Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-24 / 30. szám

NEM VAGYOK Portré Dániel Olbrychskiról (Z. Mináéová felvétele) „Egész eddigi pályám ár- nyékbokszolás. Az ellen küz­dők, hogy Zbygniew Cybulski utódjának tartsanak. Csak mér­gelődöm, ha erre terelődik a szó, vagy erről olvasok. Ogy érzem, ez bemocskolja Cybuls­ki emlékét, s jélretol engem, aki megpróbálok színpadon, fil­men Olbrychski lenni. Ezt az »utód« gondolatot nyilván a Minden eladó című film sugall­ta a világnak. Amikor 1968 telén Wajda fel­keresett és először beszélt e tervéről — nem tetszett nekem. Azt ajánlotta, alakítsam önma­gamat, de úgy, ahogy ő, Wajda lát engem. Ö úgy látta, Cybuls­ki közvetlen utóda vagyok. Cy­bulski halálával elárvult a len­gyel film — magyarázta — és a közönség minél előbb egy másik Cybulskit akar látni. Olbrychski lesz az. Csakhogy minden ember, minden jellem, minden tehetség egyszeri. Akárcsak a kor, az idő sem is­mételhető, amelyben élt, egy másik művész útján sem lehet még egyszer ugyanúgy végig­menni. A legnépszerűbb színész sem hagyja magát ismételni, hiszen minden évben, minden szerepében, minden életkorban más és más. Cybulski 1927-ben született, én 1945-ben. Tizennyolc eszten­dő van közöttünk, több, mint egy generáció. Mi hát az össze­hasonlítási alap? A mondjuk huszonöt éves Olbrychski egy olyan szerepet alakít, melyet tizennyolc évvel korábban a huszonöt éves Cybulski vagy bármely másik akkor huszonöt éves színész alakíthatott volna? Ezért Olbrychski Cybulski köz­vetlen utóda lenne. Nevetsé­ges ...“ A szenvedélyes nyilatkozat az 1975-ös moszkvai nemzetközi filmfesztivál egyik sajtókonfe­renciáján hangzott el, melyen Wajda is jelen volt, s amelyen Olbrychski egyik parádés szere­péről, Az ígéret földje főhősé­ről esett szó. Egy olasz újság­író faggatta Olbrychskit, milyen érzés Cybulski utódjának len­ni... A tiltakozás hevessége min­denkit meglepett. Végül is ter­mészetes folyamatról van szó. Nyilvánvaló, hogy Cybulski, ha még élne, akkor sem alakíthat­ná már (életkoránál fogva) azokat a szerepeket, melyekben ma Olbrychski tündököl. Felté­telezhető, de egyáltalán nem bizonyos, ha ezek a szerepek korábban kínálkoznak, legalább egy részüket Cybulskira bízzák. Végül is nem egy színészről van szó, hanem egy szerepkör­ről, melyben párhuzamosan töb­ben is otthonosak. Csak akik közelebbről is­merik Daniel Olbrychskit, azok találtak e kitörésre valamiféle magyarázatot. Azt állították: mint nemzedéke egészére, a fiatal Olbrychskira is meghatá­rozó hatást gyakorolt Cybulski egyénisége. Később — első nagy sikerei ideién — azután mindenáron szabadulni akart ettől a hatástól, de — közeli barátai állítják — teljesen még ma sem tudta kivonni magát alóla. Olbrychski a háború után született első nemzedék képvi­selője. Lowiczban látta meg a napvilágot. Amikor nyiladozó ésszel igazi mozirajongó lett, már mindenfelé Cybulski film­jeit játszották, s neki is, társai­nak is, Cybulski lett egyik emberideálja. Pedig Daniel Olbrychski eredetileg sportoló akart lenni. Hivatásos verseny­ző, majd sportoktató, lehetőleg valamelyik nemzeti válogatott szolgálatában. Judo, boksz, ví­vás, lovaglás voltak a főszámai, de edzői szerint „ügyesen moz­gott“ az atlétikai pályákon is. Az egykori álomból máig is megmaradt valami: az úgyneve­zett bravúrjelenetekben, vere­kedésekben, lovas-ugró-vívó-je- lenetekben mindent maga csi­nál — nem hagyja a kaszka­dőröket dolgozni. Középiskolás korában gyak­ran szerepelt a varsói Ifjúsági Irodalmi Színpad előadásain, s érettségi után — hogy vala­milyen szakmája is legyen a sportolás mellett — beiratko­zott a varsói színiakadémiára. A hatvanas évek elején felvi­rágzó lengyel televíziózás fia­tal színészeket keresett és Olbrychskit, már egyetemista­ként, rendszeresen szerepeltette az állandó tv-színház előadá­sain. Első filmszerepét Janusz Nas- feter rendezőtől az ifjúsági Irodalmi Színpad állandó láto­gatójától kapta. Sebesült az er­dőben — ez volt első filmjé­nek címe. Az alkotás azonban nem hagyott maradandó emlé­ket. Igazi nagy sikereit Andrzej Wajdának köszönheti. Első mű­vészi találkozásukra az 1965- ben készült Légióban került sor. ez Zeromski Hamvak című regényének kétrészes filmválto­zata. A fiatal nemes, Rafal sze­repében Olbrychski egy csapásra a legnagyobb lengyel színészek közé „játszotta be“ magát. Kö­vetkező filmjeivel pedig a len­gyel közönség egyik kedven­cévé vált. Nemzetközi hírnévre az ugyancsak Wajda rendezte Minden eladóval tett szert. A Wolodyjowski úrban pedig már sztárszerepet alakít. Tulajdon­képpen üstökös: három év alatt nemzetközileg jegyzett művész- szé lett. Külföldön először Ma­gyarországon, Jancsó Miklós Égi bárányában dolgozott. Jan- csónak köszönheti első olasz- országi filmszerepét is: Monica Vitti és Pierre Clementi oldalán jelent meg Jancsó olasz—francia —nyugatnémet koprodukciójá­ban, A pacifistában. Közben el­játszotta Wajda remekének, a Tájkép csata utánnak hálás fő­szerepét. Az 1970-es év egyéb­ként is különösen sikeres volt számára. A varsói Nemzeti Szín­házban a Hamlet címszerepé­ben színpadi színészként is nemzetközi sikert aratott. Valójában színpadi színész­nek vallja magát, aki színház nélkül nem tudna élni. A hetve­nes években a televízióban, a filmgyárakban már egyre in­kább válogat a szerepekben. Sokszor mond „nem“-et az ajánlatokra. A szovjet Felszaba­dítás című filmben alakított szerepe mellett elsősorban Waj- dánál vállalt feladatokat. Az eredetileg televíziós filmnek készült Nyírfaligetben, majd a nemzetközi sikerű Menyegző­ben, Az ígéret földjében. Fel­bukkant ugyan mások alkotá­saiban is, de ezekben alakítá­sai kevésbé figyelemre méltóak. „Ha szerepet választok, be­vallom, csak a magam szem­pontjai érdekelnek. Csak olyan szerepeket vállalok el, me­lyekben megtalálom azokat a pontokat, melyek művészi erő­próbát, emberi lehetőségeimre megfelelő terhelést jelentenek. Noha színész vagyok, lelkem­ben sportoló maradtam. Mindig jobb, mindig nagyobb teljesít­ményre vágyom, egyre nehe­zebb akadályokon, határokon szeretnék túljutni. Másképp nem tudnék színész maradni“ — mondta egy interjúban. És ebben rejlik a kulcs, mely segít megértetni Daniel 01b- ryohski múltbeli s elkövetkező sikereit is. FENYVES OYftRGY ELŐTTE A PÄLYA BEMUTATJUK SZERENCSI ÉVÁT Ritkán történik meg, hogy egy színész három-négy év le­forgása alatt olyan népszerűségre tegyen szert, mint Szerencsi Éva. Harmadéves volt, amikor Keleti Márton felfedezte őt a film számára. A Bob herceg című operett filmváltozatában figyel­hettünk fel először tehetségére. Másodikos gimnazista korában még balett-táncosnő szere­tett volna lenni, ám később kiderült: túlságosan kötött izom­zatú. Ha zenét hallgat, ma is önkéntelenül mozdulatok jutnak az eszébe. A Pinceszínházban amatőrködött. Mezei Éva irányításával kis jeleneteket, irodalmi műsorokat adtak elő. Andai Katival, Sörös Sándorral — mai kollégáival — és későbbi férjével. Szakácsi Sándorral a Rómeó és Júliát is eljátszották. Goethe-verssel, sanzonokkal és a Puck-monológgal felvételi­zet a főiskolán, ahol Várkonyi Zoltán növendéke volt. A „Szerencsi-korszak“ még a diplomaosztás előtt kezdődött. Egymás után kapta a filmszerepeket. Eljátszotta a Kakuk Marci Esztijét, a Makra, a Harminckét nevem volt és A török­fejes kapja főszerepét. A tévé képernyőjén is gyakran feltűnik. Szép sikert aratott az Elza férjhez megy, a Café Hungária és a Holnap is élünk című tévéjátékokban. A próbákon mindig a szerep felépítéséből indul ki. Ha meg­találja azt az egy-két mondatot, amelyre építhet, hamarabb „átváltozik“. Legutóbb Zsurzs Éva kérte fel Abigél című tévéjátékfilm­jének főszerepére, amely Szabó Magda regénye alapján ké­szült. Szerencsi Éva negyedik évadját kezdi a József Attila Szín­házban. Huszonöt éves. Előtte a pálya ... G. SZABÚ LÁSZLÓ □ VJACSESZLAV TYIHONOV leg­újabb munkája a Fekete fülű fehér Bim. Gavril Trejepolszkij kisregényét, amelyet mostanában olvashattunk a Szovjet Irodalom című folyóirat ha­sábjain — a Gorkij Stúdióban vitték vászonra. Sztanyiszlav Rosztockij rendező választása azért esett Troje- polszkij könyvére, mert benne — mint mondotta — fontos mai problé­mák témáját találta meg. A kedves fekete fülű fehér Bim kutya gazdáját, Iván Ivanovicsot játssza Tyihonov. Nyilatkozata szerint egészen másmi lyennek látjuk majd, mint korábbi filmjeiben. Erdésznek, vadásznak, er dobén vakációzó városinak látszik. A film hőse a természetben találja meg csendes örömét. □ SOFIA LOREN Moutrealba re­pült, ahol a Jocaste című drámát for­gatja. A film rendezője: Sidney Fu rie. Partnere a nálunk szinte isme­retlen Steve Railsback, aki A látoga­tók című Elia Kazan filmben tűnt fel. Sofia új filmje: az anyai szeretet drámája. □ LJUDMILA SZAVELJEVA, Jurij Jakovlev, Regimantas Adomaitis, Vla­gyimir Ivasov, Anatolij Szolonyicin szovjet és Szlefan Danailov bolgór- színész közreműködésével készül a Julija Vrevszkaja című bolgár—szov. ,et koprodukciós film. Rendező a hol gár Nikola Korabov, operatőr Vagyim juszov. A forgatókönyv írói: Szemjon Lungin és Sztefan Canev. — Filmünk annak a kétszázezer orosz katonának emlékére készül, akik a bolgár—tö rök háború alatt, 1877-ben és 1878-ban életüket áldozták Bulgária felszaba­dulásáért — mondta Szemjon Lun gin. Julija Vrevszkaja önkéntes ápo lónőként vett részt a felszabadító há­borúban és hősi halált halt. Filmünk az ő életéről szól. VII. 24. o lO

Next

/
Oldalképek
Tartalom