Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-27 / 48. szám
KÖZLEKEDÉS-KÖDBEN A megfelelő műszerekkel felszerelt, s a földdel állandó kapcsolatot tartó repülőgép sűrű felhőzetben is biztonságosan halad úti célja felé. Az ■országúton haladó motoros jármű tovahaladását azonban már a kialakulóban levő köd is veszélyezteti, mert csökkenti, ill. teljesen lehetetlenné teszi a látást és a tájékozódást. A közúti közlekedés egyik legfontosabb alapelve, hogy a gépjárművezető összpontosítot- tan figyelje az előtte, mellette és mögötte kialakuló helyzetet, s ennek megfelelően vezesse járművét. Ködben azonban elvész az áttekintés, néha csak néhány méternyire látunk a kocsi orrától. A ködviszonyok olykor éjszaka ugyanúgy megnehezítik s ugyanolyan veszélyessé teszik a vezetést, mint nappal. Ennek ellenére ködben sem szűnik meg az élet, tovább folytatódik az anyag-, áru- és személyszállítás, ez azonban a legnagyobb óvatosságot igényli. A közlekedésbiztonsági szabályok pontosan előírják, milyen fényjelzést kötelesek használni a ködben közlekedő gépjárművek. Az erről szóló előírások már esztendők óta érvényben vannak, de a közúti ellenőrzés tapasztalatai szerint igen sok járművezető éppen a ködlámpákról és használatáról tudja a legkevesebbet. Pedig ezek rendeltetése, hogy előírásosan felszerelve és bekapcsolva megkönnyítsék a ködben való vezetést. Elsősorban abból kell kiindulnunk, hogy gépkocsin csak oly fényszóró alkalmazható, amelyet az adott típus részére előírtak vagy engedélyeztek. Ez azt jelenti, hogy a kocsira gyárilag felszerelt fényszórón kívül csak olyan lámpa használható, amelynek E vagy ESC a jelzése. A ködben alkalmazott fényszórók egyenlő fényerősségű fényének előírásos színe fehér vagy sárga; elöl a kocsi hosszanti tengelyétől kétoldalasán, szimmetrikusan, egyenlő magasságban kell őket elhelyezni. Motorkerékpárok vagy egy méternél nem szélesebb járművek számára egyetlen ködlámpa kötelező, minden más gépkocsinak két ködbe világító fényszóróval kell rendelkeznie. A ködlámpák bekapcsolása önálló kapcsolóval történik, s velük egyidejűleg világítaniuk kell a kontúr- és végjelzőknek, valamint a rendszámtáblát megvilágító égőknek is. A ködlámpák működését zöld vagy narancssárga színű kontroliégővel jelezhetjük. S még néhány előírt adat: a ködlámpát úgy kell felszerelni, hogy a fénysík külső széle legfeljebb 40 cm-re legyen a jármű legnagyobb szélességét jelző síktól, ne legyen a tompított fénynél magasabban. A ködben alkalmazott fényszóró alsó széle meg nem terhelt járműnél nem lehet alacsonyabban az úttest felületétől számított 25 cm-nél. A hátsó ködlámpát gyakran kapcsolják — helytelenül — harmadik féklámpaként. Szabályosan a jármű hátsó részének bal felén kell elhelyezni; a széle legfeljebb 10 cm-re lehet a bal oldali végjelzés szélétől, felső széle a meg nem terhelt járműnél legfeljebb 80 cm-re lehet az útfelülettől. E fényszóró hatékony fényfelülete nem haladhatja meg a 120 négyzetcentimétert, fényereje a fényszóró tengelye irányában minimálisan 150 cd, maximálisan 300 cd. E hátsó ködlámpát is önálló kapcsolóval kell kezelni és zöld vagy narancsszínű visszajelző lámpával ellenőrizni, de összekapcsolható az elülső ködlámpa kapcsolójával és kontrolljelzőjével is. A ködben való közlekedés az előírások megtartása, a rendkívül óvatos vezetés mellett is nagy megterhelést jelent a járművezető idegrendszerének. Szinte vaktában vezetni a gépkocsit fárasztó idegmunka, amihez még hozzájárul az állandó feszültség: melyik pillanatban kell hirtelen megoldani, vagy sikerül-e megoldani a legközelebbi balesethelyzetet? Szinte természetes, hogy a gépkocsivezető ilyen körülmények közepette a szokásosnál hamarabb fárad el. Lehet, hogy feszült figyelemmel összpontosítva ő maga nem is észleli, sőt még útitársai sem veszik észre rajta a fáradtság jeleit. A hosszabb utat, ha csak lehet, a köd miatt megfelelő szálláshelyen meg kell szakítani. Amennyiben erről nem lehet szó, ajánlatos lassan hajtani. Időnként meg kell állni, hogy a gépkocsivezető tiszta levegővel és egy kis mozgással felfrissüljön, s a kocsi belsejét is kiszellőztesse. Ködben a körültekintő vezetés, ha mégoly lassú is, a járművezető felelősségtudatáról tanúskodik. Aki ködben hosszabb, fárasztó utat tett meg, csak alapos pihenés után vállalhat újabb felelős feladatot. — nt — Stanislav Stefáéek felvétele XI. 27. Példás buszvezető Szanyi Jenő már több mint húsz éve a Gépkocsiközlekedési Vállalat koSicei üzemének autóbuszvezetője. Több elismerő oklevél és kitüntetés tulajdonosa, mert munkáját becsülettel végzi. A járás mintegy harminc községét érinti járatával, s utasai mindenütt szeretik. Télen mindig jól jütött autóbusszal várja utasait, Hogy még nem került a baleset nélküli „milliomosok“ közé, ennek egy önhibáján kívül történt kis összekoccanás az oka, de így is úgy tartják őt nyilván a vállalatnál, mint az egyik legjobb autóbuszvezetőt. FARKAS RÖZSA Terv a 80-as évekre Ismerve az autóipar gyakorlatát, ez már nem is a jövő hanem a ma autója. Ne feledjük, hogy az idén kibocsátásra kerülő újdonságok a következő év dátumozását kapják, és ilyen számítással már nagyon közel van az 1980-as esztendő. A kísérleteknek jóval meg kell előzniük a szériagyártást, és most csak egy tervről van sző. Olyanról, amely nem valami fantasztikus álomautót ígér, hanem reális alapokra épül. A fundamentum a Volkswagen Golf, amely mostani kivitelben is sok mindent tartalmaz azokból a gondolatokból, amelyek nem is olyan régen még csupán az autőtechnikusok józan elképzelései voltak. Természetesen, az aktív és passzív biztonság fokozása, a kipufogó gáz ártalmasságának csökkentése, valamint a gazdaságosabb üzemanyag-felhasználás került továbbra is előtérbe. Nos, amit a balesetek, illetve a baleseti sérülések elhárítása érdekében alakítottak ki a kísérleti modellen, azt a témát ismerő autós-szem könnyen leolvassa a kocsi röntgenrajzáról. Amit pedig a környezetvédelem és az energiatakarékosság szolgálatába állítanak, az nem más, mint a Golf Diesel létező, négyhengeres motorja, úgynevezett kipufogógáz-feltöltővel kombinálva, 72 lóerős (53 kW) teljesítménnyel. Ez a megoldás nem új, de mostanában a személyautók tervezői nem sokat foglalkoztak vele. Lehet, hogy a következő években napirenden lesz. (am) A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 35. 1. Tehergépkocsi vagy furgon vezetőfülkéjében a) a 12 éven felüli személyek száma nem haladhatja meg az engedélyezett férőhelyek számát, emellett az első ülésen 12 éven aluli személyt szállítani nem szabad; b) a 12 éven aluli személyek száma nem haladhatja meg az engedélyezett férőhelyek számát, emellett az első ülésen 12 éven felüli személyt szállítani nem szabad; c) a 12 éven felüli személyek száma nem haladhatja meg az engedélyezett férőhelyek számát, emellett az első ülésen 15 éven aluli személyt szállítani nem szabad. 2. A különleges motoros jármű vezetőfülkéjében a) az e célra kialakított helyen csak annyi személyt szabad szállítani, amennyi az engedélyezett férőhelyek száma; ez nem érvényes, ha a fülkében 15 éven aluli személyeket szállítanak; b) az e célra kialakított helyen csak annyi személyt szabad szállítani, amennyi az engedélyezett férőhelyek száma; a vezetőfülkében azonban 15 éven aluli személyeket szállítani nem szabad; c) személyeket szállítani a megengedett hasznos terhelésig szabad, tekintet nélkül az engedélyezett férőhelyek számára és a szállított személyek korára. 3. A személyszállításra berendezett pótkocsin kívül más pótkocsin a) legfeljebb hat, 15 éven felüli, a rakomány fel- vagy lerakását végző személyt szabad szállítani, a traktor teherpótkocsija kivételével, melynek rakfelületén legfeljebb 15 személyt szabad szállítani; b) legfeljebb tizenöt, 12 éven felüli személy szállítása megengedett; a traktor pótkocsiján személyeket szállítani tilos; c) személyeket szállítani tilos, a traktor teherpótkocsija kivételével, melynek rakfelületén a megszabott feltételek megtartásával legfeljebb 15 személyt szabad szállítani. 4. Az 1501 kg-tól 2500 kg-ig hasznos terhelésű tehergépkocsi rakfelületén legfeljebb a) 10 személyt szabad szállítani; b) 20 személyt szabad szállítani; c) 15 személyt szabad szállítani. 5. A motorkerékpárok és robogók kötelező minimális felszerelésébe tartozik: a) tartalék megszakító-érintkező; b) tartalék kondenzátor; c) egy gyújtógyertya, alátéttel. 6. Az itt ábrázolt jelzőtábla 7. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: jelentése: a) aluljáró vagy felüljáró; b) gyalogos-átkelőhely; a jelzőtáblát főként ott teszik ki, ahol a járművezető gyalogos-átkelőhelyre nem számíthat; c) vigyázz, gyalogos-átkelőhely; gyalogos-átkelőhelyre hívja ej a járművezető figyelmét. a) jobbra bekanyarodási tilalom; b) zsákutca; olyan utcát jelez, amelyet már nem keresztez más út, amelyen tovább lehetne haladni; c) zsákutcát előjelző tábla; a „Zsákutca“ előzetes jelzőtáblájaként alkalmazzák. /-> K 8. Az ábrázolt útkereszteződésen utolsóként halad át: aj a 4-es jelű jármű; bl a 2-es jelű jármű; c) az 1-es jelű jármű. Helyes válaszok: es ‘oz ‘P9 ‘OS =>k ‘PZ ‘BL
