Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-25 / 25. szám, szerda
SZILÁRD ALAPOKON - AZ ÚJ FELADATOK JEGYÉBEN Beszélgetés Jón Brondos elvtárssal, a Kelet-szlovákiai Knb elnökével Ügy mondják, hogy a munkával eltöltött idő gyorsabban telik. Ez a régi igazság vonatkoztatható a nemzeti bizottságok tevékenységére is. Alig több mint egy éve annak, hogy leadtuk szavazatunkat a képviselő testületek tisztségviselőire. Közel egyötöde telt el az új megbízatási időszaknak, s ilyenkor általában mérlegre kerülnek az eredmények. Ján Brondos elvtársat, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökségi tagját, a Kerületi Nemzeti Bizottság elnökét azzal a szándékkal kerestük Jel, hogy elbeszélgessünk az új megbízatási időszak eddigi eredményeiről, a kerület múlt évi fejlődéséről és a nemzeti bizottságok ezzel összefüggő mŠfikájáró], valamint a távlatokról. % Elnök elvtárs, hogyan értékeli az elmúlt év, s egyben az új megbízatási időszak eddigi eredményeit Kelet-Szlovákia fejlődésében? — Kerületünk politikai és állami szerveink előzetes értékeléseivel egybehangzóan az én személyes véleményem is az, hogy az értékelt időszakban igazán szép eredményeket értünk el. Ezek ékesen bizonyítják vállalataink, üzemeink kollektíváinak, falvainak, városainak lakosainak, az oktatási, kulturális és tudományos intézmények dolgozóinak, és nem utolsósorban az irányító és a szervező munkában fontos szerepet játszó nemzeti bizottságok képviselőinek, dolgozóinak becsületes, áldozatkész munkáját. Én is azt mondom, hamar elszaladt az idő. Ezalatt kerületünk politikai és állami szervei kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy az állami terv feladatait becsülettel teljesítsük. Ez sikerült is. A termelés színvonala tavaly — az első évhez viszonyítva — 5,6 százalékkal növekedett, az ipari bruttó termelés tervét több mint 101 százalékra teljesítettük. Ipari üzemeink terven felül 410 millió korona értékű terméket állítottak elő. Az építőiparban nem tudtunk minden tervfeladatot megvalósítani, viszont a járási és városi építővállalatok már december 23-án teljesítették az egész évi tervet s azon felül még közel 6,5 millió korona értékű munkát végeztek el. Kedvező eredményeket ért el kerületünk mezőgazdasága is. A rossz időjárási viszonyok ellenére kerületünkben a második legjobb terméshozamot értük el gabonaneműekből. Kedvezően értékelhetjük a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok, üzemek és egyéb gazdasági szervezetek eredményeit is. % Ehhez milyen anyagi eszközökkel rendelkeztek? — A nemzeti bizottságok költségvetése keretében 8 milliárd 146 millió koronával — száz millióval többel, mint az előző évben. Teljesítettük a terveket a helyi építőiparban, a szolgáltatások minőségi fejlesztésében, az egészségügy, az oktatás, a kulturális élet, a tudomány és a művészet területén. A sok-sok eredmény közül nagyon szívesen teszek említést például arról, hogy kerületünkben már több mint ezeregyszáz óvoda működik, s bennük csaknem ötvenhétezer 3—5 éves gyerek talál második otthonra. Az ötéves gyerekek 91,7 százaléka vesz részt a tankötelezettség előtti felkészítésben. 0 Tudvalevő, hogy a nemzeti bizottságokra igen fontos szerep hárul az állami tervfeladatok teljesítésének biztosítása, a választók, a dolgozók minél szélesebb rétegeinek a közös ügyek igazgatásába való bevonása terén. Milyenek az ezzel összefüggő tapasztalataik? — Hála pártunk helyes gazdaság- és társadalompolitikájának, a mi kerületünkben is kedvező feltételei vannak annak, hogy a nemzeti bizottságok — szoros kapcsolatban a dolgozókkal — megvalósítsák a CSKP XV. kongresszusának határozatait. Egyre növekszik azoknak a lakosoknak a száma, akik saját tapasztalataik alapján meggyőződtek róla, hogy a nemzeti bizottságok valóban képviselik a lakosság érdekeit. Ezért támogatják a nemzeti bizottságok kezdeményezését, ezért vesznek részt lelkesen a tervezett közérdekű akciók megvalósításában. Ezt bizonyítják az értékes vállalások és azok sikeres teljesítése is. Kerületünkben nagyon kedvező visszhangot váltott ki Kelet- Szlovákia és Kárpát-Ukrajna versenymozgalma, a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott, „Barátság“ elnevezésű nemzetközi verseny. Dolgozóink csaknem 346 ezer egyéni és 36 500 kollektív kötelezettséget vállaltak és azokat több mint 1,5 milliárd korona értékben túlteljesítették. Bátran mondhatom azt is, hogy egyre növekszik nemzeti bizottságaink tekintélye. Ezt sokrétű, sikeres tevékenységükkel érték el. A választások óta meggyőződtünk arról, hogy helyes utat választottunk, amikor a kerületi nemzeti bizottság és az alsóbb szintű nemzeti bizottsáJan Brondos (Róbert Berenhaut felv.) gok az általuk irányított gazdasági szervezetek erejét, anyagi eszközeit a legalapvetőbb társadalmi szükségletek kielégítésének szolgálatába állították. 0 Végezetül még arra kérném, Brondos elvtárs, vázolja az 1978-as esztendő legfontosabb feladatait. — Előrebocsátom, a 6. ötéves tervidőszak harmadik évében nagyon igényes, de teljesíthető feladatok hárulnak ránk területünk gazdasági és szociális fejlesztése programjának megvalósításában. A társadalmi szükségleteknek megfelelően az ipari termelés 6,5 százalékkal, a mezőgazdasági bruttó termelés szintén ilyen arányban, az építőipari termelés 5,5 százalékkal növekszik. Kerületünk üzemeiből csaknem hétmilliárd korona értékű termék kerül kivitelre. Beruházásokra 11,5 milliárd koronát fordítunk, ebből az összegből az építőipari vállalatok dolgozói közel 7,5 milliárd korona értékű munkát végeznek el. Lakások építésére 1,9 milliárd koronát fordítunk s csaknem nyolcezer űj lakás átadásával számolunk az idén. A nemzeti bizottságok által irányított üzemekben 4,9 százalékkal növekszik a teljesítmény- szint. Fejlesztési célokra ezen a szakaszon 3 milliárd 40 millió koronát terveztünk. Ebből a néhány adatból is világos képet alkothatunk arról, hogy tennivaló van bőven az idén is. Annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy pártunk vezetésével, nemzeti bizottságaink eredményes irányításával, kerületünk dolgozó népe minden erejét, tudását és szorgalmát latba veti kitűzött * feladataink sikeres megoldása érdekében. Ezt az igyekezetei már most, az év elején tanúsítják a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett vállalások. KULIK GELLERT «« f« PLUSZ EiOJEUI VÁLTOZÁSOK Gazdasági fejlődésünk hatása az életmód alakulására Nem ártana, ha hébe-hóba felidéznénk a második világháború borzalmait, és a hazánk felszabadulását követő éveket, amelyekre a fejadagrendszer és gazdasági nehézségeink voltak jellemzők. Az élelmiszer jegyek idején nyoma sem volt a pazarlásnak. Akkoriban hiába kerestük volna a szemétládákban a ma gyakran található romlott húst, vagy szalámit, a száraz kenyeret és zsemlyét. Évekig eltartott, míg a párt és a kormány bölcs intézkedései, a Szovjetunió önzetlen segítsége és a dolgozók becsületes munkája jóvoltából „egyenesbe“ jöttünk és megszűnt a jegyrendszer. LÉPÉST TARTUNK ______A VILÁGGAL Há rom évtized telt el azóta. A munkásosztály Februári Győzelmének 30. évfordulója jó alkalom a visszapillantásra, arra, hogy elégedetten beszéljünk eredményeinkről. A nemzetközi összehasonlításokból például kitűnik, hogy a lakáshelyzet és a közellátás alakulása tekintetében lépést tartunk a fejlődő világgal. Háztartásaink felszerelése is kielégítő. Gondoljunk csak vissza a negyvenes évek második felére. Akkoriban a bútort és a többi szokásos lakberendezési tárgyat mindössze a rádiókészülék és a varrógép egészítette ki. Ezzel szemben ma egy négytagú család háztartási berendezésének értéke megközelíti a százezer koronát. A mosógépeket tekintve megelőztük Franciaországot, Ausztriát és az NSZK-t, a hűtőszekrények viszonylagos számában pedig Nagy-Britanniát. Ami a tv-ké- szülékeket illeti, Belgiumnál, Franciaországnál és Ausztriánál lényegesen előnyösebb helyzetben vagyunk. A statisztikai adatok szerint a legnagyobb élelmiszerfogyasztó országok közé tartozunk. A húsfogyasztás hazánkban az elmúlt három évtizedben 250 százalékkal emelkedett, ebből az egy főre jutó mennyiség a múlt évben meghaladta a 82 kg-ot. Tapasztalatainkból tudjuk, hogy a piac élelmiszerellátása, az itt-ott észlelhető — az elosztás hiányosságaira visszavezethető — fennakadások ellenére, valóban jónak mondható, olyany- nyira, hogy az orvosoknak sok gondot okoz az emberek túlzott kalória fogyasztása. MEGVÁLTOZTAK A NÉZETEK Az évek múlásával sok minden megváltozott, elsősorban az emberek. Ezt bizonyítja a Kereskedelmi Kutatóintézet egyik tanulmánya is, amely a különböző korúak nézeteinek összehasonlításából vont le következtetéseket. Kiderült, hogy a fiatalok a hagyományos tartós lakberendezési tárgyak helyett inkább a kevésbé időtálló, de korszerű tárgyakat, pl. a magnót, az automata mosógépet, a villanyrobotot részesítik előnyben. A fiatal házasok nem mondanak le a hűtőszekrényről, a porszívóról és a tv- készülékről sem. Számos háztartásból pedig nem hiányzik a gépkocsi, a varró- és kötőgép és sokan vásárolnak színes tv-készüléket is. Mindezek a megállapítások a szocialista ember változó, igényesebbé váló életmódját, emelkedő élet- színvonalát tanúsítják, ami visszahat a gondolkodásmódra és a nézetekre is. AZ ELADÁS KORSZERŰ FORMÁI Ha már a fogyasztókról beszélünk, érdemes a piac kínálatával is foglalkozni. Szocialista kereskedelmünk ugyancsak megváltozott az évtizedek során. Gomba módra megszaporodtak az üzletek, tágas, új áruházak, éttermek, vendéglők és raktárak épüllek. A meglevők közül számosat korszerűsítették az egész országban. Ezzel és az eladás korszerű formáinak meghonosításával is magyarázható a megnövekedett kiskereskedelmi forgalom, amelynek értéke 1976-ban meghaladta a 220 milliárd koronát. Érthető, hogy a fogyasztók hamarosan megszokták és megszerették az önkiszolgáló boltokat, különösen a kényelmes bevásárlást lehetővé tevő áruházakat, amelyekből az utóbbi években húsznál is többet adtunk át rendeltetésének. Prága három új áruháza európai színvonalú. Például a 22 000 négyzetméternyi területű Kotva Áruház 270 bolt befogadására lenne alkalmas. Az életszínvonalunk emelke* désére jellemző felsorolt tények csupán elenyésző részét képezik hazánk három évtized alatt elért eredményeinek. Az adatok azonban meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista társadalom jelszavát: — Mindent az ember jólétéért és boldogságáért — maradéktalanul valóra is váltja. KARDOS MARTA Feltétel: A LELKESEDÉS, A TENNIAKARÁS Teljesítik a választási programot A Vág folyó partján 2000 lakosú település Keszegfalva (Kameničná). Lakói többnyire mezőgazdasági dolgozók. Annak, aki néhány évvel ezelőtt járt Itt utoljára, hamar szembetűnik, hogy azóta sok minden megváltozott a faluban. Eltűntek a sáros utcák, új házak, üzletek épültek. Lecsapolták a mocsaras területet, hogy helyére parkot, gyermekjátszóteret létesíthessenek. Ján Varga, a hnb elnöke elmondta, hogy az utóbbi két-három évben valóban szép eredményeket értek el a falufejlesztésben. A választási program céljait minden évben következetesen teljesítik. Az utóbbi időben főleg a szolgáltatások mennyiségi és minőségi javítását szorgalmazzák, méghozzá eredményesen. Nemrég adták át az új élelmiszerüzletet, de a többi üzlettel sincs probléma. Mindenütt bő az áru- választék, megfelelő a kiszolgálás. Két élelmiszer-, egy hentesüzlet, cukrászda, háztartási és vegyesáru-bolt áll a vásárlók rendelkezésére, s ez megfelel a szükségleteknek. A több mint hat kilométer hosszú vízvezeték építését is a tervezett határidőn belül végezték el. A vízvezeték elkészülte után gyorsan, szervezetten portalanították az utakat, gyalogjárókat építettek. Az új választási program keretében rövidesen átadják az új, 60 férőhelyes óvodát, így a községben már 80 gyermek járhat óvodába. A lakosság és a törnegszervezetek segítségével jelentős eredményeket érnek el a faluszépítésben is. Társadalmi munkában újabb parkokat létesítettek. A parkok gondozása és az óvoda építése során több mint 68 850 órát dolgoztak le a község lakosai. A társadalmi munka értéke megközelíti az egymillió koronát. Annak ellenére, hogy a választási programot teljesítik, még nem sikerült minden problémát kiküszöbölni a faluban. Elsősorban egy megfelelő művelődési otthon hiányzik. A régi már nem elégíti ki kellően a lakosság kulturális igényeit, mivel kicsi a befogadó- képessége, így nagyobb rendezvények szervezésére nem nyílik lehetőség. Nagy Gyula, a hnb titkára, a művelődési ház vezetője, a hiányosságok ellenére is elégedett a falu kulturális életével. Elmondta, hogy jól működik a két gyermek- és a felnőtt éneklő csoport. Alakul az irodalmi színpad is, amelybe fiatalokat toboroznak. A kis művelődési otthonban számos szakkör működik, kiállításokat, tanfolyamokat rendenzek. Legutóbb például nagy érdeklődést keltett Ko- pócs Tibor grafikai és rajzkiállítása. Hogy valóban kultúrakedvelők a község lakói, azt a könyvtárból kikölcsönzött könyvek és az .olvasók száma is bizonyítja. A hnb titkárától azt is megtudtuk, hogy az új művelődési házra már nem sokáig kell várni. Építését a 6. ötéves tervidőszakra ütemezték be. Ezzel egyidejűleg korszerűsítik az iskolát, bővítik a villanyhálózatot és két újonnan létesített utcába bevezetik a vízvezetéket, aszfaltozzák az utakat. Társadalmi munkában pedig újabb zöldövezeteket létesítenek. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére a lakosok körében máris megkezdték a kötelezettségvállalások összegyűjtését. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a lelkesedés, a tenni akarás most sem hiányzik a faluban. Ez rendjén való, hiszen feltétele annak, hogy a következő évek az eddigieknél is eredményesebbek legyenek. KRASCSENICS GÉZA Ú] szó 1978. I. 25.
