Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-18 / 51. szám
Huszonöt éve működnek a polgári ügyek testületéi Komáromban már szokássá vált, hogy azokat a polgárokat, akik a város és a közösség érdekében sokat tesznek, jelentős életjubileumukon a testület is köszönti. Az ünnepelt ezűttal Holczhei Viktor pedagógus, akinek Nagy Géza, Bende István és dr. úlvecky Ferenc, a vnb elnöke gratulál (Gyökeres György felvétele) + + _____ + * BÖ LCSŐTŐL A SÍRIG Fényképalbum. Benne családi eseményeket megörökítő felvételek (esküvők, fiatal édesanya gyermekével, köszöntőket fogadó idős néni), mégsem családi album ez, hanem egy szervezeté, a komáromi (Komár- no) Polgári Ügyek Testületéé. Ezt nézegetem, .amíg Nagy Gézára, a testület titkárára várok. — Három állandó alkalmazott számára is lenne itt tennivaló, de a hivatalos ügyintézésre csak egyedül vagyok — mondja, miután az utolsó ügyfél is elment. — A testületek szlovákiai tanácsának 1973-ban kiadott alapszabályzata szerint minden testületnek egy fizetett alkalmazottja lehet, aki egyben a titkári teendőket végzi. A szabályzat azonban ,a helyi feltételeket — mármint a lakosok számát — nem veszi figyelembe. Komáromnak már csaknem 30 ezer lakosa van, s nem panaszképpen mondom, de nekünk sokkal több a munkánk, mint például egy tizenötezer lakosú városban működő testületnek. A komáromi Polgári Ügyek Testületé tizenhét tagú. Tagjai a Nőszövetség, az ifjúsági szervezet, a szakszervezet képviselőinek soraiból kerültek ki. A munkaterületet öt szakaszra (esküvők, névadók, életjubileumok, kulturális, egyéb akciók) osztották. — Legönállóbban az életjubileumok szekciója tevékenykedik, melynek vezetője Kuchar Rózsa nyugdíjas, mondja a titkár. — 1973-ig nem volt lehetőségünk a nyugdíjasokkal foglalkozni, most igyekszünk a lemaradást is pótolni. Négyezer- hétszáz nyugdíjas él a városunkban, nyilvántartást készítettünk a kerek évfordulókról, s a szekció tagjai lehetőleg éppen a születésnapjukon látogatják meg az idős embereket, azokat is, akik nyugdíjasotthonokban élnek. Magam Is részt vettem már számos ilyen látogatáson (idén már 93 volt), jóleső érzés látni az ünnepeltek örömét. Október 9-ét pedig már három éve a nyugdíjasok napjává neveztük ki. A testület jó munkáját bizonyltja, hogy évről évre több rendezvényt bonyolítanak le. Huszonöt éve, hogy a nemzeti bizottságok mellett megalakultak a polgári ügyek testületéi. A polgári szertartások lebonyolítását kapták feladatul. Küldetésük azonban túlnövi a feladatok határait: munkájukkal nevelniük, formálniuk kell az embereket, hozzá kell járulniuk a tudományos világnézet elmélyítéséhez, ápolniuk kell az emberek közötti kapcsolatokat. Hogyan kell és lehet mindezt jól megvalósítani? — tettük fel a kérdést Bende Istvánnak, a vnb alelnökének, a polgári ügyek testületé elnökének. — Elsősorban a szervezésre kell nagy súlyt fektetni. Az apróságnak tűnő részleteket sem szabad félvállról venni, mert éppen ezért vallhat kudarcot a legjobban előkészített, legünnepélyesebb akció is. S nem mindegy, hogy a résztvevők milyen benyomással távoznak egy-egy rendezvényről. Mert egy jól sikerült rendezvény hatása a világnézeti nevelés szempontjából is többet ér tíz előadásnál. Hogy konkrét példát is mondjak: a házasság- kötéseket az esketőnek nem szabad rutinszerűen végeznie, még akkor sem, ha aznap már tizedszer mondja el az ünnepi beszédet. Számára ez csak formaság, de az előtte álló párnak, a szülőknek egy életre szóló élmény. Nagyon fontos tehát, hogy hogyan (lehetőleg nem papírról olvasva) és mit mond. , Legtöbb gondot eddig a polgári temetések okozták testületünknek, — veszi át a szót Nagy Géza. — Fél éve, a városi közszolgáltatási vállalat vette át tőlünk a temetések lebonyolítását. A temetésekkel kapcsolatos teendők intézésére egy külön dolgozót alkalmaztak, aki leveszi a hozzátartozók válláról a különböző ügyintézések gondját. A mi feladatunk csak a gyászszertartás elvégzése. A jövőben már a szónokokkal sem lesznek gondjaink. Megfelelő adottságú emberekből létrehoztunk egy húsztagú lektor- csoportot, ezentúl ők végzik majd ezt az igényes munkát. Komáromban már hagyományosan a polgári ügyek testületé szervezi az ünnepélyes pionír- és szikraavatást is. Egész napos gazdag műsorról gondoskodnak a gyerekek számára, s késő délután, hogy a szülők is ott lehessenek, idős kommunisták, a járás és a város vezetői kötik fel a piros kendőt a gyerekek nyakába. A pioniravatást a párt megalakulása évfordulójának napján, a szikraavatást pedig a Februári Győzelemén tartják. A jövőben a személyazonossági igazolványok átadása, az újoncok búcsúztatása, az érettségizők és a végzős ipari tanulók köszöntése is hasonló ünnepélyességgel zajlik majd le. Az is meg kell említenem, hogy szorosan együttműködünk az egyes üzemekben tevékenykedő aktívákkal. Tagjaik részt vesznek az üléseinken, rendszeresen értékeljük munkájukat, tanáccsal látjuk el őket, minden rendezvényünkről tudnak, s részt is vesznek azokon. Mert észrevettük, hogy egy névadón, esküvőn vagy ha valakit köszöntünk, az ünnepeiteknek jólesik, ha munkahelyük képviselői is jelen vannak. S ezzel az aktívákat is serényebb munkára ösztönöztük. Képviselőinktől s az utcai pártszervezetektől is sok segítséget, támogatást kapunk. Így munkánkat egyre szélesebb fórumon, színesebben tudjuk végezni. Ebben nagy érdemük van az egyes iskoláknak — a szlovák és magyar tanítási nyelvű gimnáziumnak, a zeneiskolának, a kilencéves alapiskolának, melyek tanulói kulturális műsorokkal egészítik ki rendezvényeinket. Rövidesen ötezer példányban egy nyolcoldalas brosúrát is kiadnak, melyben tájékoztatják a lakosságot a polgári ügyek testületének eddigi munkájáról, további terveiről. De nemcsak a tájékoztatás a céljuk, hanem még több segítőtársat Is szeretnének munkájukhoz toborozni. A komáromiak példájából sok testület okulhat, mert hasonló jó eredményekkel még nem mindenütt dicsekedhetnek. A negyedszázados évforduló pedig jó alkalom, hogy megállapítsák a'hiányosságokat, elgondolkodjanak a továbblépésen. Ez nagyon fontos, hiszen a testületek tevékenységükkel végigkísérik polgáraink életét a bölcsőtől a sírig. flűriAnne m. marta ÍJ« Poprád felől közelitjük meg Le- "O voőát, a „fekete várost“, gyönyörű látvány tárul elénk. A műépítészeknek, a városfejlesztés tervezőinek, kivitelezőinek dicséretére válik, hogy sikerült összhangot teremteniük a város történelmi nevezetességű műemlék- épületei és a lakónegyedek előregyártott elemekből készült korszerű toronyházai között. A város szélén még ott áll az ősi városfal, ma is a régi várkapun lehet megközelíteni a századokon át épen maradt, Igen sok látogatót csalogató Thurző-házat, a Jakab-templomot és a többi közismert épületet. A nyári turistaidényben rengeteg ember ellátogat ide, de ilyenkor, télen is sokan kíváncsiak a város nevezetességeire. A városháza közelében három autóbuszból népes csoport száll ki. Vezetőjük megnyugtatja a kíváncsi utasokat, hogy csupán néhány percig tart, és kinyitják a Jakab-templom ajtaját. Közben körüljárom a városháza épületét — szerencsére egyedül — s a látottak után azért fohászkodom, hogy a látogatók minél előbb bejussanak a templomba és gyönyörködhessenek Pál mester faragott oltárszárnyaiban és a többi látnivalóban. Nehogy a vendégek közül valaki is megbotránkozhasson — mint Jómagam — a városháza körül látottakon. Egy betört ajtó közelében törött üvegdarabok és szemétbuckák hevertek... Bevallom, ilyesmire ezen ,a helyen egyáltalán nem számítottam. A közeli „Szégyenketrec“ felé vettem utamat. Itt újból szégyenkeznem kellett mások miatt. A rács talapzatán elhelyezett, több nyelvű tájékoztató táblák közül nem egy hiányzott. Kiszaggatták őket. Addig ácsorogtam a városháza körül, míg meggyőződtem arról, hogy az autóbuszok utasai a templomnézés után más irányba távoztak, és elkerülték azt, amibe én belebotlottam. Talán az Idegenvezető Is tudott arról, amiről én? Stefan Blalo, a vnb elnöke, sajnálattal ismerte el, hogy kifogásom helyénvaló, de sajnos, hasonló vandál tettek következtében — főleg a tél beállta előtt — évente romlik, a városkép. Az elnök megnyugtatott, hogy a vandálok nyomait naponta eltávolítják. Azonnal ■■m # GONDOT OKOZNAK A RONGÄLÖK % ÚJ LÉTESÍTMÉNYEKKEL GAZDAGODIK AZ ŐSI VÄROS intézkedett az általam jelzett fogyatékosság ügyében is. Sok a gond egy ilyen városban, ahol a középkor és legújabb kor találkozik, ahol sok a tömegeket vonzó látnivaló, de még több a városfejlesztéssel összefüggő feladat. Stefan Bla2o arca felderül, amikor a fejlesztési feladatok teljesítésének eredményeire terelődik a szó. — A lakosok hathatós segítségével — akik az idén több mint 30 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában —, sikeresen megvalósítjuk a választási programban kitűzött feladatokat. Adottságainknak és szükségleteinknek megfelelően igyekszünk fejleszteni városunkban az ipart, a szolgáltatásokat, a lakások kulturáltságát. Tervezési előkészületek folynak egy új fafeldolgozó üzem, egy új áruház felépítésére. A Béke téren befejezés előtt áll az OTEX üzletházának felújítása. Folytatjuk az autójavító üzem és a halottasház építését is. Befejezés előtt áll a Járási Egészségügyi Intézet belgyógyászati osztálya, folytatjuk a nőgyógyászat, illetve a gyermekosztály építését. A közeljövőben hozzálátunk egy új bölcsőde és óvoda építéséhez. A Nyugat lakónegyedben 22 tantermes Iskola épül, elkezdtük az egészségügyi szak- középiskola diákotthonának építését. Az év végéig 80 lakással bővül a negyed s a jövő évben itt újabb 192 új lakás épül fel. Befejeztük a vízvezeték- és a csatornahálózat felújítását is. 1979-ben kezdjük a Nyugat II új lakónegyed építési munkálatait. — A városnak az új lakónegyedek létesítésén kívül, fontos feladat az értékes műemlékekkel teli városközpont karbantartása is. — Ennek mi is tudatában vagyunk — szól közbe az elnök — a műemlékvédelemmel, a középkori épületek felújításával kapcsolatos tennivalók a választási programban is a legfontosabb feladatok között szerepelnek. Az idén sikerült további tíz régi épület rekonstrukciós munkálataihoz kivitelezőt találnunk. Egyébként ez nem könnyű feladat. — Ez sajnos közismert dolog, más városok Is hasonló problémával küzdenek. Mi okoz gondot ezenkívül a városnak? — Azzal kezdeném, hogy sok a gondunk. Egy-két bosszantó dolgot egyedül is rögtön észrevett. Arról talán nem tud, hogy városunk rendszeres kenyér- és péksütemény-ellátása nagyon rossz. Nem ritka eset, hogy három, sőt több órát is késik a kenyér. Egyáltalán nem lehetünk elégedettek a gyümölcs- és a zöldségellátással sem, jogos a lakosság elégedetlensége. Még sajnálatosabb a helyzet a vendéglátóipar szolgáltatásai területén, ami különösen a nyári turlstaidényben — mindannyiunk szégyenére — nyomasztó. Sajnos, az illetékes vállalatok, üzemek felelős szervei, többszöri figyelmeztetésünk ellenére sem teszik meg a kellő intézkedéseket az eléggé szűkös választék minőségének javítására és a köztisztaság szabályainak megtartására. Bármenynyire szégyenletes dolog ez ránk nézve is, nem hallgathatom el. Sőt, addig hangoztatjuk, jelezzük ezeket a fogyatékosságokat a járási és illetékes vállalati szerveknek, míg kellő orvoslást xil. 18. nem tapasztalunk. Nem elég csak annak örülni, hogy van egy ilyen, külföldön is híres városunk. Sorsáról, fejlesztéséről is gondoskodni kell. Ez nem csupán a városi hatóságok ügye. A vnb elnökének aggodalmában mi is osztozunk. A felsorolt és a többi nem említett fogyatékosságot elsősorban a városi szervek számlájára írtuk volna, ha nem győződtünk volna meg arról, milyen erőfeszítéseket tesznek az öreg, de már nem „fekete város“ sokoldalú fejlődéséért. KULIK GELLERT e « S £ E « , x<0 ~ > 3 , ca j *5 •§ ,o g s ® ffl Jí 4-* 'ca p-< ! ' Q) • \«3 >3 S g o 0:1 Mi '—' a 00 1 ! s 0 fi N 0 <X o CA 0 II ’
