Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-10 / 28. szám

VII. 10. E tiópia élővilágának gaz­dagsága és tájainak szín­pompája még arra az utazóra is lenyűgözően hat, aki kérész tül-kasul bejárta már az egész világot. A sík területet, ame­lyen szétszórt zöld pöttyökként ékeskednek az esernyő alakú akácfák, szűk hegyszorosokkal és meredek szakadékokkal szabdalt sziklás hegyek váltják fel. A távolban pedig a végte­len szavanna húzódik, melynek homokja, ha végigsöpör rajta a szélvihar, betemet embert és állatot. A mélázó tavakat a ró­zsaszín flamingók és hófehér pe­likánok csoportjai díszítik. A gyorsfolyású folyók partján a simogató napon alvást színlel­ve sütkéreznek a krokodilok, a langyos iszapban ormótlan vízi lovak dünnyögnek, és nagy bu borékokat fújva hangsúlyozzák mondanivalójuk lényegét. He­lyenként a víz sötét felszíne a szó szoros értelmében forr a hemzsegő halaktól. itt előforduló faj sehol a vilá­gon, még állatkertben sem ta­lálható. Az etiópiaiak azt állítják, hogy -a majmoknak ezt a fajtáját a malária pusztítja és a betegség kezdetén úgy gyógyítják magukat, hogy a ki nafa kinint tartalmazó levelét eszik. Rabságban gyorsan elsor vadnak és elpusztulnak. A külföldi turistákat csaló gató színes plakátok Etiópiái olyan országként reklámozzák, ahol „az év 13 hónapjában min dig ragyogó napsütés fogadja a vendéget“. Etiópiában valóban 13 hónap van egy évben — az első 12 hó nap 30 napos, a -13. pedig 5 vagy 6 (szökőévben) napos. Újévkor köszönt be az esős időszak. Ilyenkor mintegy ősz szeköti az eget a földdel az esőfüggöny, és két hétig úgy ömlik, mintha dézsából önte­nék. A Nap visszatérését „maszka“-ünnepségekkel kö­szöntik. A napsugarak gyor­Harar — régi városrész Az ország lakosságának ősz szetétele éppen olyan változa tos, mint az itteni természet. Az országban amharák, gallák, tigrék, afarok, szomálik, dana kilók és még más nemzetiségek élnek. A legtöbb etiópiai a betonú taktól távol él. Már gyermek­korukban hozzászoknak ahhoz, hogy nagy utakat tesznek meg gyalog. Az országutak mentén gyakran láthatunk ráérősen vándorló férfiakat, akik látoga­tóba mennek, vagy éppen a sziilőkhelyiiktől több száz kilo­méterre levő piacra indultak, vállukra vetve rövid botjukat. Gazdájuk előtt lassan bandukol A harari piacra vezető úton nak a málhával megrakott hosszú fülű szamarak, melyek éppen akkor vágnak át az út testen, mikor nagy sebességgel közeledik egy-egy autó. A me­redek hegyoldalakon felfelé menni csak lóháton kényelmes. Az utak gyakran az üldözői elől menekülő nyúl útvonalára emlékeztetnek, jobbra-balra ka­nyarognak, kígyóznak, majd úgy tűnik, mintha visszavezet­nének oda, ahonnan kiindultak, csak éppen nem keresztezik önmagukat. Az autó után sö­tét porfelhő száll, amely min­dent láthatatlanná tesz; már messziről látni, hogy hol talál­koznak az autók, s még előzni is vakon kell a nagy porban. Lakott területre ritkán lel az utazó, a parasztok pedig sokszor teljesen elhagyott helyeken jön­nek össze, hogy megkössék űz leteíket, eladják áruikat: tojást, csirkét, gyümölcsöt, zöldségfé lét, faragott háromlábú széke­ket, a szivárvány minden színé­ben játszó, szalmából fonott ko­sarakat és zöld kávét. Az országutak mentén fehér, lila, rózsaszínű és piros virá­gokkal borított fák állnak. Me­zei virág sehol sem látható, csak a bokrokon és a fákon van virág. A fák lombjai közül kíváncsian kandikálnak az út­ra haladók után a majmok. Az san felszárítják a tócsákat, az emberek újra találkozhatnak egymással, megkezdődik a me zei munka, és megnyílnak az iskolák kapui. A tereken és az udvarokon ilyenkor jelennek meg az új évet köszöntő „májusfák“ — magas póznákra erősített, sárga virágokkal díszített fácskák. Az ünnep előestéjén a fa körül összegyűlnek az ünneplőbe öl tözött emberek, és máglyát rak vu egy nyaláb rőzsével járul nak hozzá az ünnepséghez. A máglya körül megkezdődik a lánc és az ének. A közelmúltban az egyszerű népnek nem sok öröme tellett az ünnepben. A gazdagok pompás palotái mellett meghúzódó vis­kókat, melyekben a nincstele nek tengették nyomorúságos életüket, nem mutogatták a tu­ristáknak. Űk Addisz Abeba ele gáns utcáival ismerkedtek csak meg. A kerítések tövében éj­szakánként pedig gyerekek aludtak, akiknek egész ruhatá­rát egy rongyos zsák képezte. Az élet itt lassan folydogált, félálomban, minden fölösleges zaj nélkül. S némán pusztultak a parasztok ezrei Harer, Vello és más tartományokban is. En­gedelmesen borult a földre az egyszerű nép az uralkodó ara­nyos hintája előtt, mikor az ták az uralkodó család, az el lenforradalmárok és a külföld re távozók földbirtokait, vala­mint minden ingó és ingatlan vagyonát. A nyilatkozatnak a szociális ta Etiópia gazdaságpolitikájára vonatkozó része rámutat: a gaz­dasági elmaradottság és a nyo mór legfőbb okozója az volt, hogy a termelési eszközök az összlakosság jelentéktelen kis részének a kezében összponto sultak, és az ország felvirágoz­tatásához csakis az vezethet, ha a nép ellenőrzést gyakorol a gazdaság kulcsfontosságú ágazatai felett. A nyilatkozat éles határvonalat von az álla mi, a vegyes és a magántőke hatóterülete között. A magán­tőkének főleg a kisebb vállal kozások lebonyolításában, a szolgáltatások terén, a keres­kedelemben és a taxiszolgálat­ban biztosít érvényesülési lehe­tőséget. Megfelelő ellenőrzés alatt állnak — különösen a bel és külkereskedelmi ügyletek le­bonyolításában részt vevő — magántulajdonosok. Az-év vé gén nyilvánosságra hozták a magántőke-beruházások nagysá gát korlátozó kereskedelmi te­vékenységről szóló rendeletet. A magántőkés az iparban 500 000 birrt (ez az új neve az. etióp dollárnak, 100 birr egyen lő 360 korona), a nagykereske delembe 300 000-ret, és a kiske reskedelembe 200 000 birrt fek­tethet be. A nyilatkozat ki mondja; egy személy tulajdona ban c^ak egy vállalat lehet. Meg kell említenünk, hogy az országos jelentőségű ipar vállalatok egész sorát (kőolaj- feldolgozó, bőrkikészítő üzemet, valamint cipő-, szerszám- és autókarosszériagyárat) a szo­cialista országok baráti segít­ségével rendezték be, szerelték fel gépekkel. Ezek a vállalatok az állami szektor részét képe­zik. Államosították a fő terme­lőeszközöket, állami társaságo­kat hoztak létre, amelyek fel ölelik a kereskedelmet, a köz lekedést, az iparcikk- és élel­miszergyártást. J. USZTYIMENKO A képen látható gyerekek a múltban az utcán kóboroltak és idegen emberek alamizsnái­ra vártak. Ma már az állam gondoskodik oktatásukról, ru­házatukról és szállásukról (ÚSTK-felvételek) nagy ünnepeken teljes pompá­val megjelent a nép között. Az árendás földből élő parasztok zúgolódás nélkül adták át a termés több mint kétharmadát a földbirtokosnak. Tíz etióp közül 9 nem tudott írni és ol vasni; egy kórházi ágy jutotta ezer lakosra, 76 ezer emberre egy orvos. Ugyanakkor az ud vari körökhöz tartozók külön repülőgépet küldtek Párizsba osztrigáért, és fényes lakomá­kat rendeztek. Ilyen volt az élet Etiópiában 3 ezer évig, s még sokáig ilyen maradt volna, ha ... De 1974 februárjában Addisz Abe- bában az utcára vonultak a munkások, a fiatalok, az egye­temisták, demokratikus jogokat és szociális, valamint gazdasági reformokat követeltek. A hadse­reg, amely évszázadokon át szuronyaival a császári trónt támogatta, a nép oldalára állt. Szeptemberben megbukott a mo­narchia, és a hatalmat az etió­piai ideiglenes katonai kor­mányzótanács, a derg vette ke­zébe. Kezdetben a kívülálló megfigyelők azt gondolhatták, hogy íme egy újabb palotafor­radalom után következő kato nai diktatúráról van szó. Kill - földön senki sem tudta elkép zelni, hogy Etiópiában az egyetlen szervezett és fegyel mezett tömörülésben — a had seregben —,• az etióp társada­lom gyökeres átalakítása esz­méinek lelkes és tántoríthatat­lan hívei, igazi forradalmi de­mokraták vannak. Az etiópiai ideiglenes kato nai kormányzótanács azonban hamarosan a világ tudtára ad­ta, hogy merre tart. Még. ugyanazon év decemberében ki jelentette: szocialista orientá­ciójú politikát jog folytatni és politikája alapelveit tartalmazó kormánynyilatkozatot tett köz zé. Gazdasági téren létrehoz­zák és megszilárdítják az álla­mi szektorokat, szociális téren a lakosság minden kulturális és etnikai csoportja részére a teljes egyenjogúság elve alap ján biztosítják a fejlődési lehe tőséget, az államigazgatásban pedig biztosítják a dolgozók széles tömegeinek az önrendel kezés és az állam ügyeibe va ló beleszólás jogát. Külpoliti­kai vonalon az etiópiai ideigle nes katonai kormányzótanács kötelezte magát, hogy küzd a jajüldözés, az imperializmus és a neokolonializmus ellen, síkr<i száll az afrikai kontinens né peinek szabadságáért, függet tenségéért és a világ nemzetei békés együttélésének megszi lárdításáért. A kormányzótanács az 1975-ös év elején hozzá is fogott tér vei megvalósításához: államosí­totta a külföldi tőke és a hazai nagyburzsoázia kezében levő nagyvállalatokat, bankokat és biztosító társaságokat. Köztük az olasz töke ellenőrzése alatt álló „Banco di Roma“ és „Ban­co di Napoli“ bankokat, vala mint a 49 százalékban angol ér dekeltségű Addisz Abeba ban­kot. Már korábban államosító! ETIÓPIÁI ól VÁLTOZÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom