Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-31 / 31. szám
Egyelőre még sivatagi képet nyújt a felső víztároló medre energetikai rendszerébe kötik, működése tehát nemzetközi jelentőségű lesz. A 400 kilovoltos hálózatból meríti majd az áramot a szivattyúzáshoz, s ide szolgáltatja vissza a csúcs- fogyasztás óráiban. Ezt úgy képzelhetjük el, hogy amikor majd a Jas lovské Bohuníce-i V—-1-es atomerőmű a délutáni vagy az éjjeli órákban „üresen jár“, vagyis fölös mennyiségben termeli az áramot, a fölösleggel felnyomatják a vizet a Fekete-Vág ÁVE felső tárolójába, reggel pedig, amikor bekapcsolják a gyári motorokat, a gyorsfűzőt és a villanyborotvát, áramot termeltetve visszaengedik a vizet az alsó tárolóba. A szintkülönbség 375 méter E rövidnek éppen nem mondható bevezető után nézzünk körül, hogy hányadán áll ez a jelentős építkezés a Fekete-Vág kies völgyében. Mládenek Rudolf mérnök, az erőmű építését kivitelező Váhostav nemzeti vállalat energetikai osztályának vezetője készségesen nyújt felviCsúcserőmű épül a Fekete Vágón A Fekete-Vág a nyári hónapokban szerény kis patakként folydogál az Alacsony-Tátra északi lejtőinek lábánál, a vadregényes, fenyvesekkel övezett völgyekben. Az erre járó kirándulók bizonyára fejcsóválva veszik tudomásul, hogy hatalmas vízi erőmű épül ezen a „patakon“, melynek vízhozama — évi átlagban 4,3 m3 másodpercenként — legfeljebb egy kisebb üzem vagy egy kisközség szükségleteit tudná fedezni árammal. Vajon hová tették az eszüket a tervezők, amikor ezt az építkezést kigondolták, és éppen ezt a csodálatosan szép völgyet túratták szét? — mondhatják a laikusok, akik még nem ismerked tek meg az átszivattyúzó vízi erőmű szerepével és működési elvével. Mindenesetre helyén volt a tervezők esze, amikor ezt a helyet a 666 MW teljesítményű átszivattyúzó vízi erőmű számára kiszemelték. De talán tisztázzuk először azt a kérdést, hogy mi is az az átszivattyúzó vízi erőmű (ÁVE), amely itt épül. Áramot is lehet raktárra termelni Az mindenki előtt világos, hogy az áramfogyasztás a nap 24 órájában nem egyenletes, hiszen az üzemek főleg a reggel és a délelőtti órákban termelnek, a háztartásokban pedig az -esti órákban gyújtunk villanyt, kapcsoljuk be a tévét és a többi áramfogyasztót. A mosógép is rendszerint ilyenkor duruzsol, s a gyorsforralót és a grillezőt is estefelé kapcsolják be a második műszakos háziasszonyok, bárhogy is tiltakozik ez ellen az ésszerű táplálkozás. Sajnos, az áram termelésében nagyon nehéz az ilyen kilengésekhez alkalmazkodni. A nagy teljesítményű hőerőműveket nem lehet naponta be- és kikapcsolni, ahogy azt a rádiónál vagy a tévénél tesszük. Különösen nem megy ez az atomerőműveknél, amelyek reaktorában örökmécsesként ég az atommáglya. így aztán a nap különböző szakaszaiban egyszer sok van az áramból, máskor meg kevés. Persze, erre is találtak már megoldást az ún. csúcserőművek formájában, ilyenek például a gázturbinák és a vízi erőművek. A Váglépcső vízi erőművei — közöttük a nemrég elkészült Liptovská Mara-i is — kiválóan alkalmasak az ilyen kilengések ellen- súlyozására, hiszen a tárolókban felgyülemlett vizet akkor ereszthetik" á turbinákra, amikor a legnagyobb szükség van az áramra. Az egész Váglépcső és a tervezett dunai vízmű is azonban csak részben oldhatja meg ezt a problémát. A vízi erőművek teljesítményének ugyanis határt szab a folyók vízhozama. Ki kellett találni egy másik, kiegészitő megoldást is, így született meg az átszivattyúzó vízi erőmű gondolata. Egyszerűen arról van szó, hogy a hagyományos vízi erőműnél lezajló folyamat meg is fordítható. Ahogy a felgyülemlett víz gravitációs erejével áramot lehet termelni, az árammal — szivattyúk működtetésével — vizet is lehet nyomatni a magasabb szinten elhelyezett tárolókba. így lehet hasznosítani az adott napszak fölösleges energiakészletét, és tartalékolni, tárolni az energiát azokra az órákra, amikor a legnagyobb szükség van rá. Rendszerbe iktatva Az átszivattyúzó erőműhöz tehát megfelelő szintkülönbséggel egy alsó és egy felső víztárolóra van szükség, s a kettő közé van elhelyezve az erőmű, amely egyszer termeli, máskor pedig fogyasztja az áramot. Ha a felsőből az alsóba engedik a vizet — a turbinákon át —, áramot termel, ha pedig az alsóból a felsőbe szivattyúzzák, áramot fogyaszt. E körforgásnál csak annyi víz megy veszendőbe, amennyi a tárolókból elszivárog vagy elpárolog, ezt pedig a Fekete-Vág szerény vízhozama is pótolni tudja. A Fekete-Vág átszivattyúzó vízi erőművet közvetlenül a KGST-országok lágositást az épülő vízi erőmű műszaki adatairól, s a munkák jelenlegi állapotáról. Külön is hangsúlyozza, hogy Csehszlovákiában az eddigi legnagyobb vízi erőmű építéséről van szó, amely 665 megawattjával az Őrlik 360 MW-os és a Daleäice vízi erőmű 440 MW-os teljesítményét is messze felülmúlja. A műszaki tervdokumentáció első része 1974-ben készült el, s ennek jóváhagyása és kiegészítése után csak tavaly, 1976-ban kezdődtek az építési munkák. A beruházás teljes költség- vetése csaknem 2,6 milliárd korona, ezen belül 644 millió koronába kerül a technológiai berendezés, a többit az építési munkák és anyagok emésztik fel. A tervek szerint az erőmű 6 kettős blokkból áll, ezeket fokozatosan adják majd át, az elsőt a szövetségi kormány 1976. május 6-án kiadott 100. számú határozata értelmében 1980 decemberében kell átadni, a többit pedig 4 hónapos időközökben 1982 augusztusáig kell elkészíteni. Jelenleg egy óriási, nyitott kráter van a jövendő erőmű helyén, melynek mélyén az alapozást, a betonozási munkákat végzik. A Fekete-Vág medrében létesítendő alsó víztároló ma még nem létező duzzasztógátjának Az alagutakat fúró vájárok szocialista munkabrigádja jozef Cerven vezetésével az erőmű építőinek egyik legjobb kollektívája (A CSTK felvételei) központi részét fogja képezni. Az al- .só víztároló befogadóképessége 3,7 millió m3 lesz, amit a folyó 10 nap alatt képes feltölteni. Ugyanilyen nagyságú víztárolót létesítenek a Fekete- és a Fehér-Vág közötti vízválasztó helység hátán, melynek szintje 375 méterrel lesz magasabban az alsó víztároló szintjénél. Itt természetesen az égből hulló csapadékon kívül nincs semmilyen más vízforrás. Naponta 5,5 órás áramtermelés A két víztárolót három 3,8 m átmérőjű csővezeték köti össze. Ezek az erőmű turbináitól kiindulva 180 méteres szakaszt képeznek a hegyoldal lábáig, itt a hegyben folytatják az útjukat, s a 375 méteres szintkülönbséget egy 600 m hosszú, rézsutosan emelkedő szakaszban küzdik le, majd további 140 méteres vízszintes szakasz következik a felső tároló beömlési nyílásáig. Természetesen, ez sem lesz csak amolyan egyszerű beömlési nyílás, hiszen a felső tároló vízszíntjé- nek napi ingadozása eléri a 25 métert, ezért itt egy 48 méter magas különleges zsllipházat építenek. Jelenleg nagy teljesítményű kotrógépek mélyítik a felső víztároló medrét, s a kiemelt kőzetből gátat építenek a meder peremén. Többnyire dolomitos mészkő képezi a hegyet, aránylag könnyű vele a munka, de problémát jelentenek a hegyben rejlő üregek, barlangok, amelyeket jól el kell majd szigetelni, nehogy megszökjön a szivattyúkkal drágán feljuttatott víz. A két víztárolót összekötő csőrendszert elkészítésük után betonba ágyazzák az alagutakban. Természetesen, számos további műszaki különlegesség tartozik még az egész rendszerhez, ilyenek például a csővezetékek alsó szakaszát lezáró gömbelosztók. Az átszivattyúzó vízi erőmű tervezett működéséről néhány érdekes adatot is megemlíthetünk. Az erőmű csúcsfogyasztás idején naponta 5,5 órán át termel majd áramot. A 2600 mm átmérőjű turbinákat forgató víz nyomása a két víztárolót összekötő csővezeték alsó szakaszában eléri a 40 atmoszférát, s egy-egy turbinában 30 m3, összesen tehát 180 m3 víz zúdul majd vissza másodpercenként az alsó víztárolóba, melynek szintje az erőmű 5,5 órás üzemeltetése alatt 7,5 méterrel emelkedik. A víz visszaszivattyúzása 8 órát vesz majd igénybe, a hat szivattyú ugyanis másodpercenként 132 m3 vizet tud továbbítani a felsőbb tárolóba. A munkák terjedelmére jellemző, hogy a víztárolók kimélyítése során összesen 4 440 000 m3 követ, kőtörmeléket és földet kell megmozgatni, vagyis kitermelni és elszállítani, ebből 2 890 000 köbmétert a felső víztároló építésénél. Az építési munkákhoz összesen 410 000 m3 betont és vasbetont használnak fel, s 195 000 m3 területen kell elvégezni a bitumenbetonos szigetelést. Az összekötő csőrendszer páncéljának elkészítéséhez 10 900 tonna acélt használnak fel. Komplex ésszerűsítéssel Az említett adatok kifejezően szemléltetik az itt végzett munkák óriási méreteit és igényességét. Mindehhez nagy teljesítményű gépek, külföldről behozott talajmarók, földgyaluk és különleges építődaruk állnak az építők rendelkezésére. Az építés sajátos jellegére való tekintettel fontos szerepet töltenek be a komplex racionalizációs brigádok. Az erőmű építésénél Jozef Mackó 20 tagú komplex racionalizációs brigádja a betonozási munkák szervezési és műszaki megoldásaiban jeleskedik. Oj technológiai eljárást érvényesítenek itt, az ún. elvesző zsaluzást, deszkák helyett ugyanis olyan prefabrikátumokat használnak, amelyek a betonhoz kötődnek és véglegesen ott is maradnak. A felső víztároló építésénél V i n- cent Lieskovskf komplex racionalizációs brigádja a robbantásos kőfejtés munkálatait ésszerűsíti. A szocialista munkabrigádoknak és az újítóknak is nagy szerepe lesz abban, hogy a nagy mű határidőben elkészüljön, bár ez elsősorban attól függ, hogy az igényes berendezéseket szállító kohászati és gépipari vállalatok idejében teljesítik-e majd a reájuk háruló feladatokat. MAKRAI MIKLÓS VII. 3:
