Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-19 / 25. szám

I NEM CSAK A SZÉPRE EMLÉKEZEM A sikerre mindig kellemes visszaemlékezni. Felelevenítése erőt, lelkesedést adhat az újabb feladatok megoldásához, ajzószer lehet a szó jól felfogott értel­mében. A csehszlovák labdarúgásnak végtelenül sokat jelent 1976. június 20-a. Ezen a napon vívta labdarúgó-válogatottunk a belgrádi „maracanában“ nem múló emlékű EB-döntőjét az NSZK együttesével, a világbajnoki cím védőjével, a volt Európa-bajnokkal, s az idegek, a szívek ember-ember elleni párviadalában felül tudta múlni önmagát és ellenfelét. Sorsomnak köszönöm, hogy magam is a zágrábi és a belgrádi világraszóló labdarúgósiker közvetlen szemtanúja lehettem, s ilyen eseményről tudósíthattam, továbbá fáradhatatlanul nyújthattam információkat sikeres csapatunk tagjairól az érthetően egyre inkább érdeklődő külföldi kollégáknak. A leginkább a holland sportújságírók értékelték a nyugatiak közül a csehszlo­vák válogatott sikerét, s nem felejtettek el arra utalni, hogy Je2ek főedző mi­lyen népszerű náluk is, s tudtukkal azt a sokszor megcsodált játékstílust igyek­szik csehszlovák változatban hozni, amelyet a szurkolók mindenfelé elismertek és nagyra tartottak. A nagy öröm olykor kábítólag hat, de már a színes belgrádi este néhány megnyilatkozása arra figyelmeztetett, hogy az Európa-bajnok skalpjára minden következő ellenfele áhítozik, közönsége pedig magától értetődően várja el, hogy a kontinens-bajnoknak ki kell vívnia a világbajnoki szereplés jogát. Ami a VB-selejtezők csehszlovák nyitányát illeti, valóban jól sikerült, s ez a megállapítás a számszerű eredményekre vonatkozik. Skócia ellen győzni min­den csapat számára dicsőséget jelent. Ezen a találkozón azonban a további selejtezők egész tartamára elvesztettük Ondruit, akit a EB döntő után Becken­bauer a mezőny legjobbjának tartott. Föltétlenül inkább hiányzik együttesünkből, mint a skótokéból Gray. A tavalyi második félév értékelését már régen elvégeztük, most 1977 első felének summázásával szeretnénk megbirkózni. GÖRÖGVERÉS ÉS GÖRÖGTÜ Talán ez a három szó tudja leg­plasztikusabban kifejezni azt, amit válogatottunk idei öt mérkőzésén nyújtott. Magunk is korainak tartottuk idei első VB selejtező mérkőzésünk idő­pontját, s március 30-án Wrexham minket igazolt. Olyan súlyos veresé­get szenvedett együttesünk a különö­sebb teljesítményt nem nyújtó, de a lelkesedésben túltengő walesi válo­gatottól, mint az EB csoportnyitányon a Wembley stadionban Anglia legény­ségétől. Amikor erre Jezek főedző is ilyen értelemben utalt, elfelejtette megjegyezni, hogy a helyzet akkor a portugálok besegítése jóvoltából még­iscsak kedvezőre fordult. Pontot vet­tek el a Wembley stadionban, majd a visszavágón is Albion fiaitól, tőlünk pedig Prágában súlyos vereséget szenvedtek, míg a visszavágón osztoz­kodtunk a pontokon. Azután a „lon­doni köd miatt félbeszakadt Cseh­szlovákia—Anglia mérkőzés megis­métlésekor sikerült a pontot felten­nünk az i betűre, s már csapatunké volt a csoport első helye... Helyes volt, hogy a Wales elleni VB selejtezőt országok közötti barát­ságos mérkőzés előzte meg, csakhogy a nagyon tartalékos görög tizenegy elleni tetszetős sikerből nem a leg­megfelelőbb következtetéseket vontuk le. A wrexhami „csatába“ induló csa­pat felállításának kihirdetése után nem volt ellenvetés, tehát a szakér­tők és szurkolók bizalmát élvezte. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a tv kép­ernyője előtt ülve, s a küzdelem ki­alakulását szemlélve, átszenvedve nem akartunk hinni szemünknek. Fel-felvillantak emlékezetünkben a zágrábi és a belgrádi jelenetek, s egyszeriben nem találtunk összefüg­gést. Az Európa-bajnoki „muskétá­sok“ egyikének-másikának hiánya sem indokolhatta meg ezt a hanyat­lást. Azután csoportunkban úgy foly­tatódtak az események, hogy a har­madik házigazda, Skócia is otthon tartotta mindkét pontot — mégha nagy adag szerencsével is — a Wales elleni találkozón. Ekkor már tudtuk, mekkora lesz a Skócia elleni, szeptember 21-én Glas- gowban sorra kerülő mérkőzés jelen­tősége, amelynek esetleges pontja megnyithatná előttünk az Argentíná­ba vezető utat. A csoport küzdelmeit befejező Csehszlovákia—Wales mér­kőzés tétje az említett glasgowi ta­lálkozótól is függ, de a Wales—Skó­cia visszavágóétól is ... Wales ellen érzésünk szerint majd elsősorban a bratislavai környezetben lehetne, ha kell gólarányt javítani. Egy szó, mint száz, Wrexham után keresni kellett a legmegfelelőbb ösz- szetételű együttest, a gólerős csatá­rokat. BUDAPEST, BÁZEL, OSTRAVA Másfél héttel a magyar—szovjet VB-selejtező előtt a csehszlovák válo­gatott a Népstadionban szere­tteit, de játékával, összteljesítményé vei, s főleg gólképtelenségével nem keltett és kelthetett különösebb be­nyomást. Az ott kipróbált játékosokra vonatkozólag megjegyezte Jeüek fő­edző, hogy nem vallottak szégyent, türelemmel kell irányukban viseltet­nünk. Bázelban a svájci szakértők na­gyon tartottak csapatunktól. Az új szövetségi kapitány, Vonlanthen szo­rult helyzetben volt, hiszen sajogtak még a francia válogatottól helvét föl­dön elszenvedett súlyos vereség se­bei, s nem tarthatott igényt a legjobb svájci labdarúgó, Jeandupeux szerep­lésére. A St. Jakov stadionban azután küzdeni akarásból és tudásból a hazai legénység adott leckét, nemrégi sztárjaink fénye úgy elhalványult, hogy csak nagy adag jóindulattal le­het esetükben csillagokról beszél­nünk. Az Ostrava i, az osztrákok el­leni találkozóra jelentős mértékben megváltozott csapatunk összetétele, de változatlan maradt annak meddő­sége. Nehoda, aki az előző két év során a válogatott gólgyárosának bi­zonyult, sokkal eredményesebben ját­szott a nemzeti színek képviseletében, mint a Duklában, most olyan helyze­tet is kihagyott, amilyet járási szinten is biztosan értékesítenek. Szinte be­lebotlott a labdába, s valóban le kel­lett cserélni. Akkor vettük észre, hogy nincs is csatártartalékunk. Ko­zákot kellett előrevinni a hármasfo­gat közepére, akinek helyét a közép­pályán az olykor ugyancsak körülmé- nyeskedő Sajánek foglalta el. Ha az ostravai találkozó előtt a szakvezetők megállapították, hogy az únos-űnta- lanszor kipróbálásra kiszemelt Krou- pa nincs egészségileg rendben, miért nem hívták meg nagy gyorsan helyet­te valakit a keretbe? Hazai mérkő­zésről volt sző, nem állt fenn a for­malitások elintézésének szükségessé­ge. Nem tudjuk, vajon Jefcek főedző a mindenkori összeállítás keresésénél kikéri-e a klubvezetők véleményét, javaslatát, tanácskozik-e például az utánpótlás együttes edzőjével? Való­színűleg nem, mert különben tudnia kellett volna arról, hogy Józsa három góllal terhelte meg a svájci utánpót­lás hálóját, már az országos kupa­döntőben is, eredeti helyén, a csa­társorban elemében volt, majd fi­gyelemreméltó versenyfutást folyta­tott a gólkirályi elmért. SZEMLÉLET DOLGA Pollákot a már említett Csehszlová­kia—Anglia „ködös EB selejtező visz- szavágót“ megelőző csehszlovák—ma­gyar mérkőzésen újrafelfedezték a szakvezetők. Hovatovább ő lett a vá­logatott játékmestere. Hallatlanul so­kat vállalt magára, s még akkor is bírta erővel, amikor felkészülése az új idényre nem volt társaival azonos intenzitású. Voltak mérkőzések, amikor kapóra jött, ha a Pollák-szerű játékos tar­tani tudta a labdát, de többször nem volt kívánatos a „pettyes jószág“ daj- kálása. Egyre kevesebb lett játékunk ban a meglepő elem. Látni lehetett, ki, mihez akar kezdeni a labdával, kit keres majd átadásával, s az ellen­fél gyorsan reagált. Azon a zivataros zágrábi estén Pol­lákot kiállították, s a hollandokat mégis legyőzte együttesünk. Az NSZK elleni döntőben nem szerepelhetett, s nélküle gyorsabb volt középpályás sorunk. A jobb sorsra érdemes VSS-ben az új idényben sóik minden volt Pollák körül is, edzésszintje nemcsak a klub­edzőt nem elégítette ki. Aligha állít­hatta volna valaki is az edzésszorga­lom mintaképéül, de változatlanul bi­zalmat kapott a válogatottban, s meg­maradt csapatkapitánynak is. Talán felesleges újra hivatkoznunk a modern középpályás játék kulcs- fontosságú jelentőségére, s meg va­gyunk győződve arról, hogy a JeZek —Vengloá edzőkettős elképzeléseibe is belefér a labdatartós megoldás mellé egy gyors, kezdeményező, a szárnyakat váltogató, az ellenfél ka­puját a legrövidebb úton megközelí­teni kívánkozó lehetőség. A középpá­lyás sorban is fontos lövő vagy átlö­vő egyéniségekkel rendelkezni, hiszen a hármasfogat és az ellenfél védel­mének állandó ütközései során sok­szor lehet a lepattanó labdával mii kezdeni, olykor akad belőle fontos mérkőzés sorsát eldöntő néhány helyzet is. KÖVETKEZETESEN KERESNI Válogatottunk szakvezetői is jól tudják, hogy néhány posztra keresni kell a legjobb megoldást. A tavalyi nagy siker szereplőit nem szabad szem elől téveszteni. A klubok edzői­vel tartani kell az állandó kapcsola­tot, s el .kell érni, hogy mindenütt kialakuljon a szükséges jó légkör. Jó edzettségi fokát, formáját klubjában érheti el a válogatott minden jelöltje, s elsősorban a klubedző tudhatja, mi­kor mi várható játékosától. A szak­embereknek együtt kell eldönteniük, hogy a számításba jövő játékosok rá­szolgálnak-e a bizalomra, megbecsü­lésnek tekintik-e a válogatottságot, s kialakult-e bennük a bizonyítani akarás. Ne arra legyünk érzékenyek, hogy az ellenünk elért győzelem után el­lenfeleink az Európa-bajnok feletti sikerről beszélnek, hanem közös erő­vel hozzunk össze ahhoz fogható ho­mogén, szinte egységes klubcsapatnak is beillő válogatottat, mint az egy évvel ezelőtti volt. ZALA JÖZSEF V Petrái (csíkos mezben), a csehszlovák labdarúgás sokat vitatott egyénisége. Ha úgy játszik, mint ősszel a Csehszlovákia—Skócia találkozón, szereplése aranyat ér, de bázeli teljesítménye még a legszerényebb mércével sem volt mérhető ... Válogatottak egymás ellen. Balról Dobiái, aki akár a védelemben, akár a kö­zéppályán a csapat erőssége tud lenni, s Vizek, aki Budapesten félórán át ját­szott, Ostravában az osztrákok elleni mérkőzésen mindvégig szerepelt. Ordön- gős cseleivel Masnira emlékeztet. Egyelőre nála is a kapu előtti nagyobb hatá­rozottság hiányzik (Vojtíáek felvételei) Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Roboy Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István é% Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 3312-52, főszerkesztő: 532-20. titkárság: 550-18, sportrovot: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavóllaiata — Provda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrova 4. Hirdetőiroda: Vojan- ského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544 51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korono. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció a dovoz tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom