Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-20 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. november 20. VASÁRNAP X/47 BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 321. SZÁM Ara 1 KORONA CSTKf elvétel Az ifjúsággal kapcsolatos kérdések révén egyre több fórumon foglalkoznak a munkásfiatalokkal. Nem véletlenül, hiszen az utóbbi években jelentősen megerősödött a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkásjellege, ezt nemrégiben a SZISZ II. kongresszusa is pozitívumként könyvelte el. A munkásfiatalok és a szakmunkás-tanulók alkotják az ifjúság legnagyobb csoportját, döntő többségben őket találhatjuk népgazdaságunk legfontosabb ágazataiban. Elsősorban tőlük függ tehát, hogy a SZISZ miként teljesíti a XV. kongresszus határozataiból reá háruló feladató kát. Napjaink gazdasági céljait pedig csak képzett, a műszaki és politikai ismeretek iránt fogékony munkásfiatalokkal érhetjük el. Örvendetes, hogy közülük egyre többen szereznek szakmai képesítést, s már nem kevés azoknak a száma sem, akiknek érettségi * jük van. A Szocialista Ifjúsági Szövetség politikai és szervezeti életében nem hagyható figyelmen kívül, hogy már a munkásfiatalok 35 százaléka tagja a SZISZ- nek, és soraikból egyre több kommunista kerül ki. A kongresszuson Jindrich Poledník elvtárs rámutatott: ha azt akarjuk, hogy mind több munkásfiatal vegyen részt a politikai oktatásban, ha el szeretnénk érni, hogy a továbbtanulás belső igényükké váljék, s a társadalmi szervezetekben is tevékenyebbek legyenek, az ifjúsági alapszervezetekben több feladattal, tisztséggel kell őket megbízni. Mindez a kedvező munkahelyi légkör megteremtő séhez is szükséges, ami nélkül elképzelhetetlen a fiatal munkások bizalmának megnyerése. Csak ilyen légkörben lehet alkotó munkát végezni. Alkotó munkát, s ez nem csupán szólam, hiszen a számok is igazolják, ahol az említett feltételeket megteremtik, ott a technikusok mellett egyre nagyobb számban bekapcsolódnak ű fiatal munkások is az újítómozgalomba. Az újítómozgalomban való részvétel pedig hozzájárul a szakmai ismeretek bővítéséhez, tehát a kettő összefügg egymással. Hogy mindez a valóságban is így legyen, ahhoz fel kell számolni a gyakorlatban legtöbbször előforduló fogyatékosságokat, gondolok a fiatal újítók összpontosított, tehát vállalati vagy üzemi irányítására, a beadott javaslatok elbírálási idejének lerövidítésére és így tovább. A termelési feladatok végrehajtásában hatékonyabb közreműködésre serkenti a fiatalokat a szak- szervezet és a gazdasági vezetőség által megszervezett termelési- értekezleteken való részvétel. Ha e téren bírálni akarunk, akkor ezt nem tehetjük egyoldalúan. Eddig sok olyan ifjúsági szervezettel találkozhattunk, melyek nem vették figyelembe, milyen nagy lehetőség rejlik a termelési értekezletekben. Nem lehet elsiklani afölött, hogy például a vegyiparban, az építőiparban, a közlekedésben és a szolgáltatások vonalán a SZISZ részvétele a szocialista munkaverseny fellendítésében egyáltalán nem kielégítő. Tudjuk jól, hogy sok, a verseny keretében meghirdetett program csak egyszeri akcióvá szűkül, vagy csak a fiatalok egy csoportja, a SZISZ-tagság működik közre, a szervezeti életet nem élő fiatalok pedig félreállnak. Munkásfiatalokról lévén szó, életük még egy fontos mozzanatát meg kell említeni: az iparitanuló- iskolábál a munkába történő átállást. A II. kongresszuson több felszólaló is rámutatott, nem lehet megfeledkezni arról, hogy nevelésük nem fejeződik be az iskolapadban. A változás a legtöbb esetben nemcsak fizikai, hanem lelki megterheléssel is jár, s a beilleszkedés megkönnyítése elsősorban a közvetlen munkatársak, a mesterek feladata. Ahhoz, hogy bizalommal legyenek a fiatalok az idősebb munkatársak iránt, először is önbizalmukat kell megerősíteni. MALINAK ISTVÁN
