Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-23 / 43. szám
A z egyetemi tanári állásából kommunista világnézete miatt eltávolított, a gyilkosság, emberrablás és összeesküvés bűnével megvádolt Angela Davis nevét az egész világ ismeri. Színes- bőrűek és fehérek egyaránt. A haladó eszményi- ségű emberiség ugyanúgy, mint a faji gyűlölködés oldalán állók. Felmentésével végződő pere után a fekete filozófusnő a Kubai Kommunista Párt és főtitkára, Fidel Castro meghívására több hónapot Kubában töltött, ahol minden idejét az írásnak szentelhette. „Politikai életrajznak“ nevezett könyve 1974-ben New York-ban jelent meg és idén nyáron az Európa adta ki tekintélyes példányszámban, kitűnő magyar fordításban. Könyve Előszavában Angela Davis néhány mondatba sűrítve összefoglalja élete konfesszió- ját: „Önhittségnek tetszett, hogy önéletrajzot írjak az én koromban... Ügy érzem, egy ilyen könyv csak elhomályosítaná a legfontosabb tényt, nevezetesen, hogy a népem millióinak életét alakítótorzító erők tették az én életemet is olyanná, amilyen. Meg vagyok győződve továbbá, hogy a reakció sem kivételes, amellyel ezekre az erőhatásokra válaszoltam; hogy politikai állásfoglalásom — végső soron kommunista párttagságom — az egyetlen természetes, logikus módja az emberi méltóság megőrzésének.“ A bevett szokástól eltérően Angela Davis élete történetének leírását nem gyermek- és fiatalkori emlékeivel kezdi, hanem 1970. augusztus 9-vel, hét nappal azután, hogy Los Angelesben járva hírét vette annak a zendülésnek, amelynek barátja, Jonathan Jackson és a három San Quentin-i fogoly közül McClain és William Christmas áldozatul esett. Angela Davis tudta, hogy a köpök üldözésére indulnak, mert segített megszervezni a Soledad-fivérek kiszabadítására alakult tömegmozgalmakat, és ellene fordítják azt a tényt, hogy az önvédelmet szolgáló automata-pisztolyát használták a bírósági lázadásban, amelynek során a tárgyalást vezető bírót megölték, a vádat képviselő államügyészt megsebezték. Kéthónapi bujkálás után kézre kerítik, és kezdetét veszi közel két esztendei kálváriája az USA börtöneiben. A világ irodalmában kevés mű akad, amely hatásosabban festené le azt a bánásmódot, amelyet a szabadságnak fennen hirdetett hazájában a foglyoknak — bűnösöknek és nyilvánvalóan ártatlanoknak egyaránt el kell szenvedniük. Davis vallomásaiból kiviláglik, hogy léteznek bizonyos könnyítések: a fogoly letartóztatása után érintkezésbe léphet védőügyvédjével, látogatókat fogadhat, rádiót hallgathat, tévét nézhet, friss lapokat és könyveket olvashat cellájában, de mindezeket a könnyítéseket szinte semmivé teszik a zaklatások, oktalan megbilíncselések és főleg a börtönőrök embertelen magatartása. Ha akad köztük egy emberségesebb — kivált a feketék között —, annál kirívóbb a többiek kegyetlen durvasága, ha színesbőrű a fogoly. Angela Davis számtalanszor tanúja a feketék elleni gyűlöletnek, amelyre a társadalom tanítja a fehéreket. Ha a cellát el kell hagynia, vagy az egyik börtönből á másikba szállítják — a bűnügy állambeli illetősége alapján —, kegyetlenül megbilincselik és elég lenne egy félreérthető mozdulat, hogy a kísérő őrök egyike halálos golyóval leterítse. Nehéz harc előtt áll. Tudja, hogy gázhalál vár rá, ha a három vád bármelyikében elmarasztalják. De mindvégig él benne a győzelem halvány reménye. Ha erősen figyel, hallja a börtön súlyos csendjében: „Szabadságot Angela Davisnek! Szabadságot minden politikai fogolynak!“ Emberfölötti kitartását a szülői háznak, neveltetésének köszönheti. Ritka jő örökséggel indul az életbe. Tanítói állásából gyermekei gondozása miatt szabadságolt édesanyja főiskolás korában részt vett a faji megkülönböztetés elleni harcban, ÉLETEM Angela Davis koufessziója és a gyűlölködést már zsenge korában megismerő lányát, Angélát arra neveli, hogy ne lásson minden fehérben ellenséget, ne gondoljon a fiókban rejtőző fegyverekre, meg a zokogó fekete asszonyra, aki segítségért sikoltott ajtajuk előtt, hanem a „harmónia, az egyenlőség eljövendő világára“. Apja is művelt ember, történelmet tanított egy középiskolában és a nehéz megélhetés késztette, hogy autójavítással foglalkozzon Birmingham belvárosi néger negyedében. És egy ősöreg, viharvert, testetlen kunyhóban élő vénségtől, apja nagyanyjától tanulta meg, milyen volt a rabszolgaság. S üldő lány még, amikor egyedül New Yorkba utazik, hogy ott folytassa tanulmányait. Nem tudja még felfogni a tudományos szocializmust, de igyekszik megérteni az utópista szocialistákat. A könyvtárban mindent elolvas Robert Owenről meg a mozgalom többi vezetőjétől. Talán romantikus hajlama vonzotta az utópista szocialistákhoz. Aztán kezébe kerül a Kommunista Kiáltvány, mely úgy hat rá, mint a villámcsapás. „Mohón faltam sorait — írja —, és feleletet találtam soká, régóta gyötrő megoldhatatlannak vélt kérdésre. Ojra és újra elolvastam, s bár nem értettem minden szakaszát, minden gondolatát, mégis tűzbe hozott, ha egy amerikai kommunista forradalom lehetőségére gondoltam. A feketék problémáit is egy átfogó munkásmozgalom kon- texusában kezdtem vizsgálni. Pontatlanok voltak a feketék felszabadításával kapcsolatos eszméim, megfelelő fogalmak híján kifejezni sem tudtam őket, de lassan már körvonalazódott bennem, hogyan lehetne szétzúzni a kapitalizmust.“ Párizsban, Frankfurtban Európa legkiválóbb tudósainak előadásait hallgatja, és 1965 nyarán sokoldalú tudással felfegyverkezve utazik vissza hazájába, hogy Kalifornia állam San Diegó-1 egyetemén együtt dolgozzon Herbert Marcusevel, akinek tanulmányai éveiben és későbbi üldöztetése idején a legtöbbet köszönhette. A forradalom az ő szemében nem ideiglenes feladat, hanem egy életre szóló elkötelezettség. Soká habozik, míg megfelelő szociológiai ismeretekkel felfegyverkezve, újra elolvasva Lenin Mi a íeendő-jét, érettnek találja magát, hogy belépjen az USA Kommunista Pártjába. Ugyanakkor nekirugaszkodik a bölcsészetdoktori vizsgának, hétszámra tanul, amellett részt vesz a Che- Lumumba Klub heti gyűlésein, egyik szervezője az eg atemi tüntetéseknek és egyéb rendezvényeknek, amelyekkel megjavítani akarják az avult tanítási módszereket. Hatvankilencben Kubában jár és az egyik faluban részt vesz a cukornád vágásának embertelen robotjában, amely azóta a cukoripar gépesítésével könnyebbé vált. Kellett ez a munka és a kubaiak határtalan forradalmi lelkesedésének megismerése, hogy tisztábban lássa a felemelkedésnek egyedüli következetes útját. Kubai útja után elfogadja a felkínált oktatói állást a Los Angeles-i egyetemen. Párttagsága miatt azonban a vezetők el akarják távolítani és harc indul a fekete lakosság körében, hogy megtarthassa állását. Még folyik a harc, amikor Fa- nia húgát férjével együtt hamis vádak alapján letartóztatják, és egy évbe telik, amíg az elfogult bíró kénytelen felmenteni őket. Mintha a letartóztatáskor foganatosított attro- citás — a zsaruk tüzet nyitottak a lakásban és megsebesítették Fania férjét — is sürgetné Angélát, hogy tevékenyen részt vegyen az ellenállás megszervezésében, röplapokat szervez, gyújtó beszédeket tart, és egy alkalommal csaknem áldozatul esik a rendőri bestialitásnak. Ekkor ébred rá, hogy csak az egységes mozgósított tömeg harcos tiltakozása kényszeríti rá az ellenséget, hogy kiengedjék a letartóztatottakat. A ligha akad a dokumentumirodalomban olyan munka, amely az amerikai élet roppant ellentmodásairól és a faji megkülönböztetés ellen küzdő különféle csoportok harcairól hitelesebb képet adna, mint Angela Davis könyve. Az utolsó két fejezet a börtönviszonyokat és a gázhalállal állandóan fenyegetett vádlott perének lefolyását ecseteli, nem egy epizódjában tor- rokfojtó izgalmassággal. Az önéletírás amellett, hogy esztétikai tekintetben is kiváló, napjaink egyik leghitelesebb kordokumentuma. Ma, amikor oly sok szó esik az emberi jogok megsértéséről, a való tények megcáfolhatatlan, élethű leírásával, leleplező értéke felbecsülhetetlen. EGRI VIKTOR Műfordítóink műhelyéből SZEBB ÉLETRE ÓHAJTOZÓ DALOK A magyar nyelvű proletariátus arcát más körülmények alakították, mint a csehekét például. Az életmód, az ipari munkásság fejlettsége vagy szervezetlensége a munkásműveltségre is hatással volt. Így lehetséges, hogy Magyarországon az ismeretlen szerzőjű proletárlíra cs aknem csasztuskákra és mozgalmi dalokra szűkült, s a népdalnak, parasztdalnak megfelelőt nem alkotott az ipari munkásság. Legalábbis nem olyan mértékben és minőséggel, mint a cseh proletariátus. A közelmúltban megjelent ezeknek az ismert vagy ismeretlen szerzőjű daloknak egy gyűjteménye Prágában. Már első olvasásra megfogott a versek humora s a korabeli hazafias és klerikális szólamoknak ötletes kiforgatása, az ismert cseh dallamokra szerzett újmódi szövegek szellemessége. Ezekből fordítottam le néhány verset ízelftőül, örömet lelve munkámban. V. I. X. 23. Fölvétel K. U. K. csendőri szolgálatra Prágában Mivelhogy nagy rebelliók s mindenféle lázadás rázza Prágát, növelni kell a csendőrség hadsorát. ötven legény tüstént jöhet — legyen kiszolgált zupás, itt szép jövő vár reájuk akkor is ha — tökbuták. Bányát, kohót felügyelni, tapasztalásból tudom, csak úgy lehet, ha a csendőr hóhérként forgat szuronyt. Betűt nálunk nem kell tudni, nem kell írást, olvasást. Fölvételnél ez a döntő, hogy a golyód célt talál. Részegségre, kocsmázásra nem baj, ha van hajlamod, akkor üt szívvel a csendőr, ha egy kicsit italos. A jó csendőr csak ne féltse a szocdemek tar fejét, hogyha kard van a kezében, a kaput is verje szét. A civilt ő ne tisztelje s ne a nőket, lányokat, csupáncsak a katonákat, no meg a csuhásokat. A csendőrnek jó azt tudni, ő az ország védője, éppen ezért büntetlenül bárkit szitává lőhet. Pótlólagosan még közlöm: vizsga e nagy szakmához közelesen letétetik — az első zavargáskor. RIKÄCS K. U. K. csendőrigazgató Húsz János egynémely követőjére Keresd az igazságot — bekötött szemmel, halld az igazságot — betömött füllel, tanuld az igazságot — nyomon követni, szeresd az igazságot — kiforgatni, és óvd az igazságot — az elterjedéstől! Proletár miatyánk Miatyánk, tekints le szenvedéseinkre! Gyere, segíts a meggyötörteken! Legyen meg a Te igazságos akaratod, miképpen itt, azonképpen máshol is, És bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek, mindennapi kenyerét add meg a proletárnak, mint ahogy megadod a semmittevőknek is. És ne vigy minket a szakadárság kísértésébe, de szabadíts meg kizsákmányolóinktól most és mindörökkön örökké. Ámen. VARGA IMRE fordításai 11
