt évi eredményekhez viszonyítva 10 százalékkal több gabonát, 6,4 százalékkal több húst és 7 százalékkal több tejet kell eladni. Megkezdődött tehát a tervkészítés időszaka, ez a munka meghatározza, hogy a földművesek az úl évben miből menynyit termeljenek és adjanak el. BALLA JÖZSEF A Vítkovicei Klement Gottwald Vas- és Gépgyár 5. számú üzemének dolgozói csatlakoztak ahhoz a felajánláshoz, amelyet a vállalat dolgozói a Szovjetunióba kivitelre kerülő második agio- merációs gépsor hajtóműszekrényei gyártásának és szerelésének meggyorsítására tettek. A képen: Petr Blaschke szocialista bri- gádoezető az egyik hajtómüszekrény 7. fokozatát szereli. (Felvétel: F. Gabčan — ČTK)
