Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-06 / 45. szám
ÚJ szú XI . 6. A NAGY OKTOBER ES JELENÜNK írta: KUDOVÍT PEZLÁR, az SZLKP Központi Bizottsága ElnökségémeJc tagja, a KB titkára A kor, melyben élünk, feszültséggel és mozgalmas eseményekkel telített. Századunk utolsó harmada új forradalmak tanúja, nemzetek zúzzák szét bilincseiket, lerázzák magukról a szociális elnyomás béklyóit. Új államok születnek, változik a földrészek politikai térképe. Sok ország súlyos politikai megrázkódtatásban vergődik, , nehéz küzdelem folyik a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a béke megszilárdításáért. Az emberiség tovább folytatja a világűr meghódítását. Az említett és sok más, nem kevésbé fontos esemény múlhatatlanul felveti a kérdést: mi a történelmi értelme jelenkorunk eseményeinek, amelyeknek részesei vagyunk, merre halad ma az emberiség, milyenek távlatai. A válasz keresése eme alapvető kérdésekre feltétlenül elvezet bennünket a hatvan évvel ezelőtti történelmi pillanatokhoz, amikor az Aurora ágyúlöváse az emberiség tudomására adta az új korszak kezdetét: a kapitalizmusból az új társadalmi rendszerbe — a szocializmusba — való fokozatos, világméretű átmenetet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az a kulcs, amely szélesre tárja a kaput a mai összefüggések megértéséhez. Nélküle lehetetlen helyesen megérteni és értékelni az utóbbi hatvan év történelmi eseményeit. John Reed amerikai újságíró, az oroszországi forradalmi események szemtanúja, később a "kommunista mozgalom kiváló személyisége kifejezően szólt a világot megrengető tiz napról. Ma már hatvan esztendőről lehet és kell szólanunk, melynek során a Nagy Október eszméi alapjaiban változtatják meg a világot. Az Aurora ágyúdöreje soha nem csöndesedéit el, egyre hatalmasabban hallatszik és torkolattüze felvillanásának fénye egyre világosabban ragyogja be évszázadunk utolsó harmadát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelemformáló szerepéről, történelmi jelentőségéről szóló minden mérlegelés mindenképpen annak kereséséhez vezet, hogy miben különbözik a megelőző forradalmaktól. Elsősorban alkotó jellegében. A leniniz- mus és a forradalmi munkásmozgalom összekapcsolásával, az emberiség története első proletár államának megteremtésével felszabadította a világ dolgozó tömegei mérhetetlen, az évszázados elnyomással és kizsákmányolással elfojtott energiáját. Elképzelhetetlenül nehéz feltételek közepette, a polgárháború és az ellenforradalom által elpusztított országban történelmileg rövid idő alatt sikerült felépíteni az új társadalmi rendet — a szocializmust. Cáfolhatatlan tény, hogy amihez más országoknak évszázadokra volt szükségük, azt a szovjet nép néhány évtized alatt megvalósította. A történelem kegyetlenül kinevette azokat, akik kételkedtek abban, hogy a bolsevikok megtartják hatalmukat, úgyszintén azokat is, ak^Herbert Wells angol íróhoz hasonlóan a szocializmus építésére vonatkozó lenini tervet utópiának — ienint pedig álmodozónak tartották. Hasonló sorsra jutnak azok is, akik napjainkban kételkednek a szocialista közösség építő céljainak megvalósításában. A szocializmus ma hatalmas, dinamikusan fejlődő világrendszer, amely egyre nagyobb mértékben befolyásolja az emberiség történelmének alakulását. Ma már senki nem hagyhatja figyelmen kívül. Az imperialista hatalmak kormányainak — amelyek hatvan évvel ezelőtt katonaságot küldtek Szovjet- Oroszországba, hogy elpusztítsák a fiatal proletár államot — ma le kell mondaniuk a szocializmus katonai elpusztításáról és kénytelen-kelletlen el kell fogadniuk a békés egymás mellett élést. Az idő bebizonyította, hogy a szocializmus elpusztítására irányuló minden terv hiú ábránd volt, reális lett és marad a szocializmus. Ez a tény egyre keményebben érinti korunk emberiségének anakronikus erőit, melyek hiábavalóan próbálkoznak a további haladás útjába állni. A fejlődés feltartóztathatatlanul a Nagy Október eszméinek jegyében halad. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai ma közösen építik az egységes, nagy szervezettségű és dinamikusan fejlődő rendszert képező fejlett szocializmust. Sikereik egyre szemléltetőbben igazolják a szocializmus előnyeit a történelem által pusz tulásra ítélt kapitalista társadalmi rendszerrel szemben, amely állandóan elmélyülő általános válsága következtében szüntelen megrázkódtatásokban vergődik. Á Szovjetuniónak a fejlett szocialista rendszer lehetőségeit magában foglaló új alkotmánya az emberiség mostani fejlődési szakaszában a szocialista társadalmi rendszer történelmi előnyeinek újabb bizonyítéka. A fejlett szocializmus az Októberi Forjfedalom eszméinek egyenes folytatása. A kapitalista országok államférfiai az oroszországi forradalmi események idején azt tartották, hogy az első proletár állam nem tarthatja fenn magát és elkerülhetetlenül összeomlik. A kapitalista világ uralkodó köreinek viszont ma tudomásul kell venniük a reális szocializmus növekvő erejét. Ez a tény mutatja az idők változását: az étvágy megvan, de az erő hiányzik. Az orosz proletariátus a történelemtől mérhetetlenül nehéz feladatot kapott: a világon elsőként hajtotta végre a szocialista forradalmat és egymagában lépett az új társadalmi rendszer építésének töretlen útjára. A szovjet népnek nagyon kevés lehetőséget adtak a békés építőmunkára. A Szovjetunió fennállásának 60 évéből egyharmad — két évtized — háborús időszak volt. A szovjet nép megvédte létét- és a fő terhét viselte annak a harcnak is, amely felszabadította a nemzeteket a hitleri fasizmus és a japán militariz- mus igája alól. A legélénkebb fantázia sem tudja elképzelni, hogy a szovjet nép milyen sikereket érhetett volna el, ha nem kell any- nyi időt és energiát fordítania az ádáz háborúkban a fegyveres támadások meghiúsításé ra és hatalmas fegyveres erői kiépítésére. A Szovjetunió hatvan éve áll a haladásért, a szocializmusért és a békéért küzdők élén. Ezért a magasztos célért a szovjet emberek mérhetetlen áldozatokat hoztak. Napjainkban is a szovjet nép viseli az emberiség haladásáért folytatott történelmi küzdelmének fő súlyát és önzetlen segítséget nyújt mindazoknak, akik az új társadalmi rendszer építésének útjára léptek, úgyszintén azoknak is, akik nemzeti és szociális felszabadulásukért harcolnak. Az eltelt hatvanévi fejlődés egyértelműen igazolta: nem létezhet semminemű olyan igazi forradalmi és haladó mozgalom, amely ne venné tekintetbe a Szovjetunió szerepét az emberiségnek a szabadságért vívott történelmi küzdelmeiben, s még kevésbé olyan, amely ez ellen lépne fel. A történelem kérlelhetetlenül leleplezi azokat, akik pszeudoforradalmi frázisokkal, különféle kétes koncepciókkal — a marxizmushoz és az „eu- rokommunizmushoz“ hasonlókkal — álcázzák magukat, de valójában szovjetellenes pozíciókat foglalnak el és a reális szocializmus ellen lépnek fel. A történelemnek környörte- len a logikája: egyének, irányzatok és mozgalmak pem az önmagukról szóló nyilatkozatok alapján állnak a haladás vagy a reakció oldalára, hanem aszerint, hogy miLyen szerepet játszanak az Októberi Forradalom által megkezdett forradalmi világfolyamatban. Napjainkban is minden eddiginél jobban érvényes, hogy minden igazi forradalmár próbaköve a reális szocializmushoz — a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom legnagyobb vívmányához — való viszonya. Az eltelt hatvan év teljes mértékben igazolta Lenin tanítását, miszerint a szocialista forradalom útjára lépő minden ország ebbe a történelmi folyamatba bizonyos sajátosságokat visz, melyek a konkrét történelmi feltételektől függenek. Lenin egyszersmind hangoztatta, hogy a jövő valamennyi forradalmában megnyilvánulnak az orosz forradalom alapvető vonásai. Mindegyik szocialista ország tapasztalatai igazolták a szocializmus építése általános törvényszerűségeinek érvényességét. Ez a tanulság a világszocializmus osztály- és eszmei ellenségei összpontosított támadásainak céltáblája. Éppúgy, ahogy nem létezhetnek a szocializmus általános vonásai a konkrét történelmi feltételektől függő bizonyos nemzeti sajátosságok nélkül, ugyanúgy nem létezhet „nemzeti“ szocializmus, amelyben ne érvényesülnének a szocialista építés általános törvényszerűségei. A nemzeti sajátosságok felnagyításában a nacionalizmus méregfoga rejtőzik, amely a szocializmus ellenségei ideológiai fegyvertárának kedvelt fegyvere lett. A Nagy Október napjainkhoz szóló sokrétű hagyatékában rendkívül időszerű a proletár internacionalizmus, amely a marxizmus— leninizmusnak nemcsak egyik vonása, hanem a lényege. Életadó ereje már az Októberi Forradalom idején megmutatkozott. Az első pro- letárállanwédelmére nemzeti különbség nélkül az egész világon felléptek a dolgozók. Vite herceg, cári miniszterelnök egykor kijelentette, hogy az orosz birodalmat fegyveres erővel hozták létre, s csak katonailag lehet fenntartani. A Nagy Októberi Forradalom teljes mértékben megszüntette a nemzetek és nemzetiségek elnyomását és kizsákmányolását s megalapozta a történelemben példátlanul gyors gazdasági, politikai és kulturális fejlődésüket.. A Szovjetunióban és más szocialista államokban az internacionalizmus alapelveinek helyes érvényesítése lehetővé tette a nemzetiségi kérdés helyes megoldását. Ez a világon továbbra is a legbonyolultabb és a legérzékenyebb kérdések közé tartozik. A szocialista internacionalizmus kiállta a történelmi próbát, mint a nemzetek és nemzetiségek legszilárdabb egy- bekapcsolója, amely minden irányú fejlődés útján biztosítja fokozatos közeledésüket. Az Októberi Forradalom az új szocialista világnak az önmagát túlélt régi, az emberiség haladását gátló kapitalista rendszer elleni ádáz harcában született. Ez a történelmi küzdelem mind a mai napig valamennyi jelentős társadalmi esemény tengelye. Napjainkban is folytatódik más dimenzióban és új történelmi formákban. Az emberiség életében az Oroszországban hatvan évvel ezelőtt lezajlott szocialista forradalommal' kezdődött mélyreható változások mérhetetlen erővel folytatódnak. Az eltelt hatvan év leglényegesebb tanulsága, hogy a szocializmusé a jövő. Jelenkorunkban az emberiség számára ez az egyedüli békés alternatíva. Ennek jegyében tevékenykedik napjaink minden fő forradalmi haladó ereje. Az emberiség törekvésének mai horizontján, az embernek a szociális igazság és a boldog jövő iránti vágya égboltján egyre világosabban látható az Aurora ágyúlövésének fénye — az elkövetkező nemzedék hajnal- csillaga.
