Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-06 / 45. szám

ÚJ szú XI . 6. A hölgy bemegy egy üzletbe, hogy ajándékot vásároljon a férjének. — Talán nyakkendőt, asszo nyom? — ajánlja az eladó. — Semmi értelme, olyan sza­kálla van, hogy úgysem látszik a nyakkendő. — Akkor egy divatos puló­vert ajánlhatok, ez például gyönyörű színű ... — Sajnálom, ez sem alkal­mas. Hiszen már megmondtam, hogy óriási szakálla van. — Megvan! Akkor egy pár divatos zoknit bátorkodom ajánlani! V. Vladov rajza A skót MacKentosh egy té­gely festéket adott kölcsön a szomszédjának. Eltelt néhány nap, de a festéket nem kapta vissza; erre bekopogott a szom­szédjához. — Joe itthon van? — Igen — válaszolt a fele­sége. — Beszélhetek vele? — Nem. — Miért nem? — Azért, mert meghalt. — Meghalt? — Igen. — Váratlanul halt meg? — Igen, hirtelen halállal. — És a halála előtt semmit sem mondott egy tégely fes­tékről? — Semmit. — Hát ezt aztán nem vártam volna tőle! A járókelőt elütötte egy te­herautó. Az orvos megvizsgálta az áldozatot, és kijelentette, hogy meghalt. A „meghalt“ szó hallatára az illető azonban nagy üggyel bajjal felkönyö­költ kissé, és így szólít: — Dehogyis haltam meg, hi­szen élek! — Ne vitatkozz! — csitította a felesége. — Feküdj csak nyugodtan, ne kelj fel, a dók tor úr jobban tudja!-Ili VALilllH U////////J ÁTÉLŐ TlPUSÜ OLVASD — Szomszéd, kölcsön adnád a Monte Christo grófja második kötetét? E. Gavrilin rajza Párbeszéd a bíróságon. BlRÚ: Tehát nemcsak pénzt, hanem ékszereket is lopott? VÁDLOTT: Igen, kérem. Anyu­kám arra tanított kiskoromban, hogy egyedül a pénz nem bol­dogít! Humoros értelmező szótár FEHÉR HOLLÚ Közönséges holló, amely cementgyár környékén fész­kel. 0. Ivanov KÉKÜL-ZÖLDÜL Bekapcsolja a színes te­levíziót. V. Lubanov BEADJA A KULCSOT A munkaidő végeztével le­adja a hivatali szoba kul­csát a portásnak. N. Sumilov FARKASVAKSAG A lakók kényszerű reagá­lása áz áramszünetre. M. Zolotuhina KARDOS MENYECSKE A női vívócsapat kiváló­sága. Sz. Cselnyincev ☆ A BOLONDJÁT JARATJA Elmegyógyintézeti ápoló­nő ápoltat sétáltat. A. Szalui;) * VÉNASSZONYOK NYARA Az a nyugodt, de rövid időszak a nő életében, ami­kor az unokái már felnőt­tek, de még nem alapítottak családot. V. Aszaulcsenko GELLERT GYÖRGY fordítása SZÖVEG NÉLKÜL (P. Kozics rajza AtmXJJ L£GKlUií^% ROM ' — Igazán csak egy fél pohárral töltöttem neki! J. Uzbjakov rajza — Mivel magyarázza elsősorban, hogy ilyen magas kort ért meg? — kérdik az új­ságírók egy matuzsálemtől. — Hát azzal, hogy eddig nem haltam meg! Az irodavezető kételkedve nézegeti az ál­lásra jelentkező fiatal lány iratait. — Magam sem tudom, kisasszony, dol­gozhat-e nálunk, hiszen rövid idő alatt olyan gyakran változtatott állást... — Igaz, kérem, de biztosíthatom önt, hogy egyetlenegyszer sem önszántamból hagytam ott az állásomat! Az idős, vallásos hölgyet ismerősei elfe­lejtették meghívni a piknikre. Vasárnap reggel észbe kaptak, hogy megfeledkeztek róla, a legutolsó pillanatban lóhalálában beállítanak hozzá, s arra kérik, csatlakoz­zon a társasághoz. — Elkéstek — válaszol a hölgy —, már esőért imádkoztam istenhez, és nem szeret­ném újra zaklatni őt... Az anya megkérdi a kisfiától: — Kit szeretnél jobban: húgocskát vagy öcsikét? — Hát... ha nem árt nagyon az alakod nak, akkor inkább biciklit szeretnék ... Én nagyon tisztelem azokat, akik sokat tudnak. Ma gam elé is engedem őket. Főleg, ha útközben valami zűr van kilátásban. Ugyanis az a meggyőződésem, hogy tudásukkal minden zűrből kivágják magukat. Tegnap este történt. Ballagok a barátommal, Szenya Ocskarikkal. Egyszer csak egy vállas huligán állja el az utunkat. — Senya — súgom én —, neked van magasabb isko­lai végzettséged, segíts! Én meg mögéje húzódom. Szenya nyers kéfset vág. — Tegnap többek közt — mondja bátran a legénynek -— az ökölvívóedzőm ajánlotta, hogy zsákkal eddzek! Erre a huligán persze rá sem hederít, csak r.ézi szem­telenül Ocskarikot. — Tegnap pedig — dicsekszi Szenya — hatalmas fö­lénnyel magát Gromovot vertem meg. A város bajnoka nevének említése megteszi a hatást. Szenya átveszi a kezdeményezést: — Nos, akarsz egy olyan horogütést, ahogy azt a test­nevelési főiskolán tanítják? A huligán reszketni kezd, morog valamit, aztán sietve eliszkol. Fellélegzem. Derék fiú ez a Szenya! Pedig gyerekko­rában hitvány, beteges kisfiú volt, de a sportkönyvek olvasása révén a huligánok réme lett. Gromovot is teg­nap valóban fölényesen megverte — társasjátékban. Lehet, hogy önök most azt kérdik: miiért nem zavar­tam el a huligánt én, aki vagy háromszor akkora va­gyok, mint Szenya? Hát, tudják, én nem szeretek össze­akaszkodni velük. Vigyáznom kell az izmaimra! Mert nekem mindig formában kell lennem — hiszen én va­gyok Gromov! SÁGI TÓTH TIBOR fordítása — Szoktál te blúzt váltani, galambocskám? Ezen még a múlt heti műsor olvasható ... G. Andrianov rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom