Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-13 / 46. szám

A Dalny Ohaj-i művelődési otthon feladatok teljesítése érdekében min­dent megtettek, ami a kedvező ered­ményekben hamarosan visszatükröző­dött. És még egyszer hangsúlyozom, minden területen. Azokban az évek­ben minden vezető helyet valóban ál­dozatkész funkcionáriusok töltöttek be. Ilyen volt Jozef Melísek egykori alapitó tag, a helyi nemzeti bizottság jelenlegi titkára is. Akkor a járási nemzeti bizottságon a földművesszö­vetkezetekkel foglalkozó osztályon dolgozott. Segítsége szinte nélkülöz­hetetlen volt. Hasonlóan mint Peter Skaőan agronómusé és segítőtársáé, Jozef Kriíané, akik már nincsenek az élők sorában. Nemegyszer a késő esti órákig elhúzódtak beszélgetéseink, vi­táink arról, hogyan lehetne az adott körülmények között még jobban gaz­dálkodni. A csökönyös előítéletek fel­számolásában és a korszerű szocia­lista falu kialakításában FrantiSek Valent, a szövetkezet üzemgazdásza is az élen járt. Kezdetben a Dóin? Ohaj-i szövetke­zet főként gabona- és takarmányfélék termesztésével foglalkozott, az ipari el a felvásárló szerveknek. Kiváló eredményeket értünk el a malacelvá­lasztás terén is. Egy anyasertéstől át­lagosan 19,5 dar,ab malacot választot­tunk el. — Ismeretes, hogy a büszke Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Efsz név hordozói, amelyet kiváló növényter­mesztési és állattenyésztési eredmé­nyeikért, valamint sokrétű politikai tevékenységükért Szlovákiában az elsők között,' még 1963 januárjában szereztek meg. Hogyan sikerült mind­két termelési szakaszon és ,a politi­kai tevékenységben is ilyen kimagas­ló, elismerésre méltó eredményeket elérniük? — A község lakosai társadalmi munkával 1960-ban egy nagyon szép művelődési otthont építettek, amely­ben fokozatosan az elképzeléseinknek megfelelő szövetkezeti klubtevékeny­ség alakult ki. Ezzel is hozzájárul­tunk a tagság jobb összetartásához. Szövetkezetünk támogatta a kulturá­lis tevékenységet, a színjátszó kört, amelyet Stefan DobroCani irányított. Feleségével közösen megszervezték a tánccsoportot és az énekkart is. Szö­vetkezetünk ebben az évben is több mint 700 000 koronát ad a szociális és kulturális szükségletek fedezésére. A falu lakosainak döntő többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Nem vé­letlen, hogy már hosszú ideje tartó­san a legjobban gazdálkodó szövetke­zetek közé tartoznak járási viszony­latban. Jelenleg pedig már a szom­szédos besenovi szövetkezettel közö­sen az eredetinél jóval nagyobb terü­leten, 2922 hektáron gazdálkodnak. A sertéstenyésztésben a törzsállomány nevelésére, a sertés- és a marhahús termelésére szakosodnak. A növény- termesztésben már hagyományosan a gabona- és a takarmánytermesztés a fő ágazatuk, de termesztenek do­hányt, szőlőt, fólia alatt pedig zöld­séget is. Tavaly az egy tehénre jutó XI. 13. Az ősz a mezőgazdasági dolgozók számára mindenütt egyformán örö­mökkel és gondokkal teli. Sürget az idő, mert beérik az utolsó hektár ku­korica, cukorrépa. Leszedésre vár a gyümölcs, betakarításra a zöldség, a burgonya és közben az agrotechnikai határidők is figyelmeztetik a mező­gazdasági dolgozókat a talaj-előkészí­tésre és az ősziek vetésére. Ilyen kép fogadott bennünket a Dóin? Ohaj-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Egysé­ges Földművesszövetkezetben is. A község magán viseli lakosai szorgos munkájának kézjegyét. Takaros há­zak, tiszta, rendben tartott utcák fo­gadják az ide érkezőt. 1950. december 15-e már a múlté, de az itt gazdálkodó földművesszö­vetkezet 47 alapító tagja számára ez ,a nap felejthetetlen marad, összesen 487 hektáron kezdték el a közös gaz­dálkodást, kezdetben nem a legna­gyobb sikerrel. Ez érthető, mert az első lépések megtétele mindenütt ne­héz volt. Az emberek idegenkedtek az újtól, nem értettek a gépekhez sem. így az akkori hozamok a maiakkal szinte összehasonlíthatatlanok. Kitar­tásuknak és akaratuknak köszönhető, hogy az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban már a hatvanas évek elején a legjobban gazdálkodó szövetkezetek sorába tartoztak. Adam Chodák nyugdíjas volt a szö­vetkezet elnöke az 1961—1975-ös években. — Hogyan volt 1962-ben? — perge­Stefan Dobroéani ti vissza kérésünkre a múltat. — A részletekre már nem emlékszem tel­jesen tisztán, de azt tudom, hogy az akkor elért jó eredmények a tagság és a község lakossága körében bizal­mat keltettek a szövetkezeti gazdál­kodás iránt. Munkánkat minden téren támogatták. A szövetkezeti tagok a FrantiSek Valent és Adam Chodák növények termesztésére kevesebb gondot fordítottak. Az állattenyésztés terén a szarvasmarha- és sertésállo­mány gondozásával, feljesztésével foglalkoztak. Fokozatosan olyan mun­kafeltételeket teremtettek, hogy 1962- ben úgyszólván szlovákiai viszonylat­ban is a legjobb állattenyésztők közé tartoztak. Az érsekújvári járásban a hús- és tejeladási terv teljesítésével az első helyet szerezték meg, de a növénytermesztésben elért eredmé­nyeikkel is az elsők között voltak. — Igaza van Adam Chodáknak abban, hogy az akkori eredmények a maiakkal szinte összehasonlíthatatla­nok — mondja Frantisek Valent üzemgazdász, majd folytatja. — Első­sorban azért, mert kisebb területen, pontosan 1014 hektáron gazdálkod­tunk. Másodsorban pedig azért, mert a nagyüzemi termelési módszerek be­vezetése a mezőgazdaságba csupán a kezdeti szakaszban volt. A szarvas­marha-tenyésztésben túlnyomórészt a szovjet tapasztalatokat érvényesítet­tük. Tanulmányoztuk a megfelelő szakirodalmat, de a növény-, ponto­sabban a gabonatermesztésben még nem ismertük a nagyhozamú szovjet vetőmagfajtákat. Az árpa átlagosan 30,40 mázsát adott hektáronként, a búza 27,3 mázsát, a magkukorica pe­dig 29,6 mázsát. A tehenenkénti évi átlagos tejhozam — 2070 liter — az akkori években a jobb eredmények közé volt sorolható. 661 mázsa mar­ha- és 1172 mázsa sertéshúst adtunk évi 3130 literes fejési átlagnak kö­szönhetően a tejeladási tervüket 108,5 százalékra teljesítették. A tervteljesí­téssel az idén is jól állanak. Az eladá­si kötelezettségeiket a növényi és állati eredetű termékekből mindig az elsők között teljesítik. 1974-ben búzá­ból 50,9 mázsás hektáronkénti csúcs­hozamot értek el, s azóta állandóan tartják ezt a szintet. Sőt az idén hek­táronként 10 kg-mal növelték ezt a hozamot. Elbúcsúzunk ettől a kiválóan gaz­dálkodó földművesszövetkezettől, amely a már említett címen kívül még számos egyéb elismerő oklevelet és címet szerzett magának. Ottjár- tunkkor sem pihentek, hiszen — mint már szó volt róla — számukra is sok tennivalót adott az ősz. Az idén 190 hektáron termesztettek cukorré­pát, a zöldség, a szőlő és a dohány betakarítása Is nagyon sok munkát jelentett számukra. A 700 hektáron termesztett kukorica begyűjtésére is nagy gondot fordítanak. Őszieket, amelyek alá idejében és jól elvégez­ték a talaj-előkészítést, 900 hektáron juttatták a földbe. Frantisek Valent még elmondja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére öt kollektíva neve­zett be a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Ez az elhatározás is bizonyítja, hogy a szö­vetkezet tagsága véglegesen megta­lálta a helyét a szocialista mezőgaz­daságban. JOZEF SLUKA A szövetkezetben a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a technika adta lehetőségeket. A kukorica silőzásában is, amint azt felvételünk is bizonyltja (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom