Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-31 / 31. szám, kedd
Hozzájárulnak q fojástermelés fokozásához Krarí iii - példás tervteliesítés Ceiszerüség, korszerűség, ízlésesség — mindez itt egy helyen megtalálható. Az üzem ezenkívül még újnak is tűnik, pedig már nyolc éve, hogy átadták. Látni, hogy itt törődnek a renddel, a tisztasággal. A keltetőüzem tőszomszédságában a vállalat igazgatósága található. Amint az ember belép a portán, azonnal a váróterem és néhány reprezentációs helyiség következik. Itt fogadják dolgozók vendégeiket és üzletfeleiket. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a kényelmes irodáktól alig pár lépésre keltetőüzem van, ahol évente több millió csirke látja meg a napvilágot. A Nitrai-Párovské Háje-i lcel- tetőiizemet hét vállalat összefogásával 1969-ben létesítették, tojó csirkefajták keltetésére. A legtöbb csirkét természetesen ez a hét vállalat vásárolja fel, de azok a mezőgazdasági vállalatok is megvásárolják őket, amelyek nagyüzemi tojástermeléssel foglalkoznak. Alexander Vasek, a vállalat termelési igazgatóhelyettese elmondotta, hogy ezen a helyen több központ és farm működik, amelyek Magyarországon évente mintegy 110 000 csirkét vásárolnak. Ezek olyan fajták, amelyek évente 260—270, vagy ennél is több tojást tojnak. A tojásokat nem sokkal ezután a keltetőüzembe viszik, a kikelt csirkéket pedig a megrendelőknek szállítják. Az üzemet magyar dokumentáció alapján építették — Magyar- országon ezzel kapcsolatban már sok tapasztalatot gyűjtöttek —, s felhasználták a világ legfejlettebb országaiban kidolgozott eljárásokat. Egy tojás „termeléséhez“ átlag 154 gramm takarmányra van szükség. Közben belépünk a keltetőüzem objektumába. Jozef Stup- ka mérnök, az üzem és egy szocialista munkabrigád vezetője körülvezet bennünket a keltetőben. Mindenütt tisztaság, nem hiányoznak a higiéniai létesítmények, öltözők sem- Ez aztán a munkahelyi Megtudtuk azt is, hogy az üzem átadása utáni első évben egymillió 800 ezer, tavaly már 4 300 000 egynapos csirkét szállítottak megrendelőiknek. A tyúkok tojáshozama évente átlag 252,82 darab tojás, s ehhez tojásonként 167 gramm takarmánykeverék kellett. Egyes tojástermelők még ennéj is sokkal jobb eredményeket értek el, például a trenčíni baromfitenyésztő vállalat is. Évi átlagban az egy tyúkra jutó tojástermelés 268 darab volt, és ehhez tojásonként 155 gramm takarmányra volt szükség. A dolgozók a keltetőüzem átadása óta példásan teljesítik feladataikat. Tuvaly például már december 20-án teljesítették a tervet. Ez jelentős mértékben a szocialista munkaversenynek, elsősorban a szocialista munkabrigádok tagjainak köszönhető. A versenyben jelenleg hat kollektíva vesz részt, közülük három már megszerezte a cím ezüstfokozatát, két munkacsoport a cím aranyfokozatát, egy pedig versenyez a cím megszerzéséért. Az egyik ezüstérmes szocialista munkabrigád munkahelyére mentünk. Ezt a kollektívát minden évben a legjobbak között értékelik. — Harminchétén dolgozunk ezen a farmon, valamennyien szocialista munkabrigádtagok vagyunk, de nem mindannyian ezüstérmesek. Ez attól függ, hogy egy-egy dolgozó mióta van itt és mióta vesz részt a versenyben — mondotta Jozef Stupka és hozzátette: — A dolgozók még 1972. január 20-án versenyt indítottak a cím megszerzéséért. A brigád alapító tagjai közül már csak tizen- hártnan vagyunk itt. A szocialista munkabrigád cím bronz- fokozatát a kollektíva 1974. július 25-én, az ezüst fokozatot pedig 1976. február 20-án szerezte meg. Most az aranyiokozat megszerzéséért állunk versenyben. Időközben megnézzük, hogyan dolgoznak a nők, akik átveszik a keltetésre szánt tojásokat, bekukkantunk arra a helyre, ahol a tojásokat villanyberendezések segítésével minőségének javításával egy százalékkal csökkentik a csír- keelhullást. Ez több mint 42 000 korona értéket jelent. Ezenkívül felajánlották, hogy a munkacsoport öt tagja ingyen adományoz vért, a kollektíva munkakörnyezetének szebbé tétele érdekében 340 társadalmi munkaórát dolgozik le, megtakarít 5000 liter fűtőolajat stb. És mi a valóság? A brigádnaplóban olvashatjuk: „A tervmutatókat túlteljesítettük, s ezzel 80 000 csirkét keltettünk terven felül. A szocialista munkabrigád nyolc tagja térítésmentesen adott vért. Újítási javaslatokat nyújtottunk be a fűtőolajjal való takarékoskodás fokozására.“ Valóban nagy figyelmet szentelnek a keltetés minőségi javításának. Erről meggyőződhetünk abban az üzemegységben is, ahol keltetés előtt átveszik a tojásokat. Az ellenőrzés nagyon szigorú, mert csak hibátlan tojásból kelhet ki egészséges csirke. — Ez nem minden —, mondAlexander Vasek és Jozef Stupka a tervet tanulmányozza keltetik, és megismerkedünk Mária Chytrával, aki a kikelt csirkéket szedi ki a gépből. Kilenc nő dolgozik itt, és évente mintegy egymillió csirkét szednek ki az elektromos keltetőkből. Mária Chytrá 1973 óta dolgozik itt, s a szocialista munkabrigád egyik legaktívabb tagja. Ezüstérmes, és a brigádnapló vezetője. Ezenkívül Ingyenes véradást szervez a dolgozók körében. Neki köszönhető, hogy a kollektíva számos tagja bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. 1969 óta huszonötször adott vért, tizennégyszer térítésmentesen. Mint már említettük, ő írja a szocialista munkabrigád krónikáját, amelyből mindent megtudhatunk, ami a kollektíva tagjainak munkájával és eredményeivel összefügg. Kötelezettségvállalásaik teljesítéséért már négyszer nyerték el a Vállalat igazgatójának vándor- zászlaját, legutóbb a tavalyi első félévben a terv példás teljesítésért. Tavaly a kollektíva az Októberi Forradalom. 60. évfordulója és a IX. szakszervezeti kongresszus tiszteletére felajánlást tett, s vállalását példásan teljesítette. A Stupka- brigád tagjai egyebek között megígérték, hogy a keltetés ja Jozef Stupka — „minden kikelt csirkét elszállítás előtt be kell oltani. A csirkéket ezenkívül nemek szerint is elkülönítjük. Ezután erre szolgáló eszközökkel szállítjuk őket megrendelőinknek. A kikelt kakasok és jércék számaránya körülbelül egy az egyhez. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 10 millió tojást kell kelletnünk ahhoz, hogy ötmillió jércéhez jussunk. A nálunk keltetett csirkékből lett tyúkok tojáshozama évente több mint egymilliárd darabot tesz ki. Nemrég értékes felajánlást tettünk a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére. Elsősorban arra köteleztük magunkat, hogy növeljük a kikeltetett csirkék számát, s ezzel hozzájárulunk a tojástermelés fokozásához. A XV. párt- kongresszus határozataival összhangban igyekszünk minél kisebb önköltséggel végezni munkánkat. JOZEF SLUKA Egyiíll Hatékonyabban Tovább fejlesztik a lakossági szolgáltatásokat Az ipari termelőszövetkezetek társadalmunkban fontos szerepet töltenek be a lakosság igényeinek kielégítésében, főképpen a szolgáltatások terén. A szövetkezeti mozgalomnak gazdag hagyományai vannak a trenčínl járásban is. Régebben a kisiparosok, a kisgazdák és más kispénzű emberek próbáltak a szövetkezetekbe tömörüléssel egzisztenciát biztosítani maguknak a nagyvállalkozókkal szemben. A szövetkezeti mozgalom azonban igazi fellendülését 1948 Győzelmes Februárja után érte meg. Ezután indultak rohamos fejlődésnek az ipari termelőszövetkezetek Is. Karol Olesák 1976 végén Svojpomoc néven egyesült a trenčínl járás fafeldolgozó és épületipari, illetve karbantartási munkákat végző két nagy ipari termelőszövetkezete. Ily módon több mint négyszáz dolgozót foglalkoztató jelentős gazdasági egység alakult ki. Az egyesítés céljairól és általában a. szövetkezet tevékenységéről, valamint eredményeiről tájékoztatott Karol Olesák elvtárs, a Svojpomoc elnöke. • Mit eredményezett az egyesítés? — A két szövetkezet egyesítésével mindenekelőtt a szolgáltatásokkal szemben támasztott igények jobb kielégítését és természetesen a gazdaságosság fokozását követtük. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a vezetőségbe képzett, tehetséges embereket válasszanak, akik megfelelően tudják irányítani a gazdálkodást. Fokozatosan lehetővé válik az adminisztráció csökkentése. Az itt felszabadult dolgozók a termelést erősítik. Nagyon lényeges dolog, hogy a családi házak, illetve más épületek építését az alapok lerakásától a helyiségek berendezéséig komplett módon el tudjuk végezni. Vonatkozik ez mind a lakossági szolgáltatásokra, mind a szervezetek megrendeléseire. Az egyesítés révén tehát ■összpontosítottuk a szolgáltatásokat, az építési és a fafeldolgozó munkákat, s az építkezésekkel összefüggő valameny- onyi szakmunkát. Igényesebb építkezések kivitelezését is vállaljuk, mindenekelőtt az ipari termelőszövetkezetek fejlesztése terén. 1977-ben fejeztük be a trenčínl Kovotex ipari termelőszövetkezet épületei építésének harmadik szakaszát, melynek értéke megközelítette a nyolc és fél millió koronát. Az idén fejezzük be saját építkezésünket, ami lehetővé teszi, hogy az eddig három helyen folyó munkát összpontosítsuk és rugalmassá tegyük. • Milyen eredményekkel zárták a múlt évet? — A Svojpomoc tavalyi feladatait kiegyensúlyozottan — negyvenhatmi 1 lió korona értéket meghaladó teljesítménytervét 100,3 százalékra, a lakossági szolgáltatások tervét 100,1 százalékra, a hazai piaci áru- szállítás tervét pedig 101,7 százalékra — teljesítette. Ámbár szövetkezetünk termékei nem kerülnek kivitelre, mégis teljesít ünk exportfeladatokat Is — a Német Demokratikus Köztársaságban tizenkét dolgozónk korrózió elleni bevonatot végez. • Ismertethetné munkájuk tartalmát és fejlesztési terveiket? — Mint már említettem, a szövetkezet mindennemű építő- munkát, villany-, fűtés- és vízvezetékszerelést, üvegezést, festést, mázolást, minden fajtájú padlóburkolást végez, ezenkívül megrendelésre bútorokat, a tipizált formától eltérő épületasztalos-munkákat, háztartási felszereléseket — húsvágódeszkát, főzőkanalakat, fogasokat stb. — készít. Ez utóbbiakból évente mintegy négymillió korona értékben szállítunk piacra, az irántuk megnyilvánuló kereslet azonban meghaladja termelési lehetőségeinket, ezért megbíztuk az Ipari Termelőszövetkezetek Prágai Kutatóintézetét, dolgozza ki a váltakozó termelés lehetőségét. Az idén megoldjuk ezt a feladatot, aminek főleg azért örülünk, mert az elkövetkező években lényegesen növelhetjük a termelést. A szövetkezet fejlesztésével összefüggésben megemlíteném azt is, hogy mivel asztalosüzemünk már kicsinek bizonyul és berendezése is korszerűtlen, ezért a hetedik ötéves tervidőszakban negyvenötmillió korona értékben új üzem építését tervezzük. Szövetkezetünk vezetősége szüntelenül arra törekszik, hogy a dolgozók részére megfelelő munkakörnyezetet teremt sen. Szakmai képzéssel is igyekszünk hozzájárulni a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez. Szaktanintézetünkben jelenleg is harminc ipari tanuló sajátítja el a szakmát. • Idei céljaik? — Ez évi tervünk több mint negyvennyolcmillió korona termelés elérését tűzi ki célul, a lakossági szolgáltatások terve meghaladja a tizenkétmillió koronát, ebből az építkezésekért tervezett összeg öt és negyed millió korona. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység tervezett értéke 117 851 korona. A terv céljait reálisnak tartjuk, s a szövetkezet dolgozói a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az évi tervet december 22-ig teljesíteni fogjuk. Feladataink valóra váltásához nagyban hozzájárul a kilencvenhat dolgozót tömörítő három szocialista munkabrigád. Ezek a kollektívák az Idén az ezüstérem elnyeréséért versenyeznek. GÄL LÁSZLÓ Nyíltan beszélnek a hibákról 1978 I. 31. Ellenőrzik a tojásokat (A szerző felvételei) A Bolyi (Boľ) Egységes Földművesszövetkezet pártszervezete is megtartotta évzáró taggyűlését. A 44 tagot számláló pártszervezet elnöke Illés János. Tőle tudtam meg, hogy Bolyban 1923-ban alakult meg a CSKP lielyi szervezete. A pártszervezet munkájáról szóló beszámolót is ő adta elő. Alapos, mindenre kitérő, színvonalas tájékoztatás volt, méltó egy régi pártszervezet hírnevéhez. Tárgyilagosan, s ha kellett, bírálóan szólt a szövetkezetben dolgozó kommunisták munkájáról. Részletesen elemezte a szövetkezet múlt évi gazdasági eredményeit, fogyatékosságait. Nagy a lemaradás a növénytermesztésben, a gazdasági tervet e területen csak 71 százalékra teljesítették. A lemaradás főleg a rossz időjárásnak tudható be, amilyen már régen nem volt a Bodrogközben. — Viszont az állattenyésztésben mutatkozó 20 százalékos lemaradást már nem írhatjuk a kedvezőtlen időjárás rovására, hiszen az istállók fölött tető van — mondta többek között a pártelnök. Az őszinte, hibákat nem elkendőző beszámolót élénk vita követte. A felszólalók komoly felelősségtudattal, kommunista módon mondták el véleményüket. Szóltak a kirívó fogyatékosságokról, főleg az állattenyésztés terén. Őszintén elmondták, hol szorít a cipő, és mit kell a jövőben tenni, hogy a hatodik ötéves terv harmadik évében jobb gazdasági eredményeket érjenek el. Az elmúlt gazdasági év lemaradásának pótlására is ésszerű, okos javaslatokat adtak. Hiszen a XV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat a maguk vonalán csak úgy teljesíthetik hiánytalanul, ha a hibákat kiküszöbölik. A tervet teljesíteni kell, ebben minden felszól /'] egyetértett. Ezért határozatba foglalták többi között, hogy a pártbizottság minden gyűlésére meghívják a gazdasági részlegek vezetőit Is, akik beszámolnak az eredményekről és a hibákról. Ennek alapján beszélik meg a soron levő feladatokat is. A párttagság egyetér- tet abban is, hogy azt a vezetőt, aki nem képes feladatát elvégezni, azt abban a munkakörben rátermettebb szakemberrel kell helyettesíteni. Szó volt arról is, hogy az eddigieknél hatékonyabban kell érvényesíteni a párt vezető szerepét minden területen. Javítani kell a pártcsoportok munkáját is. S a kommunisták ne csak a munkahelyükön, de egyéni életükben is mutassanak példát. Elmondhatom, hogy a bolyi szövetkezeti pártszervezet évzáró taggyűlését az őszinteség, a nyíltság, az elvtársi segíteni akarás jellemezte. Ahol ilyen felelősséggel állnak a kommunisták a problémák megoldásához, ott minden remény megvan arra, hogy meg is oldják őket. Ez persze nemcsak a kommunistáktól, hanem a szövetkezet valamennyi dolgozójától is függ. (tej
