Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-24 / 30. szám

ÓRA A SZERVEZETÜNKBEN VII. 24. Ki ne dühöngene, azon, hogy vasárnap, amikor nyugodtan aludhatna akár délig is, egy hangtalan ébresztőóra felkelti a hétköznapjában megszokott időben? Pavlov, szovjet fizioló- gus érdeme, hogy a feltételes reflexek rendszerét az időre vonatkozólag is felfedezte. Ez a rendszer működik, ha vala­milyen tevékenységet meghatá­rozott időben végzünk. Aki pél­dául délben, 12 órakor ebédel, ha egyszer elkésik az étkezés­sel, korog a gyomra. Vagy aki este 10 órakor nap nap mellett aludni tér, ugyanebben az idő­ben a legjobb társaságban is érzi az álmosságot. Nos, ilyen­kor az történik, hogy az illető belső órája figyelmezteti, hogy itt a lefekvés ideje. Nyilvánvaló, hogy az élő szervezetek idegrendszerében megy végbe az idő múlásának számbavétele. A délre költöző madarak, a téli álomba merülő medve és az ember egyaránt érzi az idő múlását. A belső ébresztőóra nem engedi, hogy elaludjuk a megjelölt időpontot, de különböző más időben is tu­domásunkra hozza létezését: éj­jel pontosabban, mint nappal. Az idő fontos környezeti té nyező az ember életében. Sem siettetni, sem megállítani nincs módunkban. Eseménydús kör­nyezet hatására gyorsabb tem­póra vált, mig ha eseménytelen külső hatások érik az embert, lelassul. Az is érdekes jelenség, és bizonyos szempontból meg­magyarázható, hogy idős kor­ban gyorsabban rohan az idő, mint például gyermekkorban. A biológiai óra hollétére még nem tudnak a kutatók egyértel­mű választ adni. Először az ál­latok agyában kutattak. Az agyvelö egyes részelnek eltávo­lításával a szervezetben sike­rült különböző ritmusokat meg­bénítani, de sok más ritmus változatlanul és hibátlanul mű­ködött. Még ma sem tudjuk, hogy egy vagy több óra műkö­dik-e szervezetünkben. És az állatok? A biológiai órák az egész ál­latvilágban azonos tulajdonsá­gokkal rendelkeznek. Megfi­Virágparádéra készül Erfurt Az idén is hatalmas érdeklő dés előzi meg a hagyományos erfurti virágkiállítást, amely augusztus 27-én nyitja meg ka­puit. Több mint három héten át a dekoratív virágok helyi és külföldi kedvelőinek és a ker­tész szakembereknek a nagy ta­lálkozója lesz ez a rendezvény. A „virágok fővárosában“ — Erfurtban — minden eddiginél pompásabb virágparádéra ké­szülnek: 18 kiállítási pavilon­ban és hatalmas szabad terüle­ten ismerkedhetnek meg a lá­togatók a legújabb nemesített virágokkal, a legmodernebb kertészeti technikával és tech­nológiával. Az „IGA ’77“ keretében több tudományos tanácskozásra is sor kerül. A Szovjetunióból már több mint 150-en jelentkeztek a szakmai-tudományos fóru­mokra. Erfurt már a múlt század óta a nemzetközi kertészeti kiállí­tások központja. 1961-ben ke rült sor a szocialista országok első nagyszabású kiállítására. Az „IGA“ első tíz évében a be­mutatókat 90 országból több mint 13 millió vendég kereste fel. ( BUD APRESS—PANORAMA ) Megfúrták az Antarktisz jégpáncélját Mindeddig hiába próbálták elérni az Antarktisz partvidéki jégtakarója alatti vizfenéket. Nemrég azonban a Novolaza- revszkaja kutatóállomás egyik nagy parti gleccserénél alkal­mazott elektrotermikus fúrás sikerrel járt. Az Antarktiszon az úgyneve zett úszó jégpartok a legelter­jedtebbek — ezek jégpáncélja állandó mozgásban van. E part menti gleccserek jege több száz méter lehet, de helyenként meghaladja az ezer métert is. Az úszó jégtakaró területe pe­dig több mint másfél millió négyzetkilométer. Az Antarktisz úszó jégtaka róját már elég jól ismerik. A jég alatti vizek azonban még ismeretlenek. A Szovjet Sarkkutató Intézet­ben elektrotermikus fúróberen­dezést dolgoztak ki. Ezzel a 110 milliméter átmérőjű túráto­kat óránként hat méter sebes­séggel készíthetik el a jégben. A kisebb átmérőjű lyukhoz ké­szített fúrófej óránként 20 mé­ter sebességet ér el. A fúróbe­rendezés szánom vagy helikop­teren szállítható. Novolazarevszkaja közelében, a külső partvonaltól 35 kilomé­terre a szovjet Antarktisz-ku- tatók 357 méter mély fúratot készítettek. A part menti glecs- cser alatt 200 méter mély vizet találtak, és mintákat vettek a tengerfenékről. A Lazarev-tengertril mintegy 50 kilométerre végezték a má­sodik fúrást. A jégréteg itt 447 méter vastag, és alatta 40 mé­ter mély a víz. A tengerfenék­ről vett mintát Leningrádban gondos vizsgálatnak vetették alá. Kiderült, hogy az utóbbi tízezer év során a diatoma vízi­növények összetétele nem vál tozott. A víz hőmérséklete a fúrás helyén mínusz 1,5—1,9 fok, sótartalma pedig csaknem akkora, mint a nyílt óceánoké. Ezek a kutatófúrások lehető­vé teszik a hidrológiai viszo nyok, a part menti vizek sok­oldalú tanulmányozását az Északi- és a Déli-sarkon. (BUDAPRESS—APN) gyelték, hogy a baglyok éjsza­ka, mindig ugyanabban az idő­ben kezdenek huhogni, a dene­vérek azonos órában indulnak éjszakai útjukra, a pókok haj­nali háromkor kezdik szőni há­lójukat. Egyes rovarok pedig többnyire a nap bizonyos órájá­ban kezdenek tevékenykedni. Gondolni kellene arra, hogy ez a biológiai óra nem az állatok testében van, hanem külső ha­tásra működik. Ennek ellenére mondanak a sarki madarak, amelyek nyáron, állandó nap­fényben is az éjszaka megszo­kott órájában térnek nyugovóra. És a növények? Nemcsak a magasabb rendű szervezeteknek van biológiai órájuk, hanem a növényeknek is. Linné, a világhírű természet­tudós egy virágórát tervezett. Az óra számlapját különböző növények fajtáiból állította össze, amely növények virágai különböző időben nyílnak és csukódnak. Így csak egy pillan­tást kellett vetni a virágórára, és az éppen nyíló virágok a pontos időről tájékoztatják a nézőt. A növények biológiai órája lehetővé teszi, hogy a nö­vény életmódjával a nappal és az éjszaka változásaihoz alkal­mazkodjék. MARÉK ANTAL Tizenhárom éves medikus Jurij Lebegyin, a moszkvai Orvostudományi Egyetem mindössze tizenhárom éves hallgatója tanulmányai te­rén számos vonatkozásban „lekörözi“ a nála jóval idő­sebb évfolyamtársait. Az első szemesztereket kitűnő eredménnyel végezte, rendkívül alaipos ismeretekkel lepve meg oktatóit. Tanárai egyébként fő erényének bámulatos emlékezőtehetségét tartják. A tizenhárom éves Jurij a szovjet főváros legfiatalabb egyetemistája. Lebegyint 1975 őszén vették fel az orvostudományi egyetemre, miután aranydiplomával végzett a Ívovi (Nyugat-Ukrajna) gimnáziumban. Iskolai tanulmányait egy kis késéssel, csak hétéves korában kezdte meg, de három év alatt elvégezte az általános iskolát, az első­től a hetedik osztályig. A matematikával, a kémiával az idegen nyelvekkel éppen olyan könnyedén boldogult, mint az irodalommal. A legifjabb moszkvai egyetemista legfőbb, de nem egyetlen szenvedélye az orvosi tudományok tanulmá­nyozása. Komoly zeneértő hírében is áll; kitűnően zon­gorázik. Ráadásul verseket is ír. „Életútjához“ hozzá tartozik még, hogy az általános iskola mellett — „az­zal párhuzamosan — elvégezte a zeneiskolát. BUDAPRESS — APN) A CTK felvétele Új utak Kubában Oj autóút épül a Kubai Köz társaság legnehezebb járható körzetében, a Sierra Maestre hegységben. Hossza több mint 200 kilométer lesz és Pilon vá­rosát köti össze Santiago de Cubával. Az építkezés felén már túl vannak. Szakemberek szerint az elmúlt években át­adott autóutak közül ennek az építése a legbonyolultabb. Az elkészült szakaszon a víz elve­zetésére több száz vasbeton csövet fektettek le, és több mint 70 hidat emeltek a kü­lönböző folyók, illetve szaka­dékok fölött. A népi hatalom éveiben a Kubai Köztársaságban jóval több út épült, mint az ország forradalom előtti egész törté­netében. Az úthálózat hosszú­sága a szigetországban ma meghaladja a 30 000 kilométert. Az új utak a legfontosabb ipari és mezőgazdasági központokat kötik össze. A kubai első ötéves terv egyik legfontosabb objektuma, az új autóút a tervek szerint 1980-ra készül el. I BUDAPRESS-PRENSA LATINA) ÉLJEN LAURIN KELEMEN! A burzsoá köztársaság idején a Kisgazdapárt (Népi Agrárpárt), amelynek szlo­vák politikai vezére dr. Mi­lan Hodza volt, állítólag úgy döntött, hogy tagállományát bővíti a Csehszlovákiában élő magyar földművelőkkel is. Amikor néhány magyar nagygazda kezére játszott egy pár hold földet — a parcellázás segítségével —, tagállományát sikerült is bővítenie. Voltak v magyar falvak, ahol ezekért a par­cellákért megalakították az agrárpárt helyi szervezetét. Az agrárpárt híveit itt „hodzsa huszároknak“ ne­vezték. Ezekről maradt fenn az anekdota: állítólag az egyik ilyen helyi szervezet elnöke, amikor Prágában a Wilson-pályaudvaron „hor- k^ párky“ felkiáltást hal­lott, kikérte magának, hogy ő bizony nem Horthy-párti, hanem Hodzsa-párti. A parcellákért ezek a falvak is az agrárpárt kép­viselőjére szavaztak, anél­kül, hogy ismerték volna, legalább névről. Megeléged­tek a parcellákkal. Akkori­ban nem úgy volt, mint ma, hogy a képviselő állandó és élő kapcsolatban van válasz­tóival. A képviselő, ha meg­választották, tovább nem tö­rődött választóival. Ezt látta az agrár párt központja is, és a képviselőknek meg­hagyta, hogy legalább néha­napján látogassanak válasz­tókörzetükbe. Így történt, hogy egy bi­zonyos képviselő, különben szlovák nemzetiségű, meg­bízta személyi titkárát, hogy P. községbe küldjön távira­tot: hétfőn meglátogatja vá­lasztóit. Hogy a hatás na­gyobb legyen, telegrafálja meg azt is, hogy autó­val érkezik. Becsületes tit­kárról lévén szó a magyar községbe a következő szö­vegű táviratot küldte: „Hét­főn érkezünk Laurin Kle- menttel — személyi titkár.“ A távirat meg is érkezett és nagy felhajtást keltett. Ugyanis a kis faluban kép­viselő azelőtt még nem járt. Munkához láttak hát, ké­szültek a fogadásra, hadd lássa a képviselő úr, hogy milyen a magyar vendéglá­tás. A kisbíróval transzpa­renseket, dísztáblákat készít­tettek, legyen hétfőn reggel mivel fogadni a képviselő urat. Amikor a képviselő úr megérkezett, a következő feliratú transzparens fogad­ta: „Éljen Laurin Kelemen!“. Ez a felirat több táblán is előfordult. A képviselő természetesen nem tudta, mit jelentsen ez, s a titkárának meghagyta, tudakozza meg, ki az a Laurin Kelemen, akit ilyen pompával fogadnak. A tit­kár szörnyülködve vette tu­domásul, hogy Laurin Kle- ment megmagyarosításáról van szó, helytelenül veze­ték- és keresztnévként értel­mezve. Ebből aztán nagy- nagy kacagás támadt. A kisbfró pedig, aki a szöve­get készítette, nem győzött bocsánatot kérni. Nos, így lett a Mladá Boleslav-i Václa Laurinból és Václav Klementből, a be­csületes cseh mechanikusok­ból, az automobilizmus út­törőiből Laurin Kelemen ag­rárképviselő ... DR. LADISLAV MARTINCEK APRÓHIRDETÉS ISMERKEDÉS ■ 32/168 egyetemet végzett, csi­nos, sokoldalú, nemes érzésű, haladó szellemű barátnőmnek élettársat keresek 40 éves korig. Jelige: Harmónia. 0-1025 ADÁSVÉTEL ■ Eladó lakóház 2 család részé­re Stúrovóban. Azonnal beköl­tözhető. Cím a hlrdetőtrodában. 0-926 ■ Jó állapotban levő hálószoba­bútor eladó (mahagon, magas­fényű). Jelige: Dunaszerdahely, olcsón. Ű-1029­KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszö­netét mindazok­nak a kedves ro­konoknak, szom­szédoknak, isme­rősöknek, osz­tálytársaknak, az ifjúsági szervezet tagjainak és mindazoknak, akik június 23- án elkísérték utolsó útjára a 17 éves korában súlyos betegségben elhunyt drága jó fiút, Kiss Pityukét a taksonyi temetőbe és koszo­rúikkal, virágaikkal, részvétük­kel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Külön köszönetét mondunk dr. Horáknak és dr. Korecnek, a bratislavai kórház orvosainak és nővéreinek áldozatos munkáju­kért, valamint azoknak az önkén­tes véradóknak, akik véradomá­nyaikkal igyekeztek megmenteni fiúnk életét. A gyászoló család Ű-1005 MEGEMLÉKEZÉS ■ Július 17-én lesz öt éve an­nak, hogy drága fiamat, Petrái Lászlót kiragadta a ke­gyetlen halál szerettei közül. Akik Ismerték és szerették, szen­teljenek számára egy néma pil­lanatot ezen a számunkra szo­morú évfordulón. Gyászoló édesanyja, bátyja és nagyanyja 0-922

Next

/
Oldalképek
Tartalom