Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-21 / 34. szám

A közelmúltban Szlovákia fővárosában kát öttusaversenyt rendeztek, melyen a szovjet, magyar, bolgár, román és fran­cia fiatalok részvétele biztosította a rangot, s nyugodtan állíthatjuk, hogy e két esemény a világ legjobb ifjúsági és junior öttusázóinak seregszemléje volt. A versenyről an­nak idején részletesen beszámoltunk, s aki az eseményeket figyelemmel követte, tiszta képet kaphatott arról, milyen remek volt a szovjet fiatalok felkészültsége, formája, meny­nyire uralták a mezőnyt, s az első számtól az utolsóig tar­tották vezető pozíciójukat. Mind az ifiknél, mind pedig a junioroknál impoánló fölénnyel nyerték az egyéni és a csa­patversenyt. Ezúttal is bebizonyították, hogy náluk jó úton halad az utánpótlás nevelése. Bizony tanulhatunk tőlük. A csehszlovák szakemberek­nek is ez a véleményük, hiszen különben miért Igyekez­nének már egy Idő óta Ilyen vagy ehhez hasonló rendezvé­nyeket lebonyolítani, ha nem azért, hogy a fiatal csehszlo­vák öttusázóknak hazai környe­zetben kitűnő erőpróbának szá­mító versenylehetőséget bizto­sítsanak. A csehszlovák öttusa­sportnak vannak hagyományai, ha nem is olyan gazdagok, mint például a szomszédos Magyar- országon vagy a Szovjetunió­ban. mert a múltban akadt már néhány kivételes képességű, a nemzetközi porondon is jő tel­jesítményekre képes versenyző, de a világbajnokságokon — ha egyáltalán részt vettek — é9 nagyszabású nemzetközi verse­nyeken nem mindig jött ki a lépés, szereplésüket balszeren­cse kísérte, vagy legjobb eset­ben csak részeredményeket ér­tek el, elsősorban a lövészet­ben. Hosszú éveken át valahogy nem tudtak felzárkózni a nem­zetközi élmezőnyhöz, aminek okait nem a versenyzőkben, nem a hozzáállásban kell ke­resni. Egyszerűen kevés támo­gatásban részesültek, a felké­szülési lehetőségek elmaradtak a nemzetközi mércétől, a fel­tételeket össze sem lehetett ha­sonlítani azokkal, amilyeneket a többi szocialista ország öttu­sázói élveztek. így természete­sen az eredmények nem nagyon javulhattak. Változás csak ak­kor következett be, amikor a testnevelési szövetség tudatosí­totta, hogy az öttusa is az olimpiai sportok közé tartozik, és attól kezdve lényegesen na­gyobb figyelmet szentelt az utánpótlás nevelésének. Hogy a gondoskodás nem volt felesle­ges, az a Moszkvában megren­dezett 1974-es junior világbaj­nokságon igazolódott be, ahol a Bártü, BakoS, Starnovsk? hár­mas a csapatversenyben hatal­mas meglepetésre bronzérmet nyert. Ok hárman azután érthetően bekerültek a montreali olimpiá­ra készülő válogatott keretbe. Kívülük elsősorban Adam és A CSEHSZLOVÁK RÍTUSA SPORT A VHAGBAINOKSAG ELŰTT Vyskoőil jött még számításba. Nem kellett őket különösen biztatni, tudták, mit kell ten­niük, ha ki akarnak jutni Mont- realba. Eredményeik fokozato­san javultak, a nemzetközi összecsapásokon a legjobbak­nak is méltó ellenfelei voltak, s így semmi akadály sem gör­dült olimpiai kiküldetésük elé. Mindenki bizakodva várta olim­piai rajtjukat, remélték, hogy sikerül helytállniuk, azt azon­ban valmi kevesen gondolták, hogy Montreaiből két érmet hoznak haza. Mint ismeretes, az olimpiai aranyérmet a lengyel Peciak nyerte egyéniben, Bártü harmadik lett. A csapatverseny­ben vaskos meglepetésre Nagy- Britannia válogatottja győzött, az ezüstérmet Adamék kapták. Vajon az utóbbi évek siker- sorozata milyen hatással volt a csehszlovák öttusasport fejlődé­sére? — kérdeztük dr. Jursíkot, a Csehszlovák öttusa Szövetség alelnökét. — Pozitív, de sajnos negatív is. Hadd kezdjem az utóbbival. Amikor 1972-ben az olimpiai felkészülés valamennyi sport­ágban csúcspontját érte el, a szövetség elnöksége úgy hatá­rozott, hogy minden erőnkkel az olimpiai felkészülést kell szolgálnunk. Ez kétségtelenül célszerű volt, viszont azzal a következménnyel járt, hogy az ifjúságiakkal és juniorokkal kevesebbet foglalkoztunk. To­vábbképzésük lelassult, és ter­mészetesen a fiatalok formája visszaesett. Mennyire maradtunk el a többiektől, azt ezen a két versenyen mérhettük le a leg­jobban, hiszen az IBV-n a bol­gárok is jócskán elhagytak bennünket, pedig ők a múltban nem tartoztak a kivételes tel­jesítőképességű öttusázók közé. Viszont megnyugvással vettük tudomásul, hogy jó néhány fia­tal tehetségünk van, akikből közös erővel Bártühoz hasonló öttusázókat nevelhetünk. Közü­lük is kiemelkedik Poláőek, az idei junior országos bajnok, Kán, a lunior és felnőtt szlová­kiai bajnok, Stefanoviö, vala­mint a prágai TomáSek és Kad­lec. — Az olimpiai siker pozití­vuma: az elmúlt évekhez vi­szonyítva lényegesen hatéko­nyabb támogatásban részesü­lünk, bár még ez sem elegen­dő, hiszen a felszerelésben, fegyverekben eddig mutatkozó hiányt nem pótolhattuk, mert mindent az olimpiai keret tag­jai kaptak. Mindenesetre bíz­nunk kell abban, hogy a jövő­ben az anyagi juttatás kedve­zően változik, mert máskülön­ben nem tudom elképzelni az eredmények gyors javulását, amit pedig az ifjúsági sportköz­pontok működése kétségtelenül indokolttá tesz. Az ifjúsági sportközpontok je­lentőségét nem kell külön hang­súlyozni, de azt is tudjuk, hogy nincs mindenütt irigylésre mél­tó dolguk. Vajon ml a helyzet az öttusázóknál? — Nem panaszkodhatunk. A bratislavai sportközpontban olyan gárda dolgozik, amelynek tagjai szaktudásban, lelkesedés­ben, hozzáállásban minden igényt kielégítenek. A fiatalok­kal minden számban külön ed­ző foglalkozik. A legnagyobb elismeréssel FrantiSek Velek nevét kell említeni. Szinte egész életét a lovardában töl­ti. Törődik a lovakkal, és ter­mészetesen a fiatalok edzését is irányítja. Kizárólag az ő ér­deme, hogy a fiúk jól lovagol­nak. Ing. Juraj BilCík. volt öt­tusázó a pisztolylövést oktatja, de amellett megbízható tisztség- viselő is, amit az IBV kifogás­talan megrendezésével, lebo­nyolításával igazolt. De említ­hetnénk még Vlado Müller és még mások nevét is, akik min­den tudásukkal, igyekezetükkel a jobb eredmények elérésén fá­radoznak. — Bizony a múltban nehe­zebb dolgunk volt. Vagy öt esztendővel ezelőtt teljesen egyedül foglalkoztam a fiata­lokkal. Vívni, lőni, úszni, taní­tottam őket, sőt futni is jártam velük. Ma már igényesebb fel­adatokat kell megoldanom. Mint vezetőedzőnek a többiek munkáját kell összeegyeztet­nem. Lelkesedésükben néha túl­lőnek a célon. Mindegyik azt akarja, hogy az ő számában legyenek a legjobbak, s megfe­ledkeznek arról, hogy napi két- három edzés esetén egyik számban sem szabad túlterhel­ni a versenyzőket, mert akkor nem marad elég erejük a kö­vetkező edzésre. Bizony, néha ez sem könnyű. Mennyire elégedett a fiatalok idei eredményeivel, s hogyan gondoskodtak az utánpótlás-ne­velésről, a toborzásról stb.? — Ami az idei eredményeket illeti, az előbb említett három fiatal szereplése kielégítő volt. mert 5000 ponton felüli teljesít­ményük fejlődésről tanúskodik. Az idén két fiatal is feltűnt, Paloviő és Princzkel, akiktől lényeges javulást várhatunk.-- Az utánpótlás biztosításá­ról is sikerült gondoskodni. A honvédelmi háromtusa idén harmadízben megrendezett ver­senyein Szlovákiában mintegy négyezer 10—15 éves fiatal vett részt. A tehetségeket csak a nagy tömegekből választhatjuk ki, foglalkozni is kell velük, bár jól tudjuk, hogy 1500 öttu­sázni vágyó fiatal közt csak egyetlenegy akad, akiből ké­sőbb nemzetközi mércével mér­ve is sikeres versenyző nevelő­dik. A csehszlovák öttusabajnok­ságot augusztus 23-a és 25-e közt Banská Bystricán rendezik, s ezen a válogatottakon kívül több fiatal tehetség is biztosí­totta részvételét. A bratislavai öttusázók közül a következők vehetnek részt a felnőtt orszá­gos bajnokságon: Bako's, Polá­őek, Kán, Kovaőiő, BeftuS, Pav­lik, Stefanoviö, Hederling, Vrba, Mikäovsky, BakoS ismét beke­rült a válogatottba, és a baj­nokságot megelőzően ő is in­dul az NSZK-ban megrendezésre kerülő versenyen. Ott dől majd el, hogy Adam, Bártü és Star- novsk? mellett ki lesz a negye­dik, Vyskoőil-e vagy BakoS, aki Csehszlovákia színeit az október 2-a és 6-a közt San Antoníó- ban (Texas) sorra kerülő világ- bajnokságon képviselni fogja. A bajnokság után a válogatott Lengyelországban készül majd az öttusázók idei legjelentősebb eseményére. Bártúékat az olim­piai érmek kötelezik a jó sze­replésre, a csehszlovák öttusa­sport hívei pedig ezúttal is helytállást várnak tőlük. KOLLÁR IÚZSEF » Lipejev, a nemrég Bratislavában megrendezett IBV győztes minden szám­ban, Így a lovaglásban is (felvételünkön) kitűnő átlagteljesítményt nyúj­tott. (VojtíSek felv.) A vívás az öttusában a sorsdöntő számok közé tartozik. Annál is inkább, mivel egy-egy összecsapás csupán egy találatig tart. ' (CSTK-felv.) É ÍJ SZÓ Index: 4fi 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabáy Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 3312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava^ Stúrova 4. Hirdetőiroda: Vajan- ského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció a dovoz tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2. a -7 Jé ?a o. a S H u C/} o N W a o h JQ- a 5 ^ © ** •fi 9 !i oc © © b W M «2 S5 £| * £ 2­© — N © 5 t *i m s ►* is a §1 *? •9 ^ V. 9 :9 5 N CQ ©

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom