Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-02 / 40. szám

ÖSZTÖNZŐ FELHÍVÁS A vágsellyei (Sol’a) Barátság Efsz felhívása • Kétszázötven tonna gabonát adtak el terven felül • Pogácsázott takarmánnyal pótolják a szemes takarmányt • Nagy hoza­mot ad a kukorica • Kedvező feltételek a vállalás teljesítésére A vágsellyei (SaTa) Barátság Efsz tagsága egymással versenyez a betakarítási munkákban. Gyors ütemben szedik a paradicsomot, szüretelik' a szőlőt, tartósítják a silókukoricát és gépsorokkal taka­rítják he a cukorrépát. Sokszínű őszi kép tárul elém. Nem henyél most itt senki, mert a gazdag tér més begyűjtésének láza fűti-hajtja az embereket. Igaz, igyekezniük kell, mert a Nagy Októberi Szociá­list;! Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére vállalták, hogy az őszi termést november hetedikéig betakarítják. Szégyen lenne, hogy­ha éppen ők — a felhívást tevők — maradnának le a munkákkal. ló és gyors munkára serkentő vállalásról van szó, ezért Ladislau Mujdlen mérnöktől, az üzemi párt szervezet elnökétől többször is megkérdeztem, hogy teljesítésére kedvezöek-e a feltételek. Az el nők magabiztosan válaszol: — Alaposan felmértük a lehető­ségeket és megállapítottuk, hogy a munka jobb szervezésével, a gépek átcsoportosításával, a patronáló üzem szakembereinek segítségével a kitűzött határidőre készen lehe tünk a munkákkal. Az üzemi párt szervezet gyűlésén többször fog ■átkoztunk az őszi munkatervvel, és a párttagoknak konkrét felada­tokat adtunk az egyes munkasza­kaszokon, hogy segítsenek a fel­adat teljesítésében. Beszélgetés közben megtudom, hogy a Barátság szövetkezetben a nyári és az őszi időszakban nem az első felhívás született. A közös gazdaság vezetői és a tagok is nagy felelősséget éreznek a társa dalmi feladatok teljesítéséért. Kap­csolataikat elmélyítik külföldi me zőgazdasági üzemekkel. Tanulmá nyi csoportok látogatják a magyar országi Polgárdi Termelőszövet ke •zetet és az NDK-beli eutritzschí (wittenbergi járás) szövetkezetei. Mindkét közös gazdasággal na­gyon jó az együttműködés, és a kölcsönös léitogatások alkalmával a Barátság Efsz tagsága értékes tapasztalatokat szerez mindennapi munkájához. Éppen a társadalmi érdekek szellemében született meg még az aratás idején az a felhívás, mely szerint a szövetkezet minden hek­tár után terven felül még legalább hatvan kilogramm gabonát ad el. Akkoriban bizony sokan azt gon­dolták, hogy a vállalás teljesítésé­re nem lesznek elég jók a feltéte­lek, de a gabona gazdagon fize­tett. — ígéretünk nem maradt csak papíron — mondja az üzemi párt- szervezet elnöke —, sőt vállalá­sunkat „menet közben“ még ki is egészítettük, összesen kétszáz ton­na gabonát adtunk el terven felül. Az asztalfiókból előveszi a rész­letes kimutatást, amelyekből csak egy adatot idézek. Nyolcszázötven öt tonna gabonával termeltek töb­bel a tervezettnél. Ennek ellenére megkockáztatom a kérdést, hogy a kétszáz vagon gabona nem hiány- zik-e a takarinányalapból. — Négyszáz vagon takarmány- pogácsát és száz vagon zöldlisztel készítettünk — mondja egy újabb kimdtatás lapozgatása közben. En­nek felhasználásával sok szemes takarmányt takaríthatunk meg. Tovább fejtegeti, hogy vállalá­suk milyen értékes, és hogy az ál­lami gabonaalap bővítését segíti elő. — Az eladott gabonáért ellen­szolgáltatásként nem kérünk a fel vásárló szervektől takarmánykeve­réket. Július Miskooiö mérnök, főagro nómus és Jánoska Ferenc mérnök, segédagronómus a kukoricatáblá­kon becsíilgeti a termést. Letörnek egy-egy szép csövet. A főagronó­mus a hosszabb határszemle után így nyilatkozik: — Becslésem szerint a tavalyi­hoz viszonyítva mintegy húsz szá­zalékkal több kukoricát takarítha­tunk be. Számításom szerint má­jusi morzsolt állapotban elérjük a hatvan mázsás hektárhozamot. Ján Mlinárik mérnök, a szövet­kezet gépesítője egyelőre elége­dett a gépek munkájával. A sze­relők alaposan megjavították őket. A gépek csoportosítása egyes sza­kaszokon hozzájárult a munka üte­mének fokozásához, de van egy kis hátránya is, mert ugyanakkor a kisebb munkák végzésére nincs gép. — lobban dolgozhatnánk, hogy­ha néhány gépünk akkumulátor- hiány miatt nem állna. Kevés a képzett járművezető is. Ezért a pat­ronáló üzemtől tíz olyan szakem­bert kértünk, akik traktorokat ve­zethetnek. A gépesítő szavaival a jelenle­vők mindannyian egyetértenek. Bi­zonygatják, hogy kevés a munka­erő és a traktor. A silókukorica­táblán pár perc múlva tapasztal juk, hogy a nagy teljesítményű kombájnok hosszabb ideig állnak, mert a traktorok késve érkeznek meg az üres pótkocsikkal. Emberek igyekeznek céljuk felé a határban és a gazdasági udvaro­kon. A betakarítási verseny üteme egyre jobban fokozódik. A szocia­lista munkabrigád címért verseny­ző kollektívák járnak az élen. Kö­zülük kettő nemrég nyerte el a bronzérmet, de a többi is jgyek szik, hogy kiérdemelje a szép ki­tüntetést. Ha továbbra is siker ko­ronázza a vezetők és a tagok igye­kezetét, akkor minden lehetőség meglesz a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulójára tett egymillióhatszázezer korona értékű vállalás teljesítésére. BÁLLÁ JÓZSEF Az ifjúság védnöksége alatt épül Felépíteni egy 600 férőhelyes tehénistállót, nem egyszerű munka. Akkor sem az, ha a kivitelező vál­lalatnak az elszállítok is a „kezére játszanak“, vagy­is batáridőben teljesítik a rájuk eső feladatokat. A rosinai Mincol tíjsz oy'siwnéi yazdasaydOan épül - 20 millió korona beruházási költséggel — az emlí­tett tehénistálló. A kivitelezők — a iilinui Agrostav váJlalat — igyekezetét, sajnos, gyakran különböző |)r.i< ke osztozik: munkaerőhiány, tehergépko­csik hiánya stb. >«lu. ideien csodálkozni azon, hogy /öze/ Simko mérnök, az Agrostav igazgatója a félév végén gond­terhelten járkált. A közép-szlovákiai kerület fiatal­jainak építkezése nevet viselő beruházáson dolgozók az első félévet 360 000 koronás adóssággal zárták. A pártbizottság a vállalat vezetőségével közösen július elején elhatározta, hogy az építkezésen folyó munkák irányításával iMdisluu Kmetík fiatal mér­nököt bízzák meg. Az igazgató ezekkel a szavakkal bocsátotta őt Vysüovéra: „Ettől kezdve tőled függ az építkezés további sorsa. S természetesen a SZISZ tagok munkájától is, hiszen ők tették a javaslatot, hogy az építkezés »ifjúsági« legyen. A járási és a kerületi SZISZ-bizottság elfogadta javaslatukat, és a szünidő idejére komoly segítséget ígértek szá­munkra. Erre pedig szükség is van, mert egyedül nem tudjuk behozni a lemaradást.“ A fiatal Kmetík mérnök tudta, hogy mi vár rá az építkezésen, azonban derülátó volt. Tudta ugyanis, hogy az Ag-ostav 80 SZISZ-tagja a NOSZF 60. év­fordulójának és a SZISZ 11. kongresszusának tisz­teletére egyenként két műszak ledolgozását vállalta. Hamarosan megkezdődött az adósság törlesztése. Jú­liusban megérkeztek az építkezésre az első brigá- dosok: a Banská Bystrica-i Ipari Középiskola, vala­mint a Martini Gimnázium tanulói. Kmetík mérnök a következő szavakkal fogadta őket: — A fejőház alapjának betonozásával késünk. Ép­pen ezért szükség van a munkásokra. Bizonyára hal­lottatok az Ifjúsági Vasútvonalon dolgozó fiatalok nagy teljesítményeiről. Lehet, hogy szüléitek is köz­tük voltak, s ha jól dolgoztok, utolérhetitek őket. A betonozás azonban nem könnyű munka. A diákok nem ijedtek meg a szokatlan tennivaló­tól. öt nap alatt elkészült a fejöház alapja, s meg­kezdhették az épületváz szerelését. Akkor még a terzsgárda tagjai közül néhányon kételkedtek a fia talok teljesítőképességében, de búcsúzáskor már így vélekedtek: „Kellemesen megleptetek bennünket, fiúk. Reméljük, hogy a következők is hasonlók lesz­nek .. .“ Lehet, hogy csupán a tények véletlen egybeesése, de a Kosicei Kohóépítö Vállalat itt dolgozó szerelői szintén valamennyien fiatalok. Milan (Juha, a vezető lük. csupán 25 éves. Látogatásunkkor már állt az első két, 27 méter magas silótorony, amelynek szállítója a Vítkovicei Klement Góttwald Vasmű. A szerelők célja: a SZISZ II. kongresszusa kezdetéig mind a négy silótornyot átadják.' — Legalább tíz nappal korábban végzünk a tér vezettnél — mondja Milan Guba főszere’ő, aki egy Dukla környéki faluból Származik, majd folytatja. — Rendes körülmények között egy torony szerelése tíz napot vesz igénybe, de itt öl nap alatt végzünk. Tény azonban, hogy sötétedésig dolgozunk, s a szom­batok is munkával telnek el. A vállalást mi is alá­írtuk. Közülünk mindenki tudja, hogy a silótornyok nak már szeptember végén állniuk kell, nem pedig májusban, ahogyan eredetileg tervezték. Készen is lesznek. Igaz, DuSan? A kérdést Dusán Kunouhuz intézte, aki nem na gyón figyelt beszélgetésünkre. Figyelmesen hegesz­tette egymáshoz az egyes darabokat. Mikor befejezte az előtte levő részt, csak akkor válaszolt: — A mi hibánkból bizonyára nem marad te az építkezés. Nem messze a silótornyoktól már kirajzolódnak az istálló körvonalai. A tető csaknem teljesen el­készült, a hullámlemez visszaveri a ráeső napsuga­rakat. A tetőn dolgozó lakatosok, akik szintén az Agrostav alkalmazottai, nem veszik figyelembe a szemrontó csillogást. Bizonyára csodálkoznak azon, hogy mit keresnek a lakatosok a tetőn. Vezetőjük, Frvntisek Mazgut számára ez természetes. Meg kellett szoknunk — mondja —. b<gy nem­csak a műhelyben keli hegeszteni, cínezni, hanem olykor a tetőn is. Egy műszak alatt 240 négyzet méternyit fedünk be. Megtudtam, hogy a kollektíva általában 110 száza­lékra teljesíti a feladatát. Vezetőjük kivételével va­lamennyien fiatalok. A vállalt két műszakot szintén régen ledolgozták. Ma már világos előttem, hogy az építkezés bejáratánál olvasható jelszó — Az épü­leteket mi építjük, az itt végzett munka bennünket is formál — számukra nem frázis. Az építkezés meg kezdésétől — múlt év júliusától — körülbelül 1300 fiatal dolgozott itt, s tanult az idősebbektől. Az ebédszünetekben szívesen elbeszélgettek velük. A közelmúltban a vysüovéi építkezésen pártellen­őrző napot tartottak. Simko elvtárs, a zílinai Agro­stav igazgatója, ján Janik elvtársnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának a következőket jelenthette: „Köszönet dolgozóink áldozatkész, becsületes mun­kájáért s a fiataloktól kapott óriási segítségéért, félévi adósságunkat törlesztettük. Ma már bizonyos előnyt szereztünk s feltételezzük, hogy a tervezett 37 hónap helyett 28 hónap alatt végzünk a munká­val.“ Ilyen vállalást tenni nem csekélység. Teljesítéséig a SZISZ-tagokra, a brigádosokra és a törzsgárda tno>níra nap'"'n «nk munka vár. ló lenne, ha a pre- iouci Agro vállalat is idejében szállítaná a technoló­giai beiendezéseket. És sürpősen szükség lenne né­hány tehergépkocsira is. Tettre kész emberekben Vysnovében nincs hiány. BATOR! JANOS X. 2. o > 'O </> 'O +■* k. a a 4-* 0 jQ a o 1— o-X 3 C/3 _ □ 2 -’S a ,a C 4-* "g • .5 'O a tr .c a vő co “3 v0 Si ® or ■ (/) ü) ói cd a- = ° ö5 i II«’S* 3 O 'O - — V S § 5 I ® * q '5 v) -a i S 5 S .2 í! J ls>55 * s s ? £< i o '<3 a a J5 n > .5 ■ E • 'O S e §s pls rí £ =-- '§> | ü) tf) k. | c 0 *0 O 0 £ © U­4-* c F w W. c J- Í £_+- vä V ■- O c 05 S?_ 05 “ 'O ® '3 k- ^ N o, E 'O O " a) > S2 * #< )z 0 o 'O <! -D — 4- ife

Next

/
Oldalképek
Tartalom