Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-28 / 35. szám
28. KAP-E TETŐT AZ AKROPOLISZ? Nem titok többé: teljes pusztulás fenyegeti a világ egyik leghíresebb műemlékegyüttesét, az athéni Akropoliszt. Az idő, a történelem viharai, a környezetszennyeződés lecsapódó termékei pusztulásra ítélték a gyönyörű márványszobrokat és épületeket. A 2400 éves márvány porlik, a Parthenon falai bedőléssel fenyegetnek. A restaurátoroknak, immár 80 esztendeje, egyre nagyobb számban és egyre többet kell dolgozniuk, de — márvány helyett csak gipszpótlásokkal. Az UNESCO most 54 millió dollárt bocsátott a görög kormány rendelkezésére, hogy próbálják megmenteni azt, ami még menthető. Tulajdonképpen az is csoda, hogy az Akropolisz még mai romos formájában, egyáltalán fennáll. Az i. e. 5. században, Periklész korában épített templomhegy sok évszázados török megszállást élt túl. A törökök Akagyemgorodok Az ötvenes évek közepén néhány neves szovjet tudós kezdeményezésére új tudományos központot kezdtek építeni Szibériában, Novoszibirszk mellett: Akagyemgorodokot. Húsz év telt el azóta, s „Akadémiaváros“ világviszonylatban is jelentős tudományos centrummá fejlődött. Negyvenhat kutatóintézet működik itt, s ezek munkáját számon tartják az egész világon. Az atomfizikai kutató- intézet a világ legjelentősebb ilyen tudományos központja. Itt működik a KGST-országok ipari katalizátorokkal és matematikai modellezéssel foglalkozó koordinációs bizottsága. A világ minden tájáról érkeznek a tudósok, hogy tanulmányozzák a biokémiai intézet kromoszómakutatásainak eredményeit, a kísérletek menetét. Jelenleg a szocialista országok és Akagyemgorodok tudósai — közösen — nyolcvan időszerű probléma megoldásán fáradoznak. Akagyemgorodokban nagy figyelmet fordítanak a jövő tudósnemzedékének nevelésére is. A szibériai tudományos központ szoros kapcsolatban áll a gyakorlati termelő- munkával is. Jelenleg háromszáz üzemmel, vállalattal együtt dolgoznak ki új ipari eljárásokat. Ez az együttműködés a kilencedik ötéves tervben másfél milliárd rubel hasznot hozott a népgazdaságnak. (TASZSZ) nem sokat törődtek az Akropo- lisszal. A Parthenonban annak idején lőszerraktárt rendeztek be, s ez évekkel később, Athén ostrománál a levegőbe repült. Az egyik szentélyt azért rombolták le a törökök, hogy kőanyagot biztosítsanak a támadó velencei csapatok ellen épített barikádokhoz. A híres Parthenon egy részét 1687-ben lerombolták. A XIX. században megjelentek a műkincsrablók. Közülük Lord Elgin, Anglia egykori görögországi nagykövete a leghíresebb, aki a szép műemlékegyüttes legszebb darabjait „hazafiságből“ Londonba szállíttatta. Ami még ezek után is kiállta az idő viharait, azt kikezdték a levegőt szennyező anyagok, gombák. Mi a kiút? A görög kormány által megbízott svájci szakemberek két elképzelést ismertettek. Az Akropolisz lábánál múzeumot nyitnak, melyben valamelyest Ulánbátorban működik a mongol Meteorológiai és Hidrológiai Tudományos Kutatóintézet. Az intézet 9 osztálya és laboratóriuma operatív időjárás-előrejelzéssel foglalkozik és hidrometeorológiai adatokat szolgáltat az ország népgazdaságának. Kövessük nyomon az intézetbe érkező információkat. Az időjárás-előrejelző osztályon térképekre jegyzik az adatokat: a levegő nedvességéről, a légnyomásról, a szél sebességéről és irányáról stb. Ezután a földi időjárást és a légkörben zajló folyamatokat tükröző térképek meteorológus-mérnökök kezébe kerülnek, akik összeállítják a lekicsinyítve elhelyezik majd az Akropolisz nevezetességeinek műanyag vagy cementmásolatait. Ugyanakkor magát az Akropoliszt, teljes egészében óriási műanyag kupolával borítanák, amely alól kiszivattyúznák a levegőt. Más szóval: megfelelő előkészületek után, a szó szoros értelmében, sterilizálnák az Akropoliszt, mely így további évezredekig fennmaradhatna. Az egyetlen probléma — de az optimisták szerint ez sem leküzdhetetlen —, hogy ilyen hatalmas méretű, átlátszó műanyagkupolát még soha, sehol sem készítettek a világon. A svájci tudósok válasza erre a merőben technikai problémára: „Egyszer mindent el kell kezdeni valahol“. Hacsak az optimizmuson múlik, akár már megmentettnek is mondhatjuk Athén büszkeségét... (BUNTE ILLUSTRIERTE) félnapos, egésznapos, háromnapos, periodikus és havi időjárás-előrejelzést. Az intézetben külön laboratórium foglalkozik azokkal az adatokkal, amelyeket a meteorológiai mesterséges holdak és a radarállomások szolgáltatnak a felhőtakaróban végbemenő folyamatokról. A mongol meteorológiai központ a nemzetközi meteorológiai hálózat része: az északi félteke minden területéről érkeznek ide adatok, s az intézet az ország időjárására vonatkozó információkat juttat el más országokba. (BUDAPRESS—MONCAME) NŐK -FONTOS POSZTOKON Egy nemrég készült felmérés tanúsítja, hogy a bolgár nők fontos szerepet töltenek be az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében. Száz munkaképes korban levő nő közül 84 dolgozik vagy tanul. A népgazdaságban 1976-ban foglalkoztatottak 47 százaléka volt nő. Az iparra ebből 48, a mezőgazdaságra 47 százalék jutott: az egészségügyi dolgozóknak pedig 73,5 százaléka nő. A középiskolát és egyetemet végzett szakemberek 55,8 százaléka nő. Számuk állandóan növekszik: az 1976—1977-es tanévben 100 tanuló közül 49, az egyetemeken 54, a főiskolákon pedig 78 a lány. A bolgár nők képzettsége lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben részt vegyenek az ország irányításában is. A Hazafias Népfront tagságának 50 százaléka kerül ki a „gyengébb nem“ soraiból. A Hazafias Front megyei és városi bizottságai elnökeinek 40—43 százaléka nő. A bolgár országgyűlés képviselőinek 20 százaléka nő, míg az Államtanácsban 25 százalék az arányuk. B. HARDALIEV METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT EGY KIJEVI SZÍVSEBÉSZNÉL Bemondom a kijevi taxisofőrnek az úticélt: Tuberkulózls- és Mellkasi Sebészeti Intézet. A fiatalember bátortalanul nyúl a térkép után. Hogy segítsek, még hozzáteszem, ott dolgozik Amoszov akadémikus ... • — Értem — bólint megköny- nyebbülten —, hát miért nem mondta rögtön, hogy az Amoszov Klinikára akar menni? Az akadémikus dolgozószobájában könyvekkel megrakott polcok között színes grafikonok, táblázatok a falon, az íróasztalon fehér márvány tenyéren egy szív __ Am oszov gyors léptekkel jön a szobába, erőteljes hangja betölti a helyiséget: „Negyvenöt perc áll a rendelkezésünkre — mondja, — Operációm lesz.“ Amoszov szívsebész, kibernetikus — az emberi intellektus több eredeti modelljének kidolgozója — és író, az orvostudomány propagandistája. 0 vezeti a kijevi mellkasi sebészeti klinikát és egyben osztályvezető az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében. A Lenin-díjas tudós ma — 63 éves korában — is több szív- operációt'hajt végre, mint a klinika bármelyik sebésze. Ami a kibernetikát illeti, elsősorban a „mélyebb“ biológiai, szociális és egyéb emberi tulajdonságok, továbbá az ember „nevelhetőség! kvótája“ iránt érdeklődik. A klinikán végrehajtott bonyolult szívsebészeti beavatkozások száma évről évre nő. Csupán tavaly kétezer operációra került sor, s ebből 700 esetben mesterséges vérkeringést biztosító rendszert alkalmaztak. A klinika fennállása óta mintegy 15 ezer műtétet hajtottak végre. Érdemes belegondolni: tizenötezer operáció — tizenötezer szív ... — Egy igen érdekes felmérést készítettünk tavaly — mondja Nyikolaj Mihajlovics Amoszov. — Megvizsgáltuk, hogyan illeszkedtek be az operáltak az életbe, a munkába, mennyire hatékonyak a beavatkozások hosszabb távon? Több mint 3000 olyan ember adatait értékeltük ki, akiket 6—18 évvel ezelőtt operáltunk. Kiderült: a született rendellenességek esetében (gyermekekről van szó) a volt betegeink 93 százaléka vagy tanulmányait folytatja, vagy már dolgozik. Sajnos, a reumatikus szívbántal- makban szenvedtek esetében rosszabb eredményeket kaptunk: közülük csak minden második dolgozik. Amoszov professzor véleménye szerint a gyógyítás önmagában sohasem fogja tudni megoldani a szívbetegségek problémáját. A legfontosabb a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése. Megkértem Nyikolaj Mihajlo- vicsot, adjon néhány tanácsot arra, miként óvhatjuk meg szívünket, egészségünket. — Először is — mondja — az embernek szüksége van naponta 20—30 percnyi megerőltető fizikai megterhelésre, amely izzadásig fárasztja a szervezetet. Ez lehet futás, torna, egyszóval bármi. Az a fontos, hogy az érverés felmenjen legalább percenként 120-ra. Másodszor, igen fontos a helyes táplálkozás. Alapvető követelmény: naponta legalább harminc, de még jobb ötven deka nyers zöldség és gyümölcs elfogyasztása. A többletsúly ártalmas a szívnek. A harmadik fontos szempont a pszichikai túlterhelések, a stresszhatások elkerülése és az éjszakai pihenés — naponta minimum nyolc óra. És természetesen — tilos a dohányzás! Amoszov cikkeivel, melyekben a „sportos életvitelt“ propagálja, gyakran lehet találkozni az újságok hasábjain. Az írói hírnevet a „Gondolatok és a szív“ című könyvével vívta ki magának. Ebben a szovjet orvosok megfeszített hétköznapjairól, sikereiről és kudarcairól, kutatásairól és kétkedéseikről szól. Hamarosan újabb könyve is a könyvesboltokba kerül, címe: „Gondolatok az egészségről“. Gyorsan lejárt a háromnegyed óra. A dolgozószobába benyit a nővér: Nyikolaj Mihaj lo- vicsnak mennie kell... Ezen a napon egy 38 éves kijevi asszonyt operált. A beteg két szívbillentyűjét — az aortá- list és a mitrálist — műszívbil- lentyüvel helyettesítette. Az operáció négy és fél óráig tartott ... ALEKSZANDR POLOCKIJ Olvasóink kérésére nem új, csak felújított rovattal jelentkezünk. Ogy véljük, az igény jogos, hiszen számtalan — igaz, hogy nem nagy horderejű, de hasznos — dolog létezik, amelyben segíteni tudunk, esetleg tanácsot vagy ötletet adni. Következő számainkban tehát a 23-as oldalon az apróhirdetések mellett — a helytől függően — jelentkezünk. Kövéreknek fogyókúrát ajánlunk, soványaknak ínycsiklandó ételeket; szó lesz sütésről és főzésről sőt befőzésről; egészségről, betegségről; szépségápolásról, divatról; barkácsolásról, kertészetről stb. Reméljük, hogy új rovatunk, a SOK MINDENRŐL KIS HELYEN megnyeri olvasóink tetszését. 160 eves a varsái egyetem A varsói egyetem Stanislaw Kostka Potocka és Stanislaw Staszicz kezdeményezésére alakult meg 160 évvel ezelőtt, Sándor cár jóváhagyásával. Az egyetem alapját két főiskola — egy orvosi, s egy jogi és köz- igazgatási — jelentette. A kezdeményezők a határozat megszületése után 42 órával már létre is hozták az egyetemi szervezetet. 1817 januárjában az egykori Kazimierzowska palotában öt karon kezdte meg működését az egyetem, mégpedig a teológia, jogi és közigazgatás, filozófia, orvostudomány és a képzőművészeti karon. Bulgáriában nagy hagyományai vannak a levendulatermesztésnek. Az illóolaj tartalmú növényt ma már nagyüzemi módszerekkel termesztik. A dél-bulgáriai Kazanlak mezőgazdasági kutatóintézetben új, bőtermő levendulafajtákat nemesítettek, amelyek különböző időben virágoznak. Ez lehetővé teszi a betakarítási időszak meghosszabbítását, a feldolgozóipar folyamatos ellátását. Az új levendulafajták rendkíA kezdet szinte ideálisnak mondható. Az új intézmény „különleges királyi védnökséget“ élvezett. Ez azonban nem tartott sokáig: a diákok forradalmi magatartása miatt az egyetemet 31 évre bezárták, s 1862-ben nyitotta meg újra kapuit, mint Varsói Főiskola. Ezúttal is csupán hét esztendőre. 1869-től ugyanis 46 éven át orosz Cári Egyetemmé változott. Az ősi Kazimierzowska palotában a lengyel nyelv használata csak 1915-ben vált lehetségessé. (BUDAPRESS—INTERPRESS > APRÓHIRDETÉS ■ A MATESZ Komfirno felvesz: — .színpadtechnikusokat a komár- nói részlegre. A beutazók számára lakást biztosítunk. Az érdeklődőknek részletesebb felvilágosítással szolgál a MATESZ káderreferense, Takács Rozália, tel.: 38-83. A címünk: MOD Fucíkova 24, 942 12 Komár- no. ÚF-91 ISMERKEDÉS ■ Lelkiekben gazdag, 52 éves, Iközépiskolát végzett, érettségizett, megismerkedne hűséges hölgygyei. Jelige: Szeretet és béke. Ü-1204 ■ 28 éves fiatalember szeretne megismerkedni becsületes lánnyal. Jelige: őszirózsa. Ű-1211 ■ 70 éves nyugdíjas vagyok, vidéken lakom saját házaimban, gyermekem nincs. Megismerkednék olyan özvegyasszonnyal, 65 éves korig, aki hozzám költözne. Jelige: Megértés. 0-1214 Adásvétel ■ Eladó jő állapotban levő Fiat 600/D. Érdeklődni lehet az esti órákban; tel.: Komárno 30-58. 0-1205 VEGYES ■ Vidéki szolgálati lakásból nyugdíjba készülő házaspár keres ikétszobás, fürdőszobás lakást bérletbe, vagy szövetkezetit megvételre. Bérlet esetén szó lehet eltartási szerződésről is. Jelige: Jóakarat. 0-1193 KÖSZÖNTŐ ■ Ruzbruly Lajosnak és (Iának, Komárno névnapjuk alkalmából jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván felesége és az egész család 0-1199 ■ A legdrágább szülőknek S 1 d ó Vincének és Sídé Gizellának, Felsőpatony. Ezüstlakodalmuk alkalmából szívből gratulálnak, erőt, egészséget és további bosszú boldog életet kívánnak édesanyjuk, fiailk, lányaik, menyeik, vejük és két kis unokájuk: Lajoska és Kálmánka 0-1215 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Fájdalomtól megtűrt szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a Ikedves rokonoknak, hozzátartozóknak, a jő- szomszédoknak, ■osztálytársaknak és tanároknak, munkatársaknak, a JCP vezetőségének, a falu ifjúságának, a helyi sportegyesület tagjainak, valamint az efsz tagságának és mindazoknak, akik 1977. július 12-én elkísérték utolsó útjára a kőhidgyarmati temetőbe felejthetetlen drága jó fiunkat, Borguli Janikát, akit a kegyetlen halál 18 éves korában tragikus körülmények között kiragadott szerettei köréből. Külön köszönetét mondunk dr. Storeknak és az érseküjvárl kórház orvosainak és nővéreinek, akik minden igyekezetükkel meg akarták menteni drága jő fiunk életét. Köszönjük a sok koszorút, vlrágadományt, részvétnyllvánítást és a sok vigasztaló szót, melyekkel Igyekeztek enyhíteni soha el nem múló fájdalmunkat. Szerető szülei és testvére Ferike 0-1197 ■ Hálás szívvel mondunk ezúton köszönetét mindazoknak, akik részvétükkel és virágokkal enyhítették fájdalmunkat szeretett testvérünk, keresztanyánk és rokonunk, özv. B r e id k a Ferencué halála alkalmával. Külön köszönetét mondunk dr. Dranéík Ferenc kezelő orvosnak odaadó fáradozásáért szeretett halottunk betegsége alkalmával. A gyászoló család nevében: KRAJCSÍR JÓZSEF és családja 0-1208 Kazanlaki levendula vül alkalmasak a gépi művelés, re és betakarításra. Egy hektái levendula terméséből 60—10( kilogramm értékes olaj présel hető, s így egy-egy hektárró mintegy 2600 leva a tiszta jőve delem. Bulgária ma — Franciaorszá got is megelőzve — a világ el ső levendulaolaj termelő orszá ga. A termőterületet 1980-ig — a tervek szerint — egyharmad dal növelik. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS