Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-04 / 49. szám

san ezzel a címmel büszkélkedhet több versenyző munkahely Is. Áthaladva az összekötőfolyosón, bekukkantottunk a laboratóriumba is, ahol Sebó Antalné éppen a lom­bikokkal foglalatoskodott. Miután el­végezte a minőségi ellenőrzést, fe­lénk fordulva magyarázta: — A rendszeres ellenőrzés meghoz­ta az eredményt. Különösen a fo­gyasztási tej minősége javult. Az év eleje óta a mezőgazdasági üzemek fejői kevesebb vizet öntenek bele. Ezt bizonyítja, hogy nagyobb a tej zsír- tartalma. Még hozzáfűzi, hogy a többi áru­féle jobb is lehetne. Véleményével egyetért a laboratóriumi részleg ve­zetője is, és magyarázza, hogy a jó minőség érdekében többféle intézke­dést érvényesítenek a gyakorlatban. Elvezet a túrókészítő részlegbe, ahol Juhász Andrásáé mutatja az alufóliá ba csomagolt túrót. Ez a csomagoló­anyag hosszabb ideig megvédi a ter­méket a gyors romlástól. Megtekintjük a gömb alakú, hatal­mas, Finnországból hozott sajtkészítő berendezést is, amely beprogramozás után automatikusan készíti az emen­táli sajtot. Nagy Mátyásáé és Suhaj Mária éppen a sajtokat fürdeti. El­mondják, hogy a palettás módszerrel könnyebb a munkájuk és nagyobb a teljesítményük. Valamikor ehhez a munkához legalább húsz dolgozóra volt szükség, ma csak nyolcán vég­zik. Üzemszemle közben megállapítjuk, hogy több szakaszon elmés újítások­kal sikerült tökéletesíteni a berende­zéseket és fokozni a munka terme­lékenységét. A racionalizációs brigád nagyon jól indult, mert tagjai az üzem legjobb szakemberei, de együtt­működnek vele a Zilinai Tejkutató Intézet, a Nitrai Mezőgazdasági Fő iskola, valamint más főiskolák és in­tézmények hozzáértő megbízottjai is. Közös összefogással igyekeznek elér­ni, hogy az üzemben előállított hu­szonhárom termékből egyre több le­gyen az első osztályba sorolható. Fő céljuk a berendezések korszerűsítése, az áru minőségének javítása és a munka termelékenységének szüntelen fokozása. E törekvés megvalósításá­hoz használják fel a racionalizációs brigád, valamint a három szocialista munkabrigád tagjainak újítási javas­latait, amelyek már eddig is száz- húszezer korona értékű megtakarítást eredményeztek. BÁLLÁ JÓZSEF H osszú heteken és hónapokon at a lévai (Levice) járás közei 15 000 mezőgazdasági dolgozója igye­kezett, hogy az eddigieknél ponto­sabb és jobb minőségű munkával az eredeti terveknél többet termeljen meg. Úgy, ahogy arra mindannyian a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére kötelezték magukat. Közel az év vége, a munkaverseny- mozgalom értékelésének ideje. Elő­ször az egyes mezőgazdasági üzemek­ben, majd a járásokban és kerületek­ben, végül pedig országos viszonylat­ban összesítik az eredményeket. Jó­zef Horeény, a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetsége járási bizottságá­nak politikai dolgozója is egymás után kapja az egyes mezőgazdasági üzemekből a jelentéseket, amelyek a több termésért önként vállalt többlet- munka megcáfolhatatlan bizonyítékai. — Teljesített, sőt túlszárnyalt válla­lásokról tanúskodnak — mutatott az egyre vaskosabbá váló dossziéra. — Az év elején több mint 7000 egyéni, 200 kollektív és 30 üzemi vállalást tettek járásunk mezőgazdasági dol­gozói, amit igyekeztek teljesíteni. Az állattenyésztőknél teljes a siker, s ugyanezt mondhatom a gépesítőkről is. Helyenként teljesítetlen vállalások maradnak a növénytermesztés szaka­szán, ami a két ízben kiöntött folyók „érdeme“, hiszen az árvíz elsősorban a növénytermesztők munkájának eredményességét csökkentette. Sorra vettük az egyes szakaszokat. Nehéz volt a növénytermesztők hely­zete, ennek ellenére szép sikerek is szülöttek. A Zselízi (Zeliezovce) Ál­lami Gazdaság növénytermesztői ter­ven felül 76 tonna gabonát termeltek meg, és a palásti (Plástovce) földmű­vesszövetkezet növénytermesztői is teljesítették adott szavukat. A járás növénytermesztőinek érdeme, hogy 210 tonnával adtak el több zöldséget a tervezettnél. — A munkaverseny-mozgalomnak a sikeres őszi betakarításban is része van. A nyugat-szlovákiai kerület élen­járó földművesszövetkezeteinek és állami gazdaságainak felhívását vala­mennyi mezőgazdasági üzemünk elfo­gadta s úgy igyekeztek, hogy novem­ber 7-ig befejezzék a betakarítást. 18 üzemben ez sikerült, a többi nem tu­dott megbirkózni a feladattal, első­sorban a szemes kukorica nagy ned­vessége miatt. A verseny tehát azt is megmutatta, hogy a jövőben hol kell bővíteni a betakarítási kapaci­tást, milyen kívánnivalót hagy maga után a munkaszervezés. A végső sikerért vállalt meghosz- szabbított műszakokban járásszerte kiemelkedő teljesítmények születtek, amint az a szövetség járási bizottsá­gának őszi, 10. számú tájékoztatójá­ból is kitűnik. A farnadi (Farná) földművesszövetkezet dolgozói Simc- nek László és Éva Stefaneková há­romszoros gépsorral 145 hektárról takarították be a cukorrépát, s ha­ÜSZTÜNZŰ ÉVFORDULÓK Kiemelkedő eredményeket hozott a munkaverseny-mozgalom sonló teljesítményt ért el a nagyöl- vedi (Veiké Ludince) Nágel József és Urban József. Említésre méltó a kissallói. (Tek. Luzianky) Blazej Me- sár és az óbarsl (Stary Tekov) /öze/ Mico, valamint Pavel Kudela, teljesít­ménye, akik hatsoros kiszántóval kö­zel 200 hektáros teljesítményt értek el. A tájékoztatóból az is kiderül, hogy a kombájnosok közül 11-en egyénileg több mint száz hektárról takarították be a szemes kukoricát, és a legjobb traktorosok november 10-ig egyénileg ezer hektárt szán­tottak fel. — Szép eredmények ezek, de állat- tenyésztőink még nagyobb sikereket értek el. A termelési tervek túllépé­sére tett vállalásukat már a harma­dik negyedév végéig közel ötszörösen túlszárnyalták. A kilenc hónap alatt például mintegy 300 000 literrel ad­tak el több tejet a tervezettnél, a tojáseladás tervét pedig több mint 3 millió darabbal lépték túl. A részletek megismerésében ismét az említett tájékoztató segített. Egy tehénre számítva a fegyverneki (Zborníky), alsószecsei (Dolná Sec) és a palásti földmüvesszövetkezetek adták el a legtöbb tejet. A járásban a gondjaira bízott tehenektől a zselízi Racskó László feji a legtöbb tejet, közel 15 litert. Alig egy literrel ma­radnak mögötte az alsószecsei Sza­bó Aranka és Matús Halaj. A húsel­adás tervének túlteljesítéséhez a leg­jobb járási eredményekkel a sárói (Sárovce) Zoller Ernő, a zselizi Du- lai Ilona és a báti (Bátovce) Stefan Tunák járult hozzá. — Jó dolog ez a tájékoztató, átfo­gó képet ad a járási eredményekről — nyugtáztam elismerően. — Mi is nagy jelentőséget tulaj­donítunk neki, ezért adjuk ki rend­szeresen. A tavaszi munkák idején hat, az aratás heteiben nyolc, és most ősszel tíz száma jelent meg. Az egyes táblázatokban felül szereplők­nek megfelelő erkölcsi elismerést is jelent, hiszen járásszerte megismerik jó eredményeiket. A rangsorok máso­dik felében, illetve végén szereplő mezőgazdasági üzemek és egyének számára pedig ösztönző erővel hat, hogy a kevésbé dicséretes helyekről igyekezzenek feljebb kerülni. — Újabb évforduló, a Februári Győ­zelem jubileuma közeledik. Mit tesz­nek annak érdekében, hogy megtart­sák a munkaverseny lendületét? — Már kidolgoztuk az értékelés új feltételeit, amelyek értelmében min­den eddiginél jobban a minőséget fogjuk értékelni. Azt akarjuk, hogy még több kollektíva kapcsolódjon be a munkaversenybe, hiszen az ered­mények nemcsak a népgazdaság, ha­nem az egyes üzemek, brigádok, sőt egyének számára is hasznosak. A si­kerek egyben bizonyítják a munka­verseny-mozgalom erejét és. azt, hogy mindig képes önmagát megújí­tani. Ezt várjuk, ezt kell eredményez­nie a Februári Győzelem évfordulója alkalmából kibontakozó munkaver­seny-mozgalomnak. EGRI FERENC XII. 4. ALUMÍNIUM A CSOMAGOLÁSTECHNIKÁBAN A Ziar nad Hronom-i alumínium a közszükségleti ipart is meghódította. Alumíniumból készül a fog­krém tubusa, alumíniumba „csomagolják“ a külön­böző ragasztóanyagokat és ezt a korszerű anyagot ma már a szárazelemek gyártásánál is jól hasznosít­ják. Látogatásunkkor megnéztük, miként működik a tubusgyártó gépsor, amelynek karbantartásával Ivan Simiéet bízták meg. A gépsor végén Alzbeta Bugárová és Anka Sandúrová dolgozik. Tapasztalat­ból tudják, mire képes ez a automata. — Személyenként és egy műszak alatt 30 000 tu­bust csomagolunk be — mondotta Alzbeta Bugáro­vá. — Négy éve működik ez a gépsor, nem nehéz kiszámítani, hány millió tubust készítettünk el ez alatt az idő alatt. A részlegvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a nagy­üzem évente 38 millió tubusra is kapna megrende­lést. Egyelőre azonban csak 22 millió darab előállí­tására képesek. Ez az adat is érzékelteti, mennyire kell népgazdaságunknak az alumínium. FIATALOK A GÉPEK MELLETT Az alumíniumkohóipari másodtermelés népgazdasá­gunk újonnan kifejlesztett ágazatai közé tartozik, Alzbeta Bugárová az alumíniumcsöveket gyártó részlegen dolgozik Peter Kevicky és Miroslav Gajdoáík karbantartó munka közben. JOZEF GONTKO felvételei magas műszaki színvonalú termékeket sikerült elő­állítaniuk. Prágában és Zilinában, Komáromban (Ko- márno) és KoSicében, egyszóval Astól Ágcsernyőig (Cierna nad Tisou) szívesen alkalmazzák az építők az alumíniumból gyártott ajtó- és ablakrámákat, a különböző idomokat és más termékeket. A tervezők egyrészt korszerű voltuk, másrészt pedig esztétikai értékük miatt alkalmaznak szívesen alumínium-építő­elemeket. A kereslet egyre növekszik és ez azt bizo­nyítja, hatalmas távlatok állanak a kombinát előtt. Az üzemnek ebben az évben 280 millió korona értékű alumínium-építőelemeket kell gyártania és ezen belül 84 millió korona értékű ablakráma gyártására kerül sor. A jövő évben az itt gyártott ablakrámák értéke már eléri a 100 millió koronát. Az idén 105 000 négyzetméter ablakterületet jelent ez, de ez a mennyiség a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében már 150 000 négyzetméterre növekszik. Számos he­lyen már az épületek homlokzatát is könnyű alumí­nium-építőelemekkel burkolják. Országszerte több üzem megkezdte az alumíniumzsalugáterek gyártását. Alkalmazásukkal szebbé, változatosabbá válik a vá­roskép. így érthető, hogy a gépek, automaták mellett több­nyire fiatal dolgozókat látunk. Ziar nad Hronomban az is fontos tényező, hogy a másodtermelésben fog­lalkoztatott 960 dolgozó közül 600 nő. Az új részle­gek építése mindössze tíz éve kezdődött meg és ez alatt az üzem nagyszámú kiváló szakembert képzett ki. Egy ilyen korszerű gyárban ez nem is lehet másképp, hiszen az automaták igényes gépek, ame­lyek mellett kontárok számára nincs hely. Úgy véljük, a termelés ütemének fokozásáról a következő adat is sok mindent elárul. Az idén a terv értel­mében a kohóipari másodtermékek előállításával foglalkozó üzemnek 864 millió korona értékű árut kell termelnie. A jövő évben azonban az itt termelt áru értéke már 920 millió korona lesz, 1979-ben pedig még ennél is jóval több. Ezernyi módon hasznosítható alapanyag a Ziar nad Hronom-i alumínium. A feldolgozására épített üzem tíz év alatt leküzdötte a kezdeti nehézségeket és ma már teljes kapacitással dolgozik az egész csehszlovák népgazdaság hasznára. JULIUS TADIAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom