Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-20 / 47. szám
Konfliktusok a minőség miatt Elena Podrackának nem kis érdeme van abban, hogy az utóbbi években a fióküzemekben is javult a termékek minősége. Nem is olyan rég a Veik? Krtís-i üzemben a termékeknek csak 70 százaléka volt első osztályú, míg Banská Stiavnicában 90 százalék. Amikor ott járt, benézett az összes műhelybe, beszélt az emberekkel. Az üzem vezetőségének tanácskozásán így szólt: — A minőség magúktól jiigg. Igaz, hogy befolyásolja a technológiai fegyelem megtartása, az emberek következetessége, de a jutalmazási rendszer is. Az embereket a prémiummal is ösztönözni kell. Csakhogy az emberek itt a kiváló termékek alacsony aránya miatt nemigen kapnak prémiumot. Egyesek azt állították, hogy nincs alap a jobb jutalmazáshoz. A fő minőségi ellenőr azonban letorkolta őket: — És egymilliót ki tudnak fizetni a selejtért büntetésre? — Mutassa meg, mit csináljunk! — És meg is mutatta. Már 25 éve van az üzemben, dolgozott a szabászatban, a varrőműhelyben és másutt Is. Nem köny- nyű őt becsapni. Odaállt a munkaasztalhoz, és vagy egy tucat kész terméket azonnal kiselejtezett. A legkisebb hibákra is felfigyelt. A szalag mellett dolgozó lányoknak pedig megmutatta, mit kell tenniük azért, hogy kezük alól ne kerüljön ki selejt. A lányok zúgolódtak egy kicsit, a szabászat vezetője pedig kijelentette, hogy náluk a minőség öt év múlva sem lesz jobb. Nem volt igaza. Ma már alig maradnak le valamivel a banská átiavnicaiak mögött. Hasonló konfliktusa volt a nyitrai üzemben is. Az ellenőrzés ott is elnéző volt. A lányok egyformán 18 százalékos prémiumot kaptak. Időbe tellett, amíg a kommunisták és a szakszervezeti vezetők segítségével ott is bevezették az új prémiumrendszert. De bevált, ma már ott is ritka a reklamáció. Természetesen a prémium sem 18 százalék, hanem több mint 40! Elena Podracká elgondolkodik: — Nem titkolom, jó érzés, ha sikerül valamit, akár konfliktusok árán is kiharcolnom és az emberek megértik, hogy a minőség nemcsak az igazgató és az ellenőrök érdeke, a jobb munka számukra is nagyobb keresetet jelent. Mi bántja még a képviselőt? — Többek között az is, hogy régi városunk lassan tönkremegy, az értékes épületeket kikezdi az idő vasfoga. Kár értük. A javításhoz pénzünk lenne, csak nincs kivitelező. Állandó kapcsolatban áll az emberekkel, és ezáltal belelát a nemzeti bizottságok és más szervek munkájába is. Így van ez? — Igen. Bosszant, hogy egyes funkcionáriusok, főleg a helyi nemzeti bizottságokon, de másutt is, előre tudják, hogy ügyfelüknek nincs igaza, panasza alaptalan. Ennek ellenére a felsőbb szervekhez utasítják őket, sőt a panaszt vagy fellebbezést maguk írják meg. Ennek nem lenne szabad előfordulni. Képviselői munkánk is köny- nyebb lenne, ha kevesebb olyan panaszkodóval találkoznánk, akik gyakran csak a saját érdekeiket tartják szem előtt. A Pletában éppen véget ért a délutáni műszak. A portán megállítottunk egy távozó csoportot. Kérdésünkre, hogy ismerik-e Podracká elvtársnőt, az egyik fiatal munkásnő így válaszolt: — Természetesen. Ki ne ismerné Elenkát, a mi képviselőnket, a jó munkatársat. BÄTORI JÁNOS ! A Deméndi (Demandice) Helyi Nemzeti Bizottság elnökét ritkán lehet az irodájában találni, de ha a szükség úgy hozza, tíz perc alatt előkerül. A hnb két alkalmazottja mindig tudja, hogy merre jár, hol keressék. Erről jómagam is meggyőződtem. Mire egy csésze feketekávét elfogyasztottam, július Sutika már az irodájában várt rám. — Mit szól községünk fejlődéséhez? — ezzel a kérdéssel fogadott. Amikor észrevette zavaromat, megtoldotta a szót. — Ügy látom, nem ismeri Deméndet. Legjobb lesz, ha bejárjuk a falut. Az első utunk a korszerű művelődési otthonhoz vezetett. Az igazat megvallva — korszerű lakótelepekre gondolva —, irigykedve néztem a filmvetítésre és színházi előadásra alkalmas, szépen berendezett termet, s a másik helyiséget, ahol a gyűléseket, lakodalmakat és a tánc- mulatságokat tartják. Az emeleten könyvtár, olvasóterem kapott helyet. Ezt a korszerű létesítményt a múlt választási időszakban építették, és 15 hónappal a határidő előtt adták át rendeltetésének. Az értéke 3 millió 150 ezer korona. Falujárásunkat folytatva alig tettünk meg ötven métert, amikor egy emeletes családi házhoz hasonló épületre mutatott: — Az ott a tűzoltószertárunk ... — A tűzoltószertár? — Igen. Rekordidőben, alig négy hónap alatt építettük fel pedig értéke meghaladja a 860 000 koronát. A földszinten a tűzoltószertár és a tűzoltók klubja van. Az emeleten a társadalmi szervek ülésterme, az agitációs központ és a polgárvédelmi raktár található. Megnéztük belülről is, majd továbbindultunk. Az útkereszteződésnél levő kis parkhoz érve az elnök megmutathatta a vendéglátóipari létesítményt, amelyet társadalmi munkával építettek. A park melletti egykori régi épületet átalakították, s eszpresszó, ruhabegyűjtő, borbély műhely és fodrászat kapott helyet benne. S még valami, amivel az országot járva eddig még nem találkoztam. Tisztán tartott autóbusz-váróterem, amelynek zárt részét csak télen üzemeltetik, s amelyet villanykályhával fűtenek ki. így lehet bármilyen hideg, késhet az autóbusz, az utas jó melegben várakozhat. Közben utánunk üzennek, hogy a járási pártbizottságról keresik az elnököt. Míg hivatalos ügyeit intézte, Éva Hosovával, a hnb dolgozójával, tanácstagjával, a Nőszövetség helyi szervezetének elnökével, a terv- és pénzügyi szakbizottság titkárával beszélgetek. — A múlt választási időszakban ravatalozót, egy harminc férőhelyes óvodát is felépítettünk. A község egy részében ; NINCS TITKUK JOGOS BÜSZKESÉGGEL ÜNNEPELTEK tettük a vízlevezető árkokat,bő vitettük a villanyvezeték hálózatát, és több száz méter járdát építettünk. A Felsőmajorban 520 000 korona értékben vízvezeték-hálózatot fektettünk le. — Csak nem akarja felsorolni a múlt választási időszakban megvalósított 96 akciót? — veszi át a szót az elnök. — Elég talán megemlíteni, hogy a Z-akció beruházási részében 4 763 400 korona ráfordítással, 86 364 000 óra társadalmi munkával 10 010 000 korona értéket hoztunk létre. Érdeklődöm eredményeik titka után, de hamarosan rájövök, hogy nem titokról, hanem jó szervező és tömegpolitikai munkáról van itt szó. A feladatokat a lakossággal nyilvános plenáris gyűléseken vitatják meg. Aktívak választókörzetükben a képviselők, jól dolgoznak a szakbizottságok, az agitkettősök, segít a helyi párt- szervezet, feladataik magaslatán állnak a társadalmi szervezetek elnökei. Deménden ,a múlt választási időszakban több létesítmény épült, mint azelőtt 15 év alatt. Ezért is tettek szert 1975- ben a nemzeti bizottságok közötti versenyben járási elsőségre, amiért az SZSZK kormányától elismerő oklevelet és 100 000 korona jutalmat kaptak. — Mivel gazdagodnak a mostani választási időszakban? — Választási programunk. szerint ebben a megbízatási időszakban 11 százalékkal nagyobb értéket akarunk létrehozni, mint az előzőben, de már most elmpnd- hatom, hogy ezt jóval túlszárnyaljuk. Épül már a gyógyszer- tárunk. A terv szerint 1979-ben kellene átadnunk, de mi jövőre készen leszünk vele, sőt megkezdjük egy 60 férőhelyes bölcsőde építését is, amelyet az év végére be is szeretnénk fejezni. Mindkettőnél, de főleg az utóbbinál sokat segíthetne a helyi szövetkezet és ,az állami gazdaság, ha már anyagiakkal nem is, de legalább ingyenes fuvarokkal, szakemberekkel, hiszen az ő alkalmazbttaiknak a gyermekei is helyet kapnak benne. S még valami: ha az óvoda elkészül, több idénymunkásuk lesz a mezőgazdasági üzemeknek, s ez nem lebecsülendő tény. Ebben a megbízatási időszakban öt hónappal a határidő előtt befejezték a vízlevezető árkok rendbe hozásának második szakaszát. Több mint 11 000 óra társadalmi munkával segítették elő a trafóállomás építését is. — Jövőre terven felül szeretnénk víztárolót építeni, s ha ez sikerül, a megbízatási időszak végéig a vízvezeték-hálózatot is lefektetni — mondja az elnök. — Ebben az ötéves tervidőszakban állami beruházással iskolai étterem, benzinkút, közvilágítási hálózat és egy új út is épül. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett 12 kollektív és 310 egyéni kötelezettségvállalásunk értéke 1 098 000 korona — mondja búcsúzóul a titkár. — Vállalásunkat száz százalékon felül teljesítettük is. Jóleső érzéssel, jogos büszkeséggel jött össze az 1200 lakosú község a jubileumi ünnepségre. NÉMETH JÁNOS XI. 20. jáből — a mezőgazdaság szerepét. Ügy hiszem, nyilvánvalóan bizonyos ellentmondás van e szempont és a nem kevésbé fontos társadalmi követelmény, a mezőgazdasági termelés szüntelen növelésének igénye között... — Tény, hogy a lakosság jobb ellátása csak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének fellendítésével érhető el. Márpedig ez megkívánja a kemizálást, a mezőgazdasági kultúrák védelmét a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, más szóval: vegy- és biokémiai szerek alkalmazását, továbbá intenzívebb állattenyésztési termelést nagy farmok létesítésével és fokozott gépesítést is. Mindez számos változással, nagy előnyökkel és eredményekkel jár, de ugyanakkor szennyezi a vizet és a környezetet. A vízre pedig nagy szüksége van magának a mezőgazdaságnak is. Elég megemlítenem, hogy 1970-től 1975-ig, vagyis öt év leforgása alatt hazánkban csak az állattenyésztésben a vízszükséglet több mint megkétszereződött, az öntözésre használt víz mennyisége pedig meghaladja a nyolcszorosát. — Természetesen, még az öntözéses gazdálkodás esetében sem mindegy, hogy milyen a víz minősége. Annál inkább nem közömbös ez a jelenleg és a távlatilag ivóvízként felhasználásra kerülő talajvízkészletekkel kapcsolatban. Kissé részletesebben, melyek a kedvezőtlenül ható mezőgazdasági tényezők? — firtatom. — Vegyük elsősorban ,a műtrágyák alkalmazását. Szlovákiában a háború előtt hektáronként átlag 13,1 kilogramm tiszta tápanyagot tartalmazó műtrágyát használtak. 1975-ben a Csallóközben ez a mennyiség már meghaladta a 300 kilogrammot. Főleg a legtermékenyebb járásokban ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a növényi kártevők elleni szerek alkalmazása is. Igaz, hogy pl. a Csallóközben 1974 elejétől tiltott a klórozott szénhidrogének (DDT stb.) használata, de a talajba és a talajvizekbe korábban bekerült ilyen szerek lebomlása évekig tart. S azzal is tisztában kell lenni, hogy mind a műtrágyák, mind a peszticidek fölös, illetve a növények által ki nem használt s a talaj által le nem kötött része, amely szennyező, káros anyagokat is tartalmaz, eljut a talaj mélyebb rétegeibe, s természetesen a talajvízbe is. az Állattenyésztés is ludas — Az állattenyésztés koncentrálása és szakosítása — az örvendetes -és szükséges eredmények mellett — nyilván hasonló veszélyekkel jár ... — Ez nem vitás. A technológia megváltozása ugyan megoldotta a termelés számos kérdését, sok esetben azonban távolról sem oldotta meg az állati ürülék, hígtrágya, silónedvek, szennyvíz stb. helyes, hatásos és célirányos fel- használása, illetve felszámolása módjának problémáját. Nem kis dologról van szó, ha tudatosítjuk, hogy Szlovákiában például a ilyen eredetű szerves anyagok mennyisége megfelel az ötvenmillió ember által okozott szennyeződés mértékének. A rendelkezésünkre álló kutatási adatok és irodalom alapján kiszámítottuk, hogy ennek a mennyiségnek hozzávetőleg az egytize- de belekerülhet a felszíni és a talajvizekbe. Az általunk vizsgált Csallóköz viszonylatában ez megfelel mintegy 400 000 ember által okozott szennyeződésnek. Végül hadd említsem meg, hogy csak Szlovákiában évente a mezőgazdaságból származó olajtermékek több mint 25 000 tonnája is szennyezi a talajt és a vizet — és ezt is meg kell oldani. LÁTLELET UTÄN INTÉZKEDÉSEK — Önök elsősorban a diagnózist állapítják meg, a megoldás már többnyire más szervek feladata. Mégis, milyen jellegűek ezek az önök által is javasolt feladatok? — A vízvédelmi intézkedések egyrészt össztársadalmi jellegűek, másrészt az esetenként és helyszínenként szükségesnek mutatkozó konkrét műszaki beavatkozások, tennivalók elkerülhetetlenek. A helyzet azt diktálja, hogy a mezőgazdasági üzemekben megfelelő mennyiségben adagolják a műtrágyát, a növényi kártevők ellen gyorsan bomló vegyszereket alkalmazzanak, tökéletesítsék a technikai és az agrotechnikai eljárásokat, a nagy kapacitású farmokat és a gépesítő központokat úgy rekonstruálják, hogy védjük vizeinket. Ezek a fő feladatok összhangban állnak az 1973. évi 138. sz. törvénnyel és számos további törvényerejű kormányhatározattal és vízvédelmi normával, amelyet —. sajnos. — nem mindig és mindenütt valósítanak meg következetesen, pedig véleményünk szerint csak így érhető el a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodási érdekek összhangja a közös ügy, az ember javára — nemcsak a Csallóközben, hanem az egész országban. GÁLY IVÁN Vízanalízist végeznek az intézet laboratóriumában (Dusán Harnádek felvételei)
