Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-17 / 17. szám, kedd

Nem sajnálja a fáradságot... A SORSDÖNTŐ NAPOKBAN PRÄGÄBAN VOLT 1948 február Feleségével kettecskén ül­dögélnek a me­leg szobában. Amikor belépek, barátságosan fogadnak. Máris hellyel kínál­nak. Sejtik, ml Járatban va­gyok. Gyakran jönnek hozzá­juk vendégek. Nem csoda, hisz Cigány Imre, a párt veterán harcosa, a volt Berencsí lBranč) Efsz nyugdíjas elnöke is részt vett annakidején Prá­gában a sorsdöntő események­ben. Sokat fáradozott falujában és a nyitrai járásban a szövet­kezetek megalakításáért. Szinte minden községben ismerték a fáradhatatlan harcost. Pereg az élet filmje. A földmunkás, majd cselód már tizennyolc éves korában, 1926-ban belép a pártba. Sztráj­kokat szervez, gyűléseken vesz részt. Az ún. szlovák állam alatt felsőbb megbízatásokra a pártsejteket irányítja. Lebukik. Akkor tölt hat hónapot a bör­tönben illegális tevékenysé­géért. — Hej, de nagyon sokat szenvedtünk ... A bizalmatlan­ság ... Amikor fél évig be vol­tál börtönözve, még a rokonok sem szólhattak hozzám... — mondja a felesége. — Hadd már a múltat Ve­ronika. Nem parancsszóra küz­döttünk, azért harcoltunk, hogy ma mindenkinek jó legyen. A felszabadulás után őt vá­lasztják meg a pártszervezet elnökévé. Aktívan dolgozik a járási pártbizottságban is. Ta­nulmányozza a párt mezőgaz­dasági politikáját és ezt támo­gatva 1946-ban megalakítja a mezőgazdasági bizottságot. Har­costársaival együtt felosztják az egyik ügyvéd negyven hek­tárnyi földjét. Emiatt sok kel­lemetlenséget kell átélniük. Az ügyvéd mindenáron vissza akarja szerezni földjét. A harc egyre éleződik. De nem hátrál­nak meg. Amikor 1948 február­jában Prágában a népi hatalom megszerzéséről van szó, őt is odaküldik. A Vencel téren feb­ruár 25-én a kétszázötvenezres tömegben ő is követeli, hogy Beneš fogadja el a reakciós miniszterek lemondását. Alig jött haza, pár nap múlva visz- szautazik. Február 29-én a me­zőgazdasági bizottságok kül­dötteinek kongresszusán vesz részt. Ekkor sikerül beszélnie Gottwald elvtárssal az ötszáz hektáros káptalanbirtok felosz­tása ügyében. Gottwald elvtárs megnyugtatja. — A többieknek megmond­hatod otthon, hogy a föld a tietek lesz ... A Februári Győzelem után azon töri a fejét, hogy milyen módou lehetne egyesíteni az apró gazdaságokat. Már 1949- ben megalakítja a gépszövetke- zetet, egy év múlva pedig az egységes földművesszövetkeze- tet. A tagság őt választja el­nöknek. Sokasodnak §vgondok. Kevés Cigány Imre az épület, a gép. A vezetéshez nincs elég tapasztalat. Akkori­ban gyakran találkozik Furinda Rudolffal a Tőrei (Turá) Efsz elnökével. Arról vitatkoznak, hogy milyen módon kellene to­vábbhaladni. Nagyon örült, amikor 1953 februárjában részt vehetett az efsz-ek első kongresszusán, ahol határozat született a szö­vetkezetek megszilárdítására, és jóváhagyták a mintaalapsza- bályzat-tervezetet is. Tapaszta­latokat szerezve, ezután már magabiztosabban irányított, szervezett. Felesége sárguló újságlapo­kat tesz elénk. A Slobodný Roľník (járási újság) 1955. évi március 1-i számában a Beren- csi Efsz tagsága gabonater­mesztési versenyre hívja fel az Ivánka pri Nitre-í szövetkezet tagságát. A cél: búzából 25, árpából 27 mázsás hektárho­zam elérése. Amikor Cigány Imre a felhí­1978 17. Dolgos téli hétköznapok Sikeres esztendőt zár az Almágyi (Gém. Jablonec) Efsz • Túlteljesítették a tej, a dohány, a gyapjú és a hüvelyesek termelési tervét • Nagyarányú szőlőtelepítést program nyatermesztők eredménye pe­dig a jó szervezést igazolja. Rugalmasan alkalmazkodtak a piac igényeihez, így a kisebb hektárhozamok ellenére is tel­jesítették a bevételi tervet. Mindössze két növénynél, a nyolc hektáron termesztett fokhagymánál és az öt hektá­ron termő szőlőnél volt kisebb a hozam a vártnál. A fokhagy­mánál elsősorban az öntözőbe­rendezés hiánya okozta a ki­esést, míg a szőlőnél a régi, korszerűtlen telepítés. A szőlőtermesztésben a táv­latok biztatóak. Rövidesen ugyanis nagyarányú telepítési program veszi kezdetét. 1985-ig az alkalmas hegyoldalakon te­raszokat alakítanak ki, ezzel mintegy 200 hektár termőterü­letet nyernek a szőlőtelepítés számára. A szövetkezetben a téli hét­köznapok is szorgos munká­val telnek. Nemcsak az állat- tenyésztők igyekeznek, hanem a gépesítésben és a növényter­mesztésben dolgozók is. Ha az idő engedi, meszezik a talajt^ hordják a trágyát, hogy ezt már ne kelljen tavasszal, ami­kor ismét rengeteg lesz a mun­ka. Az építési munkacsoport tag­jai már a szőlőtelepítéshez szükséges betonoszlopokat ké­szítik. HACSI ATTILA A rimaszombati járás mező- gazdasági üzemei is ezekben a napokban, hetekben összegezik a múlt évi eredményeiket. Az előzetes mérlegkészítést már hagyományosan a pártalapszer- vezetek évzáró taggyűlésén el­végzik. A Május 9 nevet vise­lő Efsz dolgozói a jól végzett munka tudatával készülnek az értékelésre. A feladatokat való­ra váltották, sőt néhány ága­zatban a vártnál is jobb ered­ményt értek el. Az állattenyésztésben az ál­lomány fokozatos felfrissítése és a korszerű állattartási mód­szerek meghonosítása hozta meg a kedvező fordulatot. A szövetkezet 640 ezer literes tejeladási tervét már napokkal az év vége előtt teljesítette, s eleget tett 44 vagonos húsel­adási tervének is. A gyapjúel­adás tervét 10 százalékkal tel­jesítették. Külön figyelmet érdemel a növénytermesztés egyes ágaza­tainak sikere, hiszen az elmúlt esztendő időjárása Gömörben sem kedvezett nagyon a nö­vényeknek. A szövetkezet nö­vénytermesztői ennek ellenére elérték az előirányzott hoza­mokat, sőt a hüvelyeseknél át­lagosan másfél mázsával túl­teljesítették a tervezettet. A si­keres dohánytermelés is a jó munkát bizonyítja, a burgo­vásra tekint, kissé elmosolyo­dik. . * — Hol vannak már azok az idők... Ma már az ötven má­zsás hektárhozam is kevés ga­bonából. Hirtelen a faliórára pillant. — Eljárt az idő ... Sietnem kell az unokáért az óvodába — mondja és máris magára kapja télikabátját. Együtt megyünk a főutcán, közben elmondja, hogy a Vi­rágzás nevű szövetkezet na­gyon jól gazdálkodik. Együtt dolgoznak benne a volt beren- csi, a nyitraivánkai, a gerge- lovái szövetkezet tagjai. A múlt évi' sikerek után a vezetőség már úgy tervezi, hogy az új évben tizenegy vagon hússal és száztízezer liter tejjel termel­nek többet. Javulnak az élet- körülmények is. Ma már a dol­gozó asszonyok gyerekeiket az óvodában, vagy a napközi ott­honban hagyhatják. De ez még csak a kezdet kezdete. Az efsz újabb bölcsődét és óvodát épít hatvan gyeretk részére. Lassan megoldódik a lakásprobléma is. A közös gazdaság mintegy hatvan család részére biztosí­tott vállalati vagy szövetkezeti lakást. Kölcsönt adtak annak, aki családi házat akart építeni. A gazdaság fejlesztésére nagy­arányú tervek születtek. A jö­vőben ötszáz hektáros területet öntözhetnek. Szőlőt telepíte­nek, bővítik a zöldségkerté­szetet. Olyan lelkesedéssel beszél, mintha most is a szövetkezet élén állna. Nem vonult vissza. Elnöke a Nemzeti Front helyi szervezetének, tagja a nemzeti bizottság tanácsának és még jónéhány funkciót tölt be. Nem sajnálja a fáradságot, ha köz­ügyről van szó. BALLA JÓZSEF Elsőkként teljesítették a Februári Győzelem 30. évfordulójára tett vállalásukat a Pezinoki Gép- és Traktoróllomás Jozef Popluhár vezette Ifjúsági Szocialista Munkabrigádjának gépjavítói. Felvé­telünkön: Jozef Popluhár, a 26 tagú ifjúsági szocialista munka- brigád vezetője a javítóműhelyben. (Felvétel: Š. Petráš — ČSTK) A.jubileum tiszteletére vállalták Értékes szocialista vállalá­sokat tettek a Februári Győze­lem 30. évfordulójának tiszte­letére a seredi Sütőipari Vál­lalat dolgozói. Túlszárnyalják tervfeladataikat, szépítik, ren­dezik munka- és életkörnyeze­tüket. Elhatározták, hogy az idén a tartós sütemény gyár­tását több mint egymillió ko­rona értékben emelik, 210 000 koronával csökkentik az anya­gi költségeket, 4900 órát dol­goznak le társadalmi munkában a galántai járás városainak és községeinek fejlesztésében. KüSSPSü A TARJAIM! KffltVKR A növénytermesztőkre és az állattenyésztőkre váró feladatod A mezőgazdasági üzemek ja­nuár első napjaiban megkapták az 1978-as tervirányszámokat, s ezekkel összhangban a na­pokban kidolgozzák a részletes terveket. Agronómust és zoo- technikust egyaránt íróasztal­hoz kötő feladat ez, olyan mun­ka, amely messzemenő pontos­ságot igényel. Különösen ak­kor, ha a társadalmi megren­delés nagysága valamennyi tartalék mozgósítását kívánja. — Jó évet zártunk, és né­hány kimagasló eredményt is elértünk. Búzából például át­lagosan majdnem 68 mázsát ta­karítottunk be minden hektár­ról, közel 540 mázsás cukorré­paátlagunkkal kerületi elsők lettünk, hagymából pedig az elmúlt tíz év legjobb termését értük el. A 334,6 mázsás átlag hektáronként 100 000 korona bevételt jelentett — kezdte La­dislav Mrnka, a Deáki (Diakov- ce) Egységes Földművesszövet­kezet agronómusa, majd el­gondolkozva hozzátette: — A társadalmi megrendelés az idén a tavalyinál nagyobb feladato­kat ró számunkra. Ha teljesíte­ni akarjuk őket, feltétlenül ér­vényesítenünk kell minden po­zitív dolgot, ami a tavalyi jó eredmények eléréséhez veze­tett, és úgy kell szervezni a munkát, hogy a legkisebb mér­tékben se érvényesülhessenek azok a negatív hatások, ame­lyek közrejátszottak abban, hogy például már kevésbé di­csekedhetünk az árpa, és még kevésbé a szemes kukorica át­laghozamával. Későn kapják az irányszámokat Az 1978. évi feladatokat csak nagyobbítja, hogy a tervirány­számokat — hűen a korábbi gya­korlathoz — csak januárban kapták kézhez, és azok a nö­vénytermesztésben a vártnál nagyobb arányú változtatásokat kívánnak meg. örülnek annak, hogy a szakosodás keretében növelhetik a hagymavetés te­rületét, s az idén már nem kell szóját termeszteniük. Meg­oldható feladat, hogy 173 hek­táron, tehát a tavalyinál 33 hektárral nagyobb területen fognak árpát termeszteni, vá­ratlan azonban, hogy szemes kukoricával az idén a tavalyi 300 hektárral szemben majd 100 hektárral nagyobb területet kell bevetniük. — Az agronómus a követ­kező év vetéstervét már au­gusztusban elkészíti. Ennek megfelelően szántja, trágyázza és műtrágyázza az egyes par­cellákat. Természetesen számol az igények várható növekedé­sével. Én is ezt tettem, csak éppen nem gondoltam, hogy ilyen arányú változások lesz­nek, elsősorban ami a szemes kukoricát illeti. Most át kell dolgoznom a vetésterveket, an­nak az árán, hogy egy-egy par­cellába nem olyan kultúra ke­rül, mint amire azt eddig elő­készítettük. Ez bizonyos mér­tékben már negatívan befolyá­solja a végső eredményt. Mind­ez elkerülhető lenne, ha az új év tervirányszámait mondjuk már szeptemberben megkap­nánk. Hangsúlyozva tette hozzá, a nehézségek ellenére is úgy ve­szik a terveket, hogy azokat teljesíteni kell. A dolgozók igyekezete és kitartása az el­múlt évben is meghozta a várt eredményt, és ez olyan tarta­lék, amellyel az idén is számí­tani lehet. Sikeres év után jó évkezdet Amíg január a növényter­mesztés számára aránylag nyu­galmasabb heteket jelent, ad­dig az állattenyésztésben tel­jes munkaütemben kell elkészí­teni az új év terveit. Amint azt a CSKP Központi Bizottsá­gának Titkársága is hangsú­lyozza a mezőgazdaság téli feladatait részletező alapelvei­ben, már a téli hónapokban olyan eredményeket kell elér­ni, hogy azok előfeltételei le­hessenek az évi termelési és eladási tervek folyamatos tel­jesítésének. A deáki földművesszövetkezet állattenyésztői ilyen évkezde­tet mondhatnak magukénak, amit Papp Sándor főzootechni- kus szavai is bizonyítanak: — Nagyon komolyan vettük a téli kampány alapelveit,v s szinte törvényszerű, hogy már­is szép sikerekről számolhatok be. Például naponta 400 liter­rel fejünk több tejet, mint ta­valy ilyenkor, pedig a múlt évi eredményeink sem kicsinyek, hiszen tehenenként 3384 litert fejtünk. Az állattenyésztés más szakaszain dolgozók munka­eredményeit nem lehet ilyen gyorsan és pontos adatokkal lemérni, annyi azonban máris bizonyos, hogy ők is túlszár­nyalják a tavalyi átlagokat. — Az idei termelési tervek melyik része ígérkezik a legne­hezebbnek? — Kétségkívül a tervezett mennyiségű marhahús előállí­tása. A tejnél annyival nőtt a feladat, hogy az eladási terv a tavalyival azonos. A feltételek javultak. Nagyobb és jobb a tehénállományunk, így tovább emelhetjük a célprémiumok al­só határát. 1976-ban például már 8,2 literes átlag felett ad­tunk egy fillért literenként, ta­valy mór 8,8 liter volt az alsó határ. Az id .i a tej minőségét is következetesebben fogjuk el­lenőrizni. További javulást vá­runk az emberekkel való, az eddigieknél még szorosabb együttműködéstől. Nem nézhet­jük tétlenül, hogy amíg az egyik tehénistállónkban 9,21 li­ter a napi fejési átlag, addig a másikban csak 7,5 liter. — És a sertéshús? — Az eladási tervben 7 és fél vagonnal több hús szere­pel, mint 1977-ben de teljesí­téséhez megteremtettük a felté­teleket. A tavalyihoz viszonyít­va itt is nagyobb az állomány, s az állattartási feltételek is javulnak, mivel rövidesen átad­juk a birkaistállókból átalakí­tott 800 férőhelyes sertéshizlal­dát. Mindent egybevetve: adott a lehetőség, hogy ez idei ter­veinket is hiánytalanul teljesít­sük, aminek érdekében már most a maximumot tesszük. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom