Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-09-11 / 37. szám
Az Orenburgtúl a Szovjetunió nyugati határáig kiépítendő földgázvezeték építésén hét KGST-tagország építői dolgoznak. Hazánk a 2750 kilométer hosszú vezetékből 560 kilométert épít fel. A csehszlovák dolgozók 1420 milliméter átmérőjű acélcsövet fektetnek le ezen a távon. A vonalszakaszra öt kompresszorállomást építenek, ezek egyikét a Banská Bystrica-i Stavoindustria vállalat dolgozói szerelik. Képünkön a Banská Bystrica-i építők munkahelye — Frolovo (A CSTK felvétele) IX. 11. N C/3 A hegytetőn állunk és az alattunk elterülő zöld erdőrengetegben gyönyörködünk. A Kárpátok csúcsain, völgyein túl van hazánk, és nem messze innen találkozik a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország határa. Ezen a vidéken húzódik a szovjet—csehszlovák távolsági gázvezeték. Itt vagyunk az Orenburgot a Szovjetunió nyugati határával összekötő szakasz „végállomásán“. Nemzetközi összefogással épült a nagy mű, az utolsó vezetékszakaszt magyar építők fektették le. Placsko József, a magyar építők vezetője így nyilatkozott: „A hatalmas létesítmény legutolsó szakaszán dolgozunk a Szovjetunió területén, de úgy érezzük, nem • vagyunk utolsók. Különben is további szakaszokat is fel kell még építeni, hogy elkészüljön az Európába vezető energetikai híd.“ Hasznos nemzetközi együttműködés A hazánkon keresztülhúzódó tranzit gázvezeték is hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet földgáz eljusson a szocialista országokba, és más államok területére. Napjainkban, amikor hat szocialista állam összefogásával elkészül az orenburgi gázvezeték — amelyhez hasonlót közös összefogással még sehol sem építettek —, jelentősen fokozódik a hazánkon átmenő vezetékrendszer teljesítménye is. Még ebben az ötéves tervben felépítjük a tranzitrendszer új, harmadik vonalának jelentős részét, és ezzel nagymértékben hozzájárulunk az európai integrált távolsági gázvezetékrendszer fejlesztéséhez. A hazánkban működő vezetékek hossza így eléri a 2200 kilométert. ' A Szovjetunió 10. ötéves tervidőszakának végén az •ország évente körülbelül 400—435 milliárd köbméter földgázt termel. Ennek az óriási mennyiségnek egy részét a szocialista államok használják fel. A szocialista gazdasági integráció Komplex Programja megvalósításával magasabb szintre emelkedik a nemzetközi együttműködés, tökéletesebbé válik a természeti erőforrások közös célokra — és nagyobb hozammal — való hasznosítása. Az együttműködésben elért sikerek egyik bizonyítéka az orenburgi távvezeték is, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió ebben az ötéves tervidőszakban már (egységes fűtőanyagra átszámítva) 800 millió tonnára emelje a KGST-tagor- szágokba irányuló energiahordozó exportját. Világszerte jelentős érdeklődés nyilvánul meg a szovjet földgáz iránt. A Szovjetunióval való új együttműködési terv is ezt tükrözi. Más országokkal együtt hazánk is bekapcsolódott a távvezeték építésébe, és gyors ütemben felépítjük a tranzitvezeték harmadik ágát. Ez is Helsinki szellemében történik Jaroslav Loüka mérnöknek, a Plynoprojekt (Gázipari Tervezővállalat) igazgatóhelyettesének prágai irodájában vagyunk. A neves szakember minden egyes hazai gázvezeték tervezésénél, építésénél jelen volt. A falon köztársaságunk térképe, amelyen vastag vonalak jelzik az ország meglehetősen sűrű gázvezetékhálózatát. A vezetékrendszer gerincét a tranzit vezetékek alkotják. Az első számú vezetéken már áramlik a gáz, a második építését most fejezik be, a harmadik „útvonalát“ pedig éppen most rajzolják fel a térképre. Hossza mintegy 860 kilométer lesz, építésénél 1000—1200 milliméter átmérőjű acélcsöveket használnak fel. A tervezőirodákban a helsinki Záróokmányban kijelölt teendők gyakorlati megvalósítása folyik, hiszen a finn fővárosban annak idején sok szó esett az államok közötti gazdasági együttműködés fejlesztéséről, a nagy iparfejlesztési tervek közös megvalósításáról is. A Szovjetunió, Irán, az NSZK, Franciaország és Ausztria már aláírta az iráni földgáz vásárlásáról, eladásáról és Európába szállításáról szóló szerződést. Ennek értelmében Irán — 1981- től kezdődően — évente kb. 13 milliárd köbméter földgázt szállít a Szovjetuniónak. Ennek a nemzetközi egyezménynek van néhány érdekes vonatkozása. Az iráni földgázt a szovjet—iráni határhoz közel eső területen — a Kaukázuson túli szovjet köztársaságokban és részben Kelet-Ukrajná- ban használják fel. Viszont a szovjet lelőhelyekről származó gázt, ugyancsak évi 13 milliárd köbméteres mennyiségben, az NSZK, Franciaország és Ausztria gázipari társaságainak feldolgozó helyeire szállítják. Csehszlovákia önálló partnerként szerepel, ilyenként kötött szerződést Iránnal évi több mint 3 milliárd köbméter gáz szállítására. Lonka mérnök a nemzetközi együttműködésről így nyilatkozik: — A Szovjetunióval és a többi partnerrel való együttműködés számunkra nagyon előnyös. A tranzit gázvezetékrendszer — tehát a hármas számú vezeték is — egyetlen hatalmas rendszert képez, és mind a külföldi partnerek, mind pedig népgazdaságunk igényeit kielégíti. A földgázvezeték gerince megfelelő mennyiségű energiát és értékes nyersanyagot juttat el az ország különböző térségeibe. A mellékágak a nagy ipari üzemeket, az ipari központokat és városokat jól ellátják szovjet földgázzal. A Szovjetunióval való együttműködés révén hazánk állandó energia- és nyersanyagforráshoz jutott. A földgázt részben vásároljuk, részben pedig a csővezetéken való szállítás ellenértékeként kapjuk. Gyors és gazdaságos építés Vladimír Koller mérnök már több mint 20 éve gázipari létesítmények tervezésével foglalkozik, s egy ra- cionalizációs brigád vezetőjeként nyilatkozott: — Ilyen nagyméretű építkezés csak nemzetközi együttműködéssel képzelhető el. A jó előkészítés érdekében brigádot hoztunk létre a Plynoprojekt, a lit- vínovi Chemoprojekt, a Prágai Állami Közlekedési Tervezőintézet és a Távolsági Gázvezeték Vállalat dolgozóiból. Az együttműködés már régebben is jól bevált és hasznosnak bizonyult, hiszen nem kevesebbről mint az építkezés jó előkészítéséről, a végrehajtás minőségéről, a tervező-, a beruházó és a kivitelező üzemek együttműködéséről van szó. A hármas számú gázvezeték építésén hasznosítjuk az eddigiek folyamán szerzett tapasztalatokat, hogy a tevékenység minél gazdaságosabb legyen. Hatalmas terjedelmű munkát aránylag rövid idő alatt kell elvégezni, tehát igényes feladatról van szó. Rátekintettünk a térképre és rövid tanulmányozás után a következő főbb „állomások“ maradtak meg emlékezetünkben: Nagykapos (Veiké Kapusany), Jab- loiíov, Zlievce, Ivanka, NáméSf nad Oslavou és Kou- fim. Ezeknek a helységeknek a közelében már felépítették a kompresszorállomásokat és a már meglevő objektumokhoz csarnokokat építenek, amelyekben majd az új — a közeljövőben felszerelésre kerülő — energetikai berendezéseket helyezik el. A tervezők a legnagyobb mértékben felhasználják a régebben szerzett tapasztalatokat, ahol csak lehet, ismételten felhasználják az előző szakaszok építésének előkészítésekor kidolgozott terveket, így munkájukat gazdaságosan és gyorsan végezhetik. Jelentős időt, valamint munkaerőt takarítanak meg, és — különösen az utóbbi vonatkozásában — ez nem elhanyagolható tényező. „A tervek ismételten való felhasználása szükség- szerűség, mert enélkül a határidők megtartása nehézségekbe ütközne“. Koller mérnök véleménye ez, és jó lenne, ha törekvését az építőüzemek is támogatnák. Egyes üzemek túlságosan ragaszkodnak a megszokott munkamódszerekhez és anyagfelhasználáshoz. A Plynoprojekt irányítói hetenként legalább egyszer áttekintik a tervezés menetét, hogy rugalmasan megoldhassák a problémákat és operatív javaslatokat tehessenek. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére a tervezők, beruházók és a kivitelezők szocialista vállalást tettek, hogy ezzel is hozzájáruljanak az építkezés jó előkészítéséhez, a gazdaságosság fokozásához, a munkálatok folyamatossá tételéhez. 1980-ig elkészül J. Smola mérnök, a Távolsági Gázvezeték Vállalat igazgatóhelyettese így vélekedik: — A nagy építkezéseken szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó munkaszervezés döntő tényező. Minél tökéletesebb az előkészítés, annál jobbak lesznek a végrehajtás feltételei. Ezt egyébként a CSKP KB építőiparral kapcsolatos plénuma is hangsúlyozta. Ezért kidolgoztuk az előkészítés és a végrehajtás koncepcióját, s mindenütt a lehető legelőnyösebb módszer alkalmazását javasoltuk. A fő feladat a csővezeték építése. Ezt gyors ütemben, a gépek lehető legelőnyösebb kihasználásával kívánjuk elérni. Az előkészületeknek úgy kell haladniuk, hogy az építkezést a jövő év második felében megkezdhessék. A tervezők az egyes építőkollektívák folyamatos áthelyezésével számolnak, így az ügyes munkáskezek, a szakismeretek és a drága gépek kihasználása a lehető legjobb lesz. A műszaki felszerelés gazdaságos kihasználása egyébként a legfontosabb követelmények közé tartozik. J. Smola mérnök, erről a következőket mondotta: — A műszaki fejlesztésben is a legjobb megoldásokra törekszünk. Jobb minőségű — X—70-es — acélcsövet építünk be, így nagyobb igényeket támasztunk a hegesztőkkel szemben. Az új típusú acélcső falának vastagsága vékonyabb a réginél, így körülbelül 50 000 tonna acél megtakarítására nyílik lehetőség. Ogy vélem, ehhez az adathoz nem kell külön magyarázat. A távolsági gázvezték építői nem újoncok a szakmában, hiszen olyan műszaki létesítményeket építettek az utóbbi években, amilyenekkel kevés ország büszkélkedhet. A vezeték építését elsősorban a par- dubicei Plynostav és a bratislavai Hydrostav dolgozóira bízták, akik már az előző munkahelyeken is kitüntették magukat. Mivel az új vezeték a régebben felépítettek nyomvonala közelében halad, a meglevő felvonulási épületeket és egyéb létesítményeket ismételten felhasználhatják, és ezáltal is gazdaságosabbá válik a tevékenység. Az építést aránylag rövid idő alatt kell lebonyolítani, hiszen 1980 végéig az egész új, hármas számú vezetéknek üzemkészen kell állnia, hogy a rá következő évben ezen az új gazdasági ütőéren keresztül is megkezdődhessék a fűtő- és nyersanyag áramlása. Az 1980-at követő további három évben a kompresz- szorállomásokat turbóaggregátokkal egészítik ki, 1984- ben pedig már teljes kapacitással működik a létesítmény. Az európai energetikai híd az elkövetkező években jelentősen megerősödik. Megkezdődik a szocialista országokba és Európa további államai területére a szovjet földgáz fokozott mértékű áramlása. A csehszlovákiai tranzit vezetékrendszer 1-es és-2-es számú ága a mostani tervidőszak végén évi 37 milliárd köbméter szovjet földgáz szállítását teszi lehetővé. A 3-as számú vezeték üzembe helyezése után az évente szállítható földgázmennyiség 53 milliárd köbméterre emelkedik. LUMIR HRUDKA bobtikai hi mm
