Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-04 / 49. szám

XII. 4. A gépjárművek számának növekedése főleg a nagyvárosok­ban számos problémát okoz elsősorban a levegőszennyezéssel és a közlekedés szervezésével kapcsolatban. Ezek a problémák az összes fejlett országban, így nálunk is megoldásra várnak. Számítások szerint 1980-ban Csehszlovákiában hat lakosra egy gépjármű esik majd. A légkör tisztasága szempontjából sok gondot okoz a benzinből származó ólom. A személygépkocsik, amelyeket többnyire benzinmotor hajt, az ólmon kívül széndioxidot és szénhidrogénmaradványokat juttatnak a levegőbe. A diesel- motoros személygépkocsik révén korom, szénhidrogén és kén­dioxid kerül a levegőbe. A nap folyamán változik a levegő­nek a mérgező anyagok általi telítettsége, s a maximumot a reggeli és délutáni csúcsforgalom idején éri el. A levegő éjjel egy és négy óra között a legtisztább, szennyezettsé­ge 16 és 17 óra között hússzor nagyobb. A gépjárművek a levegőt elsősorban ott szennyezik, ahol az épületek sűrűn egymás mellett állnak és a levegőáramlás relatíve gyengébb. A legkritikusabbak az útkereszteződések, ahol az álló gép­járművek még több ártalmas anyagot juttatnak a levegőbe. A nagyvárosokban a forgalmas kereszteződéseken, a fő­útvonalak és a műutak mentén mérik a mérgező anyagok szintjét. Rotterdamban és más európai és amerikai városok­ban a széndioxid koncentrációját ellenőrzik, mivel ez a le­vegő szennyezettsége indikátorának tekinthető. Egy meg­határozott kritikus pont túllépése után hangjelzéssel riadót rendelnek el, és az említett helyeken egy bizonyos ideig leállítják a forgalmat. A széndioxid koncentrációja fizikális kémiai tulajdonságai miatt a földfelszín legalsóbb rétegeiben, vagyis a járókelők biológiai zónájában a legnagyobb. Ez elsősorban a nagyvárosok gyermekeire gyakorol káros hatást. Nyugat-Berlinben végzett mérések szerint a legtöbb szén­dioxid az úttestek szélén 75 cm-es magasságban található, az úttesttől 4 méterre, tehát szorosan a házak mellett koncent­rációja 30 százalékkal csökken. A kipufogó gázok mai ismereteink szerint mintegy 200 különféle vegyületet tartalmaznak. Az egyik közülük a már említett széndioxid, amely legnagyobb mennyiségben féke­zéskor és a motor üresjárata esetén kerül a levegőbe. Az emberek egészsége szempontjából nagyon veszélyes. Rendkí­vül mérgező gáz, amely a vérben levő hemoglobinnal vegyü- ve karbonilhemoglobinná válik. Ennek következtében foko­zatosan fulladást idéz elő. Az oxigénhiány különösen ká­rosan hat az idegrendszerre. Ha a levegő nagyobb mennyi­ségű széndioxidot tartalmaz, az emberek elsősorban fárad­ságot, fejfájást, hányingert, fülzúgást éreznek, idegállapo­tuk labilissá válik, csökken testi aktivitásuk, és néha emész­tési zavarok is fellépnek. A kipufogó gázokban levő ólomvegyületek fokozatosan a föld felszínén ülepednek le, és így a városokban a talaj hússzor több ólmot tartalmaz, mint vidéken. Ha egy útszaka­szon óránként 2000 gépkocsi halad el, ami a műutakon gyak­ran előfordul, a kipufogó gázokból négyzetkilométerenként 40—60 gramm ólom kerül a levegőbe. Ezért nem ajánlatos, hogy a főútvonalak mentén az emberek és állatok élelmezé­sére szolgáló növényeket termesszenek, mivel általuk nagy mennyiségű ólom kerül a szervezetbe. Az utak felszínén és a növényzeten lerakódó ólom jelentős részét az esővíz lemoshatja, s ezáltal bekerül a folyókba és az ivóvízforrá­sokba is. A szél irányától és erősségétől függően a kipufogó gázokból 50—100 méteres körzetben rakódik le ólom a nö­vényeken. Felmérések során az amerikai nagyvárosok lakosainak vé­rében százszor több ólmot találtak, mint a vidéki lakosoké­ban. A legtöbb ólmot a garázsok, alagutak dolgozóinak, a közlekedési rendőröknek és a gépkocsivezetőknek a vérében találták. A szennyezett levegőből a szervezetbe kerülő ólom elsősor­ban a vér festékanyagára, a vörös vérsejtekre, az erekre, az idegrendszerre és az izomzatra gyakorol hatást. Csökken a vér festékanyagának és a vörös vérsejteknek a mennyisége. A vörös vérsejtek felszíni hártyája elveszti rugalmasságát, és kevésbé ellenállóvá válik. Az erek összehúzódnak, maga­sabb lesz a vérnyomás és károsodnak a vesék. A gyerme­keknél a mérgezés elsősorban a központi idegrendszert sújtja. A nagy európai városokban a levegőszennyeződéssel kap­csolatban végzett vizsgálatok eredményei alapján a köz­egészségügyi kutatóintézet dolgozói méréseket végeztek Bra­tislava legforgalmasabb útkereszteződésein. Megállapították, hogy a levegő ólomtartalma a vizsgált területek több mint egyharmadában túllépte a maximálisan engedélyezett szintet. A széndioxid koncentrációja is magasabb volt az egy köb­méterre engedélyezett 6 milligrammnál, és helyenként elérte a 15,8 milligrammot. Tekintettel a mérések eredményeire, kivizsgálták a lakosság egyes csoportjait és megállapították, hogy a legtöbb ólmot a gépkocsiszerelők és a közlekedési rendőrök szervezete tartalmazza. A szénhidrogént általánosságban nem tekintjük olyan ve­szélyesnek, mivel koncentrációja relatíve alacsonyabb. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a kipufogó gázokból a le­vegőbe került ártalmas anyagok mérgező hatása csak hosz- szabb idő után nyilvánul meg. Ezek az anyagok átható sza­gukkal is megkeserítik a városi lakosság életét, sőt egye­seknél pszichikai reakciókat váltanak ki. A kedvezőtlen helyzet javítása érdekében elsősorban olyan üzemanyagokat kell gyártani, amelyekben kevesebb lesz az ólomvegyület, továbbá korlátozni kell a gépjárművek számát a városok központjában, egyirányú forgalmat kell bevezetni a szűkebb utcákon és bővíteni kell a főútvonalakat. A közle­kedést úgy kell megszervezni, hogy az útkereszteződéseken a minimumra csökkenjen a járművek állásideje. A gépjár­művezetőket arra kell ösztönözni, hogy a sorompók előtti várakozás alatt állítsák le a motorokat. Az új lakótelepek tervezésekor a főútvonalakat a lakóházaktól száz-kétszáz méterre kell elhelyezni úgy, hogy a lakóházak közé csakis az ellátást biztosító jármüvek jussanak el. Az említett intéz­kedések közül többet már fokozatosan megvalósítanak. Így például a városokban 60 km/órára emelték a maximális se­bességet, mivel ilyen sebességnél a levegőbe négyszer keve­sebb széndioxid kerül, mint az 50 km-es óránkénti sebesség­nél. Dr. GABRIELA BALA20VA CSc. A járművezetés mesterei Arról, hogy a Bratislauai Közlekedési Vállalat autóbusz- vezetői valóban a gépjárműve­zetés mestereivé váljanak, a vállalat vezetősége a járműve­zetők kötelező szakmai tovább­képzésével gondoskodik. A kér­déssel azonban a vállalat SZISZ-szervezete is foglalkozik. Nemrégen megrendezte a busz­vezetők első ügyességi verse­nyét. Bebizonyosodott, hogy a Bratislavai Közlekedési Válla­lat járművezetői jól felkészül­tek hivatásukra. Az érdekes versenyt érdemes lenne a jövőben rendszeresen megrendezni, mégpedig a többi szlovákiai városi közlekedési vállalat buszvezetőinek részvé­telével. m Rajtol az egyik autóbusz Űj motor A Toyota japán autógyár és ö fapán Motorkutató Intézet a legutóbbi tokiói autószalonon egy olyan új típusú motorral jelentkezett, amelynek fogyasz­tása állítólag 40 százalékkal kisebb az eddig gyártott moto­rokénál. A kifejlesztett motor lényegében kétütemű, s külön­leges gyertyái vannak. Ennek következtében megnövekszik teljesítménye, energia takarít­ható meg és a többi típusnál kevesebb káros kipufogó gázt juttat a levegőbe. Az el­ső ilyen motorok a jö­vő év februárjában jelen­nek meg a piacon, s első­sorban motorkerékpárokba és mezőgazdasági gépekbe szere­lik be őket. (0 Ajtónyitó „szellemsugarak” Nem kell kiszállnia kocsijá­ból a gépkocsivezetőnek, hogy kinyissa a garázsajtót. A ke­zében tartott kicsiny vezérlő- berendezés továbbítja láthatat­lan infravörös sugarakkal a garázsajtó kinyitására (majd becsukásáraj vonatkozó párán csőt, amely azután bekapcsolja az autót működtető villanymo­tort. Az utóbbi időben egyre több területen veszik hasznát az ilyen infravörös sugaraknak információközlésre, vezérlési utasítások vezeték nélküli to­vábbítására. KiKUWDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 36. 1. A közhasználatú tömegszállitó eszköz vezetőjének a) haladás közben nem szabad más személyekkel szóra­koznia, étkeznie, innia és dohányoznia, az ajtók be- csukása előtt elindulnia és a jármű megállása előtt az ajtót kinyitnia, sem az utasokat a vezetőfülkében vagy a vezető részére fenntartott térségbe bebocsátania; b) haladás közben nem szabad más személyekkel szóra­koznia, az ajtók becsukása előtt elindulnia és a jár­mű megállása előtt az ajtót kinyitnia, sem az utasokat a vezetőfülkébe vagy a vezető részére fenntartott tér­ségbe bebocsátania; haladás közben étkeznie, innia és dohányoznia csak lakott területen kívül szabad; c) haladás közben nem szabad más személyekkel szóra­koznia, étkeznie, innia és dohányoznia, az ajtó be­csukása előtt elindulnia és a jármű megállása előtt az ajtót kinyitnia; a vezetőfülkébe vagy a vezető részére fenntartott térségbe az utasokat csak akkor szabad bebocsátania, ha a járműben minden hely foglalt. 2. Az útitársnak oldalt ülni a) motorkerékpáron nem szabad, robogón azonban szabad; b) nem szabad sem motorkerékpáron, sem robogón; c) robogón nem szabad, motorkerékpáron azonban szabad. 3. A motorkerékpár pótülésén a) 7 éven felüli személyt szállítani csak akkor szabad, ha a motorkerékpár megfelelő lábtartókkal van felsze­relve, és ha a motorkerékpár műszaki alkalmasságá­nak jóváhagyásakor az ilyen szállítást engedélyezték; b) 7 éven aluli személyt szállítani csak akkor szabad, ha a motorkerékpár megfelelő lábtartókkal van felszerelve, és ha a motorkerékpár műszaki alkalmasságának jó­váhagyásakor az ilyen szállítást engedélyezték; c) 7 éven felüli személyt szállítani csak akkor szabad, ha a motorkerékpár megfelelő lábtartókkal van fel­szerelve, függetlenül attól, hogy a motorkerékpár mű­szaki alkalmasságának jóváhagyásakor engedélyezték-e az ilyen szállítást vagy nem. 4. A motorkerékpárok és robogók kötelező minimális fel­szerelésébe tartozik; ' a) egy tartalék biztosíték; b) tartalék elektromos kábel; c) tartalék gyújtótekercs. 5. A motorkerékpárok és robogók kötelező minimális fel­szerelésébe tartoznak: a) tartalék izzók; a külső világító berendezésekben hasz­nált izzólámpák minden fajtájából legalább két-két da­rab; b) tartalék izzók, a külső világító berendezésekben hasz­nált izzólámpák minden fajtájából legalább egy-egy darab; c) tartalék izzók; a tompított és a távolsági fényszóróban használt izzólámpákból egy-egy darab. 70-110 km f 10 km ^ 6. Az itt ábrázolt (táblával kiegészített) jelzőtábla jelentése: a) ajánlott sebesség 10 km hosszon; b) ajánlott sebesség a jel­zőtáblától kezdődően 10 km hosszon; c) előírt sebesség 10 km hosszon. 7. Az itt ábrázolt jelzőtáb­la jelentése: a) sátorral és lakókocsival táborozni tilos; b) lakókocsival várakozni tilos; c) táborozásra és lakóko­csik számára kijelölt hely. B. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az átha­ladás sorrendjében a 2-es jelű jármű? aj Második. b) Harmadik. c) Negyedik. Helyes válaszok: qa ‘aL ‘*9 ‘qS BE ‘qz ‘BI

Next

/
Oldalképek
Tartalom