Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-20 / 47. szám

Konfliktusok a minőség miatt Elena Podrackának nem kis érdeme van abban, hogy az utóbbi években a fióküzemekben is javult a termékek minősége. Nem is olyan rég a Veik? Krtís-i üzemben a termékeknek csak 70 százaléka volt első osztályú, míg Banská Stiavnicában 90 százalék. Ami­kor ott járt, benézett az összes műhelybe, beszélt az emberekkel. Az üzem vezetőségének tanácskozásán így szólt: — A minőség magúktól jiigg. Igaz, hogy befolyásolja a technológiai fegyelem megtartása, az emberek következetessége, de a jutalmazási rendszer is. Az embereket a prémiummal is ösztönözni kell. Csakhogy az emberek itt a kiváló termékek alacsony aránya miatt nemigen kapnak prémiumot. Egyesek azt állították, hogy nincs alap a jobb jutalmazás­hoz. A fő minőségi ellenőr azonban letorkolta őket: — És egymilliót ki tudnak fizetni a selejtért bünte­tésre? — Mutassa meg, mit csináljunk! — És meg is mu­tatta. Már 25 éve van az üzemben, dolgozott a sza­bászatban, a varrőműhelyben és másutt Is. Nem köny- nyű őt becsapni. Odaállt a munkaasztalhoz, és vagy egy tucat kész terméket azonnal kiselejtezett. A leg­kisebb hibákra is felfigyelt. A szalag mellett dolgozó lányoknak pedig megmutatta, mit kell tenniük azért, hogy kezük alól ne kerüljön ki selejt. A lányok zúgolódtak egy kicsit, a szabászat vezetője pedig kijelentette, hogy náluk a minőség öt év múlva sem lesz jobb. Nem volt igaza. Ma már alig maradnak le valamivel a banská átiavnicaiak mögött. Hasonló konfliktusa volt a nyitrai üzemben is. Az ellenőrzés ott is elnéző volt. A lányok egyformán 18 százalékos prémiumot kaptak. Időbe tellett, amíg a kommunis­ták és a szakszervezeti vezetők segítségével ott is bevezették az új prémiumrendszert. De bevált, ma már ott is ritka a reklamáció. Természetesen a pré­mium sem 18 százalék, hanem több mint 40! Elena Podracká elgondolkodik: — Nem titkolom, jó érzés, ha sikerül valamit, akár konfliktusok árán is kiharcolnom és az emberek megértik, hogy a mi­nőség nemcsak az igazgató és az ellenőrök érdeke, a jobb munka számukra is nagyobb keresetet jelent. Mi bántja még a képviselőt? — Többek között az is, hogy régi városunk lassan tönkremegy, az érté­kes épületeket kikezdi az idő vasfoga. Kár értük. A javításhoz pénzünk lenne, csak nincs kivitelező. Állandó kapcsolatban áll az emberekkel, és ezál­tal belelát a nemzeti bizottságok és más szervek munkájába is. Így van ez? — Igen. Bosszant, hogy egyes funkcionáriusok, főleg a helyi nemzeti bizott­ságokon, de másutt is, előre tudják, hogy ügyfelük­nek nincs igaza, panasza alaptalan. Ennek ellenére a felsőbb szervekhez utasítják őket, sőt a panaszt vagy fellebbezést maguk írják meg. Ennek nem len­ne szabad előfordulni. Képviselői munkánk is köny- nyebb lenne, ha kevesebb olyan panaszkodóval talál­koznánk, akik gyakran csak a saját érdekeiket tart­ják szem előtt. A Pletában éppen véget ért a délutáni műszak. A portán megállítottunk egy távozó csoportot. Kér­désünkre, hogy ismerik-e Podracká elvtársnőt, az egyik fiatal munkásnő így válaszolt: — Természe­tesen. Ki ne ismerné Elenkát, a mi képviselőnket, a jó munkatársat. BÄTORI JÁNOS ! A Deméndi (Demandice) Helyi Nemzeti Bizottság elnökét ritkán lehet az irodájában találni, de ha a szükség úgy hozza, tíz perc alatt előkerül. A hnb két alkal­mazottja mindig tudja, hogy merre jár, hol keressék. Erről jó­magam is meggyőződtem. Mire egy csésze feketekávét elfogyasz­tottam, július Sutika már az iro­dájában várt rám. — Mit szól községünk fejlődé­séhez? — ezzel a kérdéssel fo­gadott. Amikor észrevette zavaro­mat, megtoldotta a szót. — Ügy látom, nem ismeri Deméndet. Legjobb lesz, ha bejárjuk a falut. Az első utunk a korszerű mű­velődési otthonhoz vezetett. Az igazat megvallva — korszerű la­kótelepekre gondolva —, irigy­kedve néztem a filmvetítésre és színházi előadásra alkalmas, szé­pen berendezett termet, s a má­sik helyiséget, ahol a gyűlé­seket, lakodalmakat és a tánc- mulatságokat tartják. Az emele­ten könyvtár, olvasóterem kapott helyet. Ezt a korszerű létesít­ményt a múlt választási idő­szakban építették, és 15 hónap­pal a határidő előtt adták át rendeltetésének. Az értéke 3 millió 150 ezer korona. Falujárásunkat folytatva alig tettünk meg ötven métert, ami­kor egy emeletes családi házhoz hasonló épületre mutatott: — Az ott a tűzoltószertá­runk ... — A tűzoltószertár? — Igen. Rekordidőben, alig négy hónap alatt építettük fel pedig értéke meghaladja a 860 000 koronát. A földszinten a tűzoltószertár és a tűzoltók klub­ja van. Az emeleten a társadalmi szervek ülésterme, az agitációs központ és a polgárvédelmi rak­tár található. Megnéztük belülről is, majd továbbindultunk. Az útkereszte­ződésnél levő kis parkhoz ér­ve az elnök megmutathatta a vendéglátóipari létesítményt, amelyet társadalmi munkával épí­tettek. A park melletti egykori régi épületet átalakították, s eszpresszó, ruhabegyűjtő, borbély műhely és fodrászat kapott he­lyet benne. S még valami, amivel az országot járva eddig még nem találkoztam. Tisztán tartott autó­busz-váróterem, amelynek zárt ré­szét csak télen üzemeltetik, s amelyet villanykályhával fűtenek ki. így lehet bármilyen hideg, késhet az autóbusz, az utas jó melegben várakozhat. Közben utánunk üzennek, hogy a járási pártbizottságról keresik az elnököt. Míg hivatalos ügyeit intézte, Éva Hosovával, a hnb dolgozójával, tanácstagjával, a Nőszövetség helyi szervezetének elnökével, a terv- és pénzügyi szakbizottság titkárával beszélge­tek. — A múlt választási időszak­ban ravatalozót, egy harminc fé­rőhelyes óvodát is felépítettünk. A község egy részében ; NINCS TITKUK JOGOS BÜSZKESÉGGEL ÜNNEPELTEK tettük a vízlevezető árkokat,bő vitettük a villanyvezeték hálóza­tát, és több száz méter járdát építettünk. A Felsőmajorban 520 000 korona értékben vízveze­ték-hálózatot fektettünk le. — Csak nem akarja felsorolni a múlt választási időszakban megvalósított 96 akciót? — veszi át a szót az elnök. — Elég ta­lán megemlíteni, hogy a Z-akció beruházási részében 4 763 400 ko­rona ráfordítással, 86 364 000 óra társadalmi munkával 10 010 000 korona értéket hoztunk létre. Érdeklődöm eredményeik titka után, de hamarosan rájövök, hogy nem titokról, hanem jó szervező és tömegpolitikai munkáról van itt szó. A feladatokat a lakosság­gal nyilvános plenáris gyűlése­ken vitatják meg. Aktívak válasz­tókörzetükben a képviselők, jól dolgoznak a szakbizottságok, az agitkettősök, segít a helyi párt- szervezet, feladataik magaslatán állnak a társadalmi szervezetek elnökei. Deménden ,a múlt vá­lasztási időszakban több létesít­mény épült, mint azelőtt 15 év alatt. Ezért is tettek szert 1975- ben a nemzeti bizottságok közöt­ti versenyben járási elsőségre, amiért az SZSZK kormányától el­ismerő oklevelet és 100 000 ko­rona jutalmat kaptak. — Mivel gazdagodnak a mosta­ni választási időszakban? — Választási programunk. sze­rint ebben a megbízatási időszak­ban 11 százalékkal nagyobb ér­téket akarunk létrehozni, mint az előzőben, de már most elmpnd- hatom, hogy ezt jóval túlszár­nyaljuk. Épül már a gyógyszer- tárunk. A terv szerint 1979-ben kellene átadnunk, de mi jövőre készen leszünk vele, sőt meg­kezdjük egy 60 férőhelyes böl­csőde építését is, amelyet az év végére be is szeretnénk fejezni. Mindkettőnél, de főleg az utóbbinál sokat segíthetne a he­lyi szövetkezet és ,az állami gaz­daság, ha már anyagiakkal nem is, de legalább ingyenes fuvarok­kal, szakemberekkel, hiszen az ő alkalmazbttaiknak a gyermekei is helyet kapnak benne. S még valami: ha az óvoda elkészül, több idénymunkásuk lesz a me­zőgazdasági üzemeknek, s ez nem lebecsülendő tény. Ebben a megbízatási időszak­ban öt hónappal a határidő előtt befejezték a vízlevezető árkok rendbe hozásának második sza­kaszát. Több mint 11 000 óra tár­sadalmi munkával segítették elő a trafóállomás építését is. — Jövőre terven felül szeret­nénk víztárolót építeni, s ha ez sikerül, a megbízatási időszak végéig a vízvezeték-hálózatot is lefektetni — mondja az elnök. — Ebben az ötéves tervidőszakban állami beruházással iskolai étte­rem, benzinkút, közvilágítási há­lózat és egy új út is épül. — A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett 12 kollektív és 310 egyéni kötelezettségvállalá­sunk értéke 1 098 000 korona — mondja búcsúzóul a titkár. — Vállalásunkat száz százalékon fe­lül teljesítettük is. Jóleső érzéssel, jogos büszke­séggel jött össze az 1200 lakosú község a jubileumi ünnepségre. NÉMETH JÁNOS XI. 20. jáből — a mezőgazdaság szerepét. Ügy hiszem, nyilvánvalóan bizonyos ellent­mondás van e szempont és a nem ke­vésbé fontos társadalmi követelmény, a mezőgazdasági termelés szüntelen nö­velésének igénye között... — Tény, hogy a lakosság jobb ellá­tása csak a mezőgazdaság és az élel­miszeripar termelésének fellendítésével érhető el. Márpedig ez megkívánja a kemizálást, a mezőgazdasági kultúrák védelmét a kártevőkkel és a betegsé­gekkel szemben, más szóval: vegy- és biokémiai szerek alkalmazását, továbbá intenzívebb állattenyésztési termelést nagy farmok létesítésével és fokozott gépesítést is. Mindez számos változás­sal, nagy előnyökkel és eredményekkel jár, de ugyanakkor szennyezi a vizet és a környezetet. A vízre pedig nagy szüksége van magának a mezőgazda­ságnak is. Elég megemlítenem, hogy 1970-től 1975-ig, vagyis öt év leforgása alatt hazánkban csak az állattenyész­tésben a vízszükséglet több mint meg­kétszereződött, az öntözésre használt víz mennyisége pedig meghaladja a nyolcszorosát. — Természetesen, még az öntözéses gazdálkodás esetében sem mindegy, hogy milyen a víz minősége. Annál in­kább nem közömbös ez a jelenleg és a távlatilag ivóvízként felhasználásra ke­rülő talajvízkészletekkel kapcsolatban. Kissé részletesebben, melyek a kedve­zőtlenül ható mezőgazdasági tényezők? — firtatom. — Vegyük elsősorban ,a műtrágyák alkalmazását. Szlovákiában a háború előtt hektáronként átlag 13,1 kilo­gramm tiszta tápanyagot tartalmazó műtrágyát használtak. 1975-ben a Csal­lóközben ez a mennyiség már megha­ladta a 300 kilogrammot. Főleg a leg­termékenyebb járásokban ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a növényi kárte­vők elleni szerek alkalmazása is. Igaz, hogy pl. a Csallóközben 1974 elejétől tiltott a klórozott szénhidrogének (DDT stb.) használata, de a talajba és a talajvizekbe korábban bekerült ilyen szerek lebomlása évekig tart. S azzal is tisztában kell lenni, hogy mind a műtrágyák, mind a peszticidek fölös, illetve a növények által ki nem hasz­nált s a talaj által le nem kötött része, amely szennyező, káros anyagokat is tartalmaz, eljut a talaj mélyebb réte­geibe, s természetesen a talajvízbe is. az Állattenyésztés is ludas — Az állattenyésztés koncentrálása és szakosítása — az örvendetes -és szükséges eredmények mellett — nyil­ván hasonló veszélyekkel jár ... — Ez nem vitás. A technológia meg­változása ugyan megoldotta a termelés számos kérdését, sok esetben azonban távolról sem oldotta meg az állati ürü­lék, hígtrágya, silónedvek, szennyvíz stb. helyes, hatásos és célirányos fel- használása, illetve felszámolása mód­jának problémáját. Nem kis dologról van szó, ha tudatosítjuk, hogy Szlová­kiában például a ilyen eredetű szerves anyagok mennyisége megfelel az ötven­millió ember által okozott szennyező­dés mértékének. A rendelkezésünkre álló kutatási adatok és irodalom alap­ján kiszámítottuk, hogy ennek a mennyiségnek hozzávetőleg az egytize- de belekerülhet a felszíni és a talajvi­zekbe. Az általunk vizsgált Csallóköz viszonylatában ez megfelel mintegy 400 000 ember által okozott szennyező­désnek. Végül hadd említsem meg, hogy csak Szlovákiában évente a me­zőgazdaságból származó olajtermékek több mint 25 000 tonnája is szennyezi a talajt és a vizet — és ezt is meg kell oldani. LÁTLELET UTÄN INTÉZKEDÉSEK — Önök elsősorban a diagnózist ál­lapítják meg, a megoldás már többnyi­re más szervek feladata. Mégis, milyen jellegűek ezek az önök által is java­solt feladatok? — A vízvédelmi intézkedések egy­részt össztársadalmi jellegűek, más­részt az esetenként és helyszínenként szükségesnek mutatkozó konkrét mű­szaki beavatkozások, tennivalók elke­rülhetetlenek. A helyzet azt diktálja, hogy a mezőgazdasági üzemekben meg­felelő mennyiségben adagolják a mű­trágyát, a növényi kártevők ellen gyor­san bomló vegyszereket alkalmazzanak, tökéletesítsék a technikai és az agro­technikai eljárásokat, a nagy kapacitá­sú farmokat és a gépesítő központokat úgy rekonstruálják, hogy védjük vi­zeinket. Ezek a fő feladatok összhangban állnak az 1973. évi 138. sz. törvénnyel és számos további törvényerejű kor­mányhatározattal és vízvédelmi normá­val, amelyet —. sajnos. — nem mindig és mindenütt valósítanak meg követke­zetesen, pedig véleményünk szerint csak így érhető el a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodási érdekek összhangja a közös ügy, az ember ja­vára — nemcsak a Csallóközben, ha­nem az egész országban. GÁLY IVÁN Vízanalízist végeznek az intézet laboratóriumában (Dusán Harnádek felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom