Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-23 / 43. szám

A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom a művé­szetekben is szabad és mindaddig hallatlan fejlődést tett lehetővé. A Nagy Október eszméi és példája az emberiség történetében hatalmas és egyre erősödő mozgást váltottak ki. A Szovjetunió Kommunist.a Pártja és a szovjet kormány — s mint ismeretes, maga Lenin is — a kezdet kezdetétől meg­különböztetett figyelmet szen­badulás évfordulója .alkalmából bemutattuk Otakar Vávra nem­zeti művész Prága felszabadítá­sa című filmjét, mely a bar- randovi stúdió és a MOSZFILM közös vállalkozásában készült. A dolgozók filmfesztiváljának nyári műsorát is ,a jubileum je­gyében állítottuk össze; műsor­ra tűztük a Mentek, mentek a katonák című szovjet, valamint a Szerelmem, Raéa című szlo- vák—grúz koprodukciós alko­tást. A Szlovák Nemzeti Felkelés 33. évfordulója alkalmából a MOSZFILM, a kolibai és a bar- randovi stúdió dolgozóinak jó­voltából bemutathattuk Jurii Ozerov nemzeti művész négyré­szes filmjét, A szabadság kato­náit. Az elmondottakból is ki­derül, hogy filmforgalmazóink az év háromnegyed részének moziműsorát az Októberi For­radalom évfordulójának jegyé­ben állították össze s a dolgo­zók munkája máris meghozta első gyümölcsét, ugyanis to­vább emelkedett a szovjet fil­mek látogatóinak száma. Az év utolsó negyedében, amikor a jubileumi ünnepségek az utolsó szakaszba lépnek, filmművészetünkben is arra tö­rekszünk, hogy méltóképpen emlékezzünk meg .az évfordu­Jelenet az Új idők születése című egész estét betöltő cseh dokumentumfilmből. Az alkotás kora­beli felvételek felhasználásával a prágai rövidfilmstúdióban készült a Nagy Október 60. évfordu­lója tiszteletére teltek a szovjet filmművészet­nek. Tudatosították ugyanis, hogy nem elég csak államosí­tani a gazdasági értékeket s a népgazdaságban új rendszert te­remteni, hanem szükséges megváltoztatni az emberek — az új társadalom építőinek — gondolkodásmódját is, döntő mértékben befolyásolni szemlé­letüket, nevelésüket, erkölcsi magatartásukat. És a fimművé- szet az adott korszakban rend­kívül fontos szerepet játszott, mert a filmnek társadalmi mé­retben széles körű lehetőségei vannak, hogy művészi formá­ban közvetítse az eszméket és nézeteket a nézők legszélesebb rétegeinek. így értelmezzük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatását hazánk fejlődésére is, mind az első burzsoá köztársa­ság idején, mind a fasizmus el­leni harc időszakában, majd a felszabadulás után, a szocializ­mus építésének éveiben is. A Nagy Október hagyatékát mi is vállaltuk, s szellemében a saját feltételeink között fej­lesztjük kultúránkat, beleértve államosított szocialista film­gyártásunkat. Ezeket a szempontokat fi­gyelembe véve készítettük elő az évforduló rendezvényeit. A fő súlyt a szovjet filmek be­mutatására helyeztük. A ren­dezvényeket természetesen nem csupán az Októberi Forra­dalom évfordulójának napjaira terveztük, hanem az egész év­re. Az idén 48 új szovjet filmet mutatunk be, s a korábban for­galomban levő, a szovjet film­művészet immár klasszikus al­kotásait is műsorra tűzzük. Ezek együttvéve átfogó képet nyújtanak a szovjet filmművé­szet helyzetéről és erőteljessé­géről. A rendezvénysorozatot az év elején indítottuk el, A cigány- tábor az égbe megy című film bemutatásával, illetve a dolgo­zók filmfesztiválja során mű­sorra tűzött szovjet alkotások vetítésével. Ezután retrospektív sorozatot mutattunk be Szergej Geraszimov nemzeti művész legjobb filmjeiből. A bemutató­kon maga a rendező is részt vett feleségével, Tamara Maka­rova szovjet színésznővel. A májusi ünnepségek és a felsza­lőról. Október közepén megren­deztük a szocialista országok filmművészetének szemléjét; a legjelentősebb rendezvényre azonban novemberben, a cseh­szlovák-szovjet barátsági hó­napban kerül sor, amikor meg­szervezzük a szovjet filmek ha­gyományos fesztiválját. A szo­cialista országok filmművésze­tének seregszemléje az egyes szocialista országok együvé tartozásának újabb tanúságté­tele volt. A filmnapok megtartásáról ez év februárjában döntöttünk Prágában a szocialista orszá­gok filmgyártó vállalatai veze­tő képviselőinek és a filmmű­vészek szövetsége vezető kép­viselőinek tanácskozásán. A résztvevők megállapodtak ab­ban, hogy ezentúl valamennyi szocialista országban megren­dezik a szocialista országok filmművészetének seregszemlé­jét. Nálunk október 14-e és 20- a között zajlottak le a filmna­pok Prágában, Bratislavában és néhány vidéki városban. A szemlén hazai, szovjet, NDK- beli, bolgár, magyar, lengyel, román, mongol, kubai és viet­nami filmet láthattak a nézők. Feltehetőleg új hagyomány van kialakulóban, melyet a követ­kező években tovább kell ápol­ni és tágítani a szocialista or­szágok határain túl is. A szovjet filmek fesztiválját az idén november 3-a és de­cember 12-e között rendezzük meg. A szemlét előreláthatólag az ország több mint száz ki­NOSZF sebb-nagyobb városában ejtjük meg. Ünnepélyes megnyitására november 3-án kerül sor Prá­gában; ekkor felújított bemuta­tó során láthatják a nézők a Puskás ember című klasszikus szovjet filmet. A fesztiválon kívül természe­tesen egyéb rendezvények is lesznek; így például retros­pektív vetítéseket tartanak ré­gebbi és újabb filmekből, te­matikailag csoportosítva őket. Ezenkívül megrendezik a szov­jet nemzetiségi filmstúdiók al­kotásainak szemléjét is, több moziban sorozatot rendeznek Kortársaink a szovjet filmmű­vészetben, A Szovjetunió törté­nelme, A Szovjetunió harca a fasizmus ellen stb. tematikával. Azokban a városokban és köz­ségekben, amelyekben nem ren­deznek fesztivált, ünnepélyes külsőségek között bemutatnak egy-egy szovjet filmet vagy szovjet filmnapok.at tartanak. Természetesen rövidfilmeket is műsorra tűzünk. Több mint 100 kisfilmet nézhet meg a kö­zönség, olyanokat, melyek mél­tóak az alkalomhoz. Meg kell még említenünk, hogy az év hátralevő heteiben a filmtudo­mányi intézet szintén rendez filmbemutatókat előadásokkal egybekötve; ezek célja, hogy felvonultassák ,a szovjet film­művészet legjobb alkotásait, illetve olyan műveket tűznek műsorra, melyek Lenin életével és munkájával kapcsolatosak. A televízió is számos új és ré­gebbi szovjet filmet fog sugá­rozni. A barrandovi és a gottwal- dovi stúdió dolgozói sem feled­keztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójáról. Ezekben a hetekben négy új cseh filmet mutatnak be, melyek erre az alkalomra készültek. Az egyik a gottwal- dovi stúdió alkotóinak munká­ja, s címe Miért ne higgyünk a csodákban, a másik a prágai rövidfilmstúdióban készült, Oj idők születése címmel. A csehszlovák filmesek és filmforgatók munkájáról nyúj­tott kép nem lenne teljes, ha nem említenénk meg, hogy a szovjet filmművészekkel és a szocialista országok filmeseivel közösen külföldön is — köztük néhány kapitalista országban és a harmadik világ országai­ban — tartunk filmbemutatókat a jubileum tiszteletére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében a mozik műsorát úgy állítottuk össze, hogy a nézők áttekintést kapjanak a világ első szocialista országa film­művészetének fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. Az év so­rán több ízben értekezletet tar­tottunk, melyeken szovjet szak­emberek részvételével foglalko­zunk a Nagy Október hatásával a világ filmművészetére és az egyes országok filmgyártására. Az Októberi Forradalom évfor­dulója jó alkalom arra, hogy filmeseink és a forgalmazók elgondolkodjanak munkájuk felett. Kétségtelen, hogy az el­múlt évben javult a szovjet fil­mek propagálása s ez megmu­tatkozott a látogatottság növe­kedésében is. Fontos, hogy a kedvező tapasztalatokat össze­gezzük s munkánk során ka­matoztassuk. A Nagy Október 60. évfordu­lója ösztönzőleg hathat szocia­lista társadalmunk és az egész szocialista közösség fejlődésé­re, mert eszméi utat mutatnak az emberiség számára és egy­értelműen igazolják, hogy az egyetlen lehetséges és járható út a szocializmus és a kommu­nizmus. Egy csendes amerikai Prágában cfmmel a barrandovi stúdióban elkészült Stépán Skalsky és (osef Mach filmje. Az alkotás cselekménye az 1945—1948-as években, a februári győzel­met megelőző években játszódik. Az autentikus eseményeken alapuló történetben Miroslav Zounar, Barbara Brylska lengyel színésznő (mindketten a képen), (osef Langmiller, Miro­slav Moravec és több más cseh színész vállalt szerepet. (Jifí Kuőera felvételei) X. 23. ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom