Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-02 / 40. szám
O rrát Kissé meg kellett hosszabbítani, haját valamelyest befehérítették — a többi „stimmelt“. Orrára illesztették a jellegzetes szeművé get, egy mozdulatot tett és ettől a pillanattól üonatasz Banionisz Salvador Allende lett. Tehetségének titka, hogyan csinálta. Ugyanúgy beszélgettünk tovább, mint a maszkkészítés elején, mégis most más személy állott előttem. — Hogyan lettem Salvador Allende? — ezt kérdezte az imént. — Nos, más fél esztendeje kezdődött. Régi barátom, Vitautasz Zsalakjavicsus, a Senki sem akart meghalni és Az édes szó: sza badság alkotója kért meg, vállaljam el a tragikus sorsú chilei elnök sze repét egy filmben, mely a világot a fa siszta összeesküvések veszélyére ki vánja figyelmeztetni. Igent mondtam. És csak ezután jöttem rá: életem egyik legnehezebb feladatát vállaltam. Nem a játszás izgatott — hanem a megfor málás. Voltam már Bankó a Macbeth ben, Duda Gyuri, Edgar kapitány a Halál táncban, Willie Lohmann az Egy ügynök halálában, Beckmann Borchert Az ajtó előtt című műben, alakítottam már Goyát, a festőt, Beethovent és sok mást, de ezekben az esetekben úgy ér zeni, könnyebb volt a dolgom, egyrészt a fantázia szülöttei, másrészt a múlt történelmi alakjai voltak, személyük hoz tíz és százmillióknak csak közve tett élményei fűződlek. De Allende kortársunk. Sorsa száz és százmilliók megrázó közös élménye, alakját filmszalagok, tv felvételek, fotók ezrei őr zik. Mégis úgy döntöttem: nem türek szem teljes külső azonosulásra, nem fogom utánozni mozdulatait, gesztusait, nem „veszem át“ járását. Allendéröl mindenkinek él a szívé ben egy kép. Én az általam elképzelt, a bennem élő Allendél személyesítem meg. Az ÉN ALLENÚÉMET igyekszem Vitautasz Zsalakjavicsusz, a Kentau- Allende — Donatasz Banionisz és felesége — Lukács Margit, a film egyik kulcs rok írója és rendezője jelenetében (Horváth Dávid felvételei) Szovjet-magyar-csehszlovák koprodukciós film a chilei eseményekről elfogadtatni. Mindez azért lehetséges, mert Zsalakjavicsus filmnovelláju, majd forgatókönyve, bizonyos hűséggel, de mégis szabadon nyúl a chilei forradalom tragikus bukásának történeté hez. A film egy folyamatot ábrázol: a haladó erők győzelmének és elsziyete lődésének folyamatát, s igyekszik in dókát adni mindkét tendenciának. Két tendenciáról beszélek én is, pedig egy folyamatról van szó. Ennek az az oka, hogy a forgatókönyv több síkon játszó dik. Egy része visszapillantás a nagy választási győzelemre és az azt köve tő napokra, másik része a La Moneda, az elnöki palota utolsó óráit és egyben Allende életének utolsó napját eleve níti meg. / Hiszem, hogy egy ennyire élő történelmi személyiség „eljátszásával“ kapcsolatban a fő dolog: tisztán meg érezni és megéreztetni az eszmét, melyet képvisel. Számomra Allende — a filmben csak az elnök —, ész érvek alapján huzájánuk a legjobbat és er kölcsi érvek alapján hazájában a leg nehezebbet, a tiszta kéz politikáját akarja megvalósítani. És végül egyik szándékát sem tudja valóra váltani. Túl jó — ez a tragédiája. Allendél én korszakos sorstragédiák hősének ér zem és látom. Talán éppen ez csodálatos átalakulásának titka. Már az öltözőben a tükör előtt meggyőző Allende, s még inkább az, amikor a kamerák elé lép. A Kentaurok címmel szovjet-magyar- csehszlovák közös produkcióban készülő filmben az elnök feleségét Lukács Margit alakítja; magyar részről fontos szerepet kapott még Kánya Kata, Ben kő Gyula, Táncos Tibor, Horváth Lász ló; szovjet részről Regimantasz Adó majtisz, fevgenyij Lebegyev, felena Ivocskinu és mások. A La Moneda ostromának jeleneteit részben Moszkvában, stúdióban, részben a csehszlovákiai Mostban veszik fel, a csehszlovák néphadsereg és jó néhány csehszlovák színművész közreműködésével, míg számos egyéb külső és néhány belső felvétel Budapesten készül. A Moszfilm-Mafilm és a barran- dovi filmstúdió közös alkotását a tervek szerint 1978 tavaszán egyszerre mutatják be a három gyártó ország ban. FENYVES GYÖRGY sArika én vagyok Ezerkilencszázhúszban, a Magyar Tanácsköztársaság bukása után néhány hónappal egy fiú, Kövesi jános női ruhában át akar jutni a határon. Az út egy reumaszanatóriumon keresztül vezet, ahol a fiúnak találkoznia kell valakivel, aki átviszi. Üzenetet is hoz: a sza natóriumban ki kell tartani, mert még másnak is át kell jutni. Meg is találja a ke resett ápolónőt, akit azon ban még aznap éjszaka lelő nek. Tudja már az utat, te hát döntenie kell: vagy át megy egyedül, vagy itt ma rád, vállalja'-az ápolónő, Galambos Sarolta szerepét. Úgy dönt, hogy marad. Itt kezdődik a kálvária: mint nő, megtetszik egy tisztnek, akit kénytelen megölni. Mint fiú, megtel szik egy olasz nőnek, akit már nem intézhet el ilyen kegyetlenül ... A Herkulesiürdöi emlék című magyar film egy szél sőségesen kiélezett törté nelmi pillanatban vizsgálja a vállalt feladat teljesítésének lehetőségeit, az emberi hit, a cselekvő képesség, a sze mélyíség megőrzésének út jait. A film főszereuét Holman Endre alakítja, akivel az egyetemi színpadok nyári nemzetközi találkozóján be szélgettem Bratisljvában.- Osztálytársammal, Bács kai jánussul együtt jelvéte lizlünk a budapesti Színmű veszeti Főiskolán. Ot felvet lék, én a harmudik rostavizs gán kiestem. Nem, nem pró bálkoztam meg még egyszer. A szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója lettem. Még két évem vun hátra. Amikor Sándor l‘ál rende zö Szegeden járt, hogy film jéhez főszereplőt keressen, valaki engem ajánlott. Ké söbb tudtam csak meg: ezerötszáz jelentkező közül választott ki. Utolsó veiéin társam Juraj Durdiak szlovák színész volt ... Féltem uz eaésztöl. a ren dezőtől, a színészektől, azt gondoltam: nem tudok majd beilleszkedni a társuságbu. Gurus Dezső, Day ka Margit, Pécsi Ildikó azonban annyira kedvesen fogadtak, hogy si került feloldódnom. A sminkszobában aztán új ra megdermedtem; leültet tek, kiszedték a szemöldö köm, bajuszom, kiondulál ták a hajam, kifestettek - nem ismertem magamra. A rendező instrukciói és a kol légak játéka segítettek át a krízisen. Később unnyiru be lejöttem, hogy kimondottan élveztem a helyzet kínálta lehetőségeket. Negyvenhat napot hiányoz tant az egyetemről. A film befejezése után uz egyik gyakorlaton uz asztalon fe leitettem egy képet, amelyen éppen „klassz nő“ voltam. A professzor észrevette: Ki ez a csaj? — kérdezte. — A húgom. — Hát szebb, mnt le! Ennyiben marad tunk ... Idézet egy kritikából: „Holman Endre meg tudta teremteni a nő, sőt a rokon szenvesen kedves, csinos nő látszatát a környezete szá mára, olykor a titokba be avatott nézővel is szinte el feledtette, hogy egy férfi rettegése feszül a szemér mes női mosoly mögött.“ A film uz idei nyugat-ber tini filmfesztiválon második díjat kapott, Holman Endrét pedig Simó Sándor felkérte Apám néhány boldog éve című filmjének egyik szere pére. G. SZABÓ LÁSZLÓ X. 2. io ALIBIDÉ: Galambos Sarolta, azaz Holman Endre
