Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-14 / 33. szám

* R égi vágya teljesült a 30 ezer lako­sú Komáromnak (Komárno): labda­rúgócsapata az új idénytől a második legmagasabb osztályban, a Nemzeti Li­gában szerepel. Nem kis dolog ez, ha rágondolunk, hogy volt időszak, ami­kor a dicső történelmi múlttal és nagy­szerű jelennel rendelkező város futbal­listái az I. B osztályban kergették a labdát. A 30 ezer lakosú Komárom lab­darúgói! És a híres hajógyár, a színvonalas kö­zépiskolák, a hagyományos Jókai- napok, az országszerte ismert ökölví­vók, kajak-kenusok, ifjúsági vízilabdá­zók és birkózók városa egy kicsit pi­ronkodott szégyenében. Mert mit ér az élet foci nélkül, a város rangjához mél­tó labdarúgás nélkül... Zuhanni könnyű A 77 éves múltra visszatekintő ko­máromi labdarúgás (a KFC — Komá­nak, előtte a Trenöínben és a VSS-ben futballozott) és a Dunaszerdahelyről (Dunajská Stredaj származó Szeif ki­vételével mindnyájan komáromiak vagy környékbeliek. Valószínűleg ez a momentum is fontos szerepet játszott a klub eddigi legnagyobb sikerében. Hogy miben múlták felül ellenfeleiket a komáromi lila-fehérek? Mert hogy felülmúlták, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy mindössze két esztendeje futballoztak a divízió­ban, és ötpontos (!!) előnnyel bajno­kok lettek. Kádár István: „Játékosaink szolid, némelyikek nagyszerű technikával ren­delkeznek és technikai készségük nagyszerű erőnléttel, küzdőképességgel párosul. Azt hiszem, ez a két tényező billentette javunkra a mérleget. Nem egy példa volt rá, hogy az első félidő­ben vesztésre álltunk, ám ahogy köze­ledett a találkozó hajrája, úgy kerül­tünk egyre nagyobb erőnléti fölénybe és nyertük meg az összecsapást. Leg­Angyal Imre Brotzky László, a Spartak csapatka­pitánya (Gyökeres György felvételei) ; A városhoz méltó osztályban Kádár István edző rommi Football Club — már 1900 má­jusában megalakult és 1900 júliusában lejátszotta első mérkőzését a Buda- pest-Kistétény csapata ellen, amelytől 5:0 arányú vereséget szenvedett) mély­pontja a hatvanas esztendőkre esik/ játékosok jöttek, játékosok mentek, ed­zők cserélődtek, és az együttes a di­vízióból fokozatosan az I. B osztályba zuhant. Mivel zuhanni mindig köny- nyebb, mint felemelkedni, nem kis idő­be tellett, amíg a Spartak újra felka­paszkodott a területi bajnokságba (1972). Ekkor már egy lelkes, szinte fanatikus vezető gárda állt a klub élén, és az önkéntes sportvezetőknek komoly szívügye volt a város labdarú­gásának feltámasztása. Elsősorban is ÖLVECKY FERENC, az egyesület és a Városi Nemzeti Bizottság elnöke intéz­te nagy-nagy odaadással a csapat ügyes-bajos dolgait, fáradságot nem kímélve szervezett, agitált, és ha kel­lett, vitatkozott a komáromi labdarú­gás érdekében. És az elnök, a polgár- mester most már megnyugodott: a vá­ros futtballistái Komáromhoz méltó osztályban szerepelnek. Ettől az időtől kezdve kisebb meg­szakításokkal a most 51 éves KÁDÁR ISTVÁN irányítja a Spartak edzéseit. A II. osztályú edzői képesítéssel rendel­kező szakvezető — aki „civilben“ a Steiner Gábor Hajógyár szervezési osztályának a vezetője — játékosként megjárta az I. ligát (1948/49 — Po- vaZská Bystrica), futballozott Topolőa- nyban és Trenöínben is. Aztán haza­jött szülővárosába. Hat évig még ját­szott, majd 1956-ban szögre akasztotta a csukát. Azóta munkája mellett edzős- ködik, Nagymegyer (Calovo), Gúta (Kolárovo) és Komárom voltak az ál­lomáshelyek. Nem akart messzire men­ni szeretett városától, mert Kádár Ist­vánnak Komárom az Komárom. utóbb a PetrZalka elleni kupamérkőzé­sen (Bratislavában) az utolsó 15 perc­ben a fiúk olyan iramot diktáltak, hogy én is meglepődtem. Ami a küzdő- szellemet illeti: valamilyen egészséges lokálpatriotizmus hajtja a több eszten­deje együtt játszó fiúkat, megmutatni, hogy a Komáromban és környékén szü­letett futballisták is tudják játszani a labdarúgást...“ Ilyen még nem volt A klub vezetői őszintén elmondták: nem számított feljebbjutásra. Főleg azután nem, hogy ugyanolyan rossz rajtot vettek a bajnokságban, mint a II. ligás Preáov: az első fordulóban 3:0-ra kikaptak idegenben. A harmadik fordulótól viszont nem vesztettek ősz­szel mérkőzést! Ekkor kezdték emle­getni a városban, hogy „itt a nagy al­kalom“; a vezetők pedig egymásnak és a játékosoknak mondogatták: kereshet­nek valamit a divízióban. És nagy-nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a téli ala­pozáshoz, szinte minden játékos még egy lapáttal rátett a kemény erőnléti edzésekre. Mert tudatosították: amilye­nek az edzések, olyan a játék, olyanok az eredmények. És azok önmagukért beszéltek. Aki egy kicsit is jártas a labdarú­gásban, tudja, hogy a magasabb osztá­lyokban milyen bonyolult a futball — a pályán kívül. Szükség van anyagi és erkölcsi támogatásra, bázisszervre, pat­ronáló üzemre, lelkes itezetőkre és ma­gas beosztású vezetők segítségére, hű­séges szurkolókra, hogy zökkenőmen­tes legyen a klub élete, munkája. Komáromban nem panaszkodnak. Sőt. ANGYAL ISTVÁN, az egyesület titkára: „A komáromi labdarúgás történetében nincs rá példa, hogy ennyi erkölcsi és anyagi támogatást élvezett volna a fut­ball, mint napjainkban. Maximális se­gítséget kaptunk a városi párt- és ál­lami szervektől, szinte együtt lélegzett a csapattal a hajógyár és Komárom minden nagy és kis üzeme. A nézőkről sem feledkezhetünk meg. Néha 3000-en is kijöttek egy-egy érdekesebb össze­csapásra. De nemcsak itthon szurkoltak nekünk. Újvárba (Nővé Zámky) talán ezren is eljöttek buzdítani kedvencei­ket ...“ Hogy kik azok a kedvencek? K a - pusok: BILKO (29 éves) — bátor, nagyszerű vonalkapus, néha azonban túlzottan ideges, GÁLIK (32) —■ nyu­godt, jó kifutással rendelkező „portás“. Hátvédek: BROTZKY (27) — rob­banékony, szívós, mindkét lábbal jól kezeli a labdát, KAJAN (27) — univer­zális játékos, hátha még gyorsabb len­ne!, KECSKÉS (30) — megbízható, csu­pa szív labdarúgó, NOSKO (23) — ki­tűnő a fejjátéka, a jobb lába már nem annyira, CSÖBÖNYEI: (-28) — fürge, jó mozgású védőjátékos. Középpá­lyások és csatárok: DOMBI (24) — ha 10 percekre nem tűnne el a Akárcsak a játékosoknak. Angyal Im­rét kivéve (januártól tagja a csapat­A komáromi lila-fehérek, a Szlovák Nemzeti Liga újoncai (Ján Súkup felvétele) mérkőzéseken, akkor technikás, gól­erős és szép reményekre jogosító játé­ka még nagyobb hasznára lenne a csa­patnak, ANGYAL (31) — az I. liga kö­nyörtelen 90 percein edzett futballis­tát nemcsak elegáns játékáért, pontos átadásaiért kedvelik a nézők, hanem váratlan lövéseiért is, SZEIF (28) — középcsatárként kezdett, most a közép­pálya erőssége, SZABÓ (29) technikás, ám csaknem annyira lassú, MOLNÁR (23) — jobbszélső létére a divízió gól­királya volt (17 gólt rúgott) a nagy­szerű helyzetfelismeréssel rendelkező, de néha túlságosan sokat cselező csa­tár, NAGY (28) — kitűnően kamatoz­tatja technikáját, MAJOROS (21) — át­lagon felüli gyorsaságával és beadásai­val szinte minden védelmet megkevert a divízióban, a góllövés azonban nem kenyere, SEBŐ ( 22) kemény, mindkét lábbal jól rúg. Szóhoz jutottak még: GENDA, GÖRI és HORVÁTH. Az utóbbi kettő már nem tagja a keretnek, akár­csak KECSKÉS, aki távozott. A keret tagja lett viszont a tehetséges csatár HORNYÄK (20) és a Prievidzáről átiga­zolt RUSKO (24). Kádár edző a lelkünk­re kötötte: feltétlenül említsük meg VIOLA ZOLTÁN gyúrót, a csapat tizen­kettedik tagját... A csúcson maradni Mivel megszűnt a -II. liga, a divízió bajnokai tulajdonképpen két osztályt ugrottak fölfelé. így fordulhat elő például, hogy a néhány héttel ezelőtti I. ligás VSS Kosice a Komáromiakkal játszik a Nemzeti Ligában. A komáro­mi lilafehérek tehát nemcsak a VSS- hez viszonyítva számítanak kétszeres újoncnak, hanem a volt II. ligás csapa­tokhoz képest is. És ezekből is van bő­ven a Szlovák Nemzeti Ligában. Kádár István: „Az újonc helyzete mindig nehéz. Hát még a kétszeres újoncé! Nem is az ellenfelek játékereje aggaszt, hanem három kulcsjátékosom helyzete. A gólerős Molnár a napokban lábát törte, Szeif is sérüléssel bajlódik, Majoros pedig katona, nem játszhat ci­vil csapatban. Hát ezért vagyok egy ki­csit nyugtalan. Ha nélkülük kell fut­balloznunk, akkor elég nehéz helyzet­ben leszünk. Ráadásul a sorsolásunk sem a legjobb: nyolc nap alatt kerül sor az első három forduló mérkőzései­re, és kétszer idegenben szerepe­lünk ...“ Nem, nem pesszimista az edző, csak reálisan néz a dolgokra. Ha minden já­tékosa rendelkezésére állna, akkor nyugodt szívvel vágna neki a küzde­lemnek. De miért nem szereztek az át­igazolási időszakban egy-két rutinos futballistát? Mert Angyalt kivéve senki sem játszott eddig magasabb osztály­ban. Vencelt és Berecet emlegették, de nem tudtal^megegyezni az egyesületek. Talán ha a Spartak vezetői ügyeseb­bek, diplomatikusabbak, az erősítések sem maradnak el. Maradt tehát a régi gárda, amelyik „kirúgta“ a Nemzeti Ligát, amely a csúcsra ragadta a komáromi labdarú­gás nem is olyan régen kátyúba rekedt szekerét. Most az a kérdés, hogyan le­hetne a csúcson maradni, megtartani a Nemzeti Ligát. A fiúk bíznak önmaguk­ban. Azt mondják, rajtuk nem múlik majd, a tavalyinál is jobban fognak küzdeni, hajtani, lelkesedni. Sok sikert, komáromi lila-fehérek! TOMI VINCE Ú ÍJ SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 3312-52. főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrova 4. Hirdetőiroda: Vajon- ského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ustredná expedíció a dovoz tlaőe, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom