Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-04 / 49. szám
XII. 4. A gépjárművek számának növekedése főleg a nagyvárosokban számos problémát okoz elsősorban a levegőszennyezéssel és a közlekedés szervezésével kapcsolatban. Ezek a problémák az összes fejlett országban, így nálunk is megoldásra várnak. Számítások szerint 1980-ban Csehszlovákiában hat lakosra egy gépjármű esik majd. A légkör tisztasága szempontjából sok gondot okoz a benzinből származó ólom. A személygépkocsik, amelyeket többnyire benzinmotor hajt, az ólmon kívül széndioxidot és szénhidrogénmaradványokat juttatnak a levegőbe. A diesel- motoros személygépkocsik révén korom, szénhidrogén és kéndioxid kerül a levegőbe. A nap folyamán változik a levegőnek a mérgező anyagok általi telítettsége, s a maximumot a reggeli és délutáni csúcsforgalom idején éri el. A levegő éjjel egy és négy óra között a legtisztább, szennyezettsége 16 és 17 óra között hússzor nagyobb. A gépjárművek a levegőt elsősorban ott szennyezik, ahol az épületek sűrűn egymás mellett állnak és a levegőáramlás relatíve gyengébb. A legkritikusabbak az útkereszteződések, ahol az álló gépjárművek még több ártalmas anyagot juttatnak a levegőbe. A nagyvárosokban a forgalmas kereszteződéseken, a főútvonalak és a műutak mentén mérik a mérgező anyagok szintjét. Rotterdamban és más európai és amerikai városokban a széndioxid koncentrációját ellenőrzik, mivel ez a levegő szennyezettsége indikátorának tekinthető. Egy meghatározott kritikus pont túllépése után hangjelzéssel riadót rendelnek el, és az említett helyeken egy bizonyos ideig leállítják a forgalmat. A széndioxid koncentrációja fizikális kémiai tulajdonságai miatt a földfelszín legalsóbb rétegeiben, vagyis a járókelők biológiai zónájában a legnagyobb. Ez elsősorban a nagyvárosok gyermekeire gyakorol káros hatást. Nyugat-Berlinben végzett mérések szerint a legtöbb széndioxid az úttestek szélén 75 cm-es magasságban található, az úttesttől 4 méterre, tehát szorosan a házak mellett koncentrációja 30 százalékkal csökken. A kipufogó gázok mai ismereteink szerint mintegy 200 különféle vegyületet tartalmaznak. Az egyik közülük a már említett széndioxid, amely legnagyobb mennyiségben fékezéskor és a motor üresjárata esetén kerül a levegőbe. Az emberek egészsége szempontjából nagyon veszélyes. Rendkívül mérgező gáz, amely a vérben levő hemoglobinnal vegyü- ve karbonilhemoglobinná válik. Ennek következtében fokozatosan fulladást idéz elő. Az oxigénhiány különösen károsan hat az idegrendszerre. Ha a levegő nagyobb mennyiségű széndioxidot tartalmaz, az emberek elsősorban fáradságot, fejfájást, hányingert, fülzúgást éreznek, idegállapotuk labilissá válik, csökken testi aktivitásuk, és néha emésztési zavarok is fellépnek. A kipufogó gázokban levő ólomvegyületek fokozatosan a föld felszínén ülepednek le, és így a városokban a talaj hússzor több ólmot tartalmaz, mint vidéken. Ha egy útszakaszon óránként 2000 gépkocsi halad el, ami a műutakon gyakran előfordul, a kipufogó gázokból négyzetkilométerenként 40—60 gramm ólom kerül a levegőbe. Ezért nem ajánlatos, hogy a főútvonalak mentén az emberek és állatok élelmezésére szolgáló növényeket termesszenek, mivel általuk nagy mennyiségű ólom kerül a szervezetbe. Az utak felszínén és a növényzeten lerakódó ólom jelentős részét az esővíz lemoshatja, s ezáltal bekerül a folyókba és az ivóvízforrásokba is. A szél irányától és erősségétől függően a kipufogó gázokból 50—100 méteres körzetben rakódik le ólom a növényeken. Felmérések során az amerikai nagyvárosok lakosainak vérében százszor több ólmot találtak, mint a vidéki lakosokéban. A legtöbb ólmot a garázsok, alagutak dolgozóinak, a közlekedési rendőröknek és a gépkocsivezetőknek a vérében találták. A szennyezett levegőből a szervezetbe kerülő ólom elsősorban a vér festékanyagára, a vörös vérsejtekre, az erekre, az idegrendszerre és az izomzatra gyakorol hatást. Csökken a vér festékanyagának és a vörös vérsejteknek a mennyisége. A vörös vérsejtek felszíni hártyája elveszti rugalmasságát, és kevésbé ellenállóvá válik. Az erek összehúzódnak, magasabb lesz a vérnyomás és károsodnak a vesék. A gyermekeknél a mérgezés elsősorban a központi idegrendszert sújtja. A nagy európai városokban a levegőszennyeződéssel kapcsolatban végzett vizsgálatok eredményei alapján a közegészségügyi kutatóintézet dolgozói méréseket végeztek Bratislava legforgalmasabb útkereszteződésein. Megállapították, hogy a levegő ólomtartalma a vizsgált területek több mint egyharmadában túllépte a maximálisan engedélyezett szintet. A széndioxid koncentrációja is magasabb volt az egy köbméterre engedélyezett 6 milligrammnál, és helyenként elérte a 15,8 milligrammot. Tekintettel a mérések eredményeire, kivizsgálták a lakosság egyes csoportjait és megállapították, hogy a legtöbb ólmot a gépkocsiszerelők és a közlekedési rendőrök szervezete tartalmazza. A szénhidrogént általánosságban nem tekintjük olyan veszélyesnek, mivel koncentrációja relatíve alacsonyabb. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a kipufogó gázokból a levegőbe került ártalmas anyagok mérgező hatása csak hosz- szabb idő után nyilvánul meg. Ezek az anyagok átható szagukkal is megkeserítik a városi lakosság életét, sőt egyeseknél pszichikai reakciókat váltanak ki. A kedvezőtlen helyzet javítása érdekében elsősorban olyan üzemanyagokat kell gyártani, amelyekben kevesebb lesz az ólomvegyület, továbbá korlátozni kell a gépjárművek számát a városok központjában, egyirányú forgalmat kell bevezetni a szűkebb utcákon és bővíteni kell a főútvonalakat. A közlekedést úgy kell megszervezni, hogy az útkereszteződéseken a minimumra csökkenjen a járművek állásideje. A gépjárművezetőket arra kell ösztönözni, hogy a sorompók előtti várakozás alatt állítsák le a motorokat. Az új lakótelepek tervezésekor a főútvonalakat a lakóházaktól száz-kétszáz méterre kell elhelyezni úgy, hogy a lakóházak közé csakis az ellátást biztosító jármüvek jussanak el. Az említett intézkedések közül többet már fokozatosan megvalósítanak. Így például a városokban 60 km/órára emelték a maximális sebességet, mivel ilyen sebességnél a levegőbe négyszer kevesebb széndioxid kerül, mint az 50 km-es óránkénti sebességnél. Dr. GABRIELA BALA20VA CSc. A járművezetés mesterei Arról, hogy a Bratislauai Közlekedési Vállalat autóbusz- vezetői valóban a gépjárművezetés mestereivé váljanak, a vállalat vezetősége a járművezetők kötelező szakmai továbbképzésével gondoskodik. A kérdéssel azonban a vállalat SZISZ-szervezete is foglalkozik. Nemrégen megrendezte a buszvezetők első ügyességi versenyét. Bebizonyosodott, hogy a Bratislavai Közlekedési Vállalat járművezetői jól felkészültek hivatásukra. Az érdekes versenyt érdemes lenne a jövőben rendszeresen megrendezni, mégpedig a többi szlovákiai városi közlekedési vállalat buszvezetőinek részvételével. m Rajtol az egyik autóbusz Űj motor A Toyota japán autógyár és ö fapán Motorkutató Intézet a legutóbbi tokiói autószalonon egy olyan új típusú motorral jelentkezett, amelynek fogyasztása állítólag 40 százalékkal kisebb az eddig gyártott motorokénál. A kifejlesztett motor lényegében kétütemű, s különleges gyertyái vannak. Ennek következtében megnövekszik teljesítménye, energia takarítható meg és a többi típusnál kevesebb káros kipufogó gázt juttat a levegőbe. Az első ilyen motorok a jövő év februárjában jelennek meg a piacon, s elsősorban motorkerékpárokba és mezőgazdasági gépekbe szerelik be őket. (0 Ajtónyitó „szellemsugarak” Nem kell kiszállnia kocsijából a gépkocsivezetőnek, hogy kinyissa a garázsajtót. A kezében tartott kicsiny vezérlő- berendezés továbbítja láthatatlan infravörös sugarakkal a garázsajtó kinyitására (majd becsukásáraj vonatkozó párán csőt, amely azután bekapcsolja az autót működtető villanymotort. Az utóbbi időben egyre több területen veszik hasznát az ilyen infravörös sugaraknak információközlésre, vezérlési utasítások vezeték nélküli továbbítására. KiKUWDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 36. 1. A közhasználatú tömegszállitó eszköz vezetőjének a) haladás közben nem szabad más személyekkel szórakoznia, étkeznie, innia és dohányoznia, az ajtók be- csukása előtt elindulnia és a jármű megállása előtt az ajtót kinyitnia, sem az utasokat a vezetőfülkében vagy a vezető részére fenntartott térségbe bebocsátania; b) haladás közben nem szabad más személyekkel szórakoznia, az ajtók becsukása előtt elindulnia és a jármű megállása előtt az ajtót kinyitnia, sem az utasokat a vezetőfülkébe vagy a vezető részére fenntartott térségbe bebocsátania; haladás közben étkeznie, innia és dohányoznia csak lakott területen kívül szabad; c) haladás közben nem szabad más személyekkel szórakoznia, étkeznie, innia és dohányoznia, az ajtó becsukása előtt elindulnia és a jármű megállása előtt az ajtót kinyitnia; a vezetőfülkébe vagy a vezető részére fenntartott térségbe az utasokat csak akkor szabad bebocsátania, ha a járműben minden hely foglalt. 2. Az útitársnak oldalt ülni a) motorkerékpáron nem szabad, robogón azonban szabad; b) nem szabad sem motorkerékpáron, sem robogón; c) robogón nem szabad, motorkerékpáron azonban szabad. 3. A motorkerékpár pótülésén a) 7 éven felüli személyt szállítani csak akkor szabad, ha a motorkerékpár megfelelő lábtartókkal van felszerelve, és ha a motorkerékpár műszaki alkalmasságának jóváhagyásakor az ilyen szállítást engedélyezték; b) 7 éven aluli személyt szállítani csak akkor szabad, ha a motorkerékpár megfelelő lábtartókkal van felszerelve, és ha a motorkerékpár műszaki alkalmasságának jóváhagyásakor az ilyen szállítást engedélyezték; c) 7 éven felüli személyt szállítani csak akkor szabad, ha a motorkerékpár megfelelő lábtartókkal van felszerelve, függetlenül attól, hogy a motorkerékpár műszaki alkalmasságának jóváhagyásakor engedélyezték-e az ilyen szállítást vagy nem. 4. A motorkerékpárok és robogók kötelező minimális felszerelésébe tartozik; ' a) egy tartalék biztosíték; b) tartalék elektromos kábel; c) tartalék gyújtótekercs. 5. A motorkerékpárok és robogók kötelező minimális felszerelésébe tartoznak: a) tartalék izzók; a külső világító berendezésekben használt izzólámpák minden fajtájából legalább két-két darab; b) tartalék izzók, a külső világító berendezésekben használt izzólámpák minden fajtájából legalább egy-egy darab; c) tartalék izzók; a tompított és a távolsági fényszóróban használt izzólámpákból egy-egy darab. 70-110 km f 10 km ^ 6. Az itt ábrázolt (táblával kiegészített) jelzőtábla jelentése: a) ajánlott sebesség 10 km hosszon; b) ajánlott sebesség a jelzőtáblától kezdődően 10 km hosszon; c) előírt sebesség 10 km hosszon. 7. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) sátorral és lakókocsival táborozni tilos; b) lakókocsival várakozni tilos; c) táborozásra és lakókocsik számára kijelölt hely. B. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az áthaladás sorrendjében a 2-es jelű jármű? aj Második. b) Harmadik. c) Negyedik. Helyes válaszok: qa ‘aL ‘*9 ‘qS BE ‘qz ‘BI