Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-28 / 35. szám

28. KAP-E TETŐT AZ AKROPOLISZ? Nem titok többé: teljes pusz­tulás fenyegeti a világ egyik leghíresebb műemlékegyütte­sét, az athéni Akropoliszt. Az idő, a történelem viharai, a környezetszennyeződés lecsapó­dó termékei pusztulásra ítélték a gyönyörű márványszobrokat és épületeket. A 2400 éves márvány porlik, a Parthenon falai bedőléssel fe­nyegetnek. A restaurátoroknak, immár 80 esztendeje, egyre na­gyobb számban és egyre többet kell dolgozniuk, de — már­vány helyett csak gipszpótlá­sokkal. Az UNESCO most 54 millió dollárt bocsátott a görög kormány rendelkezésére, hogy próbálják megmenteni azt, ami még menthető. Tulajdonképpen az is csoda, hogy az Akropolisz még mai romos formájában, egyáltalán fennáll. Az i. e. 5. században, Periklész korában épített temp­lomhegy sok évszázados török megszállást élt túl. A törökök Akagyemgorodok Az ötvenes évek közepén né­hány neves szovjet tudós kez­deményezésére új tudományos központot kezdtek építeni Szi­bériában, Novoszibirszk mel­lett: Akagyemgorodokot. Húsz év telt el azóta, s „Akadémia­város“ világviszonylatban is je­lentős tudományos centrummá fejlődött. Negyvenhat kutatóin­tézet működik itt, s ezek mun­káját számon tartják az egész világon. Az atomfizikai kutató- intézet a világ legjelentősebb ilyen tudományos központja. Itt működik a KGST-országok ipa­ri katalizátorokkal és matema­tikai modellezéssel foglalkozó koordinációs bizottsága. A vi­lág minden tájáról érkeznek a tudósok, hogy tanulmányozzák a biokémiai intézet kromoszó­makutatásainak eredményeit, a kísérletek menetét. Jelenleg a szocialista országok és Aka­gyemgorodok tudósai — közö­sen — nyolcvan időszerű prob­léma megoldásán fáradoznak. Akagyemgorodokban nagy fi­gyelmet fordítanak a jövő tu­dósnemzedékének nevelésére is. A szibériai tudományos központ szoros kapcsolatban áll a gyakorlati termelő- munkával is. Jelenleg három­száz üzemmel, vállalattal együtt dolgoznak ki új ipari el­járásokat. Ez az együttműködés a kilencedik ötéves tervben másfél milliárd rubel hasznot hozott a népgazdaságnak. (TASZSZ) nem sokat törődtek az Akropo- lisszal. A Parthenonban annak idején lőszerraktárt rendeztek be, s ez évekkel később, Athén ostrománál a levegőbe repült. Az egyik szentélyt azért rom­bolták le a törökök, hogy kő­anyagot biztosítsanak a támadó velencei csapatok ellen épített barikádokhoz. A híres Parthe­non egy részét 1687-ben lerom­bolták. A XIX. században meg­jelentek a műkincsrablók. Kö­zülük Lord Elgin, Anglia egy­kori görögországi nagykövete a leghíresebb, aki a szép mű­emlékegyüttes legszebb darab­jait „hazafiságből“ Londonba szállíttatta. Ami még ezek után is kiállta az idő viharait, azt kikezdték a levegőt szennyező anyagok, gombák. Mi a kiút? A görög kormány által meg­bízott svájci szakemberek két elképzelést ismertettek. Az Ak­ropolisz lábánál múzeumot nyitnak, melyben valamelyest Ulánbátorban működik a mongol Meteorológiai és Hidro­lógiai Tudományos Kutatóinté­zet. Az intézet 9 osztálya és laboratóriuma operatív időjá­rás-előrejelzéssel foglalkozik és hidrometeorológiai adatokat szolgáltat az ország népgazda­ságának. Kövessük nyomon az intézet­be érkező információkat. Az időjárás-előrejelző osztályon térképekre jegyzik az adatokat: a levegő nedvességéről, a lég­nyomásról, a szél sebességéről és irányáról stb. Ezután a földi időjárást és a légkörben zajló folyamatokat tükröző térképek meteorológus-mérnökök kezébe kerülnek, akik összeállítják a lekicsinyítve elhelyezik majd az Akropolisz nevezetességei­nek műanyag vagy cementmá­solatait. Ugyanakkor magát az Akropoliszt, teljes egészében óriási műanyag kupolával borí­tanák, amely alól kiszivattyúz­nák a levegőt. Más szóval: megfelelő előkészületek után, a szó szoros értelmében, steri­lizálnák az Akropoliszt, mely így további évezredekig fenn­maradhatna. Az egyetlen prob­léma — de az optimisták sze­rint ez sem leküzdhetetlen —, hogy ilyen hatalmas méretű, átlátszó műanyagkupolát még soha, sehol sem készítettek a világon. A svájci tudósok válasza erre a merőben technikai problémá­ra: „Egyszer mindent el kell kezdeni valahol“. Hacsak az optimizmuson mú­lik, akár már megmentettnek is mondhatjuk Athén büszkesé­gét... (BUNTE ILLUSTRIERTE) félnapos, egésznapos, háromna­pos, periodikus és havi időjá­rás-előrejelzést. Az intézetben külön laborató­rium foglalkozik azokkal az adatokkal, amelyeket a meteo­rológiai mesterséges holdak és a radarállomások szolgáltatnak a felhőtakaróban végbemenő folyamatokról. A mongol meteorológiai köz­pont a nemzetközi meteoroló­giai hálózat része: az északi félteke minden területéről ér­keznek ide adatok, s az inté­zet az ország időjárására vo­natkozó információkat juttat el más országokba. (BUDAPRESS—MONCAME) NŐK -FONTOS POSZTOKON Egy nemrég készült felmérés tanúsítja, hogy a bolgár nők fontos szerepet töltenek be az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében. Száz munkaképes korban levő nő közül 84 dolgozik vagy tanul. A népgazdaságban 1976-ban foglalkoztatottak 47 százaléka volt nő. Az iparra ebből 48, a mezőgazdaságra 47 százalék jutott: az egészségügyi dolgozóknak pedig 73,5 százaléka nő. A középiskolát és egyetemet végzett szakemberek 55,8 százalé­ka nő. Számuk állandóan növekszik: az 1976—1977-es tanévben 100 tanuló közül 49, az egyetemeken 54, a főiskolákon pedig 78 a lány. A bolgár nők képzettsége lehetővé teszi, hogy jelentős mérték­ben részt vegyenek az ország irányításában is. A Hazafias Népfront tagságának 50 százaléka kerül ki a „gyengébb nem“ soraiból. A Hazafias Front megyei és városi bizottságai elnökei­nek 40—43 százaléka nő. A bolgár országgyűlés képviselőinek 20 százaléka nő, míg az Államtanácsban 25 százalék az arányuk. B. HARDALIEV METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT EGY KIJEVI SZÍVSEBÉSZNÉL Bemondom a kijevi taxisofőr­nek az úticélt: Tuberkulózls- és Mellkasi Sebészeti Intézet. A fiatalember bátortalanul nyúl a térkép után. Hogy segít­sek, még hozzáteszem, ott dol­gozik Amoszov akadémikus ... • — Értem — bólint megköny- nyebbülten —, hát miért nem mondta rögtön, hogy az Amo­szov Klinikára akar menni? Az akadémikus dolgozószobá­jában könyvekkel megrakott polcok között színes grafiko­nok, táblázatok a falon, az író­asztalon fehér márvány tenyé­ren egy szív __ Am oszov gyors léptekkel jön a szobába, erőteljes hangja be­tölti a helyiséget: „Negyvenöt perc áll a rendelkezésünkre — mondja, — Operációm lesz.“ Amoszov szívsebész, kiberne­tikus — az emberi intellektus több eredeti modelljének kidol­gozója — és író, az orvostudo­mány propagandistája. 0 vezeti a kijevi mellkasi sebészeti kli­nikát és egyben osztályvezető az Ukrán Tudományos Akadé­mia Kibernetikai Intézetében. A Lenin-díjas tudós ma — 63 éves korában — is több szív- operációt'hajt végre, mint a klinika bármelyik sebésze. Ami a kibernetikát illeti, elsősor­ban a „mélyebb“ biológiai, szo­ciális és egyéb emberi tulaj­donságok, továbbá az ember „nevelhetőség! kvótája“ iránt érdeklődik. A klinikán végrehajtott bo­nyolult szívsebészeti beavatko­zások száma évről évre nő. Csupán tavaly kétezer operá­cióra került sor, s ebből 700 esetben mesterséges vérkerin­gést biztosító rendszert alkal­maztak. A klinika fennállása óta mintegy 15 ezer műtétet hajtottak végre. Érdemes bele­gondolni: tizenötezer operáció — tizenötezer szív ... — Egy igen érdekes felmé­rést készítettünk tavaly — mondja Nyikolaj Mihajlovics Amoszov. — Megvizsgáltuk, ho­gyan illeszkedtek be az operál­tak az életbe, a munkába, mennyire hatékonyak a beavat­kozások hosszabb távon? Több mint 3000 olyan ember adatait értékeltük ki, akiket 6—18 évvel ezelőtt operáltunk. Kiderült: a született rendellenes­ségek esetében (gyermekekről van szó) a volt betegeink 93 szá­zaléka vagy tanulmányait foly­tatja, vagy már dolgozik. Saj­nos, a reumatikus szívbántal- makban szenvedtek esetében rosszabb eredményeket kaptunk: közülük csak minden második dolgozik. Amoszov professzor vélemé­nye szerint a gyógyítás önma­gában sohasem fogja tudni megoldani a szívbetegségek problémáját. A legfontosabb a szív- és érrendszeri megbetege­dések megelőzése. Megkértem Nyikolaj Mihajlo- vicsot, adjon néhány tanácsot arra, miként óvhatjuk meg szí­vünket, egészségünket. — Először is — mondja — az embernek szüksége van na­ponta 20—30 percnyi megeről­tető fizikai megterhelésre, amely izzadásig fárasztja a szervezetet. Ez lehet futás, tor­na, egyszóval bármi. Az a fontos, hogy az érverés felmen­jen legalább percenként 120-ra. Másodszor, igen fontos a he­lyes táplálkozás. Alapvető kö­vetelmény: naponta legalább harminc, de még jobb ötven deka nyers zöldség és gyü­mölcs elfogyasztása. A többlet­súly ártalmas a szívnek. A harmadik fontos szempont a pszichikai túlterhelések, a stresszhatások elkerülése és az éjszakai pihenés — naponta minimum nyolc óra. És termé­szetesen — tilos a dohányzás! Amoszov cikkeivel, melyek­ben a „sportos életvitelt“ pro­pagálja, gyakran lehet talál­kozni az újságok hasábjain. Az írói hírnevet a „Gondolatok és a szív“ című könyvével vívta ki magának. Ebben a szovjet orvosok megfeszített hétköz­napjairól, sikereiről és kudar­cairól, kutatásairól és kétkedé­seikről szól. Hamarosan újabb könyve is a könyvesboltokba kerül, címe: „Gondolatok az egészségről“. Gyorsan lejárt a háromne­gyed óra. A dolgozószobába be­nyit a nővér: Nyikolaj Mihaj lo- vicsnak mennie kell... Ezen a napon egy 38 éves ki­jevi asszonyt operált. A beteg két szívbillentyűjét — az aortá- list és a mitrálist — műszívbil- lentyüvel helyettesítette. Az operáció négy és fél óráig tar­tott ... ALEKSZANDR POLOCKIJ Olvasóink kérésére nem új, csak felújított rovattal je­lentkezünk. Ogy véljük, az igény jogos, hiszen számtalan — igaz, hogy nem nagy horderejű, de hasznos — dolog létezik, amelyben segíteni tudunk, esetleg tanácsot vagy ötletet adni. Következő számainkban tehát a 23-as olda­lon az apróhirdetések mellett — a helytől függően — jelentkezünk. Kövéreknek fogyókúrát ajánlunk, soványak­nak ínycsiklandó ételeket; szó lesz sütésről és főzésről sőt befőzésről; egészségről, betegségről; szépségápolás­ról, divatról; barkácsolásról, kertészetről stb. Remél­jük, hogy új rovatunk, a SOK MINDENRŐL KIS HELYEN megnyeri olvasóink tetszését. 160 eves a varsái egyetem A varsói egyetem Stanislaw Kostka Potocka és Stanislaw Staszicz kezdeményezésére ala­kult meg 160 évvel ezelőtt, Sán­dor cár jóváhagyásával. Az egyetem alapját két főiskola — egy orvosi, s egy jogi és köz- igazgatási — jelentette. A kez­deményezők a határozat meg­születése után 42 órával már létre is hozták az egyetemi szervezetet. 1817 januárjában az egykori Kazimierzowska pa­lotában öt karon kezdte meg működését az egyetem, mégpe­dig a teológia, jogi és közigaz­gatás, filozófia, orvostudomány és a képzőművészeti karon. Bulgáriában nagy hagyomá­nyai vannak a levendulater­mesztésnek. Az illóolaj tartal­mú növényt ma már nagyüzemi módszerekkel termesztik. A dél-bulgáriai Kazanlak me­zőgazdasági kutatóintézetben új, bőtermő levendulafajtákat nemesítettek, amelyek különbö­ző időben virágoznak. Ez lehe­tővé teszi a betakarítási idő­szak meghosszabbítását, a fel­dolgozóipar folyamatos ellátá­sát. Az új levendulafajták rendkí­A kezdet szinte ideálisnak mondható. Az új intézmény „különleges királyi védnöksé­get“ élvezett. Ez azonban nem tartott sokáig: a diákok forra­dalmi magatartása miatt az egyetemet 31 évre bezárták, s 1862-ben nyitotta meg újra ka­puit, mint Varsói Főiskola. Ez­úttal is csupán hét esztendőre. 1869-től ugyanis 46 éven át orosz Cári Egyetemmé válto­zott. Az ősi Kazimierzowska pa­lotában a lengyel nyelv haszná­lata csak 1915-ben vált lehet­ségessé. (BUDAPRESS—INTERPRESS > APRÓHIRDETÉS ■ A MATESZ Komfirno felvesz: — .színpadtechnikusokat a komár- nói részlegre. A beutazók számára lakást biz­tosítunk. Az érdeklődőknek rész­letesebb felvilágosítással szolgál a MATESZ káderreferense, Takács Rozália, tel.: 38-83. A címünk: MOD Fucíkova 24, 942 12 Komár- no. ÚF-91 ISMERKEDÉS ■ Lelkiekben gazdag, 52 éves, Iközépiskolát végzett, érettségizett, megismerkedne hűséges hölgy­gyei. Jelige: Szeretet és béke. Ü-1204 ■ 28 éves fiatalember szeretne megismerkedni becsületes lánnyal. Jelige: őszirózsa. Ű-1211 ■ 70 éves nyugdíjas vagyok, vi­déken lakom saját házaimban, gyermekem nincs. Megismerked­nék olyan özvegyasszonnyal, 65 éves korig, aki hozzám költözne. Jelige: Megértés. 0-1214 Adásvétel ■ Eladó jő állapotban levő Fiat 600/D. Érdeklődni lehet az esti órákban; tel.: Komárno 30-58. 0-1205 VEGYES ■ Vidéki szolgálati lakásból nyugdíjba készülő házaspár keres ikétszobás, fürdőszobás lakást bér­letbe, vagy szövetkezetit megvé­telre. Bérlet esetén szó lehet el­tartási szerződésről is. Jelige: Jó­akarat. 0-1193 KÖSZÖNTŐ ■ Ruzbruly Lajosnak és (Iá­nak, Komárno névnapjuk alkal­mából jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván felesége és az egész család 0-1199 ■ A legdrágább szülőknek S 1 d ó Vincének és Sídé Gizel­lának, Felsőpatony. Ezüstlakodal­muk alkalmából szívből gratulál­nak, erőt, egészséget és további bosszú boldog életet kívánnak édesanyjuk, fiailk, lányaik, me­nyeik, vejük és két kis uno­kájuk: Lajoska és Kálmánka 0-1215 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Fájdalomtól meg­tűrt szívvel mon­dunk köszönetét mindazoknak a Ikedves rokonok­nak, hozzátarto­zóknak, a jő- szomszédoknak, ■osztálytársak­nak és tanároknak, munkatársak­nak, a JCP vezetőségének, a falu ifjúságának, a helyi sportegyesü­let tagjainak, valamint az efsz tagságának és mindazoknak, akik 1977. július 12-én elkísérték utol­só útjára a kőhidgyarmati teme­tőbe felejthetetlen drága jó fiunkat, Borguli Janikát, akit a kegyetlen halál 18 éves korában tragikus körülmények között kiragadott szerettei köré­ből. Külön köszönetét mondunk dr. Storeknak és az érseküjvárl kór­ház orvosainak és nővéreinek, akik minden igyekezetükkel meg akarták menteni drága jő fiunk életét. Köszönjük a sok koszorút, vlrágadományt, részvétnyllvánítást és a sok vigasztaló szót, melyek­kel Igyekeztek enyhíteni soha el nem múló fájdalmunkat. Szerető szülei és testvére Ferike 0-1197 ■ Hálás szívvel mondunk ezúton köszönetét mindazoknak, akik részvétükkel és virágokkal enyhí­tették fájdalmunkat szeretett test­vérünk, keresztanyánk és roko­nunk, özv. B r e id k a Ferencué halála alkalmával. Külön köszönetét mondunk dr. Dranéík Ferenc kezelő orvosnak odaadó fáradozásáért szeretett ha­lottunk betegsége alkalmával. A gyászoló család nevében: KRAJCSÍR JÓZSEF és családja 0-1208 Kazanlaki levendula vül alkalmasak a gépi művelés, re és betakarításra. Egy hektái levendula terméséből 60—10( kilogramm értékes olaj présel hető, s így egy-egy hektárró mintegy 2600 leva a tiszta jőve delem. Bulgária ma — Franciaorszá got is megelőzve — a világ el ső levendulaolaj termelő orszá ga. A termőterületet 1980-ig — a tervek szerint — egyharmad dal növelik. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom