Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-28 / 35. szám
A világ egyik legnagyobb filmstúdiója. Az itt készült alkotások nemcsak a Szovjetunióban, hanem világszerte ismertek. Elég megemlíteni, hogy a MOSZFILM emblémája (Muhina híres alkotása A munkás és a kolhozparasztasz- szony) olyan nemzetközi méretekben is sikert aratott filmeken látható, mint a Ballada a katonáról, a Szállnak a darvak, vagy a Felszabadítás. A MOSZFILM tulajdonképpen nem más, mint ötezer, a filmszakmában dolgozó ember csoportosulása, akik évente több mint ötven filmet készítenek. A MOSZFILM hatalmas filmváros Moszkva délnyugati részén. Tizenhárom pavilon, amely tizenhárom ezer négyzetméteren terül el. Golgota Az egyik műteremben egy vagon látható. A vagonban Va- gyim Roscsin jMihail Mozskin színművész) és Csugaj, a matróz-forradalmár ( Konsztantyin Grigorjev színművész) utazik ... maradnia, elvégre is két erős, müveit ember találkozik. Ettől a jelenettől kezdődik Roscsin újjászületése, visszatérése ahhoz a nagy, büszke emberhez, aki egykor volt, amilyennek valaha érezte magát. — A forgatás öt esztendeje alatt — mondja Mihail Nozskin színész — nagyon megszerettem hősömet. Ez az ember nem élhet tétlenül, neki mindig és minden áron léteznie kell. Roscsin csak azért maradt életben a maga kálváriája ellenére, mert nem tagadta meg önmagát. így végül a lelki gyötrelmekért szinte jutalomként újra megtalálja hazáját. Becsületesség, lelkiismeretesség, kötelességtudat, tisztesség — olyan erkölcsi normák, amelyeket Roscsin. az orosz értelmiségi tiszteletben tart, s ma sem vesztették el jelentőségüket. Hősöm személyiségének erényei örökkévalóak, ezért nekem mint színésznek érdekes volt ezeket az értékeket megjelenítenem a filmvásznon. A filmben több mint ötszáz színész szerepel. A tévénézők ősszel láthatják majd a nagyszabású sorozatot az Októberi Forradalom 60. évfordulójának napjaiban. Látogatás a Szovjetunió legnagyobb filmstúdiójában Az Októberi Forradalom 60. évordulójára készülnek már húsz éve dolgozik együtt Julij Rajzmannal. Megkérem Irina Kupcsenkót — akit a külföldi nézők a Nemesi fészek és a Szerelmesek románca című filmekből ismernek — és Julij Rajzmant, a szovjet film egyik legtapasztaltabb mesterét (A kommunista, A kortársaink, az Ez vajon szerelem? című filmek alkotóját), hogy osszák meg velem a munkájukkal kapcsolatos élményeiket. — Rajzman filmjeiben — mondja Irina Kupcsenko — nemcsak a problémák időszerűsége vonz, hanem a kitűnő színészi munka lehetősége is. Most, hogy a nagyszerű ember vezetése alatt forgatok, értettem csak meg, hogyan lehet ilyen eredményt elérni. Sokat köszönhetek Rajzmannak — az okos, őszinte embernek és rendezőnek. A film alapgondolatáról Julij Rajzman így nyilatkozik: — A férfiak és a nők egyenjogúságát a mi országunkban a társadalmi és a magánéletben egyaránt elértük. Ma a nő a férfi kollégája a munkában és a közéletben. De mi a helyzet a szerelemben? Lehetséges, hogy a nő a szerelemben nem vágyik á sir EGY NAPJA Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj Golgotájának, az októberi forradalom Oroszországát bemutató regénytrilógiájának felvételei készülnek. A tizenhárom részes tv-film egyik epizódját forgatják. A mű az orosz nép sorsát mutatja meg a forradalom és a polgár- háború éveiben, az értelmiség útkeresését ábrázolja a szocialista forradalom igazságának felismeréséig. — Nem kell semmit megjátszani — kéri a színészeket Va- szilij Ordinszküj rendező. — A beszélgetésnek egy síkon kell Egy különös asszony A felvételt Julij Rajzman rendező vezeti. Naum Ardasnyi- kov operatőr kamerája újból és újból igyekszik megragadni a hősnő (Irina Kupcsenko személyesíti meg) zavart arckifejezését. Majd a kamera egy pillanatra a tömegre siklik át. A rendező munkatársa, Marija Filimonova nagyszerűen szervezi a munkát, nem is csoda, hisz egyenjogúságra, inkább lovagiasságra ... Itt kezdődik Jev- genyija Sevelevának a film hősnőjének tragédiája is. Mi, Jev- genyij Gabrilovics és én, a film forgatókönyvének szerzői, Seve- levát nem tartjuk furcsának, habár cselekedetei és magatartása alapján egyeseknek ilyennek tűnhet. — Nekünk végtelenül értékes kartársaink lelki élete — folytatja Julij Rajzman. — Az erkölcsi problémák széles körűek, de a szerelem örök témája az életnek és állandó tárgya a művészetnek. A film lírai motívuma aktuális társadalomtudományi elemzéssé is válhatna. Mint mindig, most is távol áll tőlünk, hogy ítéletet mondjunk vagy receptet adjunk. Ha pedig az Egy különös asszony a nézőkben kételkedést váltana ki, esetleg elgondolkodtatná őket, vagy ha megértik, hogy Sevele- va tragédiájában nincs semmi különös, munkánk nem volt hiábavaló. Inkognitóban Pétervárról Leonyid Gajdaj, a híres szovjet vígjátékszerző (A kaukázusi rabnő, A briliáns kéz stb. alkotója) filmre viszi Nyikolaj Gogol Revizor című klasszikus vígjátékát. Gogol vígjátékadaptációjának címe Inkognitóban Pétervárról. A film előkészületei alapján azt mondhatnánk, hogy Leonyid Gajdaj modern zenés filmet készít (a zenét a rendező állandó zeneszerzője, Alek- szandr Zacepin komponálja). De a vígjáték szerzője erre a megállapításra határozott nemmel válaszol. — Nem, mi szigorúan követjük Gogolt. Vladlen Bahnovijjal, a forgatókönyv írójával, Szergej Polujanovijjal, az operatőrrel, megpróbáljuk a filmet Gogol realista szemlélete alapján elkészíteni. Semmilyen „újítás“ nem lesz. A műteremben azt az epizódot forgatják, amikor Spekin, a postamester (ebben a szerepben Leonyid Kuravlev, a népszerű komikus látható) elmondja a hallatlan botrányt: a tisztviselő, aki revizornak mondta magát, nem is revizor! Gajdaj újból és újból megállítja a színészt, és megismételteti vele a meghökkentő mondatot, amely pontos hanglejtést kíván. A már őszülő Kuravlev- nek —* úgy tűnik — a frappáns és érdekes mondatot nincs türelme ismételgetni és szinte ri- mánkodik a rendezőnek: — Felvételt kérek! Ebben az új Gajdaj-filmben egy egész sereg híres szovjet komikus kapott szerepet: Ana- tolij Papanov, Nonna Mordju- kova, Vjacseszlav Nyevinnij, Valeri/ Noszik, Leonyid Haritonov. A MOSZFILM holnap Minden újat elmondani a MOSZFILM-ról egy riportban lehetetlen. Egyvalamiről azonban nem lehet hallgatni, ezért átadom a szót Nyikolaj Sziszov- nak, a MOSZFILM vezérigazgatójának. — Most kezdtük meg a MOSZFILM korszerűsítésének harmadik szakaszát. A terveknek megfelelően új épületeket emelünk, hangstúdiókat építünk, a beszéd, a zaj, a zene felvevésére, átjátszására. A szuperpavilon területe 3000 négyzetméter lesz, ezt szükség esetén egy acél közfallal ketté választhatjuk. Itt aztán lehetővé válik, hogy akár egy lakótelepnek vagy a Nagy Színház egy- egy termének, esetleg egy nagy üzemrészlegnek, vagy akár egy hőerőmű gépházának díszletét is fölállítsuk. A tervezett rekonstrukció és a műszaki átépítés után a szakemberek és a filmek alkotói még jobb és ideálisabb feltételek között dolgozhatnak. Ennek eredményeképpen lényegesen lerövidül a filmek gyártási ideje és csökken a költsége is. MARINA ISZTJUSINA (APN) A MOSZFILM-stúdióban készült a ma már világszerte ismert nagyszabású négyrészes film, a „Felszabadítás'*. Jurij Ozerov itt forgatta „A szabadság katonái" című négyrészes alkotását is, melyet az idei moszkvai fesztiválon mutattak be először. A képen a film egyik, Prágában készült felvétele látható llllllllllllllllllllllllllllll Vili. 28. 10 ÚJ szú Ir ina Kupcsenko — az Egy különös asszony címszerepében
