Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-20 / 47. szám

ÚJ szú a VHP m Ü& ■ VHP HÍSSP' lit- Sül h­'ríj : sf iiMU 3 9^ jjjjpl 1 n§ NOSZF A forradalom követelése, az alapelvek meghatározása YI 7» Lenin és harcostársai 1917 októberében — a győztes proletárforradalmat követően — hozzáfogtak Marx és Engels tanításának, a tudományos szocializmusnak a gyakorlati megvalósításához. A forradalomnak már az első intézkedései arról tettek bizonyságot, hogy az áj rend gyökeresen szakít a régi politikával, feladatának tart­ja, hogy alapjaiban lerombolja a tőkések és a földbirtokosok gyűlölt világát, és hogy megteremtse a feltéte­leket a szocializmus felépitéséhez. Lenin az 1917. októberber 24 én (a mai időszámítás szerint november 6-án) kelt és a Központi Bizottsághoz intézett levele után a forradalom másnapján elsőként a béke kérdésé­ről tartott beszámolót a II. szovjetkongresszuson, s beterjesztette a békéről szóló dekrétumot. Ez a határozat azt dokumentálta, hogy a szovjethatalom szembefordult a cári Oroszország imperialista jellegű politikájával, és az ország népe, valamint a nemzetközi proletariátus érdekeinek megfelelő külpolitikát valósit meg a gya­korlatban. A békedekrétum felhívást tartalmazott, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat az igazságos, demok­ratikus békéről, amelyért — ahogyan a lenini dokumentum leszögezi — minden hadviselő országban a hábo­rútól kimerült, elgyötört, megkínzott munkásság és más dolgozók nagy többsége sóvárog. Az említett kong­resszus még aznap egyhangúlag elfogadta a dokumentumot, és — akárcsak jelképnek is tekinthetjük — a forradalom hajójának, az Aurora cirkálónak a rádiótávírója sugározta az éterbe a békéről szóló dokumentum szövegét. A történelem első olyan állami okmányának a szövegét, amelyet nem csupán a kormányokhoz, ha­nem a hadviselő országok népeihez is intéztek. E határozat kifejezte azt a meggyőződését, hogy az említett országok munkásai megértik: most az a feladatuk, hogy megszabadítsák az emberiséget a háború borzalmaitól és következményeitől, és sokoldalú, határozott és feltétlen energikus tevékenységükkel segítsenek, hogy győze­delmeskedjék a béke. Lenin és harcostársai tudták, hogy hosszú és nehéz küzdelem áll előttük. De hitték, hogy a kitűzött célt — ha harcukat a néptömegek támogatják — elérik... És a néptömegek támogatták Lenint, a bolsevik pártot, támogatták az igaz ügyért vívott küzdelmet. Alább részleteket közlünk az októberi napokban és az Októbert követő időszakban született történelmi je­lentőségű dokumentumokból. NYILATKOZAT OROSZORSZÁG NÉPEINEK JOGAIRÓL A munkások és parasztok Októberi For­radalma az általános felszabadulás jegyé­ben kezdődött meg. Felszabadulnak a parasztok a földes- urak hatalma alól, mert már nincs többé földesúri földtulajdon — a földesúri föld- tulajdont megszüntették. Felszabadulnak a katonák és a matrózok .az önkényeske­dő tábornokok hatalma alól, mert a tá­bornokok mostantól kezdve választhatók és leválthatók lesznek. Felszabadulnak a munkások a kapitalisták szeszélye és ön­kénye alól, mert mostantól kezdve az üze­mekben és gyárakban bevezetik a munkás- ellenőrzést. Minden élő és minden, ami életrevaló, megszabadul a gyűlölt bilin­csektől. Oroszország népei maradnak csak hát­ra, akik elnyopiást és önkényt szenvedtek és szenvednek el, akiknek a felszabadítá­sához azonnal hozzá kell fogni, akiket teljesen és visszavonhatatlanul fel kell szabadítani. LENIN LEVELE A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TAGJAIHOZ Elvtársak! Ezeket a sorokat 24-én este írom, a helyzet a végletekig kritikus. Nap­nál világosabb, hogy a felkelés halo­gatása most már igazán egyértelmű a halállal. Minden erőmmel igyekszem meg­győzni az elvtársakat arról, hogy most minden egy hajszálon függ, hogy olyan kérdések vannak napiren­den, amelyeket nem tanácskozások, nem kongresszusok (még szovjet­kongresszusok sem), hanem egyes- egyedül a népek, ,a tömegek dönte­nek el, a felfegyverzett tömegek har­ca dönt el... Le kell tartóztatni, ha törik, ha szakad, még ma este, ma éjjel a kormányt, miután lefegyvereztük (ha ellenállást tanúsít — legyőztük) a h.adapródiskolásokat stb. Nem szabad várni! Mindent elveszt­hetünk!! A hatalom azonnali kézbevételének díja: a nép (nem a kongresszus, ha­nem a nép, elsősorban a hadsereg és a parasztság) megvédelmezése a kor- nyilovista kormánnyal szemben, amely elkergette Verhovszkijt és egy második kornyilovista összeesküvést SZŐtt.l Kinek kell kézbe venni a hatalmat? Ez most nem fontos: hadd vegye kézbe a Forradalmi Katonai Bizott­ság, „vagy valamely más intézmény“, amely kijelenti, hogy a hatalmat csak azoknak adja át, akik valóban a nép érdekeit, ,a hadsereg érdekeit (a béke azonnali felajánlása), a parasztság ér­dekeit (a földet azonnal elvenni, a magántulajdont megszüntetni), az éhezők érdekeit képviselik. Valamennyi kerület, valamennyi ez­red, minden erő azonnal mozgósítson és menesszen haladéktalanul küldött­ségeket a Forradalmi Katonai Bizott­sághoz, és követeljék nyomatékosan: feltétlenül ma este vagy éjjel vigyék dűlőre a dolgot. A történelem nem bocsátja meg a késedelmeskedést a forradalmárok­nak, akik ma győzhetnek (és ma bi­zonyosan győzni fognak), holnap vi­szont azt kockáztatják, hogy sokat veszíthetnek, azt kockáztatják, hogy mindent elveszítenek. Ha ma vesszük kézbe a hatalmat, akkor nem a szovjetek ellenére vesz- szük kézbe, hanem a szovjetek szá­mára. A felkelés feladata a hatalom meg­ragadása: politikai célja a hatalom megragadása után tisztázódik. Végzetes hiba vagy üres formaság lenne megvárni az október 25-i inga­dozó szavazást, a népeknek joga és kötelessége, hogy ilyen kérdéseket ne szavazásokkal, hanem erővel döntsön el; a népnek joga és kötelessége, hogy a forradalom kritikus pillanatai­ban irányítsa képviselőit, még leg­jobb képviselőit is. Ezt bizonyította valamennyi forra­dalom története, és mérhetetlen vol­na a forradalmárok bűne, ha elszalasz- tanák a pillanatot, amikor tudják, hogy tőlük függ a forradalom meg­mentése, a béke felajánlása, Petro- grád megmentése, a menekülés az éhínségtől, a föld átadása a parasz­toknak. A kormány inog. Meg kell neki ad­ni a kegyelemdöfést, ha törik, ha szakad! Az akció halogatása a halállal egyértelmű. RÉSZLETEK A PETROGRAD! FORRADALMI KATONAI BIZOTTSÁG EGY PLAKÄTJÄBÖL, AMELY TÁJÉKOZTAT A FEGYVERES FELKELÉS MENETÉRŐL ÉS AZ IDEIGLENES KORMÄNY MEGDÖNTÉSÉRŐL ... Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. A hatalom a Munkás- és Katonakül­döttek Petrográdi Szovjetje Forradalmi Bizottságának kezébe ment át. ... A Bizottság azzal a felhívással fordul a fronthoz és a hátországhoz, hogy ne üljenek fel provokációknak, hanem támogassák a Petrográdi Szovjetet és az új forradalmi hatalmat, amely haladéktalanul felajánlja majd az igazságos békét, át­adja a földet a parasztoknak, összehívja az Alkotmányozó Gyűlést. A helyi hatalom a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeinek a kezébe ment át. <. RÉSZLETEK A BÉKEDEKRÉTUMBÖL A munkás- és parasztkormány, melyet az október 24—25-i forradalom hozott létre, s amely a munkás- katona- és pa­rasztküldöttek szovjetjeire támaszkodik, valamennyi hadviselő népnek és kor­mányaiknak felajánlja, hogy haladékta­lanul kezdjenek tárgyalásokat az igazsá­gos demokratikus békéről. Igazságos vagy demokratikus béke, amelyre minden hadviselő országban a háborútól kimerült elgyötört és megkín­zott munkások és dolgozó osztályok túl­nyomó többsége áhítozik, s amelyet az orosz munkások és parasztok a cári mo­narchia megdöntése után a leghatáro­zottabban és a legállhatatosabban köve­teltek — ilyen békp a kormány szerint az annexiók (vagyis idegen területek el­foglalása, idegen népek erőszakos beol­vasztása) és hadisarc nélküli azonnali béke. ... A titkos diplomáciát a kormány megszünteti, a maga részéről kifejezve azt az eltökélt szándékát, hogy minden tár­gyalást teljesen nyíltan az egész nép ■előtt folytat, és haladéktalanul hozzáfog a földbirtokosok és a tőkések kormánya által 1917. februártól október 25-ig jóvá­hagyott vagy megkötött titkos szerződé­sek teljes nyilvánosságra hozásához. E titkos szerződések egész tartalmát, amennyiben ez, mint a legtöbb esetben történt, arra irányult, hogy az orosz földbirtokosoknak és tőkéseknek előnyö­ket és kiváltságokat nyújtson, hogy meg­tartsa vagy növelje a nagyoroszok an­nektált területeit, a kormány feltétlenül és azonnali hatállyal semmisnek nyilvá­nítja. ... Amikor Oroszország ideiglenes mun­kás- és parasztkormánya ezzel a béke- ,ajánlattal fordul valamennyi hadviselő ország kormányához és népéhez, külö­nösen az emberiség három leghaladot- tabb nemzetének és a mostani háború­ban részt vevő három legnagyobb álla­mának — Angliának, Franciaországnak és Németországnak — az öntudatos mun­kásaihoz fordul. Ezeknek az országok­nak a munkásai a haladás és a szocia­lizmus ügyének igen nagy szolgálatokat tettek: ilyen a chartista mozgalom nagy­szerű példaadása Angliában, ilyen a francia proletariátus által vívott számos világtörténelmi jelentőségű forradalom, végül ilyen a német proletár tömegszer­vezetek megteremtése a németországi ki­vételes törvények elleni hősies harcban és .az egész világ munkásainak példát mutató, hosszú, kitartó, fegyelmezett munkában. A proletariátus hősiességének és történelmi alkotóerejének mindeme példáiban zálogát látjuk annak, hogy a nevezett országok munkásai megértik a most rájuk háruló feladatokat, amelyek ,az emberiségnek a háború borzalmaitól és következményeitől való megszabadítá­sában rejlenek, hogy ezek a munkások sokoldalú, határozott és odaadóan eré­lyes tevékenységükkel segítenek majd nekünk sikeresen tető alá hozni a béke ügyét. RÉSZLET A FÖLDRŐL SZŐLŐ DEKRÉTUMBÓL 1. A földesúri földtulajdon azonnal minden megváltás nél­kül megszűnik. 2. A földesúri birtokokkal, va­lamint az uralkodóház birtokai­val, a kolostori és egyházi föl­dekkel, minden élő és holt fel­szerelésükkel, uradalmi épüle­teikkel és minden tartozékuk­kal az alkotmányozó gyűlés összeüléséig a járási földbizott­ságok és a parasztküldöttek ke­rületi szovjetjei rendelkeznek. 3. Mostantól kezdve az egész nép tulajdonát képező elkobzott vagyon bárminemű rongálása a forradalmi bíróság által üldö­zendő súlyos bűntettnek minő­sül. A parasztküldöttek kerületi szovjetjei megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy a földesúri birtokok elkobzásánál fenntartsák a legszigorúbb ren­det, hogy megállapítsák, mek­kora és mely földek esnek el­kobzás alá, hogy összeállítsák az egész elkobzott vagyon pon­tos jegyzékét, és hogy a legszi­gorúbb forradalmi védelembe vegyék a nép tulajdonába át­menő gazdaságokat minden épülettel, felszereléssel, jószág­gal, élelmiszerkészlettel stb. együtt... A cárizmus idején Oroszország népeit rendszeresen egymás ellen uszították. Az ilyen politika eredményeit mindenki isme­ri: egyfelől mészárlás és pogromok, más­felől — a népek rabsága. Az uszításnak ez a gyalázatos politiká­ja nincs többé, és sohasem térhet vissza. Mostantól kezdve ezt .a politikát Oroszor­szág riépeinek őszinte és becsületes szö­vetsége kell hogy felváltsa. Az imperializmus időszakában, a februá­ri forradalom után, amikor a hatalom a kadét burzsoázia kezébe került, az uszí­tás nyílt politikája az Oroszország népei irányában megnyilvánuló gyáva bizalmat­lanság politikájának, a népek „szabadsá­gáról“ és „egyenjogúságáról“ szóló üres nyilatkozatokkal leplezett gáncsoskodás és provokáció politikájának adta át helyét. Az ilyen politika eredményei ismertek: a nemzeti ellenségeskedés fokozódása, a köl­csönös bizalom aláásása. A hazugság, bizalmatlanság, gáncsosko­dás és provokáció e méltatlan politikájá­nak véget kell vetni. Mostantól kezdve ezt a politikát olyan nyílt és becsületes po­litikával kell felváltani, amely Oroszor­szág népeinek teljes kölcsönös bizalmá­hoz vezet. Csak az ilyen bizalom eredményeképpen jöhet létre Oroszország népeinek becsüle­tes és szilárd szövetsége. Csak az ilyen szövetség eredményekép­pen forrhatnak egyetlen forradalmi erővé Oroszország népeinek munkásai és pa­rasztjai, olyan forradalmi erővé, amely meg tudja állni a helyét az imperialista annexiós burzsoázia bármilyen merényle­tével szemben. E tételekből kiindulva a szovjetek első kongresszusa ez év júniusában kihirdette Oroszország népeinek szabad önrendelke­zését. A szovjetek második kongresszusa ez év októberében Oroszország népeinek ezt a vitathatatlan jogát határozottabb és félre- érthetetlenebb formában megerősítette. E kongresszusok akaratát végrehajtva a Népbiztosok Tanácsa úgy határozott, hogy Oroszország nemzetiségeit érintő tevé­kenysége alapjául a következő alapelve­ket fogadja el: 1. Oroszország népeinek egyenlősége és szuverenitása. 2. Oroszország népeinek szabad önren­delkezési joga, a különválást és önálló ál­lam alakítását is beleértve. 3. Minden és mindenféle nemzeti és nemzeti-vallási előjog és korlátozás meg­szüntetése. 4. Az Oroszország területén lakó nem­zetiségi kisebbségek és etnográfiai cso­portok szabad fejlődése. Az ebből következő konkrét rendelete­ket a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottság megalakítása után haladéktala­nul ki fogjuk dolgozni. Az Októberi Forradalom szülte Szovjetunió megoldotta a nemzetiségi kérdést, és a győzelem óta eltelt években következetesen érvényesítette az idézett dokumentumokban lefektetett valamennyi alapelvet. Összeállította: (ZSA) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom