Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-19 / 25. szám
II. A város és környéke A mai Belgrád, fekvése, történelmi nevezetességei, kirándulásokra, üdülésre alkalmas környéke szempontjából valóságos turistaparadicsom. A hazánkból idelátogató turisták számára a talpig fehérbe öltözött és egzotikus fehér sisakot viselő közlekedési rendőrök is szokatlan látványt nyújtanak. Pedig ezen nincs mit csodálkozni, hiszen Belgrád délebbre fekszik, mint mondjuk az olaszországi Velence, amiről egyébként a Zelen# venae nevet viselő belgrádi piacon is meggyő ződhetünk. Amikor ugyanis nálunk még a korai cseresznye sem piroslik, itt már a ropogós cseresznyét árulják elfogadható áron, s mi több, május elején új krumpliból is elég nagy a kínálat. A Zelen'y venae egyúttal forgalmi központot is képez Beig- rádban, itt van ugyanis a városi autóbuszok központi végállomása, s egészen közel van hozzá a vasúti pályaudvar. Rövid béig*, rádi sétánkra tehát innen is elindulhatunk. Gyalogolni itt is jó. mert mindent lát az ember, jobban szemügvre veheti a történelmi szempontból nevezetes helyeket, a városközpont jellegzetes épületeit, arról nem is beszélve, hogy a városi autóbuszokon való közlekedés nem olcsó mulatság. Egy vonaljegy körülbelül négyszer annyiba kerül, mint nálunk. Más itt a gazdaságpolitika, ami egyéb dolgokban is megnyilvánul. Az autóbuszállomástól a Pri-*- renska ulicán át a Moszkva és a Balkán Szállóhoz jutunk, ahonnan már csak néhány lépésre van Belgrád központja, a Teraziie. A ma is impozáns Moszkva Szállóról elmondhatjuk, hogy 1906-ban épült, s abban az időben a Balkán-félsziget legelőkelőbb szállodájának számított. Korábban a Nagy Szerbia kávéház állt a helyén. Mellette egy történelmi nevezetesség látható, az 1860-ból származó Terazije-kút kőalaozata. amelyen az akkor éppen 80 éves uralkodó, Milos Obrenovic monogramiát olvashatiuk. A Terazije elnevezésnek egyébként nincsen semmi köze sem a Teréz névhez, sem a teraszhoz. A terazije szerb-horvát nyelven mérleget jelent. Valamikor régen, még a török hódoltság idején hatalmas gémes- kutakból merítették itt a vizet, amit vízvezetékekkel iuttattak el az akkori városba. Az elnevezés tehát a mérleghez hasonló gémeskutaktól ered. A mai Teraziie egv széles, üzletházak- kal. tekintélyes épületekkel, kávéházakkal. szállodákkal körű’ vett központi utca, leginkább talán a prágai Vencel-térhez hasonlítható. Belgrád dinamikus fejlődésé re egyébként az is jellemző, hogy az elmúlt évszázad kezdetén a Teraziie helyén még bozótos, mocsaras terület voll, ahol a város lakói nváron vadkacsákra vadásztak, té'en oertig a környező hegvek éhes farkasai látogatták. Ez el is képzelhető. hiszen Belgrádnak 1884 ben mindössze 7033 lakosa volt. ez a szám 1866-ig. a törököknek a várból való végleges elvonulásáig 24 7R8-ra nőtt. maid a századforduló évében megközelítőt te a 70 ezret. 1921-ben 110 000 lakosa volt a városnak, ma pedig ennek több mint tízszerese 1 millió 350 ezer. Ez a rendkívül gvors. dinamikus feilődés a város architektúrájában is megmutatkozik. A Teraziie forgatagában megállva kissé tanácstalan az em bér. mert a szélrózsa bármelv iránvában folytathatja városnéző sé'áiát. A Pelgráddal először ismerkedő turista számára az a legtanácsosabb ha először a Reigrádi Turistaszövetsée információs Közoontiába látogat amit az Alhánia-oalota előtt, a föld alatt“ kell keresni. Itt szerezhetők be ugyanis a tájékozódáshoz szükséges térkének. útmutatások. A Torazüe a’só szakaszát lezáró A'bánia-naio- tát 1937-ben építették. Azplőh az Albánia-kávéház állt itt. melynek lebontásakor mamrnut- csontokat találtak a mélyben. Az A'hánia-nalo*a möeött van egyébként a város egyik művelődési központia. a Köztársaság tér. a második szerb felkelés* vezető Mihail Dbrenovié herceg 1882-ben emelt bronz lovasszobrával. a szobor mögött van a Nemzeti Múzeum, balra tőle nedig a Nemzeti Színház énüle- te. Mi azonban ellenkező irány ban indulunk el az Albánia- palotából, a Kaszinó Szálló, majd a Terazije Színház mellett . elhaladva balra fordulunk. Erre találjuk Belgrád közigazgatási központjának monumentális épületeit, közöttük a Forradalmi Múzeumot, majd pedig a Forradalmi sugárúton haladva megtekinthetjük a jugoszláv Parlament épületét. A Forradalmi sugárút és a Milos herceg út találkozásánál van a főposta épülete, mely mögött á szerb-bizánci stílusban épített Szent Márk székesegyházat, továbbá a Tasmajdan-parkot és sporttelepet kereshetjük fel. A Tasmajdan szó kőbányát jelent. Számos történelmi esemény fűződik a névhez. Említésre méltó az is, hogy itt termelték ki a követ a vár építéséhez, s a gyakori várostromok alkalmából a kőbánya folyosói alkalmi kórházként is szolgáltak, ide gyűjtötték össze a sebesült katonákat. Í806-ban itt gyülekeztek Kara Györgye vezetése alatt az első szerb felkelés résztvevői, innen indultak el a tést érdemel például az 1882- ben épített Régi és az 1913-ban emelt Oj Palota. Az utóbbi helyén állt az Obrenovicsok kastélya, ahol 1903. május 29-én Sándor királyt és feleségét megölték. A “paloták mellett az útkereszteződés felé eső térséget 1975 óta az 1961-ben irodalmi Nobel-díjal kitüntetett Ive AndriCról Andriöev venacnak nevezik. Ezen a helyen állt az egykori London Szálló is, ma egy népszerű vendéglő viseli itt ezt a nevet. Az említett palotákkal szemben van a szerb Nemzetgyűlés épülete, s itt kereshetjük fel Belgrád legmaga sabb épületét is, a 29 szintes, 100 méter magas Belgrád-palo- tát, melynek négy alsó emele tén ruhaáruház van, a legfelső emeletén pedig a Panoráma vendéglőből az egész város lát ható. A palota alatt tágas önki- szolgáló élelmiszerüzlet, ahogy itt nevezik, „Supermarket“ található. A Panoráma Vendéglőből nyíló kilátás további lehetőséget ad a tájékozódásra. Nincs város és a vár felszabadítására. Itt olvasták fel továbbá 1930- ban a szultán „hatiserifjét“ Szerbia belügyi önigazgatási jogáról. Ma korszerű sportstadion és versenyuszoda van a kőbánya helyén. Ha megpihentünk a park sétányain, a Milog herceg úton folytathatjuk városnéző sétánkat, miközben a Tito marsall sugárútra érünk. A sugárútnak ezen a szakaszán számos nevezetes épületet találunk. Emlímesszire innen a vár területe, a Kalemegdan, ahol oly sok a látnivaló, hogy azt inkább más alkalomra hagyjuk. Annyit azonban megemlíthetünk, hogy a Kalemegdan magyarul csatamezőt jelent, tulajdonképpen a vár és a város közötti kopár térséget nevezték így, ahol az ostromló hadak felvonultak. Iti húzták karóba az elfogott szerb felkelőket is, s békés időkben ide hordták ki a szemetet. Ma szépen rendezett parkokat találunk itt, közepén az impozáns francia hálaemlékművel. A Kalemegdan szomszédságában van a régi városnegyed, ahol számos műemléknek nyilvánított épület található. Az egyik legnevezetesebb Ljubica hercegnő palotája, amely 1819 tői 1831-ig épült. További érdekesség itt a kérdőjeles kávé ház, a belgrádi írók, művészek közkedvelt találkozóhelye. Köztudott, hogy a törökök voltak a kávéivás terjesztői Európa ban. Ebben Szulejmán aga, a XIV. Lajos francia király udvarában serénykedő török követ járt az élen, aki valóságos kávé-diplomáciát folytatott. Párizsban 1669-ben nyitották meg az első kávéházat. Nos, Belgrád ebben a vonatkozásban több mint egy évszázaddal megelőzte a franciák fővárosát, hiszen a törökök a vár 1521-ben történt elfoglalása után az, egyik leg fontosabb feladatnak a kávéházak megnyitását tekintették. A kávéház jóval később, 1823 ban épült, balkáni stílusban. Gyakran cserélt gazdát, az egyik tulajdonosa a ,.Kávéház az Egyházi Gyülekezethez“ nevet adta neki. A hatóságok ezen felháborodtak, s megparancsolták, hogy a tulajdonos más nevet írjon ki a cégtáblá ra. Mivel ez újat nem tudott kitalálni, hiszen a városban oly sok volt a kávéház, h^gy már csaknem minden lehetséges név előfordult. gondolt egyet, és egy kérdőjelet írt fel a cégtáh Iára, ami azóta sem változott. A városrendezések során szá mos régi kávéházat lebontottak — kettőt mi is említettünk — műemlékként azonban néhány megmaradt hírmondónak, ahol ma is lehet illatos török feketéi inni. A kérdőjeles kávéházzal be) városi sétánkat be is fejezhet jük, bár távolról sem említet tünk meg minden érdekességet, nevezetességet. De nem is ez volt a célunk. Csupán ízelítői akartunk adni annak a városnak a légköréből, hangulatából, amely oly fontos nemzetközi találkozás színhelyévé vált. Ám ez a kép is nagyon hiányos, hiszen nem látogattunk el u Száva túlsó partján épült és épülő Új Belgrádba, az egy év alatt felépített Kongresszusi Palota környékére, nem csodál tűk meg a kecses Gazella-hidat. nem látogattuk meg a Duna és a Száva találkozásánál épült úi Szépművészeti Múzeumot, sem a közelében, az 1961-es belgrá di konferencia alkalmából létesített Barátság Parkját. Szén kirándulásokat is tehettünk volna az Avala hegyre, a topcideri és a koáutnjaki parkba, a vadregényes Cigány-szigetre, vagy akár Zimonyba, ahol a Szibi- nyáni Jankó-toronyból nézhettünk volna szét a környéken. Reméljük azonban, hogy aki e sorok elolvasása után kedvet kap Belgrád meglátogatására, pótolni fogja majd ezeket a mulasztásokat. MAKRAI MIKLÓS A Terazije alsó szakasza, háttérben az Albánia palotával A korszerű épületek között szerényen meghúzódó, balkáni stílusban épített házak ma már műemlékek, az elmúlt évszázadok emlékét őrzik (A szerző felvételei! >-X ■ 1977. VI. 19. ÚJ SZÚ A Zeleny venae nemcsak forgalmas piac, hanem építészeti különlegesség is Belgrádban
